Egri Dohánygyár, 1983 (12. évfolyam, 1-12. szám)

1983-11-01 / 11. szám

szerepeltek tűzoltóink Barátaink életéből A dohányipar idei tűzoltó- versenyét október 7-én Bak- talórántházán rendezték meg. Tűzoltóink, mint minden verseny előtt, hozzáfogtak a felkészüléshez. Sajnos válla­latunk területén nincs lehe­tőség sem a vizes szerelés, sem a váltóverseny gyakor­lására. így az edzésekhez pályát kellett keresni. A vá­lasztás a makiári sportpá­lyára esett. A dolgozók mun­kabeosztása miatt csak na­gyon kevés lehetőség volt a közös gyakorlásra, a fluktu­áció miatt új tűzoltókat is kellett szervezni. Végül 7-én reggel fél hat­kor elindultunk Baktalóránt- házára. A kezdésig nagy volt a versenyláz. A sorso­lás a női rajnak nem ked­vezett, mivel az első indu­lók voltak. Először a „vizes szerelést” hajtották végre, majd a staféta következett. A jegyzetelés és kalkulá­lás a verseny végéig folyt, s így az eredményeket a verseny végén, már az ered­ményhirdetés előtt tudtuk. A verseny eredményei: Nők 1. Pécsi Dohánygyár 2. Egri Dohánygyár 3. Sátoraljaújhelyi Dohánygyár A NYIDOFER csapatát a vizes szerelésben elkövetett alapidő-túllépés miatt disz­kvalifikálták. Férfiak 1. NYIDOFER 2. Egri Dohánygyár 3. Pécsi Dohánygyár 4. Sátoraljaújhelyi Dohánygyár Két, közelmúltban megje­lent, és pillanatok alatt el­fogyott történelmi sikerkönyv került ismét az üzletekbe a Gondolat Kiadó műhelyé­ből. A tavalyi téli könyvvá­sár egyik legsikeresebb könyve Berend T. Iván: Válságos évtizedek című munkája volt. A könyv, amely Közép- és Kelet-Eu- rópa két világháború közöt­ti éveinek sokoldalú elem­Ha ritkán viszontlátom hajdani játszótársaimat, szo­rongó örömmel méregetjük egymást: nem öregszünk, csak telik az idő. A szarka- lábas tekintetek ' karéjából azért felvillan még a csi- bés^derű. S félszavak elő­hívják közös emlékeinket. Amilyenekkel szinte elárasz­tott a minap Ágh István „A kivirágzott nádpálca" c. tv-filmben. A költő szülőföldjén, Isz- kázon, tanárait megfaggatva elevenítette fel útrabocsátó élményeit a kamera előtt. A Somló aljától messze esik az én történelmi városom, Eger. Mégis olyan otthonos­nak tűnt Ágh István ifjúsá­gának világa, mintha együtt nevelkedtünk volna. Tanul­gattunk, vásárban ünnepel­tünk, féltük a beszolgálta­tást, ő ministrált, s mi út­törőbe jártunk. Persze, mert egyidősek vagyunk, s nemzedékünk — a mai negyvenegynéhány évesek — gyerekkora külö­nösen sűrű volt. Hiszen ak­kor ébredtünk a világra, amikor országunk felocsú­dott a háborúból. Hogy mi­lyen sorsfordító események dajkáltak, nyiladozó értei­% A DDT eredményét a vál­tóban túlváltás, a Debreceni Dohánygyárét pedig sza­bálytalan felszerelés miatt semmisítették. A klasszikus számban, a vizes szerelésben a férfi raj I. helyet, a női raj II. he­lyet ért el. Az összesítésben mindkét raj II. helyezést ért zése, szinte napok alatt el­fogyott. Hasonlóan nagy siker volt az idei ünnepi könyvhéten Jászi Oszkár: A Habsburg- monarchia felbomlása című műve. A századelő polgári radi­kalizmusának egyik vezér- egyénisége amerikai emigrá­cióban 1929-ben írta meg könyvét, angol nyelven. Az .első magyarnyelvű kiadás nagy adósságot törlesztett és műnk aligha foghatta fel. Csak szüléink tétova bizta­tása sejtette: tanulj, hogy nálunk többre vidd. Parasztgyerekek tömegei előtt először tárultak ki a magasabb iskolák kapui. Az elemi még olyan ne­hezen kezdődött, mint elő­deinknek. Palatáblára göm­bölyítettük az első betűket, s nagykabátban szorongtunk hatan a négyszemélyes pad- ban. Zsíroskenyér se mindig jutott tízóraira. Tanítóink is foltos ruhában jártak. Az oroszt oktató néhány lec- kényivel tudott csak többet nálunk, mégis úgy feltarisz- nyázott, hogy a járási szék­hely nebulói előtt megnyer­tünk egy versenyt. De rég is volt! Pedig cukorrépát ástunk akkoriban hetekig és a ház körül is folyton akadt dolgunk, akárcsak az iszkázi Nagy-portán. A mun­kára nevelés szerves része volt a falusi életvitelnek. Ez sokat veszített azóta termé­szetességéből; mintha a jó­módban túlságosan kímélnék a gyerekeket. Hányán töprengtek el va­jon ezen a film láttán? S mesélték-e gyermekeinek akár megszenvedett igaz el. Nagy volt az öröm a tűz­oltóink körében, hiszen ilyen eredményt nyolc év óta nem értek el. Jövőre is sze­retnénk megismételni, vagy még javítani ezt a helyezést, mivel mi leszünk a verseny szervezői és lebonyolítói. valódi kulturális esemény, nagy könyvsiker lett. Mindkét keresett történel­mi munkát új kiadásban, illetve utánnyomásban jelen­tette meg a Gondolat Kiadó. Brend T. Iván könyvét a Kossuth Nyomda, Jászi Osz­kár munkáját a Dabasi Nyomda készítette el, soron kívül. történeteket? Mert, ha együtt nézte a család — bár eléggé szerencsétlen időpontban: es­te negyed héttől vetítették —, bizonyára sorjáztak kér­déseik lányainkból, fiaink­ból. Miként választották haj­dan a tanítót, miért söpör­ték le a padlásokat, hogy lehetett kötelező a templom- bajárás? Hiszen közelmúl­tunk történelmének eleven forrásaiból merítettek „A kivirágzott nádpálca” alko­tói. Vadkerty Tibor szerkesz­tő-rendező irányításával. Ágh István és nemzedéke gyer­mekkorából olyan élménye­ket és ismereteket vázoltak fel, amelyek továbbgondolás­ra, sőt beszélgetésekre buz­dítanak. Éppen így szolgál­hatja ez a dokumentumri­port napjaink ellentmondá­sainak megértését is a tör­ténelemkönyveknél árnyal­tabban, meghittebben. Remélem megismétlik — alkalmasabb időpontban — a filmet, újabb lehetősége­ket adva eszmecserékre. Mert gyermekkorunk forrá­sai nemcsak emlékeztetnek, honnét indultunk, hanem táplálhatnak is. Rajnavölgyiné Szovjetunió A Szovjetunió lakosságá­nak jelenleg több mint egy- harmada — 97 millió em­ber — él falun. Életkörülmé­nyeiket eddig nagy általá­nosságban a városi életmód­tól való lemaradás jellemez­te. Ennek következtében so­kan — főleg a fiatalok — igyekeztek a városokban el­helyezkedni, s a falvakban egyre kevesebb lett a mun­káskéz. Ez a helyzet napjainkban az élelmiszerprogram hatá­sára jelentős változáson megy keresztül. A program tíz éve alatt például az ál­lami költségvetésből 160 mil­liárd rubelt fordítanak a fal­vakban beruházásokra, s ez alaposan meggyorsítja az át­alakulás folyamatát. Korsze­rű falusi lakóházakat építe­nek: fejlesztik, valamint to­vábbi településekre terjesztik ki a szolgáltatásokat és a kulturális hálózat intézmé­nyeit. Az előző ötéves terv­ben 5 millió lakás és csa­ládi ház épült a falvakban. A XI. ötéves terv során 1,7 millióval több lakást adnak át rendeltetésének. Az épít­kezéseket részben az állami költségvetésből, részben a gazdaságok önerejéből finan­szírozzák. Körültekintő és széles kö­rű program alapján fejlesz­tik a falvak gyermekintéz­mény- és iskolahálózatát. Nagy figyelmet fordítanak a közlekedés javítására is. Ké­nyelmes, gyors és pontos tá­volsági járatokkal teremte­nek összeköttetést a járási, megyei központok és a fal­vak között. Megépítenek 130 ezer kilométernyi főközleke­dési utat —, és mintegy 150 ezer kilométer bekötőutat. Ez utóbbi elsősorban a kolhozok és a szovhozok szállítási kö­rülményeit teszi kedvezőbbé. Bái- az utóbbi években a falusi egészségügyi ellátás színvonala megközelítette a városiét, az élelmiszerprog­ram erre a területre is erő­teljesen kihat. Fejlesztik a megelőző-gyógyító szolgála­tot, bővítik a mentőszolgála­tot és megszervezik a mozgó szakorvosi ellátást. A kereskedelmi hálózat fejlesztése érdekében bevá­sárló központokat, kisáruhá- zakat, szaküzlet-hálózatot, s — ahol erre lehetőség kínál­kozik — bevásárló utcákat létesítenek* Az elmúlt évekhez hason­lóan a közeljövőben is gyor­sabban növekszik a falusi lakosság jövedelme, mint az ipari munkásságé. Ez a folya­mat addig tart, amíg ki­egyenlítődnek a különbségek. Ma a városi lakosság átlag- jövedelme 30 százalékkal magasabb, mint a falusiaké. A tényleges különbség azon­ban csak 10 százaléknyi, ha figyelembe vesszük a falusi lakosság természetbeni jut­tatásait. Fejlődés tapasztalható a társadalombiztosítás terüle­tén is. A mezőgazdasági dol­gozókat is megilleti az éven­kénti fizetett szabadság, be­tegség esetén a táppénz, a kedvezményes üdülés, az öregségi nyugdíj. Rokkantság esetén is a munkásokkal azonos elbírálásban részesül­nek.1 A tervezett intézkedések tovább javítják a falusi la­kosság életkörülményeit. Eb­ben az ötéves tervben fel­emelik a minimális nyugdí­jakat, növelik a fizetett sza­badság időtartamát és bővül­nek a kedvezményes bölcső­dei és óvodai szolgáltatások. A pénzjövedelmek, a szo­ciális támogatások és jutta­tások, a különböző kedvez­mények növelése kihat az igényekre is. Megnövekszik a kereslet a tartós fogyasztási cikkek iránt. 1965-ben ezer falusi lakosra 37 tévékészü­lék, 29 mosógép és 7 hűtő- szekrény jutott. Ma ezer la­kosra 211 televízió, 162 mo­sógép és 182 hűtőszekrény jut. S bár a város és a fa­lu közötti különbségek e te­kintetben jelentősek, a fa­lusi életszínvonal emelését célzó program lehetővé teszi a gyors közlekedést. Csehszlovákia Másfél évtizeddel ezelőtt alapították meg a Madách Könyv- és Lapkiadó Vállala­tot és 30 éve írták alá a csehszlovák—magyar közös könyvkiadási egyezményt. Csehszlovákiában ma a Madách kiadó jelenteti meg a magyar nyelvű irodalmat. A kiadó fennállásának első tíz évében, 1969 és 1979 kö­zött összesen 404 művet adott ki, ebből 190 volt az eredeti magyar, 74 szlovák, 116 a cseh és 24 a világiro­dalmi alkotások száma. A felsorolt művek 4 millió 181 ezer példányban jelentek meg, s ebből 3 millió 103 ezer kötet más országokba is eljutott. Az utóbbi négy évben 1979 és 1982 között a kiadó 203 alkotást jelentetett meg. 1980- ban 53, 1981-ben 55, 1982-ben 52 mű kiadásán dolgoztak a kiadó szerkesz­tői. Az eredeti magyar művek kiadása az utóbbi három évben érte el a legjobb arányt. 