Egri Dohánygyár, 1985 (14. évfolyam, 1-12. szám)
1985-03-01 / 3. szám
Események - képekben Az I. negyedévi műszaki konferencián Bárdos Miklósáé dr. at. új szabályozórendszer szerinti eredményelszámolást ismerteti ■Ciyárunk kultúrtermében rendezték meg a városi és a megyei U ártérte ke zielet. \ külsőségek is méltóak voltak a rendezvények fontosságához Hans Dietheím, a Philip Morris cég szakértője, üzembe helvezi a nemreg beérkezett ú j box csomagológépet Molnár ,lenö gazdasági igazgatóhelyettes ismerteti az I98t. évi nyereség felosztására vonatkozó javaslatot... Cigarettafogyasztásunk —több oldalról Hazánk cigarettafogyasztását a világ többi országaival összehasonlítva kél fontos tény emelhető ki: — az egy főre eső cigaretta- fogyasztás igen magas, az adatok alapján a világ legnagyobb fogyasztó országai közé tartozunk. — a filteres cigaretták részaránya rohamosan növekszik. de még így is elmarad a fejlett gazdaságú, illetve magasabb dohányzási kultúrájú országok mögött. A kereslet oldaláról Az első füstszűrös cigaretta megjelenése óta (1962-ben a Fecske) a Pálma cigarettán kívül (megjelenése 1969-ben) egyetlen új füstszűrő nélküli cigaretta sem került a piacra, s míg 1973-ban 11 féle füstszűrő nélküli cigaretta az összfogyasztás csaknem felét tette ki, addig 1983-ban már csak 3 féle részesedik mintegy 15%-ban a hazai fogyasztásból. A leghosszabb ideig talpon maradt füstszűrös cigaretta a Fecske, amely a legmagasabb részesedést a piacon 1975-ben érte el (az összfogyasztás fele), s az összfogyasztás abszolút mértékben eddig csak a Symphonia előzte meg. 1973-ban a filteres cigaretták közül 3 termék, a Fecske, Románc és Symho- nia uralta a hazai piac 88", át. A részesedési arány 1983- ban a következők szerint alakult: 38% Symhonia 23% Sopianae 8% Románc 6% Munkás (füstszűrő nélküli) 5% Kossuth (füstszűrő n.) r 4% Fecske (füstszűrő n.) 84" „ A maradék 16%-on 30 termék osztozott, s ebből 25-nek a részesedési aránya nem érte el az 1%-ot sem. A fogyasztás ilyen mértékű szóródása, illetve néhány termék piaci privilégiuma több tényezővel is magyarázható. 1. Konzervatív a kereslet, a fogyasztók ragaszkodnak a megszokott márkához. 2. Magyarországon a dohánytermékek reklámozása ti los. 3. Szociális hatás, az élet- színvonal alakulása mindenkor befolyásolja a fogyasztás struktúráját. 4. A hazai cigaretták ára széles skálán mozog. 5. A márkák közötti minőség lényegesen eltér egymástól. A kínálat oldaláról A magyarországi cigarettakínálat helyzetét szintén konzervatívnak és ellentmondásosnak lehet tekinteni. Cigarettaigényeink kielégítését négy dohánygyár termelése biztosítja. A hazai viszonylatban legfejlettebb technológiával, gépparkkal, berendezésekkel az Egri és a Debreceni Dohánygyárak rendelkeznek. de még ezek a vállalatok is kb. 15 évvel vannak elmaradva a fejlett nyugati technikai színvonaltól. Cigaretta-kínálatunk fent említett konzervativizmusát a következők tették lehetővé, illetve szükségszerűvé. 1. Az utóbbi években a beruházások nagyarányú visszafogása tehetetlenné teszi a fejlett (még csak nem is a legfejlettebb) nyugati technikák megvásárlását, üzembe állítását. A gépvásárlások lehetetlenné tétele a meglevő technológiai szint konzerválását, sőt. romlását vonja maga után. így a vállalatok elavult, korszerűtlen amortizálódott gépekkel, berendezésekkel kénytelenek termelési feladataikat ellátni. 2. A néhány éve hozott importkorlátozási döntések a dohánygyárak számára hazai — zömmel korszerűtlen, minőségileg kifogásolható — alapanyagok felhasználását tette szükségszerűvé. Nem kiforrott még az alkatrészgyártás megoldása. a dohányipar számára háttériparnak számító papíripar, nyomdaipar, ragasztót előállító ipar stb. dohányipari célú termékeinek előállítása. Jelentős gondokat vetnek fel a hazai dohánytermesztés helytelen arányai. érdekeltségi hiányosságok, illetve a termeltetés jövedelmezősége. 3. A cigaretta-előállítás rendkívül anyagigényes folyamat. 