Egri Dohánygyár, 1983 (12. évfolyam, 1-12. szám)
1983-07-01 / 7. szám
Pártunk Központi Bizott- gazdálkodást ösztönözte az sága 1983. április 12—13-i a tény, hogy a létszámmegtakarítás 3%-ának erejéig ülésén áttekintette a XII. kongresszus óta végzett munkát a kongresszus határozatának eddigi végrehajtását, és megjelölte a párt előtt álló további feladatokat. E dokumentumra építve társadalmi életünk minden területén napirendre került a XII. kongresszus óta végzett munkának az értékelése. Ezt tette pártbizottságunk is. A vállalat életében jelentős változás volt az önálló gazdálkodás. A vállalat gazdasági, politikai vezetése jól felkészült az önálló gazdálkodás zavartalan biztosítására, jól használta ki az abban rejlő lehetőségeket. A gyorsan változó feltételeknek a vállalati szervezet, a vezetés és irányítás racionalizálásával igyekezett megfelelni. Jelentősen tudtuk javítani a dolgozók munkakörülményeit, a szociális ellátás színvonalát. Növeltük dolgozóink jövedelmét, pótoltuk és korszerűsítettük az egyre jobban elhasználódott gépi termelő kapacitásunkat, javítottuk a kiszolgáló üzemrészek felszereltségét. Ezek jelentőségét növeli, hogy mindezeket saját erőből, a vállalati nyereség növelésével, a fajlagos anyag- és enrgiafel- használás csökkentésével értük el. A feladatokat minden évben csökkenő létszámmal oldottuk meg. A létszám- csökkentés feltételeit a technológiai és műszaki fejlesztéssel, valamint a szervezettség javításával biztosítottuk. Időszakosan ugyan jelentkeztek munkaerő-problémák, de ezt a nem, termelő területen dolgozóknak termelő területre történő átcsoportosításával sikerült megoldani. A munkaerővel való ésszerű 3%-os bérfejlesztési lehetőséggel tudtuk növelni dolgozóink jövedelmét. A termelési tevékenységünk folyamatosan szinkronban volt az értékesítési lehetőséggel. Az ellátásban csak a licenc termékek esetében volt némi fennakadás. Fokoztuk a jobb minőségű és nagyobb értékű termékek termelési és értékesítési részarányát. így tudtuk elérni, hogy 1982 évben például a termelés jelentős csökkenése ellenére bruttó termelési értékünk és árbevételünk nemcsak a tervnél lett magasabb, hanem az igen magas bázisértéknél is, vállalati nyereségünk pedig minden eddigit meghaladva közel 110 millió forintot ért el. Említésre méltó az 1982 évben végrehajtott gyárt- mányszerkezet- változás, amely azt jelentette, hogy négy új termékkel bővült vállalatunk termékeinek gyártmányskálája. Az elmúlt időszakban, de különösen 1982-ben jelentős eredményeket értünk el az importanyagok hazaival történő helyettesítésében. Gyártmányaink minőségi színvonalának tartása érdekében messzemenően figyelembe vettük, hogy csak olyan importanyagokat helyettesítsünk, amelyeket megfelelő minőségű hazai gyártmányú anyaggal tudunk pótolni. Ez a tevékenység mintegy 42 millió forint értékű valutamegtakarítást eredményezett. A vállalati bérpolitika területén az volt megállapítható, hogy összefüggésben a vállalati eredmény kedvező alakulásával dolgozóink jövedelme az elmúlt két évben jelentősen emelkedett. A két év átlagában mintegy 18%-os bérfejlesztést hajtottunk végre, ehhez jelentősen hozzájárult a létszámmegtakarításból eredő bérfejlesztési lehetőség. Így 1982 év végére elértük, hogy az egy főre eső bérszínvonal meghaladja a 47 ezer forintot. A dolgozók szociális ellátottságának színvonala tovább javult Ebben jelentős szerepe volt az 1982. évben átadott és üzembe helyezett új szociális épületnek. Az új szociális épület igen magas színvonalon