Egri Dohánygyár, 1983 (12. évfolyam, 1-12. szám)
1983-07-01 / 7. szám
A lakásépítés és lakásvásárlás vállalati támogatása Korábbi lapszámunkban hírt adtunk már arról, hogy az év élőjétől sok kérdésben alapvetően megváltoztak a lakásügyi jogszabályok, májusi számunkban pedig — a kollektív szerződés módosításáról szóló csikkben, — utaltam arra, hogy a vállalati támogatásról, terjedelmi okok miatt külön írás keretében, számolunk majd be. Jelen, tájékoztatási így ebben a témában kísérel meg lehetőleg teljes képet adni. No®, arról már volt szó korábban, hogy — az arányosabb, igazságosabb teherviselés érdekében — az állami vállalatoknál dolgozó fizikai besorolású dolgozók részére korábban, juttatott, vissza nem térítendő állami támogatás 1982. január 1-től megszűnik. Némiképpen ennek ellensúlyozásaképpen azonban megnövekedtek a vállalatok lehetőségei, azaz többféle formához lehet nyújtani támogatást, és esetleg nagyobb összegben, is,. Tegyük hozzá rögtön,: csak a jól gazdálkodó, nyereséges, vállalatok lehetőségei nőttek meg, hiszen a támogatás nyújtása a vállalat részéről egyáltalán nem kötelező, így bizonyára van az országban sok olyan vállalat is, ahol erre a célra egy fillért sem fordítanak- Vállalatunk szerencsére nem ezek közé tartozik, hiszen talán sokak előtt ismert, hogy évek óta évi egymillió forint körül mozog az az összeg — a dolgozói igénytől függően — amit ezen a címen kifizettünk, és minden jogos igénynek eleget tudtunk tenni. Nem lesz ez másképp a jövőben sem. A támogatás formái A vállalat elsősorban pénzbeli támogatás nyújtásával támogatja dolgozói lakásvásárlását (és építését is, de az egyszerűség kedvéért a továbbiakban minr dig csak vásárlást fogok írni) mégpedig kamatmentes kölcsön vagy vissza nem térítendő támogatási formájában, illetve bérlő-kijelölési jog és az ún. koordinációs lakásokra vevőkijelölési jog megszervezésével. A pénzbeli támogatáson túl korlátozott mértékű természetbeni támogatásra is van lehetőség, kedvezményes fuvar és bontási anyag biztosításával. Pénzbeli támogatás céljára a vállalat 1983. évre más- félmillió forint összegben képzett lakásépítési alapot, de a ténylegesen nyújtható támogatás ennél lényegesen több, közel kétmillió hiszen ugyancsak erre a célra használhatók fel a korábban nyújtott kölcsönök visszatörlesztései, a lakásépítési alap számlán elhelyezett összeg kamata, és még néhány kisebb tétel isi. A lakásépítési alapba helyezendő összeget egyébként évenként a kollektív szerződésben kell meghatározni, arra tehát nincs garancia, hogy ez jövőre is másfélmillió lesz, de adott esetben akár több is lehet. A támogatás feltételei E körben két kérdés vizsgálandó: milyen lakáshoz nyújtható a támogatás, és milyen személyi feltételeket szab a vállalat a támogatás odaítéléséhez. Abban a kérdésben, hogy milyen lakásíormahoz nyújtható támogatás, igen széleskörű lehetőségek vannak, támogatásban lehet így részesíteni elsősorban a szervezett magánlakásépítés kelletében tanácsi kijelölés alapján értékesítésre kerülő, valamint az állami támogatásban nem részesülő tanácsi értékesítésű lakások megvásárlását, majd a többszintes épületiekben lévő új lakások építését és vásárlását, a családi házak építését, végül — ha az előzőekben írjt formákhoz nyújtott támogatás után, még marad szabad pénzösszeg — az emeletráépítést, tetőtér1 beépítést, és nem lakás cétijá- ra szolgáló helyiség lakássá történő átalakítását is. Kivételes esetben támogatást nyújtható személyi tulajdonban álló lakások szervezett keretek között történő megvásárlásához, is, ez a lehetőség azonban viszonylag szűk körű. Ugyancsak