Egri Dohánygyár, 1984 (13. évfolyam, 1-12. szám)

1984-02-01 / 2. szám

_____________________________________________________________________AZ EGRI DOHÁNYGYÁR LAPJA ______________________________________________________ X III. évfolyam 2. szám ÁRA: 1,80 FORINT 1984. február hó Tervfeladatok 1984-re Az év eleje minden vállalatnál, így nálunk is, a tervezésé és a számvetésé. Zárjuk az előző évi gazdálkodás számláit, készül a mérleg, amely megmutatja, hogy milyen nyere­séggel zártuk az elmúlt évet. A zárlati munkákkal egyidőben, sőt, azt megelőzően, elkezdődnek a tervezési mun­kák. A terv naturális mutatói, a termelési mennyiség, a készítendő termékfajták, s azok számaránya november végétől ismertek, és ezek birtokában az anyagrendeléseket már jó ideje elindítottuk. Az árak változásai azonban az értékoldal tervezését kissé kés­leltették, ehhez csak január első napjaiban kezdhettünk. A cikk írásakor már el­készült a vállalat 1984. évi gazdálkodásának komplex terve, jóllehet a különböző fórumokon még csak ez­után vitatják meg, de a fő célkitűzések már aligha vál­toznak. Mit termelünk, mennyi árbevételhez jutunk és mi­lyen személyi jövedelmekre számíthatunk? Ezekre adnak választ a terv egyes feje­zetei. Az Egri Dohánygyár 1984. évi termelési tevékenységét döntően a cigaretta terme­lés mennyisége és szerkezeti összetétele határozza meg. A cigaretta-termelés ter­vezett mennyisége 6 milliárd 960 millió db. Ez a bázis­hoz képest 2,8%-os növeke­dést jelent, ugyanakkor szer­kezetileg is változik. Legje­lentősebb volumenben fsz. Symphoniát gyártunk 3 mil­liárd 450 millió db-os meny- nyiségben, ezt követi a Ro­mánc cigaretta 1 milliárd 300 millió db-os, és a Fecs­ke 900 millió db-os meny- nyiségben. Kedvező szá­munkra, hogy a licenc-ci- garetták termelésének rész­aránya az előző évi 5%-ról 7,2%-ra növekszik, ez 500 millió db licenc-cigaretta termelését jelenti. Ezen belül legnagyobb volumenben, 300 millió db-os mennyiségben Marlboro cigarettát gyár­tunk. A szivartermelés mennyi­sége tervünkben a tavalyi mérsékeltebb bázishoz ké­pest is tovább csökken, a fogyasztói igényeknek meg­felelően. Erre az évre 17 millió 500 ezer db szivar termelését tervezzük, ez 3,2%-kal alacsonyabb, mint az előző évi termelés volt. A hevesi dohány váloga­tását 1984. évben is az elő­ző évivel hasonló nagyság­rendben tervezzük, 300 ton­nás Hevesi válogatására kö­töttünk szerződést a DDT- vel. Az előzőekben foglaltakon túl kedvező szerződésünk van a rostiron-betét gyártá­sára. Kétféle méretben 70 millió db filterrudat gyár­tunk erre a célra. A fentiekben meghatáro­zott tevékenységünk értéke, a termelési érték megköze­líti a 1,3 milliárd Ft-ot. Ez 12%-kal magasabb az előző évi termelési értéknél. Eb­ben a jelentős növekedés­ben a termelői árváltozás (árnövekedés) hatása 2,2%- ot jelent, 9,8% a cigaretta- termelési volumen növekedé­séből és összetétel változás­ból, valamint a filctoll be­tét termelésből adódik. A termelékenység mutató­ja, az 1 főre jutó termelési érték, közel 10%-os növeke­dését a termelési érték fen­ti nagyságrendű növekedé­se már döntően meghatá­rozza, ugyanakkor felada­taink ellátásához létszám­szükségletünket az előző évi létszámnál 20 fővel maga­sabban tervezzük, ezen be­lül az alkalmazotti állo­mány létszámát nem kíván­juk növelni. A létszám 20 fős növekedésével a teljes­idős fizikai létszám és ezen belül a technológia terüle­tén fogjuk a létszám-ellá­tottságot az előző évhez ké­pest javítani. Vállalatunk 1983 decem­berében megpályázta az új típusú