elégíti ki az étkezés, a gyerm eki ntézmé- nyek és a dolgozók kulturális igényeit. Emelkedett az üzemorvosi ellátás színvonala is, az egészégügyi szolgáltatások köre bővült, rendszeressé váltak a különböző szűrő- vizsgálatok. Pártvezetőségünk munkájáról megállapíthatjuk, hogy a szervezeti szabályzatnak megfelelően irányítja a vállalatnál folyó politikai munkát, A pártvezetőség a megváltozott körülményekhez igazította munkamódszerét és mind saját magával, mind az irányítása alá tartozó alapszervezetek és tömegszervezetek vezetőivel szemben magasabb követelményeket támasztott. A figyelem középpontjában a vállalatunk gazdaságpolitikai munkája, célkitűzéseinknek megvalósítása állott. Ennek megfelelően kért és kapott tájékoztatást a vállalat felső gazdasági vezetőitől a gazdálkodás, tervteljesítés, a beruházás, műszaki fejlesztés, szociális ellátottság, a bér- és munkaerő-gazdálkodás, a készletgazdálkodás állásáról. Az elért eredmények a vállalat munkásainak, vezetőinek együttes gondolkodását és tenniakarását tükrözik. Vállalatunk kollektívája — az elmúlt időszakhoz hasonlóan — megtesz mindent annak érdekében, hogy célkitűzéseinket maradéktalanul teljesíteni tudjuk. — nagy — Taggyűlés, határozat, vendégek A III. számú pártalapszer- vezet, amely a szivarágazat, a filtergyártás, a meo és a termelési osztály dolgozóit foglalja magában, 1983. június 27-én tartotta tagyűlését, melynek első napirendi ' pontja a Központi Bizottság áprilisi határozata volt. A vezetőség megbízásából Kaszás Imre ismertette a XII. kongresszus óta a gyárban és elsősorban a III,-as alapszervezet már említett területein az elért eredményeket. E lap hasábjain is ki kell fejeznünk elismerésünket a beszámoló összeállítójának, mert kerülte az általánosságokat, a politikai tájékoztatásban hova tovább már zsargonná ..vált és semmit mondó kifejezéseket, viszont tényleges tájékoztatást adott a hiteles valóságról. Olyan fogalmakat mint az „információ nyújtás”, „a marxizmus oktatása”, a gazdasági reformokhoz tartozó „szervezet korszerűsítés”, a közvélemény „tájékoztatása” — mindenki zsámára kézzel foghatóan — a gyári gyakorlatból vett példákkal magyarázta és támasztotta alá. Még az elől sem térki, hogy nálunk — és a kb-ha- tározat is körvonalazza — ellátás, esetenként hiánygazdálkodás van, nem pedig a szó haladó értelmében vett kereskedelem. A beszámoló elhangzása után Kis Ferenc az alapszervezet szervező titkára értékelte az említett időszakban végzett pártmunkát és azokat az elképzeléseket, amelyeket az elkövetkezendő időszakban a XIII. kongresszus, illetve a mostani ötéves terv befejezéséig el kell végeznünk. Ezt követően Czeglédi Lászlóné, Lazsák Sándor és Csizik Istvánná szólt az elhangzottakhoz. Megemlítve — sorrenbe — a tömegszervezet munkáját, a KISZ-ben végzett politikai nevelőmunkát és a beiskolázás helyét, eddigi eredményeit. A taggyűlés vendége volt Somodi Lajos a megyei pártbizottság osztályvezetője és Tóth József, a városi pártbizottság munkatársa. Kettőjük, valamint az őket delegáló szervezetek nevében Somodi Lajos szólt a kb-határozat általános fogadtatásáról, a korábbi célkitűzések megyei helyzetének teljesítéséről, a szőkébb hazáinkbeli ipar termelésnek ézékelhetőbb visszaeséséről, a mezőgadasági termelés alakulásáról, ő is hangsúlyozta, amit a különböző tömegkommunikációs forrásokban elhangzott interjúk és vélemények sem rejtenek véka alá, hogy a gazdasági reform módosítása országos szinten is szükséges, mert csak így őrizhető meg az ország