Egri Dohánygyár, 1984 (13. évfolyam, 1-12. szám)
1984-12-01 / 12. szám
Robotgépek Pártvezetőségünk 1984. november 13-án tartotta meg soros ü'lését. Napirenden szerepelt a Vöröskereszt helyi szervezetének munkája, az 1985. évi fejlesztési elképzelések és az MHSZ helyi szervezetének tevékenysége. A Vöröskereszt helyi szervezete konkrét tennivalóit a kongresszus és a felsőbb szintű vezetőségek határozatai alapján, valamint a pártszervezet útmutatását követve, a dolgozók érdekeinek figyelembevételével alakította ki. A munkatervük megvalósításához. a mozgalmi élet kibontakoztatásához segítséget kaptak a vállalat gazdasági, politikai és tömegszervezeti vezetésétől. Kiemelt hangsúlyt fektetnek az egészségnevelési munkára, melynek célja az egészséges életmódra nevelés, a betegségek és a balesetek megelőzése. Évente legalább 4—5 egészségnevelő előadást szerveznek. Témájában figyelembe veszik a dolgozók és szakmunkástanulók érdekeit és érdeklődését. — folyamatos a vezetők , preventív szűrésé; — év elején került sor a kórház szocialista brigádja által végzett szájonkológiai és fogászati szűrésre; — május hó folyamán hallás- szűrés volt a zajos munkahelyen dolgozók részére; — tervbe van véve még ez évben a nőgyógyászat i rákszűrés. Az egészségneveléshez szorosán kapcsolódik a szakmunkástanulók körében az elsősegélynyújtó tanfolyam. Családpolitika, családvédelem tekintetében a leghatékonyabb munkát az idősko- rúakról való gondoskodásban tudnak kifejteni: — öregek napközi otthonának patronálása a szocialista brigádok részéről; — szociális otthon, gyermekváros, mozgássérültek megyei szervezetének patronálása, állami gondozott gyermekek pártfogásba vétele, saját nyugdíjasainkról való gondoskodás. Tevékenysége kiterjed még a polgárvédelemre és a véradómozgalomra. A pártvezetőség úgy ítéli meg, hogy a Vöröskereszt munkáját a kezdeményezőkészség, a sokszínűség és a kapcsolatok mind szélesebb körű felismerése jellemzi. Az 1985. évi fejlesztési elképzelések vitájában a pártvezetőség az alábbiakat szögezte le: A jövőbeni fejlesztési elképzelések, azok megvalósítása a minőség javítását, a hatékonyság, a termelékenység és a jövedelmezőség növekedését kell. hogy szolgálják. Az Egri Dohánygyár MHSZ- klubjának alapvető célját és tevékenységét továbbra is az MSZMP határozataiból adódó feladatok határozzák meg. Ez a feladat a felsőbb szintű vezetés ez évi felhívásával bővült, mely hazánk felszabadulásának 40. évfordulójához és az MSZMP XIII. kongresszusához kapcsolódik. A klub az elmúlt.évhez viszonyítva mind politikailag, mind szakmailag erősödött. Ennek egyik összetevője, hogy egyre szorosabb kapcsolat alakult ki a társadalmi és tömegszervezetekkel. A párt- vezetőséggel való kapcsolat ezen a téren meghatározó volt. A klub feladata, hogy tagjait a párt politikájának szellemében mozgósítsa. Erősödött az együttműködés a KIS,Z-bizottsággai a közös feladat, a hazafias nevelés minél eredményesebb megvalósítása érdekében. Jó a partneri kapcsolat a szakszervezeti bizottsággal, ezen belül a tömegsportbizottsággal, amely segítséget nyújt a kiképzések folyamán. — a háziversenyeken túl a klub tagjai részt vettek a HKL városi döntőjén; — már hagyomány, hogy az ÉDOSZ megyei bizottsága az MHSZ illetékeseivel megrendezi az élelmezési dolgozók megyei