Egri Dohánygyár, 1985 (14. évfolyam, 1-12. szám)
1985-03-01 / 3. szám
JEGYZETEK Barátaink életéből es Szovjetunió A nem feketeföldű övezet az Orosz Föderáció európai területének központi és északi részét öleli föl. a Baltikumtól és Karéliától az Ural- hegységig, a fővárost környező zónától a Jeges-tenger partvidékéig terjed. Több mint 60 millió ember él itt, nagy részük — 44 millió — városlakó. A Szovjetunió olyan fontos ipari és közigazgatási központjai találhatók itt. mint Moszkva, Leningrad. Szverdlovszk vagy Gorkij, valamint számos, műemlékekben gazdag ősi orosz település is. A terület fő jellemzői: a nagy népsűrűség, a hatalmas turistaforgalom, a foglalkoztatottság alapvetően ipari jellege, a falusi lakosság csekély száma és a mezőgazdaságban jelentkező nehéz gazdálkodási feltételek. Mindezek miatt a térségben élők a mezőgazdasági és élelmi- szeripari termékekből behozatalra kényszerülnek. A szakemberek véleménye szerint azonban a helyzeten lehet és kell is változtatni. A terület ugyan az átlagosnál is rosz- szabb talajadottságai miatt a jövőben sem lesz alkalmas számottevő mennyiségű gabona és gyümölcs termesztésére, ám a zöldség- és burgonyatermelés, valamint az állattenyésztés olyan mértékben fejleszthető, hogy ezekből a nem feketeföldű övezet önellátóvá válhat. Ugyan-l így érdemes lentermesztéssel foglalkozni, mert az értékes textilipari nyersanyag iránt növekszik a kereslet. Ezeknek a szempontoknak a figyelembevételével kezdődött meg tíz évvel ezelőtt a nem feketeföldű övezet mezőgazdaság-fejlesztési programjának a megvalósítása. A program három fő feladata: a talajjavítás és vele párhuzamosan az öntözőcsatornarendszer kiépítése, az úthálózat felújítása, valamint a nem feketeföldű övezetben élő parasztság életkörülményeinek, szociális helyzetének ugrásszerű javítása lakások építésével1, közművesítéssel és a szolgáltatások tökéletesítésével. A program első szakaszában — 1976 és 1980 között — 31,2 milliárd rubelt költöttek a feladatok végrehajtására. Ebben az időszakban 1,9 milliárd hektárt telkesítettek, 1,3 milliárd hektárral nőtt a me- tiorált földek területe, összesen 30 ezer kilométer hosszan építettek szilárd burkolatú utakat, s átadtak több ezer új falusi otthont. Emellett iskolákat. kórházakat, szolgáltatóközpontokat, klubokat létesítettek. Növekedett a mezőgazda- sági termelés mennyisége, bár közel sem olyan mértékben, mint amire számítottak. A program első szakaszának befejeztével, 1980-ban az itteni hús- és tejtermelés a Szovjetunió egész termelésének mintegy a 20 százalékát, a burgonyatermelés a 31 százalékát, a zöldségtermelés viszont csak a 13 százalékát tette ki. A második szakaszban — 1981 és 1985 között — a mezőgazdasági termelés fejlődési üteme érezhetően felgyorsult. Az idei év végére a tejtermelést az 1980. évi 18 millió tonnáról 21 millió tonnára, a hústermelést 2,9 millióról 4.4 millió tonnára, a zöldségtermelést pedig 3,5 millió tonnáról 4,6 millió tonnára növelik. Ez alatt az öt év alatt sokat 2 DOHÁNYGYÁR javult az orosz városok élelmiszeripari ellátása, s megélénkült a piaci forgalom is. A legjelentősebb eredmények a falusi lakosság életkörülményeinek javulásában mérhetők le. S ez elsősorban annak volt köszönhető, hogy menet közben többször is rugalmasan és gyorsan módosították a programot. Tervezték például, hogy a kis falvakat fölszámolják, lakosságukat a nagyobb mezőgazda- sági üzemek településeire költöztetik. A terv nem vált be. ezért megváltoztatták. Sok helyütt