külföldi fizető képessége. Ez szinte természetszerűleg maga után vonja azonban az életszínvonal-politikában elhatározott elképzelések megvalósítását, azaz továbbra is számolnunk kell azzal, hogy az életszínvonal — és elsősor- j ban a bérből és fizetésből i élők életszínvonala — a közeljövőben legalábbis csak stagnálni fog. Hozzászólásá- j ban kiemelt egy-két fejeze- j tét a határozatból és igyeke- \ zett azok mondanivalóját , közérthetően megvilágítani. Várhelyi József a szűkebb : és tágabb környezetben be- | állt és folyamatosan végbemenő változások termelésünkre és értékesítési lehetőségeinkre gyakorolt hatásairól beszélt. Ö is leszögezte, mint ezt már többen is megtették, hogy egyre inkább figyelembe kell vennünk a piac törvényeit és követelményeit, mindennapi munkánkban és az új feladatok kitűzésében és végrehajtásában ezekhez kell alkalmazkodnunk. A tagygyűlés egyhangúlag elfogadta Kaszás Imre beszámolóját, majd tagfelvételi kérelmek felett döntött. Egységes állásfoglalás alapján javasolta a pártba való felvételét Kovács Andrásáé Kaszás Editnek, a filtergyártás dolgozójának; Varga ^Istvánná Somlai Zsuzsának, a meo műszaki ellenőrének; és Pásztor Zoltánnak, a szivarágazat karbantartó műszerészének. örvendetes, és a KISZ- alanszervezetekben folyó nevelőmunka megnyilvánulását jelzi, hogy valamennyiük egyik javaslattevője a KISZ- szervezet volt és így életkorát tekintve is „erősödött” a III. számú alapszervezet. Egy gyár bemutatkozik Mindazoknak, akik csak hírből ismernek, vagy csak néhány napja... Engedjék meg, hogy bemutatkozzam. Nevem Egri Dohánygyár. Nem tudom kik voltak keresztszüledm, de nekem a nevemhez ponit annyi közöm van, mintha egy dohányföldre valaki azt mondaná: de szép cigarettatábla. Megsúgom ugyanis (de ez maradjon köztünk, mint az egyszeri kocsmáros titka, aki halálos .ágyán világosította fel a fiát, hogy szőlőből is lehet bort csinálni), hogy nekem a dohánygyártáshoz semmi közöm nincs. A dohányt ugyanis még a legmodernebb mezőgazdaságban is termesztik. A múlt század végén, 1896-ban születtem, fiatal koromban szivarkészítéssel foglalkoztam. A század elején még sokkal több embernek volt ideje szivarozni, meg aztán a sokféle szivarnak sokféle ára is volt, s az emberek vagyoni helyzetét mindenki számára itudtul adta az általa szívott szivar krajcárokban kifejezett értéke Egyszóval a dohányzási módok közül a szivarozás volt az úr. így tehát egészen a harmincas évek élejéig csak szivargyártással foglalkoztam. Ekkorra kezdett tért hódítani a cigaretta, egyrészt mert az embereknek egyre kevesebb ideje maradt a dohányzásra, másrészt a cigarettát olcsóbban tudták előállítani, hozzáférhetőbb volt a laposzsebű társadalmi osztályok számára is. Persze a cigarettagyártás akkor még inkább csak készítés hüvelybe töltés volt, mert a cigaretta a géppel vágott dohányból kézi erővel készült. Egy-egy cigarettatöltő munkásnő naponta 1 500—1 600 db-ot tudott elkészíteni. Ez bizony nem sok! Jól néznénk ki ha ma is így lenne. Ebben a kis országban 70 000-en csak cigarettát öltéssel foglalkoznának. 