Egri Dohánygyár, 1983 (12. évfolyam, 1-12. szám)
1983-09-01 / 9. szám
Egy gyár bemutatkozik (III. rész) A Garant-gép így készíti a cigarettát: A dohány egy fotócellával vezérelt garatba jut, majd ebből szöges bőrhengerek vékony szőnyegszerű vágatréteget képeznek. A szögek közül nagyfordulatú pergő (ez is szöges henger) kiveri a vágatot. A vágat egy bordázott hengerre jut, a vágatban lévő nagyméretű kocsány pedig erről egy csatornába repül, mert a cigarettába csak olyan vágat juthat, amelyik majdnem kocsánymentes. Kocsánynak itt már csak a nagyméretűt nevezzük. A bordázott (kocsánykiverő, hengerről a kiterítő hevederre jut, onnan a továbbító széles szalag segítségével a formakerékre. A formakerék hornya fölött van a törzsszabályozó, amely a felesleges vágatot leválasztja, ez pedig pneumatikus úton visszajut a garatba. A továbbhaladó vágat neve: dohánytörzs. Próbaúton a Kirovok. Elöl a K—710-es. Óriás traktorok Sikerrel folytatódnak a leningrádi „Kirov-gyár ”K—710 típusú új traktorának üzempróbái. A gyári tervezők fáradhatatlanul dolgoznak újabb alkotásuk további tökéletesítésén, a traktorosok munkájának könnyítésén. Az utolsó modelleken tökéletesítették a vezetőfülkét, kényelmesebbé tették a kormányművet, a vezetőfülke hőmérsékletét és pára- tartalmát speciális műszerek ellenőrzik. A-.K—710 típusú traktor egyesíti magában elődeinek legjobb tulajdonságait. Valóban óriási a teljesítménye is — ötszáz lóerő. A gy ártás során több újítást vezettek be, amelyek megkönnyítik a gép kezelését és fokozzák a hatékonyságát. A traktor univerzális, legkevesebb ötven különböző művelet elvégzésére alkalmas — lehetővé teszi a munka termelékenységének jelentős mértékű növelését. A traktorgyártás a szovjet ipar egyik élenjáró ága. Az ország gépgyárai a tizenegyedik ötéves tervben (1981—1985-ig) egymillió 870ezer traktort adnak a mezőgazdaságnak. Fókafarm a Fehér-tengeren A dohány törzs egy átemelő szalag segítségével jut a formakamra rendszerbe. Itt találkozik a nyomdarészen már átjutott és felirattal ellátott cigarettapapírral. Ennek három funkcionális része van. Az első a bevezető kúpból és a bevezető kamrából áll. A bevezető kúp nagyon fontos alkatrész, nem is merjük magyarul nevezni, csak fonetikusan ejla- fingert emlegetünk. A következő rész, a ragasztókamra. Itt a cigarettapapír egyik szélét a gép ragasztótárcsája bekeni rsigasztóval és megkezdi a papír összeborítását. A harmadik rész a borító- kamra a. vasalóval. A borítókamra alatt befejeződik a cigaretta-papír össizeboruiá- sa, de hogy a ragasztó meg is maradjon a cigarettapapíron, ahhoz meleg kell (kb. 300C°) és ezt szolgáltatja a „vasaló”. Tehát nem vasal, hanem szárít, A folyamat során, kialakult egy végtelenített dohánytörzsi, amit majd a levágófej méretre darabol. Mielőtt tovább mennénk, nézzük meg hogyan működik a LOF. Ennek két garatja van; külső és belső garat. A dohányszőnyeget itt is szöges bőrhevederek készítik, de a nagyméretű kocsány eltávolítása, egy lebegtető aknában történik, súlykülönb- ség alapján. A LÓF-gépek törzs-szabályozója abban különbözik a Garantétól, hogy a cigaretta végében 6—8 mm, hosszan valamivel több dohányt rak, megakadályozva ezzel a cigaretta-végek kihullását. A tényleges törzsképzés a formákéin,rákban gyakorlatilag megegyezik ai Garant gépével. A cigaretta-törzs feldarabolása ' után tehát már van cigarettánk, de ez még nincs ellátva filterrel. Ezt már a gépsor filter - felrakó egysége végzi el. A méret szerint a filterfelrakó garatja sorakoztaitás után 2 vagy 3 felé vágja a filtert, mert a gép először „iker-cigarettát” készít. A