Egri Dohánygyár, 1983 (12. évfolyam, 1-12. szám)
1983-09-01 / 9. szám
Az 1983. I. félév tervfel- adatok fejlesztése. Éves termelési tervünk az előző évhez viszonyítva csökkent. Az I. félévi programunk a bázis időszakban elért termelésnek csupán 88,2%-a. A cigaretta fogyasztás növekedése következtében értékesítési lehetősékeink javultak, így az I. félévi programot 234 millió cigarettával túlteljesítettük. Szivartermelésünk mind a tervezettől, mind a bázistól elmaradt. Ez létszám- ellátási problémákkal is összefügg, de a termelés- irányításban az év elején jelentkezett hiányosságok is közrejátszanak. Ugyanakko" jelentősen csökkent a szivartermékek fogyasztása is, így ellátási gondot a lemaradás nem eredményezett. Az I. féléves tervezett tervünk 34,3 millió forint volt. a tény 43,2 miiló forint. Megállapítható, hogy a tervünket lényegesen túlteljesítettük. Ez elsősorban abból adódott, hogy több cigarettát kellett legyártani. mint ami a tervben szerepelt. A teljességhez hozzátartozik azonban, hogy az I. féléves terv teljesítése mellett energiaköltségünk 1,2 millió forinttal megemelkedett. A költség növekedését azzal tudjuk indokolni, hogy kapacitásbővítést hajtottunk végre, így több cigarettát tudtunk előállítani. Azt viszont pozitívumként lehet értékelni, hogy a termelés növekedésével viszonylag nagy mennyiségű dohányanyagot takarítottunk meg, melynek értéke közel 14 mii ló forint. Az eredmények mellett oda kell figyelni arra a jelenségre, hogy a kombinált filterrúd gyártási költségei fölötte vannak a bázis szintnek. Ha figyelembe vesszük, hogy a jövőben a kombinált filterrúd gyártása lesz a döntő, akikor mindent meg kell tenni annak. érdekében, hogy a kombinált filterrúd gyártás az eredmény oldalon pozitívumként jelentkezzen. Munlkerő-ellátásunk az év eddig eltelt egész időszakában gondot Okozott. Még az 1. negyedévi alacsony termelési programinál is jelentkeztek problémák. mivel a létszám — amely ugyan megfelelt volna a termelési igényeknek összességében — a betegség miatt kieső munkanapok számárnak magas aránya miatt kevésnék bizonyult. A betegség miatt távollevők száma egyes időszakokban elérte a napi 150 főt, s ez minden eddigit meghaladó mértékű volt. A II. féléves ülésrend Egyeztetés alapján igyekeztünk összeállítani és napirendre tűzni olyan témáikat, ami a gazdaságpolitikai feladatok legaktuálisabb kérdéseivel foglalkozik. Előfordul, hogy első hallásra úgy tűnik, hogy átfedések, párhuzamosságok vannak. Ezek olyan témák, amelyek az első félévben indultak, de értékelésükre a II. félév során kerül sor. A megtárgyalandó napirendek nagyobbrészt a gazdálkodás területét érintik, természetesen nem elhanyagolva a párt belső életére, a társadalmi szerveik munkájára vonatkozó kérdések megvitatását sem. Ennek megfelelően a pártvezetőség a következő kérdésekkel foglalkozik a II. félévben: — a gyármányfejlesztés tapasztalatai, — az 1983. évi beruházások várható teljesítése, — az energiagazdálkodás helyzete. a takarékossági intézkedések értékelése, — az üzemegészségügy helyzete, — létszám- és bérgazdálkodás, — tervteljesítés, vállalati eredmény, — dohánytermesztési társu- Lése, — exportfeladatoik teljesítése, licen-c cigaretták ellen- tételezésének szerződéses teljesítése. — Nagy — A csehszlovák oktatási reform Teljes tartalmi és szervezeti átépítés egy évtized alatt