Egri Dohánygyár, 1984 (13. évfolyam, 1-12. szám)

1984-12-01 / 12. szám

A szívós köznevelés hatá­sára már-már úgy tűnik, hogy gombaszedő honfitársaink óva- tosabbakká váltak és zsákmá­nyukat szakértővel ellenőriz­tetik. Sajnos, az élet azért nem olyan egyszerű: e pozitív ma­gatartáshoz valami negatívum is kapcsolódik, mint ezt ked­velt lapomban az egriek egyi­ke elbeszéli. Ö is szedi a gombát kirán­dulás közben, ő is olvasta a riasztó cikkeket a gombamér­gezésről. így hát sorba ál'lt a piactéren, s várt a vizsgá­latra. Ami korántsem bizo­nyult egyszerű feladatnak: hármasával álltak sorban, kis­gyerekkel. idős emberekkel, s röpke két óra alatt célhoz is értek. Persze nem min denki volt ilyen türelmes: az aggályosak nyomban a sze­métbe vágták a gondosan szedett gombát, a türelmetle­nek vizsgálat nélkül vitték haza. Két idős ember vizs­gálta nagy türelemmel a gom­bákat. s nyomban — mintegy nyugtatásképpen — hozzáte Ha ismerősökkel, barátok, kai beszélget az ember, szinte mindig ugyanazt a panaszt hallhatja: mi jól megvagyunk egymással, jó lenne többet együtt lenni, 4e sajnos: nincs rá időnk. Az időhiány szinte bűvös fogalommá vált, minden mu­lasztásunkat — akár önma­gunkkal, akár másokkal szemben követjük el — meg lehet vele magyarázni. S va­lóban, a családok mindennapi élete gyakran úgy zajlik, mint egy régi, túl gyors mozdula­tokkal felvett némafilm. A találkozások az előszobában, a bezárt fürdőszobaajtó előtt, a parányi konyhában, a reg­geli kapkodás, az esti fáradt bóklászás, mindez inkább összeütközésekre ad alkalmat — a szó szoros és átrntt ér­telmében egyaránt — mint meghitt beszélgetésre. S szél­sőséges esetben a családi kommunikáció akár indulat­szavakra is korlátozódhat, legalábbis a hétköznapokon. Aztán hétvégén, mert nem is­Nyugdíjas- találkozó 84 1984. november 23-án ha­gyományainkhoz híven ismét megrendeztük a nyugdíjasok baráti találkozóját. Az szb és mellette működő nőbizottság nagy hozzáértéssel és lelke­sedéssel fogott az előkészüle­tekhez, hiszen közel ötszáz volt dohánygyári dolgozó fo­gadásáról volt szó. Igazi kol­lektív összefogással készül­tünk a találkozóra, mert a vállalat gazdasági, párt- és tömegszervezetein kívül a szo­cialista brigádok bekapcsolód­tak a szervezési, rendezési munkába. Köszönetképpen megemlítem azoknak a brigádoknak a ne­vét. akik anyagilag segítették a találkozó megrendezését: Dobó Katica, József Attila. Karikás Frigyes, Korach Mór és Salvador Allende a Válla­lat Kiváló Brigádja-i, a Cze- czei Éva, Lenin, Teleki Blan­ka és Termelésirányítási Komplex Aranykoszorús Szo­cialista Brigád. A rendezvény sikeres lebonyolításához já­rultak hozzá a Hámán Kató. a Petőfi Komplex, a fent em­lített brigádok tagjai, a KISZ- bizottság és a nőbizottság. 4 DOHÁNYGYÁR A n t iigtl í.j e I ő ItÓK/.í (óm‘ vállalatunknál Az előző részben a vállalatunknál folyó öregségi nyugdíj- előkészítési munka gyakorlatáról beszéltünk, hangsúlyozva ezzel kapcsolatban a munkáltató kötelességét és a szakszerve­zeti albizottságok szerepét, Az előkészítő munkák célja az. hogy a dolgozók időben és olyan összegben kapják majd meg nyugdíjukat, amely őket jogosan megilleti. Ez csak akkor le­hetséges, ha a Társadalombiztosítási Igazgatóság nyugellátási osztályának időben rendelkezésére áll minden olyan adat. amely az elbíráláshoz és megállapításhoz elengedhetetlenül szükséges. szí, több gombavizsgálóra lenne szükség. Ezen a ponton kezdtem el tűnődni. A gombavizsgálat ingyenes, s ez mindjárt kiindulópontja lehet a jelenségnek. Az in­Különleges szolgáltatás gyenesség ilyen fontos ügyben vitathatatlanul dicséretes do­log, s nyilván az én szemlé­letemben a hiba: életveszélyes dologban nem szeretem az in­gyenességet. Nem véletlen, hogy idős, lelkes szakértők végzik a munkát, aminek ho­norálása nem sokkal haladja meg a ..társadalmi'' kategó­riát. Nem tudom, létezik-e „gombaszakértö" foglalkozás. merjük egymás