feldarabolt dupla méretű filterrúd továbbító hengereken; keresztül jut az ún. feladó döbra. De jut ide más. is. Elsősorban a már feldarabolt cigaretta két sorban. A mandzsettapapír is idejűt, de előtte még egy ragasztóappa- rát a belsői oldalát vékonyan bekeni ragasztóval (néhány Itt az ideje, hogy valamilyen rendszerbe foglaljuk a nagy magyar feltalálók bemutatását. Eredetileg csak egy-két érdekes emberről akartam írni. Böngészéseim során azonban egyre több, hihetetlennek tűnő találmányra bukkantam. Sokról valóban nem is gondolhatnánk, hogy magyar ember találta fel. Csak egy párat említek figyelemkeltőként. Ki gondolná például, hogy magyar találmány a légcsavar és a sugárhajtómű, a golyószóró, a lángszóró és ezek „ellentéte”, a poroltó'. A füst és gáz ellen először honfitársunkat védte gázálarc. Világraszóló „csoda” lett Aslóth helikoptere, de éppúgy magyar találmány a televízió, sőt a színes televízió is. A nyomdaipar forradalmasításához járult hozzá Guttenberg óta, Kliegl József szedőgépe, m.a.jd Uher ezred mm vastagságban), a vidiakésekből és szívóhengerből álló daraboló berendezés pedig méretre, kis lapocskákra váigja. Ha már együtt van a három „kellék”, pofonegyszerű az egész. Össze kell sodorni. Ez a sodródobon történik a sodróvilla segítségével. Az összeillesztett „dupla-cigarettát” egy körkés vágja ketté, majd egy fordító szerkezet (fordítódoib vagy fordító szalag) a belső sort 180°. kal elfordítja hosszirányban és ezáltal a filteres végek egy irányba néznek. Ha kézi szedésű a gép, akkor az elszedő szalagra két sorban jövő cigarettát kézzel, ci- gairettatartályba szedik. Más a helyzet, ha, a gépsorhoz kerettöltő gép is tartozik. Ebben, az esetben egy elektropneumatikus szerkezet, „átszívja” a cigarettát, egy végellenőrző pedig megvizsgálja, hogy nem hullott-e a vége. Amelyik cigaretta puha, kemény, rosszul ragasztott, csipkés levágású, rövi- debb, vagy hullott végű, nem kerülhet a tartályba, mert a gép automatikusan kidobja. Ami viszont kifogástalan, mehet a tartályba.A tartályba-rakás úgy történik, hogy egy szívófej a kirakószala- gon futó cigarettákat egyenként sorba felszippantja, majd egy lapát soronként tartályba rakja. A tartályok cserélye automatikusan történik. Még annyit, hogy a kézzel szedett tartályokba kb. 3500 a géppel szedettek - be pedig 4000 db cigaretta kerül. Most már csak szállító kocsikra vagy koneyor pályára kell rakni a tartályokat. (kereteknek is hívják) és mehet a gyártásközi ellenőrzésre. Itt szúrópróbaszerűen ellenőrzik, vizsgálják a kitöltést, kihullást, filterelválást, nedvességtartalmat, egyszóval a legfontosabb paramétereket. Ha minden rendben, irány a csomagolás, ha nem, akkor irány a selejtbontó. A selejtbontó egyszerű, de elmés masina. A felbontandó cigaretta egy gyorsan forgó tányérra — előzőleg áthaladva egy idegenanyag-kiválasz- tó lógzsilipen —, a centrifugális erő miatt a tányér szélére kerül. A so-rbarendeződést elősegíti egy sorakoztató szerkezet is. A cigaretták papír- burkolatát fogazott körkéspár tépi fel. A feihasított cigarettákból a dohányt egy rázó rosta kirázza és a papír-, Ödön fényszedőgépe. A világ első elektromos autója is magyaré, és a Napot is egy magyar tudósnő használja először fűtésre. Hogy mégsem olyan világhíresek mint Siemens, Diesel vagy Nobel, azt elsősorban állandó elnyomásunknak — először a török, majd az osztrák igája alatt — köszönhetjük. Természetesen hozzájárult ehhez jónéhány esetben a nyelvi elszigeteltség és jóval nagyobb mértékben az anyagi lehetőségek, az állami támogatás hiánya, a találmányok jelentőségének hazai fel nem