4. Az iparág népgazdasági megítélése felemás: — egyrészt jelentős bevételi forrásnak tekinthető. — másrészt az egészségvédelem érdekében kevésbé patronált, a fontossági sorrendben nem tartozik az elsők közé. Az értékesítés oldaláról A hazai dohányipar területén a nagykereskedelmi fel-i adatokat — mint kizárólagos értékesítő — a Dohányértékesítő és Szolgáltató Közös Vállalat végzi. A mai helyzetre az egycsatornás értékesítés jellemző. A nagykereskedelmi árrés l,5"/„, a kiskereskedelmi árrés 6"fi. ami mindkét viszonylatban az érdekeltség hiányát eredményezi. A dohányáru nagy értéket képvisel. így az alacsony forgóalap mellett alacsony készletekkel kényszerülnek kereskedni. Ilyen módon azokat a termékeket törekednek beszerezni és olyan mennyiségben, amelynek értékesítésére a következő túranapig — forgalmi tapasztalatból — garanciájuk látszik. A 6%-,os kiskereskedelmi árrés nem vonzó a cigaretta- termékek forgalmának növelésére, inkább törekednek nagyobb árrésű termékekben felhasználni forgóalapjuk minél nagyobb hányadát. Az érdekéltség előbb említett hiánya még hatványozottabban jelentkezik — negatív módon — az új termékek kereskedelmi bevezetésében. A bolthálózat kevés vezetője vállalja — érdekeinek meg-> felelően — az új termékek eladásának kockázatát. A termelő vállalatok kifejezett érdeke minden új termék megjelenésekor — különösen, ha tömegfogyasztásra szánt — minél szélesebb körben legalább a megismerés szintjéig eljusson. Mivel az új termékek megismertetésének. elfogadtatásának leghatásosabb eszközei a dohányipar esetében nem használhatók, s jelenleg ezen iparban nem végeznek szervezett marketing tevékenységet — különösen fontosnak tűnnek a következőik: — a gátló tényezők ismeretében valamennyi cigaretta előállító vállalatnak jól felfogott érdekévé kell váljon a hazai piac átfogó, valós megismerése; — marketing tevékenységet végző csoportok létrehozása az önálló vállalatoknál. — különösen eredményesek lehetnek a vállalatok számára a közvetlen, személyes kontaktusok kialakítása mind a kiskereskedelmi. mind a magánkereskedelmi egységeknél. Az ár oldaláról A cigarettagyártás elmúlt időszaki alakulását vizsgálva megállapítható, hogy lelassult a cigarettaértékesítés dinamikája. Ebben jelentős szerepet játszott az 1979. évi januári áremelés. bár fogyasztást csökkentő hatása a vártnál kisebb (0,l"/o). az 1981. évi novemberi 1,3%-os fogyasztási csökkenést jelentett. A cigaretta átlagár alakulása azt. mutatja, hogy a forgalom, bár lassabb, a nagyobb értékű, jobb minőségű cigaretták felé tolódik. Az 1981. évi áremelésnek tulajdoníthatóan 1982-ben átmenetileg csökkent a drágább és tovább csökkent az alcsony áras cigaretták aránya, ugyanakkor nőtt a középáras cigaretták forgalma. 1983. évben már ismét jelentősen csökkent az alacsony, és nőtt a középáras. illetve drágább cigaretták részesedési aránya. Ezek alapján mondható, hogy tovább folyik az a tendencia, hogy a dohányzók egyre nagyobb tábora lép be a középáras cigarettafogyasztók körébe és fokozatosan nő azok száma, akiknek jövedelme lehetővé teszi a drága cigaretták vásárlását. A választék oldaláról Az elmúlt 10 évben átlagosan 32 féle termék volt jelen, a legkevesebb 1980-ban (19 féle), a legtöbb 1974-ben és 1982-ben (36). 1973 és 1983 közötti időszakban a termékek több mint egyharmad részben kicserélődtek. Rohamos gyártmányfejlesztő tevékenység indult meg hazai vállalatainknál az önállóság első évében. Az Egri Dohánygyár a legtöbb új terméket piacra küldő vállalattá lépett elő, s jól kihasználva a licencvásárlás lehetőségeit, több. a nyugati országokban is kedvelt márkával gazdagította a hazai választékot. Több új termék piacképessége nem a legkedvezőbb (pl. Super, Novus, Ulti, DB 1), s ezt a tényt több vállalatnál kudarcnak ítélik meg és a gyártmányfejlesztési kedv visszaesését lehet tapasztalni. Mivel minden új termék kedvező fogadtatására a fogyasztók körében nem lehet számítani, ezért a piacon — a konzervatívnak mondható hazai piacon még inkább — meg kell küzdeni a fogyasztókért: — folyamatos, átgondolt fejlesztő tevékenységet kell végezni, messze figyelembe véve a kialakuló fogyasztói rétegződéseket, meglevő szokásokat. — Nem szükséges mindenáron tömeggyártmányok kialakítását megcélozni. — A vállalati gyártmányfejlesztési tevékenységnek a piac megismerési törekvésekkel kell párosulnia. — A fogyasztók tájékoztatását minden esetben elsőrendű feladatnak kell tekinteni. Vincze István DOHÁNYGYÁR 3