A jövő iskolaévben fejeződik be Csehszlovákiában — minden iskolai fokozaton — az oktatási-nevelési rendszer teljes tartalmi és szervezeti átépítése. A csehszlovák kormány 1976-ban fogadta el az oktatás-nevelési rendszer továbbfejlesztését. Megvalósítása egyre nagyobb létszámú fiatal előtt nyit széles teret a teljes közép- vagy főiskolai képzettség elnyeréséhez. Az oktatás tartalmi átalakulása, szamimellátha/tóan a természettudományi tantárgyakat részesíti előnyben, ami megfelel a társadalmi igényüknek. Az óvodák A gyermek észbeli és érzésbeli fejlődéséről már az óvodákban gondoskodnak. 3—5 év közötti gyerekek 82,8 százaléka jár óvodába, az 5—6 év közötti gyerekek közül viszont már 96 százalék. A fennmaradó 4 százalékba tartozó gyerekek, iskolába lépésük előtt legalább fél évet töltenek egésznapos óvodai előkészítő osztályban. Kiderült ugyanis, hogy a gyerekek számára a kollektívában folyó élet elengedhetetlenül szükséges az irányított munkára nevelés szokásainak elsajátításához, erősíti önálló kulturális- higiéniai és esztétikai szokásaik kialakulását. gondoskodik mozgási. és kifejezőképasségük fejlesztéséről. Ezen kívül lehetővé teszi, hogy az anyák munkába járhassanak. Az új terv az óvodáikkal mint a csehszlovák oktatási-nevelési rendszer első fokozatának elkerülhetetlen tartozékával számol. Nagyra értékelik szerepüket, s egyre rnlkább hangsúlyozza felelősségüket az iskola előtti nevelés szakintézménye, ként. Az alapfokú iskola Az új elgondolás szerint az alapfokú iskola — akárcsak Magyarországon — két négyéves fokozatból áll. Az eddigi kilencéves kötelező iskolalátogatás helyett viszont tízéves iskolakötelezettség lép életbe. A nyol. cadiik osztály elvégzése után a tanulóik képzését a középiskolák vagy szakmunkástanuló középiskolák első két osztályában fejezik be. Ez az új iskola-koncepció a tanítók eddigi informatív tevékenységét forma- tívvá változtatja. Nem az a cél ugyanis, hogy a tanulók a tananyagot passzívan, felhalmozott ismere. tek formájában tanulják meg, hanem hogy elsajátítsák az alapvető gondolkodási folyamatot, a tananyag alkotó megértését, ezzel fej. lesztiik ismeretbefogadó képességüket és önálló nézetük kialakítását. Az sem érdektelen, hogy az első négy osztály számára készülő tankönyveket több nyelv-változatban, cseh, szlovák, lengyel, magyar és ukrán iskolák használatára szánták. Ez az új olvasókönyv az NDK-ban megrendezett Nemzetközi tankönyv verseny első díját nyerte el, s hasonló díjat nyert az egyes tankönyvek kiállításán Franciaországban is. A középiskolák Az új terv a középiskolai oktatásban a szakmunkásképző középiskolák, szakközépiskolák, és gimnáziumok funkcionális és tartalmi közeledését követeli meg. Gyakorlatban ez azt jeleníti, hogy a szakmunkásképző középiskolák tanulói ugyanolyan matematikai, fizikai és vegytani képzésben részesülnek mint a gimnáziumi tanulók, s ugyan úgy lehetőségük nyílik a főiskolai felvételre, mint azoknak. Ugyanakkor újdonságként bevezetik a a kötelező, de választható szakképzést a programáto- ri és számítógép-rendszerek ismeretei, népművelési vagy gazdasági ismeretek, geológiai vagy műszaki-kémiai ismeretek elsajátítására. Ez a szakosítás lehetővé teszi azoknak a gimnáziumot végzett fiataloknak a számára, akik nem akarnak egyetemre vagy főiskolára menni, hogy további beiskolázás nélkül is