Egri Dohánygyár, 1983 (12. évfolyam, 1-12. szám)

1983-09-01 / 9. szám

fl Bolgár Tudományos Akadémia Fogyasztó diéta Az egyik kaliforniai szállo­da új reklámszöveget ötlött ki. Ezzel csábítja a vendé­geket: „Jöjjön csak el hoz­zánk — majd elmegy az ét­vágya! Konyhánk egyedül­álló egyhangú és ízetlen. De ön lefogy!’. A szállodát azóta megrohanták a vendégek as ztalrendel őseikkel. Robotok Japánban A következő három évben kisi- és középvállalatok 55 százalékában vezetik be a robotok használatát, de ez a százalékarány minden bi­zonnyal hamarosan 70-re emelkedik. A nagyfokú ér­deklődés magyarázata : egyre nagyobb az igény a piacon a legkülönbözőbb, kis soro­zatban készült termékek iránt; ironikussá vált a szakképzett munkaerő hiá­nya; az utóbbi években je­lentős mértékben csökkent a robotok ára, és így a mun­kaerő árával versenyképessé vált. Annak ellenére, hogy ez a fokú automatizálás fog­lalkoztatási problémákat idéz elő, a japán kormány báto­rítja a kezdeményezést ab­ban a reményben, hogy ily módon növekszik a munka­termelékenység és az ország gazdasági növekedése bizto­sítottá válik. Árnyékolja a szemet Sportemberek és nézők, vagy akár a sokat szabadban dolgozó munkások is örülni fognak annak az új hong­kongi PVC-napszemüvegnek, amellyel — a beépített hor­dozható rádió segítségével — zenét is tudnak hallgatni, vagy lépést tudnak tartani a hírekkel. Akárcsak a nap­szemüveget, a rádiót is de­rűs, napsütéses időjárásra szánták; az áramot egy nap- töltésű nikkel—kadmium te­lep biztosítja. A Solarun ne­vű rádiós napszemüveg alig nehezebb a közönséges nap­szemüvegnél. Közép- és rö­vidhullámon működő rádió­ját egy pici, integrált áram­körös chipre zsúfolták össze, amelyhez a szokásos hang­szóró helyett kis fülhallgató tartozik. A gyártó cég azt állítja, hogy a rádió egyórai napsütés után árnyékban is működik hat óra hosszat, vagy harminchat óra hosszat, ha a telep teljesen fel van töltve. Növekedett a földrengések gyakorisága Amerikai geológusok Wa­shingtonban közzétett jelen­tése szeriint az Egyesült Ál­lamok földrengésjelző állo­másai tavaly 404 földrengést regisztráltak. Ez 33-mal több az 1981 évinél. A legtöbb földlökést Kalifornia és Alaszka szövetségi államok­ból jelentették. E földmoz­gások közül a geológusok osztályozó kritériumai sze­rint csak egy volt jelentős; ezen a földterületen olyan megrázkódtatását kell érte­ni, amely a Richter-skála szerint legalább a 6,5 erőssé­get eléri. Ehhez jön még 56 kisebb erősségű földmoz­gás, amelyek azonban mégis jelentős anyagi károkat, sőt személyi sérüléseket is okoz­tak. Az ilyen jellegű földren­gésekből hattal volt több, mint 1981-ben. A legsúlyosabb következ­ményekkel járó földrengés erőssége elréte a 6,0-os fo­kozatot és decemberben kö­vetkezett be Jemen északi részén. Az kb. 1500 ember­életet követelt. 300 faluban 700 000 ember vált hajlékta­lanná. 1982-ben földrengések következtében 3338 ember halt meg, 1901-gyel kevesebb mint 1981-ben. A legnagyobb lökésekkel járó földrengések a Richter- skálán elérték a 7,7-es foko­zatot. Ezeket a Tongo-szige- teken, a Csendes-óceánon regisztrálták. Ott azonban nem keletkeztek károk. A fehér antilopok megmenekülnek A Perzsa-öböl menti Abu Dhabi sejkség sivatagában a közelmúltban hivatalosan összeszámolták a mesébe illő fehér antilopokat: hiva­talosan már csak 30 ilyen állat létezik. Ennek a szupergazdag olajországnak és az Egyesült Arab Emírségek legfontosabb tagjának neve szó szerint ezt jelenti: „Az antilopok atyja” — értelemszerűen pe­dig ennek a csak az arab sivatagokban előforduló, fe­hér antilopoknak a hazáját jelenti. A hatvanas években — mielőtt az olajláz és az iparosítás ezt a sejkséget néhány év alatt beton-,- autó­út- és gyárvilággá változtat­ta — még sok ezer ilyen, kecses antilop élt ott. A sejkek a tervszerűtlen vadászat révén aztán meg­tették a magukét. Most az utolsó pillanatban avatkozik be az állatok érdekében a Nemzetközi Vadvédelmi Alap, és tenyésztési prog­ramot hívott életre a fog­ságban tartott antilopok számára. Ez az utolsó két­ségbeesett kísérlet, mert még senki sem. tudja, vajon ezek az állatok egyáltalán szapo­rodnak-e a fogságban, s ha később kikerülnek a szabad vadászterületre, életben ma­radnak-e. Még az oszmán elnyomás idején, 1896-ban, Braila ro­mán kikötővárosban alakult meg a Bolgár Irodalmi Tár­saság, amelyből később lét­rejött a Bolgár Tudományos Akadémia. Ma az akadémia az ország legnagyobb és legjelentősebb tudományos szervezete, amelynek 9 osztályához és 16 alosztályához 40 tudomá­nyos intézet és 35 önálló kutató laboratórium tarto­zik. Tagjai sorában 46 aka­démikust, 62 levelező tagot, 269 professzort, 757 tudomá­nyos főmunkatársat és 2210 tudományos munkatársat tartanak nyilván. Az akadémia külföldi tagjainak száma: 45, más or­szágok tudományos akadé­miáinak pedig 54 neves bol­gár tudós a tagja. Az akadémia nagy szere­pet vállal a népgazdasági célkitűzések megvalósításá­ban: hét regionális program­ja 633 témát ölel fel. Kiter­jedt kapcsolatot tart fenn más tudományos intézmé­nyekkel, felsőoktatási tanin­tézetekkel. Tevékenységében elsőbbséget élveznek az élel­miszeripari, energetikai, környezetvédelmi kutatások és programok. Jelenleg az akadémia 24 intézetében folyik társada­lomtudományi kutatómunka. Az utóbbi években, így 1983- ban is központi helyet fog­lalnak el azok a kutatások, amelyeknek célja a szocia­lista társadalom fejlődési perspektíváinak vizsgálata Az NDK keleti partvidé­kén elterülő Dél-Hamgjomg, az erőteljesen iparosodó tar­tományok közé tartozik Vegyipari üzemei például 2 ezer fajta terméket állítanak elő. Gyártanak itt műszálai­kat — vinalont, movilont —, gyógyszereket, műtrágyát. Kisebb vegyi üzemek a felszabadulási előtt is mű­Bulgáriában, a szocialista társadalmi viszonyok jelen­ségeinek és törvényszerűsé­geinek feltárása, a szocialista személyiség formálása és a szellemi-kulturális felépít­mény megteremtése. Specifi­kus nemzeti feladat: a bol­gár nép 13 évszázados törté­netének, szellemi és anyagi értékeinek vizsgálata és fel­kutatása. Külön fejezetet érdemel az akadémiáinak az űrkuta­tásban kifejtett tevékenysége. Az intézmény mellett műkö­dik a kozmikus térség kuta­tásának és hasznosításának nemzeti bizottsága, amely több minisztérium és űrku­tatási szervezet munkáját irányítja. Még 1969-ben ala­kult meg az akadémiáinak a kozmikus fizika kérdései­vel foglalkozó munkacso­portja, amelyből 1974-ben jött létre a Központi Űrku­tatási Laboratórium. A laboratórium ma aktív részt vállal a különböző űr­kutatási feladatokban, a töb­bi között az Interkozmosz- programban. Munkatársai eddig több mint 70 kozmikus rendszert esi műszert fejlesz­tettek ki, amelyeket Inter- ko'zmosz mesterséges, holdak­ba. Vertikal geofizikai raké­tákba. M—100-as meteoroló­giai rakétákba, továbbá két Kentaur—2-es rakétába és a Szaljut—6 űrállomásba épí­tettek be. A. bolgár tudományos-mű­szaki élet büszkesége az a két mesterséges hold amelyeket a Bulgária—1300 program keretében 1981-ben ködtek a tartományban, de ezek sem nagyságban, sem termékeik árubőségében és. -választékában nem közelí­tették meg a, jelenlegieket. Az utóbbi évtizedekben a gyárak egész sorát bővítették és korszerűsítették. Ennek köszönhető, hogy a hungna- mi műtrágyagyár a sokszoro sára növelte termelését. A bocsátottak a kozmoszba. Az Interkozmosz — Bulgária— 1300 és a Meteoirpriroda mesterséges hold ma is Föld körüli pályán kering. Ter­vezett élettartamukat eddig megháromszorozták, bizo­nyítva ezzel kiváló minősé­güket és megbízhatóságukat. A bolgár Szpektr—15 és Ra- duga-rendszerek korszerűsí­tett változatait sikerrel hasz­nosította Beregovoj és Le- begyev űrhajós a Szaljut—7 űrállomás fedélzetén. Hagyományosan jók az akadémia nemzetközi kap­csolatai. A Szovjetunió Tu­dományos Akadémiájával az. 1981—1985-ös évekre kötött együttműködési tervben pél­dául 11 komplex célprog­ram ési 30 jelentős, megol­dásra váró kérdés1 szerepel a legfontosabb tudományos területekről. A közös kutatásokban automaták és robotok alkalmazására és fejleszté­sére, továbbá a tudományos kutatásokhoz szükséges mű­szerek gyártására irányul­nak átfogó programok. Az utóbbi két évben az akadémia intézeteinek és laboratóriumainak 163 tudo­mányos eredményét vezet­ték be a gyakorlatba, s munkatársainak 460 talál­mányát jegyezték be a Ta­lálmányi Hivatalban. Jelen­leg csak Szófia számára 350 feladaton dolgoznak ezek nagy részét már átadták a bolgár főváros iparvállalatai, finomkerámia-ipari, gyógy­szerészeti és kohászati üze­meinek. rekonstrukció mellett új üze­meket is létesítettek. Ilyen a vegyi rostot gyártó Vina- lon Kombinát. A lakosságot ellátó közép­es kisüzemek is szép szám­mal megtalálhatók Dél- Hamgjongban. A százféle ap­rócikket gyártó kisüzemek száma 1983-ra elérte a szá­zat. A vegyipar eredményei HUMOR — Doktor úr, engem balszerencse üldöz... — panaszkodik a páciens a pszichiáternek. — És ez miben nyilvánul meg? — Nálam a hét szűk esztendő nyolc, sőt néha kilenc évig is eltart! XXX — Melyiket akarod? — kérdezi az egyik vadász, miközben megcéloz három repülő vadkacsát. — Amelyik leesik — mondja a másik. XXX John és Sam tönkrement, amikor cégük csődbe jutott, és útjaik elváltak. Néhány év múlva John betért ebédelni egy elég rossz, olcsó vendéglőbe. És az egyik pincérben volt üzlettársát ismeri fel. — Hát ezt semmi szín alatt nem hittem volna! — kiál­tott fel. — Te pincér vagy egy ilyen ócska vendéglőben! — Igen, pincér vagyok — felelte önérzetesen Sam —: de én legalább sohasem ebédelek itt! XXX —Holtbiztos vagyok benne, hogy valahol másutt már láttáim az ön arcát. — Ez lehetetlen. Az arcom ugyanis mindig ugyanott van: a fejemen. XXX — Nem tudna valamit engedni a lakbérből, tulajdonos úr? Nézze, ez a lakás olyan nedves, hogy kénytelenek voltunk autó üvegtisztítót felszerelni a televízió képernyőjére. XXX — Mit hozott nekem, főúr? özhúst, vagy szarvashúst? Mire a főpincér gőgösen megkérdi: — Hát nem tudja megkülönböztetni? — Nem. — Akkor önnek úgyis mindegy! XXX A texasi olajmilliomos négy napon belül már a második Mercedes-sportautót vásárolja. — Talán nincs megelégedve az első kocsival? — érdek­lődik aggódva az autókereskedő. — Dehogynem — mondja a texasi. — De valahol elhagy­tam az autókulcsot! XXX Emil felolvassa a feleségének az újságból, hogy a gazdag malomtulajdonos meghalt. Aztán megkérdi az asszonytól: — Mit szólsz hozzá, Emma? Most ugye szeretnél az öz­vegye lenni? — Ugyan, drága szívem — fuvolázza az asszony —, hogy mondhatsz ilyet! Hiszen egészen pontosan tudod, hogy én mindig csak a te özvegyed akartam lenni! A nagyolvasztó horgászai — .. .Pável Goncsarov, a Novolipecki üzem főichtioló- gusa vagyok — mutatkozik be a középkorú férfi fehér köpenyben, kezében egy lom­bikot tartva. Ichtiológus? A fémek, ké­mények, vasúti vagonok kö­zött? Azt gondoltam, félre­értettem. Udvariasan vissza­kérdeztem. Nem, — jól hal­lottam, — itt dolgozik a ko­hászatinál. — Mi dolga van itt egy ichtiológusmak? — Sok minden. Madarakra felügyelek ,de főképpen ha­lakat tenyésztek és etetek. — Halakat? Hol? — A „Hattyúk taván”. Itt van nem messze. A tó valóban egy kőhají- tásnyira van az üzem terü­letén. A nyugodt ,sima víz­tükröt minden oldalról ha­talmas kohók veszik körül. A zajos, tüzet okádó óriások között békésen és láthatóan közömbösen hattyúk úszkál­nak. Közülük Jaska — ba­rátságos viselkedése miatt — mindenki kedvence. Rövid biztatás után pózba vágja magát a pánt szélén, türel­mesen áll, s csak nagyritkán fordítja meg fejét, amikor valamelyik kohóból egy-egy mély sóhaj szakad fel. — A „Hattyúk tavát” né­hány évvel ezelőtt építettük ki — meséli Pável Goncsa­rov. — Azért, hogy legyen itt az élő természetnek egy Jaska, a hattyú, mindenki kis „zuga”. A víztárolót ká­ros anyagoktól megtisztított, meleg ipari vízzel töl­töttük fel, ezért nem fagy kedvence be még a legkegyetlenebb hidegben sem. Jaska és csa­ládja nem az egyedüli „la­kosok”. Nézze csak! 6 DOHÁNYGYÁR Pável bedob egy marék eledelt a tóba, s a víz ezen a helyen szinte forrni kezd az élelemre odasereglett ha­laktól: a tóba több tízezer halivadékot telepítettek. A tóparton horgásztanyák vannak, műszak után lehet itt horgászná, hozzá felsze­relést bérelni és friss halász­lét enni. A főichtiológus legnagyobb gondja azonban most a nagyüzemi víztároló, amelynek területe eléri a négy és fél hektárt. Néhány éve Asztrahányból hozattak külön vagonokban sokezer különböző fajtájú halivadé- kot: busát, fehér amurt, nyurgapomtyot. Goncsarov megfigyelései szerint az ivadékok jól ak- kLimatizálódnak, már mind­egyikük súlya elérte a más­fél kilogrammot. Karéliában szerezték be a halász-szer­számokat, sőt kis rakterületű hajókat is rendeltek. Most fejezik be a halfeldolgozó építését, amelyben már ta­valy 23 tonna diétás halter­méket állítottak elő. A no­volipecki kohászok az idén már körülbelül 500 tonna friss halat fognak ki az üzem halastavából. EGRI DOHÁNYGYÁR az Egri Dohánygyár lapja. Felelős szerkesztő: KAPOSI LEVENTE Telefon: 13-844 Felelős kiadó: HEKELI SÁNDOR Kiadja: a Heves megyei Lapkiadó Vállalat. Megjelenik havonta egyszer Előfizetési díj egy évre 18 forint. Egri Dohánygyár, tel.: 11-411 Eger, Beloiannisz u. 3. — 3300 Készítette: a Révai Ny., Egri Gyáregység* Eger, Vincellériskola u. 3. Felelős vezető: Horváth Józsefné

Next

/
Thumbnails
Contents