lövészversenyét. Ez a verseny dolgozóink körében nagyon népszerű, ahol ifjúsági, női és férfi korcsoportban képviseltettük magunkat. Női-férfi versenyben első helyezést értünk el; — ez év október 19-én és 20-án. a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére, a Pécsi Dohánygyár KÍSZ-szervezete és MHSZ- klubja lövészeti versenyt rendezett a dohánygyári vállalatok részére. A versenyen részt vett felnőtt női és férficsapatunk is. összesített csapatversenyben — Pécs mögött — a II. helyezést értük el, illetve 9 első helyezést szereztünk meg. A pártvezetőség az MHSZ- klub munkáját úgy értékelte, hogy eleget tesz a tevékenységi körében meghatározottaknak. Pártalapszervezeteink kellő megalapozottsággal készülnek a taggyűléseket megelőző vezetőségi ülésekre és taggyűlésekre. Ennek előzetes folyamata a párttagokkal történő elbeszélgetések, párt- csoport-értekezletek megtartása. a tapasztalatok összegzése és a felvetődött ügyek feldolgozása. B né Az idei zágrábi nemzetközi vásáron, a BIAM-on több jugoszláv gyár mutatta be legújabb robotjait. Szerepelt a kiállítók között a velenjei Gorenje, a zágrábi Prvo- majszka, a trsteniki Prva Pe- toletka, a belgrádi Ovo Lola Ribar és a Mihailo Pupin Intézet. A Ribar gyár termékeit felvették az ipari robotok japán katalógusába is. A Gorenje az ország egyik jól ismert nagyvállalata. A több mint 16 ezer dolgozót foglalkoztató háztartási gépgyárban háromszáz emberrel dolgozó részleget hoztak létre, robottermelési programok készítésére. A gyárban egyébként egyre több területen alkalmaznak robotokat. így — A csellóhoz és a hegedűhöz hasonló ősi mongol vonós hangszer, a morin kur virtuóza G. Dzsamjan Államidíjas népművész. A neves mester nemcsak kiváló előadóművész, hanem elismert és hazájában népszerű zeneszerző is, akinek népi ihletésű dallamait országszerte dúdöLják. Dzsamjan, aki az ulánbátori Zeneművészeti Főiskola tanára, korán megismerkedett a népzenével, nyolcéves volt, amikor játszani kezdett. Nem sokkai ezután bejelentette: zenét szeretne tanulni. Zenei tanulmányait 1937-ben kezdte meg. A konzervatórium elvégzése után a Központi Állami Színház zenekarának tagja lett. A morin kuron kívül csellón is megtanult játszani. Első szerzeményeit morin kurra írta. repertoárját klasszikus zenei átiratokkal is gazdagította. Munkássága soaz első ütemben — már mintegy ezer munkás kapott könnyebb munkát. Az Ivó Lola Ribar gyár készíti a több célú ILRO—80S nevű robotot, amely jól alkalmazható az autógyártásban és a gépiparban: hegesztési, festési, fényezési és alkatrészösszeszerelési feladatokat egyaránt pontosan és gyorsan végez. A Prvomajszka gyár a zágrábi kiállításon mutatta be a nebézgép-kategóriába tartozó 250 tonna súlyú robotját, amely mikroprocesszorral működik. Az indítás után a gép „egymaga” lát el minden munkafolyamatot, figyelmeztet a tévedésekre is. rán sokat tett azért, hogy a régi mongol hangszerek ne merüljenek feledésbe. Ma már nincs olyan mongol zenekar, amelyben ne dolgoznának népi hangszeresek. A Mongol Szimfonikus Zenekarban jelenleg is 8—10 morin kuros játszik. A kitűnő szólista első külföldi vendégszereplésének színhelye Prága volt. A mongol küldöttség tagjaként vett részt az 1947-ben megrendezett első világifjúsági találkozón. Ezután hamar szárnyra kapta a hír, s