ebből a pénzkeretből lehet megvásárolni a fiatalok garzonházába a bérlőkijelölési jogot. Miután a garzonról már tavaly részletesebb cikket írtunk, ennek bővebb taglalását most mellőzöm. A személyi feltételek között a következőket kell említeni: Támogatásban csak a vállalattal munkaviszonyban ál'ló dolgozó részesíthető, illetve támogatást lehet nyújtani a .társadalmi szerveknek a vállalatnál választott, de egyben függetlenített funkcióba helyezett dolgozója részére is. Továbbra is feltétel, hogy a támogatásban részesített dolgozó legalább két éve a vállalatnál dolgozzon ellőzően, eltérően azonban a korábbi helyzettől, ettől a követelménytől el lehet tekinteni pályakez dő fiataloknál, illetve a vállalat szakember-ellátottsága érdekében. A szabályzat részletesen rendezi továbbá,, hogy milyen szempontokat kell figyelembe venni a támogatás odaítélésénél. Ilyenek a dolgozó munkavégzése, lakáskörülményei, jövedelinii, vagyoni, szociális helyzete stb. Feltétel továbbá, hogy a dolgozó a kölcsön nyújtását követően bizonyos ideig a vállalatnál fennáló munkaviszonyát ne szüntesse meg. Ez az időtartam általában, a visszafizetés időtartamához igazodik, annál rövidebb nem lehet. A támogatás mértéke Lényeges kérdés! Általános szabályként érvényben maradt az a korábban jogszabályban is meghatározott határ, mely szerint a kölcsön mértéke az építeni vagy vásárolni szándékozott lakás szociálpolitikai kedvezménnyel csökkentett (un. nettó) építési költségének illetve vételárának húsz százaléka. Ettől azonban lefelé és adott esetben felfelé is el lehet térni, az alábbiak1 szerint: — Alacsonyabb összegben kell meghatározni a, nyújtandó támogatásit azok esetében, akik ugyan munkavégzésük és magatartásuk alapján támogatásban részesíthetők, vagyoni viszonyaik azonban olyanok, hogy nem, vagy csak részben feleinek meg a szabályzatban, megszabott feltételeknek. — Húsz százaléknál magasabb összegben lehet megállapítani a támogatást akkor, ha a dolgozót terhelő kötelező saját rész (ami családi ház esetében a nettó építési költség 20 %-a, egyéb formáknál a vételár 10%-a) valamint a hitelpolitikai irányelvek szerint nyújtható legmagasabb OTP kölcsön, és a húsz százalékos vállalati támogatás nem fedezi a lakás nettó építési költségét, illetve vételárát. Ezt az utóbbit, mivel így talán kicsit bonyolultnak tűnik, hadd világítsam meg egy példával: Tegyük fel, hogy valaki családi házat épít, melynek költségvetés szerinti építési költsége 600 000,— Ft. Miután a szociálpolitikai kedvezmény a jövőben családiház építése esetén is jár, két eltartott gyermeket feltételezve ez az összeg gyermekenként 30 000,— Ft-tal, vagyis 60 000,— Ft-tal csökkentendő. Az ezután maradó 540 000 Ft 20%-át kell feltétlenül saját erőként a dolgozónak biztosítani, ami 108 000,-Ft. Családi ház építése esetén (bár több tényezőtől függ ez is) maximálisan 300 000,— Ft kedvezményes OTP kölcsön biztosítható. Az OTP kölcsön és a saját erő együttes összege, valamint az 540 000, —Ft közötti különbség 132 000,—Ft, vagyis ha csak a 20% vállalati támogatást tudnánk biztosítani, akkor fedezetlenül maradna 24 000,—Ft. Nos, ilyen esetben a támogatás összege a 20%-ot meghaladhatja, e hiányzó rész erejéig. Újdonság, hogy amíg az eddigi gyakorlat szerint a visszafizetés, azonos részletekben történt, addig a jövőben lehetőség lesz arra, hogy az első időszakban alacsonyabb összegű törlesztő- részleteket állapítsanak meg. Ennek — különösen fiatal házasok esetén — a kezdeti időszak töbnyira alacsonyabb jövedelme és nagyobb kiadásai miatt — nagy jelentősége lehet. Természetesen a kölcsön visszafizetése