bekapcsolódhassanak a gyakorlati munkafolyamatba. Az új terv fokozott figyelmet szentel a szakképzett munkásosztály felkészítésére. Az új elgondolású szakmunkásképző középiskolában két- három- vagy négyéves, érettségivel ösz- székötött, teljes középiskolai képzettség elnyerését, s ezzel a főiskolai tanulmányok elérését is lehetővé teszik. E reformok eredményeként az ifjúság hatvan százaléka, már most is, érettségivel egybekötött, teljes középiskolai képzettséget nyer. A tízéves iskola látogatással megszerezhető középfokú képzettség viszont mindenki számára kötelező. Főiskolák Csehszlovákiában jelenleg 29 egyetem és főiskola működik, összesen 97 karral, s 7 önálló pedagógiai karral. Prágáiban és Pozsonyon kívül, melyék Cseh. Szlovákia hagyományos főiskolai központjainak szá- míitainalk, főiskolák és fakultásaik tevékenykednek Brnóban, Olomoucban, Kassán, Zsolnán, Plzenben, Li- berecben, Hradec Krá,lóvéban, Cesiké Budéjovicében, stb. — összesen az ország 21 városában. A nappali tagozatokon több mint 152 ezer hallgató tanul, s további 42 ezer levelezőhall- gatóként, a munkája mellett. A csehszlovák egyetemek és főiskolák magas szak- színvonalla sóik külföldi hallgatót is ide vonz, jelenleg hozzávetőlegesen háromezret. Igen látogatott a prágai művészeti akadémia film-fakultása, a prágai mezőgazdasági főiskola trópusi és szubtrópusi intézete, s több más. főként technikai irányzatú főiskola. Az új főiskolai törvény 3 éve lépett életbe. Ez dinamikusabb fejlesztést tesz lehetővé a felsőoktatási intézményék számára, s elősegíti részvételüket a műveltség, a technika és művészetek fejlesztésében a fejlett szocialista társadalom építése javára. Vladimira Vseteckova (Orbis — KS) A Magyar Népköztársaság Fegyveres Erőinek Napja A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa 1951- ben elhatározta, hogy az 1848-as szabadságharc kiemelkedő csatája, a pákoz- di ütközet napját, szeptember 29-ét a néphadsereg napjává nyilvánítja. Néhány évvel később a minisztertanács kibővítette az ünnep kereteit, s az összes fegyveres erők napjává tette szeptember 29-ét. Hazánk történetének legszebb lapjai a szabadságért és függetlenségért vívott harcokat idézik. Ez a közös cél lelkesítette Hunyadi János katonáit. Dobó István egri vitézeit, Bocskai hajdúit. A nemzet legjobbjai 1848- ban már a harc kirofo- bamtása előtt tudatosan készültek a várható támadás elhárítására. Az első független magyar nemzeti-népi hadsereg 1848 kora őszéin alakult meg, és Pákozdnál a nagyrészt újoncokból álló, gyengén felsze. relt fiatal magyar hadsereg megmutatta erejét, fél nap alatt megfutamította Jellasics katonáit. Az óriási túlerővel küzdő honvédsereg soraiban névtelen hősök, apák és fiúk ezrei harcolak a szabadságért. A túlerő végülis legyőzte a forradalmi sereget. Április közepén, amikor a szomszédos országok földesurai és burzsoá csapatai megindították a támadást a Tanácsköztársaság ellen, nem volt elkészülve a fiatal munkásállam a harcra. Még jóformán fegyveres erővel sem rendelkezett. E nehéz helyzetben a párt a munkásokhoz fordult, akamak-e harcolni, meg akarják-e védeni a proletárhatlmat? A munkások igennel feleltek. Ezer és ezer példával bizonyították hogy készek életük árán is megvédeni a proletárhatalmat. Napok alatt tízezrével jelentkeztek a Vörös Hadseregbe. Az egyes gyárakban külön munkásezre- deket