előnyösebbnek bizonyult utat, gáz- és vftvezeték- hálózatot építeni az apró falvakban. mint áttelepíteni a lakosságot. S ha ez első pillanatban drága mulatságnak tűnt is, hosszú távon kifizetődőnek ígérkezik. Ebben az ötéves tervben a nem feketeföldű övezet mezőgazdaság-fejlesztési tervének megvalósítására 39,3 milliárd rubelt fordítanak. Lakásépítésre, szociális és kulturális célokra, 9,9 milliárdot költenek, 4,3 milliárd rubellel többet, mint a legutóbbi ötéves tervben, a program első szakaszában. NDK Az NDK-ban a nyolcvanas évek gazdasági stratégiájának tíz fő iránya közül is kiemelkedik a mikroelektronika, az automatizálás és a robottechnika fejlesztése, az új energia- takarékos technológiák kidolgozása, az atomenergia, valamint a munkatermelékenységet növelő korszerű tudományos eredmények hasznosítása. Tudományos-technikai célok megvalósítására a legutóbbi ötéves tervben a nemzeti jövedelem 4 százalékát fordították, a most folyó tervidőszakban azonban már 4,6— 4,8 százalékát szánják. A dinamikus gazdasági fejlődést jól bizonyítják az elmúlt évek adatai is. 1984-ben sikerült elérni a nemzeti jövedelem eddigi legmagasabb növekedését, kereken 5 százalékot. Ugyanebben az évben rekordtermést takarítottak be az ország mezőgazdasági szövetkezeteiben, s eredményesen dolgoztak az ipari üzemekben is. A szocialista tervgazdálkodás és a jó gazdasági mérleg lehejtővé tette, hogy megalapozottan kezdjék az idői évet. Az 1985-re előirányzott gazdasági programtervezetet hétmillió dolgozó vitatta meg, s 640 ezer javaslattal egészítette ki. A Népi Kamara által jóváhagyott terv 1985-re a nemzeti jövedelem újabb 4,4 százalékos növekedését írja elő. Emellett tervbe vették az ipari árutermelés 4,3 százalékos és a külkereskedelmi forgalom 8 százalékos növekedését. Az elképzelések szerint az ipari üzemek, a kombinátok 78 százalékban részesednek az össztermelésből. A mezőgazdaságtól 10,7 millió tonna gabona megtermelését várják. A tudományos-technikai eredmények hasznosításával 7,1 százalékkal kívánják növelni az ipari munka termelékenységét. Az idei gazdasági tervben is számítanak az ipari üzemek újítási és ésszerűsítési javaslataira. Az iparban jelenleg 43 ezer robot működik, s 1985-ben újabb 13 500 kezdi meg a működést. Alkalmazásukkal évi 500 millió munkaóra-megtakarítást érnek el. A legfontosabb cél továbbra is a lakosság anyagi és szel-i lemi színvonalának növelése. Az állam 1985-ben 40 milliárd márkát fordít arra, hogy a lakosság változatlan áron juthasson hozzá az alapvető fogyasztási cikkekhez. A lakosság nettó pénzjövedelme és a kiskereskedelmi áruforgalom értéke az idén 4 százalékkal lesz magasabb a tavalyinál Ebben az évben 200 ezer állampolgár lakáskörülményei javulnak új lakások, illetve korszerűsítések révén. Fejlesztik az oktatást és az egészségügyet is. Az idén több mint 2600 tantermet, 155 iskolai sportcsarnokot adnak át rendeltetésének. Az egészségügyben több mint 400 körzeti orvosi és több mint 200 fogorvosi munkahelyet létesítenek. Csehszlovákia Az észak-csehországi Libe- rec csodálatos természeti környezetben, a jó levegőjű Ji- zera-hegység lábánál fekszik. A város lakói azonban nemcsak a különleges természeti adottságokra, hanem nevezetes botanikus kertjükre is büszkék. A város amatőr és hivatásos botanikusai, akik minden bizonnyal nagyon vonzódnak az e tájon ritkaságnak számító trópusi növényekhez. egy ilyen gyűjteménnyel alapozták meg 1895-ben Liberec füvész- kertjét. A park aztán nőtt és gyarapodott, idővel