gondolatait, gondjait, már mindenki in­kább a maga életét éli. A kép azonban csak ritkán ilyen le­hangoló, s ha már eddig ju­Elhatározás kérdése is tolt egy család, annak bizo­nyosan más, mélyebb oka is van, mint az időhiány. A szükséges sietség és az embertelen hajsza között ma sok család választja önként, szabad akaratából az utóbbit. Náluk az „időhiányra” való hivatkozás csak elfedi a való­ságos okot, hogy tulajdonkép­pen a pénzt sajnálják a meg­hitt együttlétre. Hiszen nap jóinkban különösen igaz a közmondás: az idő pénz. fis A találkozóra 300 nyugdí­jasunk jött el, akiknek a vál­lalati óvodások és a Martos Flóra szocialista brigád által patronált 3. sz. Általános Is­kola 5. osztályos tanulói ked­veskedtek műsorral. Bódi Lászlóné szb-titkár bevezető szavai után dr. Huszti Ferenc műszaki-ter­melési igazgatóhelyettes kö­szöntötte a vállalat, dolgozói nevében a jelenlevőket, és tájékoztatta őket a gyár je­lenlegi munkájáról, sikereiről, eredményeiről. Igen kedves és megható volt. hogy a nyugdíjasok ne­vannak-e nomenklatúra sze­rinti bértételei, de valami azt súgja nekem, hogy nincs nagy tülekedés ezért a pozí­cióért. Mármost: ha a szép kirán­dulóidő előtt eső is esett, ek­kora termést két idős ember aligha győz vizsgálni, ám vajon akad-e további jelent­kező, aki alighanem szerény honoráriumért vállalja ezt a munkát? Látszólag tehát minden rendben van. Övjuk a lakos­ságot a gombamérgezéstől, van gombaszakértő is. Más kérdés, hogy nem győzi. Vi­szont — ingyenes a vizsgálat. Ezért nem szeretem az in­gyenességet. Ha csak öt forint lenne egy vizsgálat, jelentke­ző is lenne, és nem kellene ennyit sorban állni. Igaz, el­vesztenénk az „ingyenesség’’ vonzó illúzióját. Bár. ha a sorban állást minimális óra­bérben számolom, gyanakodni kezdek. Talán nem is olyan in­gyenes ... alá az alapvető anyagi javak birtokában is sajnálja az időt a céltalan együttlétre, az _ az elért családi jólét örömeinek élvezetétől fosztja meg magát és a családját is. Az „időhiány” másik tipi­kus esete, mikor úgy tűnik, a házi teendők, a napi életvitel gondjai valóban felemésztik minden időnket. A családi munkamegosztással, egy kis szervezéssel azonban ilyenkor is meg lehet teremteni az al­kalmat, csak legyen bennünk igazi kíváncsiság, tudjunk a ..másik ember” örömeire- gondjaira figyelni. Ne hagyjuk hát, hogy az időhiányra való örökös hivat­kozással megnyugodjon a lel­kiismeretűnk. A gondok, ami­ket nem hallgatunk meg, megkétszereződnek, a simoga- lás, amivel adósak maradunk, nem pótolható semmivel. S hogy lesz-e rá időnk? Mint annyi minden, ez is, elsősor­ban elhatározás kérdése. vében Kiss Istvánné mondott köszönetét a meghívásért és a szívélyes vendéglátásért és azért a sok segítségért, ame­lyet a vállalat és dolgozói nyújtanak a régi munkatár­saknak. Aa_ ajándékozás és a vacsora után meghitt, baráti hangulatú beszélgetésen em­lékeztek a régi szép és az idő múltával megszépült .emlé­kekre, hajdan volt fiata,. munkásévekre. Kívánjuk dr­ill jelenlevőknek és azoknak, akik nem tudtak eljönni, hogy még sokáig, egészségben, bé kében élvezzék nyugdíjas éveiket. Veres Jánosné A nyugdíj ugyanis nem mindenkit feltétel nélkül megillető állampolgári jog, vagy szociális ellátás, hanem csak munkával megszerezhető jogosultság. Ezért kell nagy gonddal, körültekintéssel ösz- szeszedni a ledolgozott mun­kaviszonyokat, hogy semmi ki ne maradhasson. A, társadalombiztosítási jog­szabályok részletesen felsorol­ják mindazokat a jogviszo­nyokat, amelyeket a nyug­díjra jogosultság szempontjá­ból szolgálati időként kell fi­gyelembe venni. Itt most nem kívánunk mindegyikkel fog­lalkozni, csupán azokkal, amelyek az eddigi tapaszta­latok szerint vállalatunk dol­gozóinál leggyakrabban elő­fordulnak. Ilyenek többek között a háztartási alkalmazottként, valamint a mezőgazdaságban 1948 előtt munkaviszonyban eltöltött idők. Ezeket már tárgyaltuk és beszéltünk a tanúkkal, hitelt érdemlő módon történő bizo­nyításukról is. Megjegyezzük még, hogy a Társadalombiz­tosítási Igazgatóság nem tud­ja hitelt érdemlőnek érté­kelni az olyan vallomásokat, amelyekben a tanúk a bizo­nyítási eljárás lefolytatása során úgy nyilatkoznak, hogy látták ugyan az igénylőt en­nél vagy annál a munkáltató­nál dolgozni, de a munkavi­szonyának sem a kezdetét, sem a végét nem tudják, de még a napi munkaidőt, vagy annak díjazását sem. Tehát csak olyan tanúkat kell meg­nevezni, amelyek feltételez­hetően ezeknek a kívánal­maknak megfelelnek, mert különben az egész bizonyítási eljárás mindkét részről kárba veszett időt jelent. Szolgálati időként kell fi­gyelembe venni — a táppénz, — a baleseti táppénz. — a szülési szabadság, — a gyermekgondozási se­gély folyósításának idejét, — a munkaviszony alatt vagy ezt követő 30 napon belül kezdődött kórházi ápolás idejét (munkaviszony meg­szűnését követő kórházi ápolás alapján összesen 1 évet, tbc-s megbetegedés­nél 2 évet lehet figyelem­be venni). *— a felsőfokú oktatási intéz­mény nappali tagozatán folytatott tanulmányokat, a tanulmányi év kezdetét magában foglaló hónap első napjától a végét ma­gában foglaló hónap utolsó napjáig, beleértve a tanul­mányi szünet idejét is, az előzetes letartóztatás idejét, ha a letartóztatot­tat az ellene emelt vád alól jogerősen felmentet­ték, vagy a büntető eljá­rást megszüntették, a szabadságvesztés, szigo­rított őrizet idejét, ha utóbb a bíróság az elítéltet jogerősen felmentette, — a katonai szolgálatban töl­tött tényleges és tartalékos idő. — hadifogságban töltött időt, ha a volt hadifogoly, a ha­difogság megszűnését kö­vető 180 napon belül Ma­gyarország területére visz- szatért (egykorú elbocsátó igazolás alapján), — az 1952 előtti tanoncidő, ha a tanoncszerződést meg­kötötték és segédlevél van, — és az új munkakönyvben bejegyzett munkaviszonyo­kat. amennyiben a dolgozó be volt jelentve. (Előfor­dult már az, 1956 után ki­állított munkakönyvben szereplő munkaviszonyt szolgálati időként nem is­mertek el, mivel a mun­káltató nem jelentette be, nem szerepelt a társada­lombiztosítási nyilvántar­tásban a dolgozó.), — a fizetés nélküli szabad­ság 30 napot meghaladó tartamát, ha az a dolgozói 3 évesnél fiatalabb gyer ­mek gondozása, vagy 10 évesnél fiatalabb gyer­mek ápolása címén illette meg. (Nem lehet fi­gyelembe venni a más cí­men egyfolytában kért fi­zetés nélküli szabadság 30 napot meghaladó tar­tamát.) A szolgálati időt naptári naponként kell számításba venni, 365 naptári napot kel.' egy évnek tekinteni. A szol­gálati időt 1929. január 1-től számolják és ugyanazt az időtartamot csak egyszeresen lehet figyelembe venni. Megszakítás a szolgálati időben Akinek a szolgálati idejében egyhuzamban 5 évnél hosz- szabb megszakítás van, a megszakítást megelőző szol­gálati idejét abban az eset­ben lehet figyelembe venni, ha a megszakítás után újabb 5 év szolgálati időt szerzett. E feltétel hiányában az 5 év­nél hosszabb megszakítást megelőző szolgálati időt annál lehet figyelembe venni, aki a megszakítás előtt a nyugdíj­jogosultsághoz szükséges szol­gálati időt (10 év) megszerezte és az ezt követő 5 éven belül — az öregségi nyugdíjra jo got adó életkort betöltötte, vagy — megrokkant és rokkantsága a nyugdíj igényléséig fenn­áll. Nem számít megszakításnak az az idő, amely alatt az igénylő öregségi, rokkantsági, vagy báleseti rokkantsági nyugdíjban részesült. A nyugdíj-előkészítés során minden dolgozó ügyével kü­lön foglalkozunk, és az itl felsorolt szolgálati időkön kí­vül a dolgozó által bemon­dott minden munkaviszonyt felvezetünk az igényjog elis­merést kérő nyomtatványra A társadalombiztosítási jog­szabályokkal kapcsolatos rö­vid cikksorozatunk ezzel vé get ért. Dolgozóink vagy családtag­jaik e témával összefüggő kérdéseire az üzemi kifizető helyen továbbra is készséggel nyújtunk felvilágosítást. BF-né Rajna

Next

/
Thumbnails
Contents