hoztak létre. Sok üzemből a munkások felét a frontra küldték és az otthon maradók vállalták, hogy ugyanannyit termelnek, mint korábban. Május 10-én már négy hadtest, nyoLc hadosztállyal és négy dandárral állt a Tanácskormány rendelkezésére. A Vörös Hadsereg új munkásalakulatai hősies küzdelmet vívtak a Tanács- köztársaság védelméért. A magyar Vörös Hadsereg győzelmeinek egyik forrása a hadsereg erkölcsi-eszmei fölénye volt; a harcosok tudták, hogy saját hatalmukat védik. A hősi harcok ellenére az igaz ügy ismét elbukott, de a reakció már nem tudott 70 évig uralkodni. Még hadszíntér volt ha- ánk nagy része, amikor 1944 telén Debrecenben, az ideiglenes nemzetgyűlés kormány fontos határozatokat hozott. Ezek közül az egyik; hadüzenet a fasiszta Németországnak, s ezzel párhuzamosan a másik; az új típusú, demokratikus szellemű és érzelmű hadsereg hadosztályainak felállítása, felszerelése és harbavetése a fasiszták ellen, a Vörös Hadsereg oldalán, szövetségben minden antifasisztával. A kommunisták erőfeszítéseinek eredményeképpen sikerült két magyar hadosztályt felállítani. Olyanok fogtak fegyvert saját elhatározásukból, szabad akaratukból, akik már régen gyűlölték a vérontást, elegük volt a szenvedésekből. A két magyar hadosztály becsülettel teljesítette a rábízott feladatokat. Szeptember 29-e nem csupán a dicső történelmi múlt felidézése, hanem erőink számbavétele is. Néphadseregünk tisztjei ma már magas szintű képzettséggel rendelkező szakemberek, akik katonai akadémiákon, tiszti iskolákon szerezték és szerzik meg ismereteiket. Jóleső érzéssel mondhatjuk el, hogy népünk ma a bizalom légkörében él, és szilárd egységben sorakozik fel pártunk mögé. Ez az egység teremtette meg és biztosítja fegyveres erőink szilárd politikai és erkölcsi bázisát is. Csakis ezen az alapon állva felelhetnek meg nemes hivatásuknak, oltalmazhatják népünk békés, alkotó hétköznapjait. Fegyveres erőink hivatásuk magaslatán állnak. Néphadseregünk harckészültsége és fegyverzete megfelel a kor színvonalának. Fegyelmezetten és szervezetten teljesíti kötelességét a határőrség a rendőrség, a munkásőrség. A fegyveres erők szerves részei társadalmunknak. Ott vannak mindenütt, ahol a dolgozó emberek életét, vagyonát veszély fenyegeti. Éberen őrzik határainkat, a társadalom rendjét, a köz- biztonságot és részt vállalnak az építőmunkából is. — n — Csak a felét! Ugye, a jó kávét Önök is szerelik, s ugye ismerik az e „szenvedély” okozta dilemmát. Hiszen a kávé koffeint tartalmaz, méghozzá nem keveset. A koffein pedig — nagy mennyiségben — ártalmas az egészségre. Mégis ki tud ellenállni a jól elkészített kávéital illatá'nak? Az orvosak, ha túl sok kávét fogyasztunk, általában így óvnak minket: „igyon csak feleannyit, iránt ezelőtt”, s gyakorta teszik hozzá: „a féktelen kávéfogyasztás nemcsak ártalmas, hanem hatástalan is.” Hiszen ha két adag kávénál többet fogyasztunk naponta, a „többletfogyasztás” nem eredményez „több- letsemkenitést”, vagyis fáradtságunk nem múlik el sem . a harmadik, sem a negyedik csésze italtól. Igaz, a megrögzött kávéfogyasztóik többsége nem is a koffeinért, hanem aromájáért, kellemes ízéért iszik az elfogadhatóinál többet az egyébként kitűnő italból. A fenti dilemma — kávézás, vagy egészség — feloldhatatlannak tetszik. Pedig nem az. Mert a valóságban ihatunk feleannyi kávét