még a neve is megváltozott, s ma az Észak-csehországi Botanikus Kert Európa leghíresebb növénygyűjteményei közé sorolható. A kert kéthektárnyi területet felölelő üvegházaiban 5000 növényfajtát gondoznak. Aki itt végigsétál, úgy érzi, üvegbe zárt világrészek között mozog. Ausztráliai eukaliptuszok, a dél-amerikai pampák növényei, Ázsia álomszerű, színes virágai, Afrika dús ős- erdei vegetációja nyújt olyan látványt, amivel nehéz betelni. A legnagyobb gyűjteményt a trópusi és szubtrópusi növényekből őrzik. Igen gazdag a broméliák és a szárazságtűrő pozsgásnövények, köztük a kaktuszok választéka. A tropikus haszonnövények közül jól érzi itt magát — s ami ennek a legbiztosabb jele, tekintélyes termést is hoz —, a kávécserje, a kakaó-, a citrom-, a füge-, a fahéj-, a gránátalmafa és a mangó. Érdekes látnivalót kínálnak az üvegházak akváriumai is. összesen 28 van belőlük, s ezek mindegyikének 10 500 literes az űrtartalma. A tün- dérrózsaféléket két, egyenként 96 000 literes, fűtött vízmedencében ápolják. Van köz-, tűk fehér tündérrózsa, lótusz, sárga tavirózsa vagy vízitök. A legkedveltebb az Amazonas vidékéről származó Victoria regia, amelynek nevelésében már húszéves gyakorlata van a libereci botanikusoknak. Az édesvizű és a tengervízzel telt akváriumokban 70 halfajta és 120 féle vízinövény él. Sok látogatót vonz az ausztráliai növények üvegháza. Annyi eukaliptusz nő itt. hogy a botanikus kert igazgatója a kizárólag eukaliptuszlevélen élő kedves koalák meghonosítását tervezi. Ha ez sikerül, szenzációnak beillő esemény lesz, hiszen a koala, amelyet egyébként is a kihalás veszélye fenyeget, rendkívül kényes állat, s eddig minden áttelepítési kísérletnek ellenállt. Ami azt illeti, a világ nagy botanikus kertjeiben, így a libereciben is gyakorlattá vált az állatok, főként a madarak telepítése. Liberecben már most is élnek kajmánok, tengeri teknősök és ritka halfajták. A kert szabad ég alatti területeit alpesi növények, hangafélék, évelő növények foglalják el. Kialakítottak külön rózsakertet is. realizmusa Szenvedélyes apróhirdetés-olvasó vagyok. Vallom: abból, hogy mit hirdetnek, és azt hogyan hirdetik, messzemenő) kereskedelmi és egyéb következtetések vonhatók le. De én nem vonok le semmit. Persze, nem minden apróhirdetést olvasok el. Nem érdekelnek például a járművek. Kocsim nincs, sem venni, sem eladni nem szándékozom. Nem keresek ingatlant sem, sem elektronilcai szerkentyűket, állást nem kérek és nem ajánlok fel. De erősebben ver a szivem, ha az adás-vétel cím alatti szövegekben mélyedek el. Először is azt ellenőrzőm, hogy állandó hirdetőim megvannak-e épségben, egészségesen, aztán tüzetesen megvizsgálom, hogy változott-e szövegük. mÉs miután örömmel állapítom meg. hogy maradt minden a regiben, elkezdek válogatni köztük. Melyiknek higgyek? „Legtöbbet fizetek variaberendezésekért . . ." így kezdi az egyik. Csábító ajánlat. Csak az okozhat nehézséget, hogy előbb az összes használtcikk-kereskedőt végig kellene kérdeznem, hogy meggyőződjem arról, tényleg ö fizeti-e a legtöbbet. .,Rendkívüli ajánlat! Hívjon bizalommal! Azonnal fizetek bútorért. . .” így a másik régi ismerősöm. Nála abban reménykedem, hogy egyszer majdcsak kiderül, hogy az ajánlata miért rendkívüli. Az, hogy azonnal fizet? Feltehetőleg a többiek is. Egészen más lélektani hatás elérésére törekszik harmadik kedvencem. Ö így kezdi mondókáját: „Fiatal, kezdő kereskedő, napi áron vásárol teljes hagyatékot..." Érdekes, mi? Nemcsak azért, mert mindnyájunkban