Egri Dohánygyár, 1984 (13. évfolyam, 1-12. szám)
1984-07-01 / 7. szám
ISMÉTELTEN II bérezésről A bérgazdálkodásról, a bérszabályozásról, ezek módosításáról, a bérezés és ösztönzés kapcsolatáról az elmúlt években elég gyakran ejtettünk szót különböző fórumokon és az üzemi újságban is. Ennek ellenére gyakorta tapasztalható, hogy különböző fogalmak keverednek, és ezek egyfajta nézeteltérésre, félreértésre és vitára adnak okot. Ezek a gyakran keveredő fogalmak: a személyi jövedelem, az átlagbér, illetve az alapbér. Az egyik szélsőséges eset — és ezt gyakran még munkahelyi vezetők is keverik —, amikor a személyi jövedelmet azonosnak tekintik az alapbérrel, vagy átlagbérrel. A személyi jövedelem azonban! mind a kettőtől magasabb, mert magában foglalja az alapbéren, a prémiumon és jutalmon kívül a nyereségrészesedést és az esetenként fizetett törzsgárda jutalmat. Az átlagbér az előbbi felsorolásból nem tartalmazza a nyereségrészesedést és a törzsgárda jutalmat. Az alapbér pedig tulajdonképpen a teljesítménybér és pótlék, vagy órabér és pótlék együttes összegét jelenti csupán. A dolgozók arra hajlamosak, hogy keresetnek pusztán az órabér szerinti összeget tekintsék, ami pedig a keresetből a bérnek csak a része, amelyet törzsbérnek nevezünk. Lényegében a kereset, a bér különböző részeiből épül fel, amit három nagy csoportra lehet osztani: a törzsbér, a pótlékok és a változó bérrész (ez utóbbi jelenti a prémiumokat és a jutalmakat). Vállalatunknál a változó bérrész aránya viszonylag magas, meghaladja a 12%-ot, és így, ha első ránézésre csak az órabéreket tekintjük úgy tűnhet, hogy a keresetek alacsonyak. A környező vállalatoknál ugyanis valamivel magasabbak az órabérek, viszont csak egyharmada, vagy fele, tehát 4—6% a változó bérrész aránya. Meggyőződésünk, hogy nagyobb összegű változó bérrész- szel nemcsak a bérgazdálkodás biztonságát növelhetjük, hanem a bér ösztönző hatását is. A dolgozók maguk sem veszik jónéven, ha munkájuk differenciáját, ami az egyes emberek között van, azonos összegű órabérrel díjazzák. A differenciálásra a prémium és a jutalom ad lehetőséget, hiszen így a munkahelyi vezetőknek a bizalmiak véleményét is figyelembe véve, jobb lehetőségük nyílik az egyéni teljesítményekkel összhangban lévő bérezés megvalósítására. Ugyanakkor tény, hogy a dolgozók egyrésze (és általában a kisebb teljesítményt nyújtók) jobban szeretnék, ha keresetükben magasabb órabér, vagy teljesítménybér dominálna, mert a prémiumot, jutalmat bizonytalannak érzik. A vállalatok, mint arról már többször beszéltünk, 1984-ben kísérleti jövedelemszabályozásban működik. A kísérleti bérszabályozási formát 1983- ban 30 vállalat alkalmazta. Az első év tapasztalatainak alapján került sor némi módosításra 1984-ben, és a kísérletben részt vevő vállalatok körének bővítésére, amely jelenleg 54. A kísérleti szabályozásban működő vállalatoknál a személyi jövedelmek növekedéséről az első év adatai alapján jó és rossz tapasztalatok vonhatók le. Nem írott szabály, de egy minimális elvárás az az arányossági kritérium, hogy a hozzáadott értékmutató, amely nem más, mint az anyagmentes termelési érték (vagyis a termelési értékből levonjuk az összes anyagjellegű ráfordítások értékét) és a bérköltség növekedése között összhang legyen. Általában az a tapasztalat, hogy a kísérletben működő vállalatoknál a hozzáadott érték növekedése meghaladta a bérköltség növekedésének ütemét. A teljesítménymutatók, illetve bérköltségek növekedésének vállalatok közötti szóródása azonban igen jelentős. Ezek a teljesítménymutatók a 100 Ft bérre jutó nyereség, termelési érték. illetve a 100 Ft eszközértékre jutó árbevétel, illetve nyereség alakulását jelző mutatók fontos szerepet játszanak a Vállalati gazdálkodásban, a gazdálkodás színvonalának alakulásában. Beszéltünk már róla korábban is, de talán nem árt felidézni: A kísérleti jövedelemszabályozás vitathatatlan tulajdonsága, hogy az ösztönzést» a racionális gazdálkodást, az általános szabályozásban fékező korlátok kiiktatásával lehetőséget ad az intenzívebb ösztönzésre, a többlet teljesítmények megfelelő honorálására. Azt is tudnunk kell azonban, hogy ez a szabályozási forma normatív teljesítménykövetelményeket támaszt az élőmunka-felhasználással, illetve a személyi jövedelem minden formájával szemben. A kísérleti szabályozás logikája egészen más, mint a hagyományos szabályozásé. Míg a hagyományos jövedelem- és keresetszabályozási rendszer alapvetően azt befolyásolja, hogy a teljesítmények növekedése és a bérek, keresetek növekedése milyen viszonyban legyen egymással, addig a kísérleti módszer — az adóterheléssel — döntően a