úgy, hogy tulajdonképpen ugyanannyit fogyasztunk, mint annak előtte. S nem valami ügyes fejszá- moiói bravúr, a lényeget elkendőző számtani bűvészmutatvány útján juthatunk erre a következtetésre. Lé. tezik ugyanis olyan kávékeverék, amely valóban képes a bravúrra. Az élelmiszerboltokban a közelmúltban feltűnt, s nemsokára nagy mennyiségben az üzletekbe került „Otthon” kávékeverékről van szó. A Compack Kereskedelmi Csomagoló Vállalat új termékének, az „Otthon”. n,ak a titka egyszerű. A keveréknek csupán fele tartalmaz babkávét, a másik fele pótkávéból áll. S így bár az „Otthoniból” készített ital zamaita, aromája, íze a tisztán babkávéból készülttel azon,os, csupán feleannyi, egészségünkre káros koffein kerül szervezetünkbe. S még va- larhi. Míg húsz dékagramm hagyományos kávékeverék ára hetven forint körül mozog, addig a kétszáz grammos „Otthon” 29 forint 50 fillérbe kerül. Vagyis nemcsak ikoffeiintairtalima. de ára is feleannyi, mint a többi készítménynek. Az „Otthon” másik érdeme a praktikum. A Compack nem feledkezett meg a vásárlók kényelméről sem. mert az „Otthon” őrölve, tasakba csomagolva kerül az élelmiszer-gondoláira. S bár igaz, az őrölt kávé rövidebb idő alatt veszti el aromáját, a gyártók erre is gondoltok. A három rétegből álló csomagolóanyag légmentesen tartja zátrva a készítményt, s így az hoszú ideig ugvan- olyam zamatos marad, mint a többi kávékeverék. Rajnavölgyiné Az erdélyi üvegművesség története Az üveg története egyszerre kezdődött a fémfeldolgozással. A sok új ötvözet, műanyag azonban ma sem tudja csökkenteni jelentőségét. Sőt, napjainkban megint kivirágzóban van az üvegművészete. Éppen ezért érthető, hogy megnőttek az üvegművészet nagy korszakai — a barokk, a biedermeier, a szecesszió — irát az érdeklődés. Bukarestben, a Kriterion Könyvkiadó gondozásában jelent meg az idén Bunta Magda és Katona Imre „Az erdélyi üvegművesség” című történeti monográfiája, amely érdekes adatokkal szolgál az üveges mesterségről. Romániában az ásatások során több mint háromezeréves üvegleletek is előkerültek már a föld mélyéből. S bizonyíték van arra is, hogy nem sokkal időszámításunk kezdete után már Erdélyben is készítettek üveget. A középkorból ugyan alig maradt nyoma üvegholmiknak. de a középkor vége felé már a kolozsvári foglalkozások között gyakran fölbukkan az üveges mesterség. A XVI. században mint családnév is kezd elterjedni az öveges, akárcsak egy idő után Fo- garas vidékén a Glesar, Gli- sar, Glajar. Bethlen Gábor fejedelemsége idején sorra alapították a Fogaras vidéki üveghutákat. Később is több nevezetes „üvegcsűr” működött például Zalánpata- kán, Görgényben, Málnáson, Bükkszádon, Száldobágyon, Buttyászán, Szelestyehután, Béleni. Rendkívül kifejező volt a hajdani üvegművesek nyelve is. Szép és találó elnevezésekkel illették" a hutákból kikerült üvegtárgyakat is. A nevezetes kotyogó® üveg kortyonként, bugyborékolva adagolta az italt. Elbűvölik a képzeletet az olyan elnevezések is, mint egypénzes, kétpénzes, polturás üveg, vagy gömbölyeg, üvegpalac- kocska, füles üvegbokály, ge- rezdes kancsó, körtvélyfor- ma sutus üveg, fületlen lábaspohár. liliomfo'i-ma kris- tálypohár, haboskupa. A régi korok embere igen sokfajta tárgyat rendelt üvegből. A többi között használtak üvegmozsarat, üvegcsebret, sőt még üvegcsákányt és üvegbuzogányt is. DOHÁNYGYÁR 5