érdekében bizonyos idő után a törlesztendőrészleteket oly módon kell emelni, hogy a megadott időre a visszafizetés biztosított legyen. Erről a szerződésben kell rendelkezni, amit a vállalat és a támogatásban részesített dolgozói köt. Ejtsünk néhány szót a vissza nem térítendő támogatásról is. Ilyent eddig is lehetett adni, a részesedési alap terhére, de ez a lehetőség a jövőre nézve megszűnik. Viszont a lakástámogatási szabályzat lehetővé teszi, hogy a lakásépítési alapnak a tárgyévben képzett 5%-át (tehát idén a másfél millióból legfeljebb 75 000,—Ft-ot) vissza nem térítendő támogatásként juttassuk. Ilyen juttatásban csak olyan dolgozó részesülhet, aki munkavégzése, magatartása alapján jutalomban is részesíthető lenne. Végül e körben hadd említsem, meg azt, hogy ugyancsak vissza nem, térítendő kedvezményként elengedhető a jövőben a kölcsönitámoga- tásban részesült dolgozó még fennálló tartozásának egy része, a dolgozóval kötött megállapodásban rögzített feltételek esetén. A lakástámogatás igénylése A szabályzat szerint a támogatás iránti kérelmeket legkésőbb az igénybevételre tervezett évet megelőző év utolsó napjáig kell benyújtani ,a vállalat igazagtójá- hoz. Az ezt követően benyújtott kérelmek csak akkor teljesíthetők, ha a határidőben benyújtott kérelmek kielégítése után még marad szabad keret. A beérkezett kérelmeket az igazgatási és: jogi osztály készíti elő döntésre. Ennek során beszerzi a dolgozó közvetlen munkahelyi vezetőjének, az illetékes szakszervezeti bizalminak és — 35 év alatti dolgozó esetén — az illetékes KlSZ-alapszerve- zet vezetőségének a véleményét illetve indokolt javaslatát is. Ezt követően a támogatásban részesülő dolgozókat — a szakszervezeti bizottsággal és a KlSZ-bizottság- gal egyetértésben — a vállalat igazgatója jelöli ki. A döntés során az egyetértési jogot a szakszervezeti bizottság és a vállalati KISZ- bizottság egy-egy kijelölt tagja gyakorolja. Az igazgató döntése után már csupán a szerződés megkötése van hátra. Ebben rögzítik a támogatás összegét, a dolgozó által a visz- szafizetéssel és egyéb kérdésekkel kapcsolatban vállalt kötelezettségeket és, néhány egyéb részletkérdést. E szerződés alapján folyósítja a lakásépítési alap számlát kezelő OTP a dolgozó részére a meghatározott összeget. dr. Jakab Gábor Munkásportrék Üj sorozatot indítunk ezzel a címmel. Hogy mi célból? Azokat az embereket szeretnénk itt bemutatni, akik szinte megszállottként szeretik ezt a gyárat. Egyszerű munkásemberek. Nem hoznak nagy horderejű, milliókat érő döntéseket. Dolgoznak a gépek mellett. Végzik mindennapi munkájukat, hangyaszorgalommal, évtizedeken keresztül. Ami közös bennük: Mindezt gyárunkért, az Egri Dohánygyár hírnevéért. Ha nem is sikerül a legkiválóbibakat bemutatni, hiszen ki hivatott arra közülünk, hogy ezt eldöntse, mégis, akik idekerülnek, számtalan órát töltöttek el e gyár problémáinak megoldását keresve. Ezért mindenképpen tiszteletet érdemelnek. Az első: Vass László — „Laci bácsi” 35 éve dolgozik az Egri Dohány- gyárban. Szinte minden üzemrészt végigjárt, a lakatosműhelytől a cigarettagyártásig. Majd 19 éve megmaradt a cigarettacsomagoláson. Azóta iitt dolgozik. Sokáig három, műszakban, 4 éve a TMK csoportvezetője lett. Mi köti ide ennyi időn keresztül? — Nagyon szeretem a gépeket. Főképp a csomagoló- gépeket. Minél bonyolultabb, annál inkáb. Ezért a Sasib a kedvencem,. — Ötszörös! kiváló dolgozó. A munkatársai tisztelik, becsülik. Az új csomagológépek beállítását is maga végzi. Van-e valamilyen vágyálma? Milyen géppel szeretne találkozni? — Nagyon szeretnék egy Molinsot látni