1980-ban 28, 1981-ben és 1982-ben 29—29 magyar kötet került a Madách kiadó műhelyeiből a könyvesbol­tokba. Négy év alatt 106 magyar, 43 szlovák, 51 cseh és 3 világirodalmi kötetet gondoztak a kiadó munka­társai. A kiadványok zöme szép- irodalmi, továbbá gyermek- és ifjúsági regény, verseskö­tet. A többi kötet magyar, és szlovákból magyarra for­dított kiadvány, többnyire tudományos ismeretterjesztő, művészeti, népművészeti, nyelv- és irodalomtudomá­nyi munka. A Madách kiadó évek óta ismert színvonalas sorozata­iról és sorozatjellegű kiad­ványairól. A cég 1977-ben indította meg a Csehszlová­kiai Magyar írók sorozatát, amelynek keretében eddig 17 kötet látott napvilágot. Ezek közül az 1980-ban ki­adott Szlovenszkói vásár a két háború között született elbeszélésekből nyújt válo­gatást, az 1981-ben megjelent Családi krónika pedig a fel- szabadulás utáni novellairo­dalmat mutatja be. Az 1980- ban közzétett Rejtett ösvény a két háború közötti magyar költészet legszebb darabjait szedi csokorba. Egyébként a sorozatban eddig az idősebb és a középnemzedék képvi­selői kaptak helyet. A ki­adó a sorozat eredeti kon­cepciója értelmében a két világháború közötti cseh­szlovákiai magyar irodalom­ból is válogatott, s a jövő­ben sort kerít a fiatalabb írónemzedék bemutatására i& A Kiskönyvtár sorozatot is 1977-ben indították meg, s ebben elsősorban a cseh és szlovák klasszikus irodalom gyöngyszemeit gyűjtötték egybe. A szép kivitelű, kis- formátumú sorozat 1982 vé­géig 12 kötettel jelentke­zett. A Műhely című kiad­ványt 1978 óta adják ki. Az évente megjelenő válogatás­ban a készülő, még meg nem jelent írásokból adnak íze­lítőt. A kiadó 1980-ban kezdte meg Fábry Zoltán összegyűj­tött írásainak közlését. Ta­valy év végéig három kötet került az olvasókhoz. A ne­gyedik az idén esedékes. Az 1981- ben útjára indított Fő­nix Füzetekkel az elsőköny­ves fiatal írókra, költőkre irányítják az érdeklődők fi­gyelmét. Ugyancsak első íz­ben látott napvilágot 1981- ben az antológia jellegű Üj Mindenes Gyűjtemény, amely a folyóiratok számára túlsá­gosan hosszú, ám az önálló kiadványok számára nem eléggé bőséges terjedelmű tanulmányokat juttatja el a nagyközönséghez. A gyermekeknek szól az Első osztályosok ajándék- könyve című sorozat, s az irodalmi tájékozódást segíti elő A csehszlovákiai magyar irodalom bibliográfiája, amelynek első kötete 1982­ben került az olvasókhoz és a kutatókhoz. Az idén két új sorozat közrebocsátását kezdik meg. A Szlovák irodalom könyv­tára 16 kötetes és a Cseh irodalom könyvtára 22 kö­tetes lesz. Az esztétikai és művelő­déspolitikai szempontok szi­gorú figyelembevételével dol­gozó kiadói kollektíva fele­lőssége teljes tudatában, leg­jobb tudása