él a vágy, hogy támogassuk a fiatalokat. Titokban valami azt súgja, hogy az ilyen első éves „nyeretlen” aligha tud becsapni minket, sőt. . . Csak ez a „napi áron”, ez gyanús. Honnan tudja ez az új fiú. hogy mi a napi ára a nagymama hintaszékének? ,.Vásárolunk szekrénysorokat ...” — ez is nagyon megfontolandó ajánlat. A többes első személyből mindjárt kiderül, hogy nem egyetlen ember, hanem csoport, társulás, egyesülés, netán valami nagy tröszt hajlandó üzletet kötni velem. Különösen aláhúzza ezt a feltételezést a második szó, tudniillik, hogy „szekrénysorokat”! Oly tőkeerős vállalkozás ez. hogy arcizma se rándul, ha közlöm vele, hogy pillanatnyilag kilencvenkét szekrénysort szándékozom eladni nekik. Naponta eltűnődöm azon, hogy melyiket válasszam? Csak a felismerés vet véget ennek az agymunkának, hogy nincs eladnivalóm. Sem vitrintárgyam, sem porcelánfejü babám, sem variám, sem hagyatékom, sem mindenféle régiségem, antik csillárom. Keresnek tollat is. limlomot is. Toliam van. Golyóstoliam, filctollam, ilyesmik. Meg limlom is van. De ha ezeket elkótyavetyélem, nem marad a lakásomban semmi. Sínen vagyunk Vannak jóvátehetö és jóvátehetetlen hibák. A sótlan leves jóvátehetö, a sós nem. Ha egy autó motorja romlik el útközben, jóvátehetö, ha a repülőé, nem. A nádpálca jóvátehetö, az atombomba nem. Hogy ezeket a szélsőségeket miért állítom szembe? Azért, mert türelmetlen vagyok. Az idei tél ugyanis nem kényeztet el bennünket. Hosszúra sikerült, és különben is unom. Ki ne unná, mikor a mínusz 10 és 20 fok közötti hideg szemérmetlenül tartja magát. Először nem hittem, hogy jól látok, mikor az ablakfélfán lévő hőmérőt leolvastam. Talán nem jól látom a számokat, s hogy letöröljem, végighúztam ujjamat a hőmérő deres üvegén, s az nyomban odaragadt. Ha eddig kételkedtem volna, ez a tény meggyőzött; rendkívüli időket élünk. Azóta már kényszerű belenyugvásba süppedtünk. Megszoktuk, hogy a tél naponta jégvirágot rajzol ablakunkra, s éppen az energiatakarékosság tanított meg a tévé — sokszor semmitmondó — műsorát értékelni. Kényelmetlenség van elég, csak győzzem sorolni. A fagy elpattintja a vasúti síneket, késnek a vonatok. Ez magában véve elég bosszúság lenne, de a MÁV még rátesz egy lapáttal. Olvasom az újságban, hogy a közelmúltban Tégláson legalább 30 utas várakozott fagyoskodva a Debrecen és Nyíregyháza között menetrend szerint közlekedő személyvonatra. Jegyüket megváltották. Az indulási idő elmúlása után közölték a türelmetlenkedőickel, hogy a vonatot Debrecenből az illetékesek nem indították el, mert nem ült rajta elegendő utas. Maga az eset felemelő távlatokat nyithat az úriasan kiszolgált magyar állampolgár életében, csak tudni kell értékelni, s alkotó módon más területekre átplántálni. Mindössze néhány példa, mit is mondana adott helyzetben... ... az áramszolgáltató: — kevesen gyújtottak ma lámpát, a tévé műsora is pocsék. Ne pusztuljon haszontalanul a megtermelt drága áram — lekapcsolom ezt az országrészt. ... a mentős: — csak a keze törött? S a bordája? Kérem szépen akkor szíveskedjék befáradni a kórházba a saját lábán, az ugyebár nem törött el. Mi csak a lábtörésnél súlyosabb sérüléseket hozzuk be, a többi jöjjön be gyalog, taxival, vagy ahogy akar. ... a tűzoltó: — a szalmakazal ég? öt méterre a lakóháztól? Majd elalszik. Nekünk akkor szóljanak, s mi ki is vonulunk — ha már a ház is lángol. Ott a téglási váróteremben — az még nem a ház volt. Az ilyen eljárás viszont nem szolgáltatás. Nem utasszállítás... Rajtia