30 000-en csomagolnák és jó magyar szokás szerint vagy 10—15 000 irányításra, szervezésre, ellenőrzésre, koordinálásra született hazánkfia pedig dirigálná az együttest. De szerencsére nem így történt. Vásároltunk néhány gépet, melyek naponta 200 000 cigarettát tudnak gyártani. A felszabadulás után ezeket is kicseréltük, majd 1964-től fokozatosan átttértünk a, filteres cigaretta gyártására. Ez különleges cigaretta, mert elődeivel ellentétben csak az egyik végén szabad meggyújtani. A filteres cigaretták annyira divatba jöttek, hogy napjainkban már az országos cigarettafogyasztásnak kb. 85%-át teszik ki. Az Egri Dohánygyár ma már csak ilyet gyárt évente mintegy 7 milliárd db-ot, mellesleg az ehhez szükséges 1,3 milliárd filterrudat és 20—22 millió db szivart. Ez naponta 27—28 millió cigarettát 5—6 millió filtert és 80—100 ezer szivart jelent. Hogy miből, mivel, hogyan és kivel arra még visszatérek. A hazai cigaretta, szivar és pipadohány igényeket három testvéremmel (debreceni, pécsi, sátoraljaújhelyi) közösen elégítjük ki. Saját termékeink: Helikon, Mentolos Helikon, Fecske, 80-as Fecske, Fiitol, Agria, „100”-as, Fsz. Corvina, Pénzügyőr, Milde Sorte, Milde Sorte 100, Malboro. Multifilter, Harmónia 100. Ez utóbbiak közül a Milde Sorte osztrák, a Marlboro, Mu'ltifilter és az LM amerikai licenc alapján készül. A szivargyártásnak akkora hagyományai vannak Egerben, hogy Magyarországon ma már csak itt készülnek szivarok. Nagyság szerint: Pilvax, Jáva, Dózsa, Extra, Eger, Mecset, Csongor. Mennyiség szerint fordított a sorrend, mert a szivaroknak van egy érdekes tulajdonságuk, hogy minél nagyobbak annál kevesebb fogy belőlük. Egyesek ezt nem átallják az árával összefüggésbe hozni. .. Van is benne valami igazság, mert a nagy szivarhoz sok idő kell, márpedig „az idő pénz” és ebből van a legkevesebb. A harmadik termékcsoport a füstszűrő. Ezt a magyar nyelv iránti tiszteletből filternek nevezzük. Készül is belőle jó néhány fajta. A felhasznált alapanyag szerint: aceitát, papír, kombinált. De gyártunk filtert a rosttollakhoz is, elvégre ma az a divat, hogy ne szűküljön be a tevékenység egy-egy speciális területre. És most nézzük meg milyen tortúrán megy keresztül a dohány amíg cigaretta válik belőle. A bála olyan fermentált dohány tömb, ami vászon vagy gyékény ruhába van öltöztetve. Súlya 20-tól 100-kg-ig terjed. Ejtsünk szót a fermentálásról is. A lényeg, hogy a nyers dohányból egy biológiai, fizikai, kémiai folyamaton keresztül élvezeti dohány keletkezik. Ez végbe mehet természetes úton (TUF dohány), gépi utón (GUF dohány). A cigarettagyártásban inkább az utóbbit, a szivargyártásban pedig inkább az előbbit használjuk. A nagyobb levelű dohányokat vastag fő és oldalerekkel látta el a természet. A feldolgozás előtt ezeket célszerű eltávolítani, ennek során keletkezik a kocsány, (ez a dohány ér hivatalos neve, a nem hivatalos és nem kívánatos pedig a fi- náncsláb) és Kocsányozott Levél Rész vagy röviden KLR anyag. A magyar dohányok mind nagy levelűek és általában a termesztési vagy származási helyről van elnevezve. így például van Hevesi dohány, Káliói dohány, Pálmonostroi dohány, Szolnoki dohány, Kerti dohány, stb. A Hevesi dohány az amerikai Virginia államból származik, így magyar Virginiának is szokás nevezni. A többi magyar barna dohány annyi keresztezésen, nemesítésen ment keresztül, hogy származásának már csak az isten, és néhány dohánynemesítő a megmondhatója. A külföldről származó dohányok apró levelű un. Keleti (orient) dohányok. Mi elsősorban Bulgáriából, Törökországból, Görögországból, Albániából vásárolunk. Kivételt képeznek a külföldi szivardohányok, mert ezek tengeren túliak, Kubából és Dél-Amerikából utaznak hozzánk. Szót kell ejtenünk a minőségükről is. A magyar dohányokat az ABC szerint osztályozzuk. így a legjobb minőségű az A, a közepesnél valamivel jobb a B, annál valamivel gyengébb minőségű a C, ami viszont egyikbe sem fér bele