teljesítmények szintjének és a személyi jövedelmek szintjének viszonyát szabályozza. A vállalatoknál különböző forrásokból elég sok tartalék van, s e tartalékok hasznosítására a kísérleti szabályozás a korábbinál sokkal nagyobb érdekeltséget teremt. Ha a vállalat költségmegtakarítást ér el, s a megtakarítás egyrészét bérre fordítja, akkor változatlan bruttó termelési érték mellett is, illetve lassabban növekvő hozzáadott érték es nyereség mellett is növelheti a személyi jövedelmeket. A kísérleti bérszabályozást 1983-ban alkalmazó 30 gazdálkodó szervezet a várakozásnak megfelelően magas, a népgazdasági átlagnak mintegy kétszeresét kitevő bérnövekedést ért el, és átlagosan ilyen arányú volt a nyereség, illetve a hozzáadott érték növekedése is. Az elmúlt év tapasztalatai igazolták, hogy ér- (Folytatás 'a 4. oldalon) Válaszolunk hallgatóinknak... Nem csodálom a műsorszerkesztők előrelátását, akik néhány adást olyan időpontra terveznek, amikor csak a nyugdíjasok, meg a reggelit éppen elfogyasztó hivatalnokok hallgathatják. Miért? Én is „beleestem” abba a hibába, hogy ezt a műsort hallgattam meg szabadságom egy napján. A szolnoki Cegléd utca lakosai panaszkodtak arról, hogy ötven méterrel kellett volna meghosszabbítani a gázvezetéket ahhoz, hogy hetven év feletti lakók gázhoz jussanak. De nem, mert ott nem működött a légkalapács. A szerencsétlenek vállalnák a közvetlen bekötési dijat, de az útfelbontást talán a hivatalnak kellene... Az nem ér rá, meg nem az ő asztala. így azután ebben az utcában négy lakásban talán talán soha nem lesz gáz, csak T1GÁZ... Ezzel meg sokra mennek... Nem volna az egész dolog talán említésre méltó sem, ha az ilyen hírek és panaszok elszigetelt, egyedi jelenségek volnának. Mert az újságírók sokat szeretnének. Hogy miért, azt ők tudják, meg sokszor az ő bajuk. Azzal is foglalkoztak, hogy Budapesten elárasztották vízzel egy házat, mert a tanács meg az 1KV — vagy valami ilyesmi rövidítésű cég — nem hitte el a lakóknak, hogy valóban beázik a tető. Az állampolgárok tehát feltehetően hazudnak, csak a hivatalok emberei nem. Rajta, próbáljuk ki! A kísérlet teljes sikerrel járt. Nemcsak a lakások áztak be, hanem több tízezer forint értékű szőnyeg és bútor is „elpusztult". Hát igy jelentsük be a hibákat! Majd hasonló módon meg fognak győződni az igazságról. .. Nem a morbid humor, hanem a riasztó jelkép mondatja e sorok írójával, hogy hogyan lesz ez tovább? ismeretes ugyanis — és ez megér egy újabb misét — hogy a hatvanas évek végén bezárt bányákról letörték a lakatot és utána megkezdődött a munka. Ha valahol, mint például sok Nógrád megyei faluban, csalódtak a sokat megélt bányászok és nem mentek visz- sza, vagy Komárom megyébe ahol... De hiszen emlékeznek. Szóval, a jó kereset reményében talán nem biztos, de olyanok is mehettek letörni a tizenötéves lakatot, akiknek nem is volt fogalmuk arról, hogy mi a bánya. Ki is vizsgálta a kormány- bizottság, hogy személyi felelősség is terheli azokat, akik a harminchat halott tragédiáját okozták... Igen, de előtte volt egy, kettő, meg négy áldozat. Csak akkor lehet összeülni, ha tömegméretű a Katasztrófa? Végül is egy gondom van. S remélem, másnak nincs ilyen. A beázást sikerült „tisztázni” .Egy másik illetékesnek sikerült elhitetnie, hogy a gyermek- szandálok hiánya az időjárásra vezethető vissza, mivel a sok piszkos kölyök már június közepére széttiporta a május elején vásárolt szandált, pedig ha a nyár csak július közepén jön, talán az az egy pár kitartott volna. Az illetékes még arra is felhívta a figyelmet, hogy: ha a tél korán jön és hosszú ideig tart, akkor a téli cipőellátással is bajok lesznek... Ez lenne a tervgazdálkodás? Szóval az ilyen és hasonló esetekből egyre nem szeretnék következtetni. Mire? Feljön a vájár és mondja: valami szokatlant, úgy tűnik, veszélyeset éreztem az aknában! Erre a diszpécser — vagy aki ide behelyettesíthető —: „Menjen vissza, bedobok egy égő gyufát és meglátjuk, kinek van igaza. Ha magának, nyert!” Események - képekben Megnyerte az NB II. bajnokságát az Eger Sport Egyesület. Az utolsó hazai mérkőzés (Ganz Mávag 3:3) után gyárunk kultúrtermében tartották meg az idényzáró ünnepséget Tanácskozást tartottak a Szocialista Brigádok vezetői és a munkahelyi vezetők. A szocialista munkaverseny-szabályzat módosítását vitatták meg A megyei Tűzoltóparancsnokság tisztjei tettek látogatást gyárunkban. Az egyes létesítmények elhelyezkedését, a tűzmegelőzési és elhárítási lehetőségeket vizsgálták Sikeres és magas színvonalú vetélkedőt tartottak a KlSZ-alap- szervezetek városunk, Eger ..ismeretéből". Képünkön a fejüket törő versenyzők DOHÁNYGYÁR 3 a—a