szerint végzi munkáját, egyként megbe­csüli a hazai magyar írók idősebb és középnemzedékét, igyekszik egyengetni a fia­tal tehetségek útját: tiszteli a szlovák és cseh irodalom alkotóit, s gondoskodik róla, hogy műveiket jól felkészült fordítók tolmácsolják a ma­gyar olvasóknak. Bulgária Bulgária egyike annak a hat európai szocialista or­szágnak, amelyek 1949-ben létrehozták a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsát. A KGST révén rendelkezés­ére álló kiterjedt és biztos piac, a szocialista országok­kal létesített integrációs kap­csolat meghatározó jelentő­ségű tényező a bolgár gaz­dasági élet és a külkereske­delem fellendülésében. Ma a bolgár áruforgalomnak több mint a 74 százaléka a KGST-tagországok piacain realizálódik. A szakosodás­nak köszönhetően Bulgária vezető helyet foglal el a világban az emelő-szállító és a mezőgazdasági gépek, be­rendezések, továbbá az élel­miszeripari gépek és az elektronikai műszerek gyár­tásában. Az ország KGST-tagsága nemeseik a nyersanyag és az alapanyagellátás terén je­lent biztos garanciát. A leg­nagyobb ipari létesítmények szinte kivétel nélkül a KGST-tagállamok, elsősorban a Szovjetunió segítségével épültek fel. A bolgár—szov­jet együttműködés és kölcsö­nös segítségnyújtás eredmé­nye az ország legnagyobb fémfeldolgozó üzeme, a kremikovici kombinát és más nagyvállalatok. A szocialista gazdasági in­tegráció 1971-ben elfogadott komplex programja értelmé­ben Bulgária 600 különféle gép, közlekedési és szállítási eszközök gyártására szakoso­dott. A legismertebbek kö­zül 4 traktortípus, 22 mező- gazdasági gép, 20 fémforgá­csoló, kovácsoló-sajtológép előállítása folyik Bulgáriá­ban. A szocialista országok emelő-szállító berendezései­nek 90—95 százaléka bolgár gyártmányú. Bulgária koope­rációs partnerként vesz részt a Skoda tehergépkocsik, a Zsiguli autók, különböző atomerőművi berendezések és elektronikus gépiek gyár­tásában. Bulgária jelenleg több mint 40 két- és sokoldalú egyezmény keretében vesz részt a KGST nemzetközi gazdasági munkájában. Az Intranszmas bolgár—magyar társaság — a KGST közös vállalatai közül az elsők egyike — 17 évvel ezelőtt alakult meg. A két ország tudományos-műszaki poten­ciálját egyesítve az Intransz­mas korszerűen gépesített és automatizált, elektronikus számítógépekkel irányított raktárát hozott létre. Az üzemen belüli szállítási és rakodási munkák elvégzésé­re kidolgozott komplex rend­szereiket a KGST-tagorszá­gokon kívül is keresik a ve­vők. A nagyobb ipari és egyéb létesítmények közös építése nagy távlatokkal rendelkező, gyorsan fejlődő integrációs forma. A KGST keretén be­lül közösen felépített objek­tumok értéke az 1976—1980- as időszakban elérte a 9 milliárd rubelt. Bulgária 11 olyan létesítmény építésében vállalt részt, mint például a Kijembaevszki azbesztkombi­nát, az Uszty-Ilimszki pa­pír-cellulóz kombinát, ame­lyek lehetővé teszik. hogy Bulgária elegendő cellulózt, azbesztet, fémet, üzemanya­got kapjon. — rdt — Sikerkönyvek óiból a pultokon R.-né Gyermekkorunk forrásai ■ 4 DOHÁNYGYÁR

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents