Egri Dohánygyár, 1983 (12. évfolyam, 1-12. szám)
1983-10-01 / 10. szám
XXI. évfolyam. 10. szám ARA: 1,80 FORINT 1983. október hó A stratégiai tervezés szerepe és szüksége az önálló vállalati gazdálkodásban A tröszti szervezet megszűnésével, az önálló vállalati gazdálkodásban megváltozott a tervezés szerepe. Az önálló gazdálkodás körülményei között a vállalat komplex tervet, elsősorban saját maga részére készít, minthogy a terv a munkák jó megszervezésének és összehangolásának az alapját jelenti. * A középtávú tervezést már a korábbi évtizedekben alkalmaztuk, noha megalapozottsága több tekintetben kívánni valót hagyott maga után. A vállalatok többsége a megfelelő információ hiányában látta ennek legfőbb okát. A világgazdaság egyre bonyolultabbá váló feltételrendszere mind jobban rákényszerít, hogy a tervezés során a „tervszerű előrelátásban" reálisan számoljunk a feltételek olykor gyors, nagymértékű változásával, s megfelelő tervező munkával készítsük fel a vállalati szervezetet a rugalmas alkalmazkodásra. Előkészítés A közelmúltban jelent meg közlemény arról, hogy megkezdődött a VII. ötéves terv kidolgozásának előkészítése, az Országos Tervhivatal elnöke utasításban rögzítette a középlejáratú terv kidolgozásának egységes munkaprogramját. A tervezés, amint az utasítás rámutat, két munka- szakaszra különíthető el. Az első szakaszban kidolgozzák a terv koncepcióját, a második szakaszban pedig a terv javaslata készül el, amit előreláthatóan 1985 végén hagynak jóvá. A folyamat lényegében már megkezdődött azzal, hogy a Minisztertanács áprilisban megtárgyalta az Országos Tervhivatal (OT) előterjesztését a népgazdaság 1985-ig terjedő fejlődéséről és a VI. ötéves terv megvalósítására vonatkozó számításokról. Erre alapozva most tervkoncepció készül az OT irányításával, de a népgazdasági tervező szervek és szervezetek széles körű közreműködésével. A koncepció a követekező ötéves időszak fő gazdaság- politikai céljait, valamint ezek megvalósítását szolgáló eszközrendszer fejlesztésének irányelveit rögzíti. Tartalmazza majd a termelés, az infrastruktúra, a fogyasztás, a felhasználás, a külgazdasági kapcsolatok elveit, irányait. Vázolja a gazdaság- irányítás, különben a gazdasági szabályozás továbbfejlesztésével összefüggő feladatokat. Ez az utóbbi program abból a szempontból is figyelemre méltó, mert a szakmai közvélemény a közzétett utasításokból tájékozódhat a gazdaságirányítás továbbfejlesztésének munkálatairól, s e munka tervezett időrendjéről. „Az ötéves népgazdasági tervkoncepció előkészítéséhez — mutat rá az utasítás — szervesen hozzátartozik a gazdaságirányítási rendszer működésének kritikai elemzése és ennek alapján a továbbfejlesztésre vonatkozó elgondolások kialakítása.” Az irányítási rendszer korszerűsítésének számottevő részét már 1985-ben — bizonyos elemeit 1984-ben —alkalmazzák, kisebb részben a feltételek megteremtésével összhangban, 1985. után vezetik be a módosításokat. A mechanizmus fejlesztésének koncepciója 1983 őszén kerül a kormányszervek elé, s a gazdaságirányítás fejlesztésére vonatkozó döntések meghozatalára 1984 első felében kerül sor. Ilyen módon érvényesül az a tervezési alapflv, amely a terv és a szabályozás szoros összhangját teremti meg, már a tervek kidolgozásának folyamatában is. Középtávú A központi tervezőszerveknél folyó munkával párhuzamosan, részint azzal ösz- szefüggésben — készül a gazdálkodó szervezetek középtávú terve is. Ez azt jelenti, hogy miközben önállóan kidolgozzák saját ötéves terveiket, a gazdálkodó szervezetek meghatározott köre és a megyei tanácsok közvetlenül is részt vesznek e népgazdasági terv kialakításában. Közreműködnek e munkálatokban a társadalmi szervezetek is. Az OT elnökének utasítása külön rögzíti a szakszervezetek, a Kereskedelmi Kamara, a szövetkezetek országos tanácsai, továbbá a tudományos intézmények konzultatív, a terv- koncepciót és a javaslatot megalapozó feladatait. Bonyolultan változó világunkban különösképpen szükség van a jövő fő irányainak meghatározására, a stratégiai tervezésre, mellőzve a részleteket, a megjósolhatatlan változások erőszakolt tervezését. A stratégiai tervezés kulcskérdése — a vállalati tervezési gyakorlatban épp úgy, mint a regionális vagy nép- gazdasági tervezésben — a terv időtávjának a vállalat helyzetének, a stratégiai céloknak és akcióknak a helyes meghatározása. A vállalat a stratégiai terv idősávjának a megválasztásához több tényezőt kell, hogy mérlegeljen. Ezek közül a fejlesztések, a termék életgörbéje és a termelési struktúra megváltoztatható- sági ideje a legfontosabbak közé tartozik. A jelenlegi körülmények között — az alapanyag-szükségletre is figyelemmel — a dohányiparban legfeljebb 10—12 éves időtávú tervezés még reálisnak látszik. Nagyobb időtávú kitekintés nem igen adna használható információt. Az önvizsgálat szerepe igen fontos! A vállalati helyzet felmérésében a működési kör, a piaci helyzet vizsgálata, az erőforrások alakulása és általában a vállalat gyenge és erős oldalainak a meghatározása tartozik. Természetesen egy-egy kérdéskör több oldalú elemzés alá kerül. így például: a piacot vevői és eladói szempontból is elemezni kell. A stratégiai tervezés egyik legfontosabb eleme a célok meghatározása. E célok alapvetően a piaci, műszakitechnikai és szociálpolitikai feladatokat foglalják magukban. A stratégiai terv készítésénél — főleg vállalatunk sajátos körülményeit tekintve — helyet és figyelmet kell, hogy kapjon a környezetkímélő technológiák bevezetését célzó fejlesztési elképzelés. A stratégiai tervből nem hiányozhat a szociális ellátás színvonalának, minőségének javítása, a jól felszerelt üzemegészségügyi hálózat biztosítása és ezek forrás-fedezetének a megteremtése. A célok között természetesen rangsorolni kell. A vállalat stratégiai tervének elkészítése igen nagy munkát igényel, de egy ilyen tervezési munka során igen sok értékes tapasztalatot, információt lehet szerezni. Egy ilyen tervezési munka során lehetőség nyílik a MTESZ vállalatnál működő tudományos egyesületi csoportjainak aktív részvételére is. Azok a vállalatok, amelyek a közelmúltban készítettek stratégiai tervet (az Ipari Minisztérium 46. vállalata) a tervezési tapasztalatokat summázva azt állapították meg hogy: — a nemzetközi összehasonlításoknál sok az adatbeszerzési, módszertani probléma, — az időtényező meghatározása sem problémamentes, mivel nem a mai helyzetet kell összehasonlítani, hanem a fejlesztés befejezésekor prognosztizálhatót. Tanulmányozás Igényként jelentkezik, hogy a jelenleginél nagyobb mértékben kell tanulmányozni a vásárokon megjelenő új termékeket (külföldi, hazai), úgyanígy a külföldi szakirodalmat, és hatékonyabban kellene részt venni a nemzetközi konferenciákon, szin- pozionokon. (Folytatás a 2. oldalon.) n Az Egri Dohánygyár és a Philip Morris cég képviselői közös sajtótájékoztatót tartottak Budapesten, amelyen a fejlesztési elképzelésekről számoltak be Aktív fiatalok a műszakiközgazdasági hetek rendezvényein A jelenlegi mozgalmi év során a KISZ Heves megyei Bizottsága többször is foglalkozott a műszaki, közgazdász-, és agrárértelmiségi fiatalok helyzetével. Lapunkban rendszeresen figyelemmel kísértük ezeket a rendezvényeket, s kerekasztal- beszélgetés formájában is szóltunk a témáról. Emlékeztetőül annyit: a KISZ legutóbbi kongresszusa és testületéinek átfogó határozatai is fontos célként jelölik meg a műszaki-technikai fejlesztés meggyorsításában az ifjúság részvételét. Ebben a munkában kiemelkedő szerepe van a műszaki, agrár, és közgazdász értelmiségnek. Annál is inkább, mivel számuk az elmúlt évtized során mintegy másfél- szeresére emelkedett megyénkben. A KISZ megyei bizottsága az idén júliusban végzett értékelése során örömmel állapíthatta meg, hogy a gazdaságban és a közéletben betöltött szerepük jelentősen meghaladja számarányukat. Ügy tűnik, a sokat bírált fiatal értelmiségi réteg Hevesben aktív szerepet vállal a munkahelyi KISZ-szervezetek feladatainak megoldásában. Sokan színvonalasan látnak el különböző szintű vezetői funkciókat. Mindezt alátámasztja a jelenleg megyénkben, november 14-ig zajló műszakiközgazdasági hetek rendezvénysorozatának programja is. Soha nem vállaltak még ugyanis olyan jelentős szerepet a fiatalok benne, mint az idén. öt olyan vita megszervezését igényelték, amely hozzájárulhat a — „Minőség a tervezéstől az értékesítésig” alapgondolat eredményes megvitásához. Ezzel a címmel október 12-én dr. Pál Ilona, a KISZ KB munkatársa tartott előadást Apcon, a Qualität Könnyűfémöntödéjében. Ma a sokáig Japánban élt kandidátus, dr. Vecsenyi János, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság osztály- vezetője ajánl hasznos módszereket a minőségi körök munkájához, az Egri Dohánygyárban. Mi az FMKT, a FAT? A két egyesülés munkájának megismertetése, a gyakorlati tapasztalatok átadása a célja az október 27-i összejövetelnek, ezúttal a KISZ megyei székházában. Nemcsak örvendetes a fiatalok aktivitása, hanem egy olyan ígéret is, amellyel mindannyian nyerhetünk, gazdasági életünkben előbbre léphetünk ... (kis szabó)