ismerése. Az évszázados lemaradást pedig nem lehet egykönnyen behozni. Először azonban ne feledkezzünk meg a régi idők kiváló ezermestereiről ! A sort kezdjük a világhírű Kempelen Farkassal. Mária Terézia kamaratanácsosa,, e nagy műveltségű valamint a filterhulladéktól a dohányt elválasztja. Az így „keletkezett” vágat apró szerkezetű és mivel csak úgy keverjük vissza, a vágatba, mint ételbe a sót, így „sózó” anyagnak nevezzük. A kész cigarettát most már csak be kell csomagolni. Nézzük meg először a csomagolóanyagokat,; — alufólia, két féle van belőlei, ezüst, és arany színű. Négyzetméter-súlyuk 60—80 gr között, szélességük 89—132 mm között változik, — cím jelzek: a puha csomagolású cigaretták burkoló anyaga', — kartonszabvány: a keménydobozok burkolója, — fejzáró: a, puha csomagocskák tetején lévő lezáró cimke, — celofán: lakkozott, hő- zárható, 30 gr/m.2 súlyú, tx>- binázott külső burkoló. Szélessége 100—130 mm között van. — Biafol fólia: celofánszerű műanyag — celofán helyett. — feltépőszalag: 2 mm széles arany, piros vagy színtelen celofán csík', — raganyagok: dextrin és polivinilacetát-anyagúak, — a gyűjtőcsomagpló papír: a 84 és 99 mm-es cigaretták tizes gyűjtőbe való becsomagolására szolgál. — kartonláda: 5 vagy 10 ezer db cigaretta egységcsomagoláséra alkalmas. A csomagolás, a különböző gépeken elvileg egyformán történik. A gép garatjába helyezett tartályból egy egyszerű szerkezet 20 db cigarettát számol ki, és sorakoztatja a következő módon,: Hogy megvan-e mind a húsz cigaretta azt egy elektromos tapogató ellenőrzi be. Ha megvan, a gép először alufóliába burkolja, majd címjelzékbe vagy dobozszabványba rakja. A címjelzékbe való csomagolás,kor ráhelyezi a fejzárót is. Az alufóliára a gép rányomja a gép számát, a dátumot és a műszakszámot. Erre azért van szükség mert hiba esetén felelősnek is kell lennie. Ha celofán vagy Riafoi- fólia is kerül a tasakra — általában illatosított és különleges minőségű cigaretták esetében —, a cím,jelzíék,hez hasonlóan hajtogatja a gép azt a csomagra. A különbség az, hogy ezt nem ragasztóval, hanem hővel ragasztják össze. R. I. ember, szabadidejét szentelte a tudománynak. Az ő nyomógépei látták el vízzel a pozsonyi várat, és ő építette a schön,brunn kastély parkjának szökőkútjait is. Emberi hangot utánzó „beszélőgépet” szerkesztett, mely abban az időben, valóságos csodának számított. A vakok számára is készített írógépet. Világhírét azonban, egy máig sem megfejtett játékautomatának a „sakkozó török”-nek köszönheti. A bábu bárkivel lejátszott egy-egy partit és; többnyire meg is nyerte azokat. Kétségtelen, hogy ember mozgatta, de hogy ho>- gyan figyelte meg a táblán lévő figurákat azt Kempelen sohasem írta le. Mikovinyi Sámuel 1743-ban felfedezi a váltóvízikereket a gazdaságosabb energiakihasználásra,, és hidraulikus sajtom lót szerkeszt. Az első pontos A Fehér-tenger szilárd partmenti jégpáncélján gyakori látvány a fóka. Az állat futball-labda nagyságú feje rendszerint a jégtorlaszok közül bukkan elő. Ilyenkor a fóka hangosakat lélegzik, s úgy emelkedik ki a vízből, hogy még ezüstös nyakát is látni engedi, kíváncsian körülnéz. Jó ideig csapdos izmos úszólábaival, közel engedi magához az embert, majd, mint aki megunta, a társaságot, eltűnik a víz mélyében,. A tengerparti orosz lakók és; a norvég halászok régóta vadásznak itt gyűrűs-, szakállas- és más fókafajtákra. Különösen a grönlandi fókát tartották értékes zsákmánynak. A vadászok, amint közeledett a tavasz, szántalpas csónakjaikat megrakva tűzifával és élelemmel, két-hátérképet is neki köszönhetjük, Segner János András 