az a D osztály. A Hevesi dohány, amelyik a legvilágosabb színű, ezen felül az A ■és B osztályban még kaphat egy V jelzést is, ami azt jelenti, hogy a színe világos. Remélem eddig világos. Akinek eddig világos az magasabb osztályba léphet. De nem ám úgy, ahogy a keleti dohányokat minőség szerint megkülönböztetjük. Ott ugyanis a legmagasabb osztály az I. osztály. Ide tartoznak a legszebb, legillatosabb, legízesebb levelek. És ahogy csökkennek a jó tulajdonságok, úgy kerülnek át a dohányok a II—III—IV—V—VI. osztályba. Minden dohány akkor viseli el legjobban a raktározást, ha nedvességtartalma 11—13% körül van. Az egyes dohányfajták osztályba sorolás szerint le vannak különítve asztagok- ba. Itt várják, hogy cigaretta, vagy szivar készüljön belőlük. Nos nézzük meg hogyan is történhetik ez. A különböző dohányok más-más ízt, erősséget képviselnek. Egy-egy cigaretta- fajtában általában 10—15 féle dohány van, szigorú százalékos összetétel szerint. A tételek összeállítása a cigarettaelőkészítés kézi raktárában történik. A kimér dohányt a váfccuumko- csikra rakják, egy-egy kocsira kb. 6 q-át, mivel egy váeuumkazánba két kocsi fér be. Az így elkészített dohányt kell a váeuumkazánba benedvesíteni. Csak emlékeztetőül: a raktári dohánynedvesség 11—13%. A vá- cuumozásra két darab Skoda típusú kazán áll rendelkezésre. Miután a dohánnyal megrakott kocsikat betolták az ajtókat légmentesen lezárják és megkezdődik a levegő kiszivattyúzása. A légtisztítást addig folytatjuk, amíg a belső levegőnyomás 20—25 Hg mm-re csökken, vagy a most már divatosabb 27—35 milibárt él nem éri. Ilyen alacsony nyomáson egy gumilabda kétszeresére is kitágulna és kitágulnak a dohány pórusai is. Az alacsony nyomásnak az a nagy előnye, hogy a víz forráspontja lecsökken, bármilyen hihetetlenül is hangzik szoba- hőmérsékleten forr, sőt pillanatok alatt gőzzé válik. Ezt a tulajdonságát hasznosítjuk a nedvesítési eljárás során. Tehát a váccumo- zott térbe vizet és kb. 8 atm. nyomású telitett gőzt vezetünk be, amely beleszívódik a kitágult pórusokba és a dohány a nedvesség felvétel mellett kb. 65—75 C°-ra fel is melegszik. Ezt az eljárást mégegyszer megismételjük és a dohánynedvességtartalma 15—16%- ra növekszik. R. I. (folyt, köv.) A modern nagyváros Az elmúlt tíz esztendőben a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság fővárosának, Phenjaninak az arculata szinte teljesen megváltozott. Űj lakónegyedek egész sora épült meg: húsz gyönyörű új sugárutat szegélyeznek a sokemeletes lakóépületek. Az öt legszebb: a Csollima-, a Raikvon-, a Pipa-, a Kjonghung-, a Ha- szin-út. A Csangvang út mentén kiépült városrész viszont mintaként szolgál arra, hogyan kell a mai technika szintjén gondoskodni a lakók szükségleteiről, kényelméről. Ez a gyors tempójú növekedés nem állt meg azóta sem. Ma is szorgos kezek ezrei építik, szépítik a fővárost. Az újabb városrészeket főleg a folyók mentén alakítják ki, hogy a természetes környezet szépségét is érvényre juttas- ák. Tízezer család számára épül például lakóterület a Tedong-folyó partján, megfelelő középületekkel, kulturális, jóléti intézményekkel szolgáltató hálózattal. A terjedelmes Munszu-Bol síkságot varázsolják ezzel virágzó településsé. Tovább épül az új lakónegyed a Potong-folyó partján is. Itt negyvenegy 18 emeletes lakóház építését tűzték ki célul. Az új házak lakásai minden kényelemmel felszereltek és az igényeknek megfelelő lakástér is: a nagyobb lakások alapterülete eléri a 110 négyzetmétert is. DOHÁNYGYÁR 5