megismerte Budapest, Berlin, Párizs, Bécs és más nagyvárosok zeneszerető közönsége. Tavaly a párizsi Népművészeti Fesztiválon aratott megérdemelt sikert. „A zene elválaszthatatlan része az életemnek — nyilatkozta egy interjújában —, az ihlet és az öröm állandó forrása. A zene az életem!” Népművész Mi a stressz? A külső környezeti hatások és az emberi szervezet központi kapcsolata, az ideg- rendszer közvetítésével, számos szervezeti automatikus (akarattól független) működés befolyásolásával, azok gyorsításával, illetve Lassításával valósul meg. A szervezetnek a külső — nem specifikus — ingerekre történő válaszát stresszhatásnak nevezzük. A stresszelmélet kidolgozása Selye nevéhez fűződik. Selye stresszelmélete szerint, bizonyos, állandóan ható és ismétlődő külső ártalmak, agyi és hormonális túlműködéshez vezetnek. Ez a felfokozott működés, mint védekezés, el- lenállóbbá teszi a szervezetet, segíti az ember és környezete közti egyensúly fenntartását, de tartós behatás esetén átcsap saját ellentétébe, és számos betegség előidézője is lehet. Ezeket a kórképeket Selye, alkalmazkodási megbetegedéseknek nevezte. Az ember kapcsolata környezetével, alkalmazkodási képessége. élete különböző fázisaiban lényeges változásnak van kitéve, mely más fiatal és más idős korban. A mindennapi rohanó élet- tempó az ember idegrendszerére, részben közvetlenül, részben közvetve, de jelentős hatást gyakorol, és következményesen, úgynevezett „pszichoszomatikus ” elválasztásokat okoz. Valamennyi urbanizációs ártalom (zaj, zsúfoltság, időhiány stb.) az idegrendszert éri (főként a vegetatív ideg- rendszert!). Védekezésképpen a szervezet idegi és hormonális rendszere révén, azok túlműködésével igyekszik a kívülről jövő hatást kompénÉletünk és a stressz Pszychoszomatikus megbetegedések zálni. ha erre már nem képes. kóros tünetek keletkeznek. Ez az állapot a stresszhatás. A stressz által kiváltott tünetcsoportoknak három fázisa van: 1. vészreakció (alarm), 2. ellenállás fázisa, 3. kimerülés fázisa. A lelki élet elsődleges zavarai, másodlagosan a vegetatív idegrendszeren keresztül, valódi szervi tünetek keletkezéséhez vezetnek. így keletkezhet pl.: magas vérnyomás betegség, gyomor- nyombél fekély, asthma, infarktus, fejfájás, bőrgyógyászati betegségek, továbbá menstruációs zavarok, szexuális élet zavarai, kóros soványság. vagy elhízás stb. Ezeket a betegségeket gyűjtőnéven „pszichoszomatikus” megbetegedésnek nevezzük. A XX. század orvostudománya eljutott odáig, hogy a vizsgálati és laboratóriumi eltérések mellett, a beteg személyiségét, szociális és kulturális sajátosságait is bevonta a diagnosztikai és a gyógyító munkába. A betegségcentrikus szemlélet helyett a betegcentrikus szemléletet követi, a beteg embert, mint egészet állítja a központba, lelki sérüléseivel és betegségtüneteivel együtt. A pszychoszolmatikus megbetegedések kutatásában jelentős szerepet játszanak a pszychológiai és élettani kutatások és megfigyelések. A pszychológusok, egyes betegségekre jellemzőnek tartanak, egyes személyiségtípusokat, úgy vélik, hogy a pszychoszomatikus betegség egy bizonyos személyiségtípus jellemző reakciómódja. Az élettani módszerek vizsgálják a stresszhelyzetre bekövetkező élettani változásokat, kóros tüneteket. Ezek a módszerek elsősorban a