keresetszabályozás 1984. január 1-től kezdődő alkalmazásának lehetőségét. Ezzel összefüggésben a bér­tömeg, bérszínvonal, vállala­ti eredmény és a fejleszté­si alap terveit két változat­ban készítettük el. (A cikk megjelenéséig már hivata­los döntés lesz ebben a kér­désben.) A vállalatra jelenleg köz­ponti bérszínvonal-szabályo­zás „B” változata érvényes, amely azt jelenti, hogy a vállalati adómentesen 2,7%- os bérfejlesztést hajthat végre, ezen túlmenően pe­dig igen erős progresszív adózás mellett (ahol legmér­sékeltebb sávban is 1 Ft béremelés 10 Ft adóvonzat­tal jár). Amennyiben válla­latunk a régi típusú kereset- szabályozásban marad, úgy az összes körülményekre fi­gyelemmel 4%-os bérszínvo­nal növelését tervezhetjük meg, amelyen belül 2,7% központi adómentes, 1,3% pedig adózott bérfejlesztés. Az új típusú keresetsza­bályozásba kerülésünk na­gyobb lehetőségeket nyitna a bérek dinamikus fejleszté­sére, ezért a II. változat­ban azt a bérfejlesztést mun­káltuk ki, amely 5,5%-os bérszínvonal-növekményt je­lent. Minthogy a bérköltség, a különböző béremelések a bérköltséget különböző mó­don változtatják, ezért a vállalat bértömeg-felhaszná­lása is eszerint változik. Az 1984. évre tervezett bértö­meg I. változata tartalmaz­za a bázisbért, a bérpótlék­ként már tavaly is kifize­tett, de nem a bérek, ha­nem a termelési költségek között elszámolt 3,5 millió Ft-ot és a 4%-os bérfejlesz­tés bérköltséget növelő ha­tását. A II. változat a bázis bér­költség és a bérpótlékként fizetett összegen túl az 5,5%- os bérszínvonal növekedés költségnövelő hatása jelent­kezik. A bérszínvonal a fentiek­nek megfelelően az I. válto­zatnál 40/g-kal növekszik és így az 1 főre jutó éves ke­reset mintegy 55 ezer Ft lesz (bázisban 52 900 Ft volt). A 11. változatnál, az 5,5%- os bérszínvonal növelése esetén az 1 főre jutó éves kereset 55 ezer 800 Ft. A vállalati eredmény 90 millió Ft-os nagyságrendjé­nek alakulásában igen sok­fajta tényező együttes hatá­sa érződik. A dohány felvásárlási árának növekedésével össze­függésben emelkedtek a fer­mentált dohányárak, vala­mint a licenc cigarettákhoz használt báziskeverék ára. Ezek együttes hatása mint­egy 56 millió Ft költségtöbb­letet okoz. Növekedett továb­bá a filtergyártáson jelentős alapanyagként nagy mennyi­ségben használt acetát ká­bel ára, a csomagolási anya­gok nagy része, ezen belül je­lentősen az almínium fólia ára. A csomagoló anyagok árnövekedése meghaladja a 8 millió Ft-ot. Ugyanakkor a cigaretták termelői ára is emelkedett — kivéve a li- cenc-cigarettákat. — Ez mintegy 2% árbevétel növe­kedést eredményez. Javítja az eredményt a szerkezet- változás és a cigaretta ter­melés növekedése. Az 1 főre jutó részesedési alapot az előző évivel azo­nos szinten tervezzük, ez valamelyest meghaladja a 4 ezer Ft-ot. A létszám nö­vekedésével összefüggésben bruttó összegében 80 ezer Ft-tal tervezünk többet, mint az előző évben, összesen 4 millió 72 ezer Ft az R-alap tervünk. A fejlesztési alap nyere­ségági része az I. és a II. változatban igen jelentős el­térést mutat. Ennek oka, hogy az I. változat a régi típusú keresetszabályozásban érvényes elvek szerint, a nagy részesedési alap adó miatt magasabb vállalati eredmény ellenére is keve­sebb fejlesztési alap képző­dik. A II. változat már az új típusú keresetszabályozás el­vei alapján készült. Itt mérsé­keltebb a keresetnövekmény adója, ezért ugyan olyan, vagy valamivel alacsonyabb vállalati eredményből is ma­gasabb fejlésztési alap kép­ződik. A fejlesztési alap II. terv- változatának