1750- ben feltalálja a turbinát és a periszkópot. Kortársa, a híres matematikus Bolyai Farkas, jó hatásfokú kályhát épít, a mai kályhák ősét. A kerékpár gondolata is az ő agyában született. Igaz, még lábbal, vagy faraddal lök- döste magát, ha haladni akart. Viszont a világon neki volt először lakókocsija. Marosvásárhely első számú ezermestere Bodor Péter (1778—1849) Megépítette a Maros első hídját, a 70 méter hosszú Bodor-hídat. Legismertebb alkotása a Bodor- kút, melynek másolata a Margitszigeten áll. Ez az építészeti műremek csodálatos víziorgonát foglalt magába, melynek csodájára jártak. rom hónapra is útnak indultak. Vándoroltak a fókák után. így volt ez sokáig, mígnem megjelentek a jégtörő hajók. Közöttük különleges fókavadász hajók is feltűntek. A harmincas-negyvenes években olyan intenzív fókairtás kezdődött, hogy az ötvenes évek elejére az állatállomány csaknem a felére csökkent. Igaz, még ekkoriban is másfélmillió fókát számláltak. De ha a vadászat az addigi mértékben folytatódott volna, & fókáknak vége. Ezért a Szovjetunió és Norvégia 1957-ben vadászati egyezményt kötött. A fókák ugyanis a skandináv állam felé vándorolnak, mert sokévszázados szálláshelyeik részben a Fehér- és a Ba- rantsi-tenger, részben pedig a Grönlandi-tenger, a Jan Cyprián Jaisge magyar seborvost a rendből akarták kizárni furcsa „hobbyja” miatt. 1768-ban maga szerkesztette vitorlázógéppel, a sárkányrepülő ősével siklott le a templomról a völgybe. S mégiscsak furcsa egy „repülő szerzetes”... A következő ezerm,ester Jedlik Ányos, akiről korábban részletesen szó volt. ő sem feltaláló,, hiszen maga sem hitte, hogy találmányo- kat hozott a napvilágra. A villanymotor pedig valóban jélentős találmány s a dinamót is ő fedezte fel, s lám Siemensének milyen világhírnevet hozott. Rácsosztó gépével milliméterenként 2000 (!) vonalat tudott egy üveglapra karcolni. Találmányainak leírására csak jóval később Eötvös Lorá.nd talált rá, de a világhír már másé lett! T. S. Mayen sziget közelében találhatók. A Szovjetunió 1965- ben leállította a tömeges fókavadásza'tot. Az intézkedések nyomán a grönlandi fókaállornány ismét növekszik. Az évi szaporulat 5 százalék, A szakemberek szerint ez jó arány. De figyelembe kell venni azt isi, hogy a növendék fókák 60 százaléka rendszerint akkor pusztul el, amikor nyaranta a Fehér-tengerről északibb vidékekre úsznak a csapatok. A Fehér-tenger a fókák „szülőotthona”. Az újszülött rendszerint 8 kilós, de két hét múlva már eléri a félmázsát is. Az anya csak három hétig gondoskodik kicsinyéről. Igaz, addig igen zsírdús tejjel táplálja. (A fókatej zsírtartalma hatszorosa a tehéntejnek. Ä kö- lyökfókának — vedlése idején — abból kell megélnie, amit a három hét alatt felszedett. Ügy él, mint a medve. Amikor kész a „bundája’,, magának kell gondoskodnia az élelemről. Beleveti magát a vízbe, vadászik, megpihen az úszó jégtáblákon. így készül fel első útjára Novaja Zemlja felé vagy még északabbra. A nagy út végéig azonban csak minden második fókakölyök jut el, a többi útközben elpusztul. A szovjet tudósok kísérleti telepet létesítettek a növendék fókák részéire Zimnyaja Zolotyicán, ahol felkészítik az állatokat az utazásra. Rossz időben a kicsinyeket ibolyántúli sugarakkal melengetik. E kezelés hatására az állatok vedlésd ideje a felére csökken, A kifutókban rendszeresen mérik súlyukat, a beteg állatokat pedig gyógyítják. A telepein 1971-ben még csak 25-öt, ma már 15 ezer fókát gondoznak. De másutt is létezik fóka telep. A Kojda nevű településen például 34 ezer fókát ápolnak. lUagy magyar felteaicsBolc 4 DOHÁNYGYÁR