közelről. Amilyen az osztrákoknak van. Remélem még itt leszek, amikor nekünk is lesz egy ilyen gépünk. — Hallottam, hogy otthon nagyon érdekes hobbival foglalkozik. Postagalambot tenyészt. Sok díjat nyert már velük? — Igen. 130 darab oklevelem van különböző versenyekről. A legbüszkébb a nyolc évvel ezelőtti berlini versenyre vagyok, ahol 14 000 galamb közül sikerült az enyémnek megnyernie a versenyt. — Mennyi galambja van most Laci bácsinak? — Most csak ötven, de volt már ennél sokkal több is. — Mindegyiket néven nevezi és megismeri őket? — Hogyne ismerném. Ha az ember közöttük van, még a, szokásaikat is tudja,. — Laci bácsi másik időtöltése a, régi órák javítása. Ez sokban hasonlít az itteni feladatához, hiszen a gép is akkor tökéletes, ha olyan pontosan működik, mint egy óra. — Ez így igaz. A pontosság az élet egyik alapeleme. Sok sikert kívánunk további munkájához, erőben, egészségben. Köszönöm a beszélgetést. T. S. Barátaink életéből Szovjetunió A Kaukázuson túl, a Kaszpi-tenger nyugati partján fekvő Azerbajdzsán SZSZK területe 86 000 négyzetkilométer. Fővárosa, a múlt században az „olajkirálynő trónusának” elnevezett, s ma mintegy másfél millió lakost számláló Baku. Azerbajdzsán területén található a Nahicseváni Autonóm SZSZK és a Hegy- vidéki-Karabah Autonóm Terület. A soknemzetiségű köztársaság lakosságának 80 százaléka azerbadzsán, 8 százaléka örmény, ugyancsak 8 százaléka pedig orosz. De élnek itt grúzok, kurdok, talisok, lezginek, zsidók, avarok és ukránok is. Igen jelentős a külföldön élő azerbajdzsánok száma. Ma Iránhoz tartozik a régi Azerbajdzsán déli része, s az itteni csaknem 34 milliós lakosság 20 százaléka azerbajdzsán. Az etnikailag és nyelvileg is a törökséghez tartozó azerbajdzsán nép a XIX. század elejéig perzsa uralom alatt élt. Ezután Észak- Azerbajdzsán a cári Oroszország fennhatósága alá került. Tulajdonképpen Azerbajdzsán volt az orosz birodalom egyetlen olyan nemzetiségi határvidéke, ahol az ipar jóval fejlettebb volt, mint a mezőgazdaság. 1913-ban például az ipar adta a terület össztermelésének 70 százalékát. Mindez a, múlt században felfedezett ólajkincsnek volt köszönhető. Az első olajkutat 1873- ban létesítették Baku közelében. 25 évvel később, 1898- ban az olajkitermelés már meghaladta az Egyesült Államokét. Tódul 'de az orosz és a külföldi tőke egyaránt. A részvények egyharmada a Nobel fivérek tulajdonában volt, de szépen részesedett a Shell cég is. Baku mesés gyorsasággal fejlődött, ugyanakkor Azerbajdzsán más vidékeit továbbra is az elmaradottság jellemezte. Az Októberi Forradalom Azerbajdzsánban elsősorban a bakui munkásság körében talált visszhangra. A pét.er- vári események hírére 1917. novembed 13-án Bakuban is kikiáltották a szovjethatalmat. Az ellenforradalmi erők azonban Azerbajdzsánban sem tétlenkedtek, angol csapatok segítségével leverték a forradalmat, s a megszállók 1918. szeptember 20-án 26 bakui komiszárt végeztek ki. Az 1920-ban párttá szerveződött kommunisták vezetésével Azerbajdzsán népe kivívta a győzelmet, s a Kaukázuson-túli Föderáció tagja lett. Az Azerbajdzsán Szovjet Szocialista Köztársaság 1936-ban alakult meg. Azerbajdzsán a szovjet hatalom megalakulása után is, még hosszú évekig csupán, olajtermelő köztársaságként volt ismert. Kútjainak hozama fedezte a Szovjetunió olajszükségletének legnagyobb részét. Az első ötéves tervek idején azonban fejlődésnek indult a villamosenergia termelés, a textil- és: az élelmiszeripar is. Idővel felnőtt melléjük a vas- és szinesfém-kohászat, a gépgyártás, a vegyipar, a könnyűipar, továbbá az elektrotechnikai és az elektronikai