mintegy 30 mil­lió Ft-os nagyságrendjét azok a fejlesztési célkitűzések igénylik, amelyekre a válla­lat további fejlődése és eredményeinek szintentartá- sa érdekében elengedhetetle­nül szükség van. Ez a fej­lesztési alap azonban az 1985. évi beruházásokra szol­gál fedezetül, az 1984. évi beruházások pénzügyi fede­zetét az 1983. évi eredmény­ből képződő fejlesztési alap biztosítja. Tervezett beruházásaink egy része a korábbi időszak­ban megkezdett beruházások folytatására, illetve befeje­zésére irányul, így pl. a ka­zánüzemi rekonstrukcióra je­lentős összeget költöttünk, és amely várhatóan 1985-ben fejeződik be. Folytatjuk az energiaellátás korszerűsítése céljából a gőzvezetékek épí­tését. Már megkezdődött a nyersanyagraktári felvonó cseréje, ez év közepére már az új lift üzembeállítása is megtörténik. Cigarettagyártá­sunk korszerűsítésére ez év­ben üzembehelyezzük az új kocsányvonalat, valamint az elmúlt évben vásárolt Skoda cigaretta gyártógépet. Beruházási tevékenysé­günk elsősorban a termelés üzembiztonságát és gazda­ságosabbá tételét, a minőség javítását célozzák, de emel­lett jelentős összeget terve­zünk fordítani a telefonhá­lózat korszerűsítésére, a siófoki üdülő földgázzal történő ellátására is. Ez évben induló új be­ruházásaink egy része a ci­garetta tőkés exportjának műszaki feltételeit teremti meg. Ehhez ugyanis az szük­séges, hogy megfelelő cso­magoló kapacitás álljon ren­delkezésünkre, továbbá a fo­kozott minőségi követelmé­nyeknek is eleget tudjunk tenni. Ehhez különböző mi- nőségviszgáló műszerek be­szerzése szükséges. A tőkés importból származó acetát kábel felhasználás csökken­tésére növelni kívánjuk a kombinált filter gyártását. Ehhez 2 db gyártógép be­szerzését tervezzük. A számítógépes termelés- irányítás bevezetésének elő­feltételeként 1 db számító­gép vásárlását tervezzük. Az ügyvitel korszerűsítése cél­jából az előző évben vásá­rolt ROBOTRON gép üzem- beállítása február hónapban történik meg. Gyártmány fejlesztési fel­adataink között olyan saját kifejlesztésű cigaretták for­galomba hozatala szerepel, amelyek döntően hazai dohá­nyok felhasználsával és ezek különleges kezelésével ké­szülnek. Közreműködünk továbbá a licenc termékeink új válto­zatainak (Marbolo 100-as. L+M Box) bevezetésében. Folyamatosan vizsgáljuk továbbra is az import anya­gok hazaival való helyette­sítésének lehetőségét, annál is inkább, mert a rendelke­zésünkre álló tőkés import­keret összege az előző évi­hez képest tovább csökkent. A műszaki fejlesztési és beruházási tevékenység mind abba az irányba hat, hogy megteremtődjenek a terme­lés műszaki feltételei, ame­lyek révén nagyobb terme­lékenység, jobb minőség és kedvezőbb anyagkihozatal le­gyen elérhető. A vállalat a szociális el­látás színvonalát a maga­sabb költségek ellenére is meg akarja tartani, ehhez azonban az szükséges, hogy gazdálkodásunk a tervezett eredményt hozza, ez a mi­nimális elvárás, de jól szer­vezett, céltudatos munkával tervezett eredményünket 1984-ben is — a korábbi évekhez hasonlóan — túl­teljesíthetjük, annak ellené­re, hogy a gazdálkodás fel­tételei 1984-ben méginkább kedvezőtlenebbé váltak. A vállalat akár a régi tí­pusú, akár az új típusú ke­resetszabályozásba kerül (az utóbbiba méginkább) rend­kívül nagy érdeke fűződik a nyereség 1983, évben él­ért szintjének tartásához, ha lehet növeléséhez. Ehhez a szakszervezet és a KISZ a maga mozgalmi hálózatán ke­resztül igen sokat tehet. Je­lentős szerepet kap a mun­kaverseny és a brigádmoz­galom. A vállalati dolgozók sze­mélyi