lelki-érzelmi állapotok és az élettani kísérőjelenségek összefüggéseinek feltárásában nyújtanak segítséget. Az utóbbi évtizedekben egyértelművé vált, hogy a magas vérnyomásos megbetegedések egy részének hátterében semmilyen szervi megbetegedés (pl. vese, hormonális, érrendszeri, agyi stb.) nem áll. usay Amennyiben ugyanis szervi megbetegedés áll fenn, úgy a magas vérnyomás mint tünet szerepel, ezért nevezzük másodlagos hypertóniának. Ahol nincs szervi megbetegedés háttér, akkor elsődleges (esz- szenciális) magas vérnyomásról beszélünk. Oka nem ismert. Kísérletek bizonyítják, hogy idegi izgalomra összeszűkülnek a kisartériák és emelkedik a vérnyomás. Nem bizonyított, hogy genetikailag domináns gén révén öröklődne, vagy pedig csak fokozatos átmenet alakul ki a normál és magas vérnyomás között. Számos megfigyelés igazolja, hogy örökletes faktorok önmagukban is képesek hypertóniát létrehozni. Egypetéjű ikreken végzett megfigyelések viszont azt bizonyítják, hogy inkább a személyiségnek és a szociális, nem pedig az örökletes tényezőknek van szerepe a magas vérnyomás kialakulásában. Személyiség szerepe: sajátos, ideges struktúrát mutatnak, közös típusokat nem lehet kialakítani, de bizonyos közös vonások felismerhetők. Feltűnő, hogy agresszivitásukat nem mutatják ki, magukat nagyon békés embereknek jellemzik, ugyanakkor rendkívül feszülten viselkednek. Igyekeznek segítőkésznek és odaadónak mutatni magukat. Nagymértékben rá vannak másokra utalva és rendkívül nyugtalanná válnak, ha egyedül kell lenniük. Izgatottak, feszültek lesznek, ha nem ismerik e) segítőkészségüket. Irreális elvárásaik miatt állandóan csalódnak az emberekben, ez bennük agresszív indulatot vált ki, amit elfojtanak, ezért állandóan nyugtalanok, feszültek. Ezek a személyiségjegyek jutnak érvényre a szexualitásban is. Férfiak úgy érzik, hogy kötelesek partnerüknek nagy teljesítményt nyújtani. Nőknél gyakori a frigiditás, nem találnak örömet a szexuális kapcsolatban, s ez újabb feszültségforrást jelent. A szexuális életben felmerülő problémák miatt mindig a partnerben és nem önmagukban keresik a hibát. A férfinő kapcsolatot kizárólag hatalmi harcnak vélik. Gyakran deprimáltak, passzívak, nincs kezdeményezőképességük. Életvitelük egyszerű. több - nyíre munkahely és család. Magatartásuk barátságos, szociálisan jól beilleszkednek, csak alapos, pszychológiai vizsgálat deríti ki, hogy mennyire mesterkélt világban élnek, és ennek a látszatnak fenntartása mennyi energiái igényel. A szívkoszorúerek megbe tegedésének riasztó növeke dése a kórkép beható tanul mányozására késztette a szakembereket. Ezen kutatá sok eredményeként váltak is mértékké az ún. rizikófakto rok. Már a század elején felfigyeltek arra, hogy az in farktus kiváltásában pszychológiai tényezők is szerepel játszanak. Van-e infarktus személyiségprofil? Ugyanolyan személyiségvonásokkal rendelkeznek, mint a normál egyén, de a normál sajátosságok szélsőséges formában találhatók meg. Kife jezetten kóros személyiség vonásaik nincsenek. Neurózisra utaló jegyek nem talál hatók, de ennek ellenére hangulatilag nem kiegyensúlyozottak. Életvezetésüket fokozott aktivitás jellemzi, mely a munkában, társadalmi életben és nemritkán a családi életben is megnyilvánul. (Folytatjuk) dr. Bírta Éva üzemorvos DOHÁNYGYÁR 5