ipar. Űj üzemek épültek ■ Bakun kívül Szum- gaitban, Kirovabadban, Min- gecsaurban és Sztepana- kertben. Ma már az olajbányászat központja nem Baku, hanem a Kaszpi-tenger, amelynek medrében több mint 20 olaj- és gázlelőhelyet ,tártak fel. Azerbajdzsán földje azonban nemcsak olajban és gázban bővelkedik. Bányásznak itt egyebek közt vasércet, rezet, ónt, márványt, tufát, s, a köztársaság gyógyforrásokban, is bővelkedik. Különösen az utóbbi tíz esztendőben, fejlődött sokat a köztársaság. Ipari potenciálja ez idő alatt megkétszereződött, s több mint száz iparágban mintegy félmillió új munkahelyet teremtettek, elsősorban az elektrotechnikai iparban, a műszergyártásban és a finom szerszám- gépgyártásban. A köztársaság jelenleg a Szovjetunió legnagyobb olajipari gépszállítója. Gyártanak itt műtrágyát és egyéb vegyipari termékeket, nagyteljesítményű villamosgépeket és acélcsöveket, alumíniumot és gumiabroncsokat, hűtőgépeket és tranzisztorokat. Azerbajdzsán jelenleg 350-féle árucikket szállít a világ 80 országába. A Szovjetunióban Azerbajdzsán déli részét, Lenkoran vidékét, az ország gyümölcsöskertjének nevezik. A tájegység szubtropikus klímája rendkívül kedvez a mezőgazdasági termelésnek. Ezen a vidéken a földek 80 százaléka öntözött. Gyapotot, búzát, kukoricát, rizst, árpát, zöldséget, teát, dohányt, citromot, narancsot, szőlőt termesztenek itt. Intenzíven foglalkoznak a selyemhernyó tenyésztéssel is. Tüzes boraik Szovjetunió-szerte kedveltek és keresiettek. Fejlett az állattenyésztés is, főleg a juhtartás. Azerbajdzsán ősi kultúrája olyan neves költőket adott a világnak, mint Neszimán, Fuzuli és Nizami. Ennek ellenére a nép nagy- része a legutóbbi időkig analfabéta volt. A forradalom előtt Azerbajdzsánban csak minden tizedik ember tudott írni és olvas,ni, a diplomások száma mindössze 62 volt. Ma a köztársaságban a dolgozók 83 százaléka rendelkezik közép-, illetve felsőfokú végzettséggel. Itt ahol a forradalom előtt egyetlen főiskola sem volt, jelenleg 67 oszág fiataljai tanúinak. Az Azerbajdzsán kulturális élet adta a szovjet és a nemzetközi kultúrának Kara Karajev zeneszerzőt, Tair Szalahov festőt és a balett nagy művészeit, akiket szívesen látnak a világ nagy operaszínpadain. Az egyre javuló szintű szociális és egészségügyi ellátásnak köszönhetően Azerbajdzsánban az átlag életkor jelenleg 70 év. A forradalom győzelme óta eltelt idő alatt a köztársaság lakossága 70 százalékkal gyarapodott, s ma már eléri a 6,3 milliót. NDK A maga nemében egyedülálló kutatóintézet működik a Merkers környéki Rhön- hegy gyomrában. A 420 méterrel a föld alatt kialakított intézetben a levegőellenállás kutatásával foglalkoznak az NDK tudósai. A laboratórium korszerű berendezésein másodpercenként 600 méteres sebességű, mesterségesen élesztett orkán viharzik át (ez a hang- sebesség kétszerese, iszonyú erejű szélmozgás). így vizsgálják a légáramlások és a levegőellenállás különböző hatásait. A 30 éve épített kísérleti laboratórium egy üzemen kívül helyezett bányaaknában kapott helyet, ameb^et csaknem egy méter vastag téglafal övez. A 200 méter hosszú, 30 ezer köbméter térfogatú helyiséget hermetikusan elzárták a külvilágtól. A drezdai műszaki egyetem föld alatti intézetében ma már elektronikus kiértékelő technikával dolgoznak a munkatársak. Bulgária Bulgáriában a gyógynövények termesztése, gyűjtése közügy. A gyógynövény termelés és gyűjtés gazdája a Bolgár Központi Szövetkezeti Unió, a forgalmazást ugyancsak szövetkezeti intézmény: a BILCOOP végzi. Évente 7 500 tonna gyógynövény kerül innen a bel- és külföldi fogyasztókhoz 4 DOHÁNYGYÁR