jövedelmének, szociá­lis ellátásának színvonala rendkívül nagy mértékben függ attól, hogy a vállalat tevékenysége milyen mérték­ben lesz gazdaságos, a mi­nőség hogyan alakul, a fo­gyasztók milyen vélemény­nyel lesznek termékeinkről, hiszen ez a véleményalkotás termékeink megvásárlásában jut kifejezésre, amennyiben pozitív. Ezért valamennyi munka­helyen mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a termelés mennyiségi telje­sítése, a piaci igények gyors kielégítése mellett a minősé­gi követelményeknek is ele­get tegyünk úgy, hogy eköz­ben megfelelő nyereséget is el tudjunk érni. Cselekvő ... Immár az új esztendő második hónapját írjuk. Teljes erővel munkálkodunk az idei tervfeladatok megvalósí­tásán. Kemény. feladatok várnak ránk, a társadalmi munkamegosztás különböző területein dolgozókra, és csoportokra. Fő célkitűzéseink adottak, hiszen a népgaz­dasági terv egyértelműen fogalmaz: 1984-ben is meg kell őriznünk nemzetközi fizetőképességünket, a kie­gyensúlyozott áruellátást és törekednünk kell az élet- színvonal vívmányainak megőrzésére is. Bonyolult munkát jelent ez, mégsem teljesíthetetlen. Bár a világgazdaság új rendjének kialakulása további nehézségeket tartogat gazdaságunknak. Az eddigi ered­mények mégis azt bizonyítják, hogy korábbi gondok, olykor megrázkódtatások nem hatottak ránk bénítólag, miután erőinket a legfontosabb feladatokra összponto­sítottuk. A cselekvés tehát eddig sem maradt el és nem maradhat el a jövőben sem. Amint Lázár György, a Minisztertanács elnöke a Szakszervezetek Országos Tanácsának múlt év végi ülé­sén felszólalásában hangsúlyozta: ,.A cselekvésre nem várakozni, hanem azt gyorsítani kell, az adott viszonyok között jobb munkával szükséges megteremteni az előre­lépéshez nélkülözhetetlen mozgásteret...” Ennek nagysága ma mindenekelőtt a termeléstől függ, hiszen csak a népgazdaság teljesítőképességének fokozá­sával teremthetjük meg az átmenetet a gazdálkodás in­tenzív szakaszába. így javíthatjuk a népgazdaság egyen­súlyát és védhetjük meg az életszínvonalat. Sokan úgy gondolják, hogy ezek különálló feladatok, pedig szó sincs erről, hiszen nagyon is összefüggenek. Csakis a legkorszerűbb termelés révén állíthatjuk elő azokat az árukat, termékeket, amelyek az egyensúly javításához szükségesek és az exoprt növekedését segíthetik. A kivitel bővítése pedig fizetőképességünk megőrzé­sének egyik döntő módszere. Ennek fenntartásával köz­vetett módon az életszínvonalat is védjük, mint ahogy az is igaz, hogy hitelképességünk megítélésében fontos tényező a belpolitikai stabilitás, amely viszont nem cse­kély mértékben az életszínvonal alakulásától függ. Ezek­ről az összefüggésekről egy percig sem feledkezhetünk el, mert ez nemcsak gazdasági, hanem szélesebb érte­lemben társadalmi kérdés is. A szó szoros értelmében vett közérdek mind a nemzetközi fizetőképesség, mind a hazai ellátás biztonságának fenntartása. Ennek érdekében pedig ismét cselekednünk kell, így bővíteni az exportra alkalmas áruk mennyiségét, illet­ve fékezni a behozatal növekedését, egyebek között egyes cikkek hazai fogyasztásának mérséklésével. Ugyan­így lakossági érdek, hogy közös háztartásunkra, a költ­ségvetésre háruló terhek csökkenjenek, például a külö­nösen nagy összegű állami támogatások mérséklésével. Komoly dolgok megoldásán mukálkodunk tehát, és egyet nem feledhetünk, nemcsak most februárban, ha­nem egész esztendőn át, hogy ésszerűen, okosan gazdál­kodjunk! — Bárdos Miklósné dr. —

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents