Egri Dohánygyár, 1983 (12. évfolyam, 1-12. szám)

1983-07-01 / 7. szám

Az szb tárgyalta S A vállalat szakszervezeti bizottsága június végi ülésén több jelentős napirendet tárgyalt. Dr. Bírta Éva üzemorvos előterjesztésében került az SZB elé a vállalat egyészségügyi ellátsának és a táppénzfegye­lemnek a helyzete. Kedvezőtlen statisztikai adatok hangzottak el a ke­resőképtelenséggel kapcso­latban. Az elmúlt évben 1981-hez képest 228 fővel és 634 táppénzes nappal volt magasabb az ebből eredő kiesés, és sajnos ez 1983- ban még tovább emelke­dett. Tavaly közel 12 ezer vizsgálatot végeztek az üzemorvosi rendelőben, (mintegy 1500-ai többet, mint az előző évben). A legtöbb megbetegedést: — a meghűlések és ízüle­ti elváltozások, — a szív- és keringési rendellenességek, valamint — az idegrendszeri pana­szok okozták. Beszámolt az üzemorvos a végzett szűrésekről és azok eredményeiről. Legtöbben a tüdőszűrésen vettek részt, 438-an, bár et­től 7(J-nel többen jelentkez­tek!? Szólt a doktornő az elkö­vetkezendő időszak terveiről. Szeptemberben, október­ben rákszűrés lesz. Tervezik a kardiológiai szűrést is, főleg az infark­tus-veszélyeztetett munka­körökben (vezetők). Várhatóan sor kerül orto­pédiai szűrésre is, ahol a felírt gyógyászati eszközöket (harántemelő, gumizokni, harisnya) a későbbiekben az üzemorvos is felírhatja, így időt és fáradtságot takarít­hatnak meg azok a dolgo­zók, akik a szűrést igénybe veszik. Általában érthetetlen, miért nem veszik (vesszük) nagyobb mértékben igénybe ezeket az egészségügyi szol­gáltatásokat, hiszen minden- lei tudja, hogy a betegség megelőzése hatásosabb lehet, mint a kialakult baj rend­behozása. A doktornő szólt azokról az irreális elvárásokról is, amelyeket egyes dolgozóink támasztanak (gyógyszerren­delés, beutaló meghatározott klinikákra stb). Ezeket a jö­vőben sem tudja és fogja teljesíteni. Szeretne több időt az üzemben tölteni, de ebben megakadályozza az, hogy a rendelési idő mindig elhú­zódik. Túl sokan és nem mindig indokoltan mennek vizsgálatra. Az szb-tagok kérdéseire adott válaszok és az előter­jesztés, a tervek, eddigi ta­pasztalatainak megerősítve győztek meg bennünket ar­ról: jó kezekben van az üzemegészségügy vállala­tunknál! Nem kisebb horderejű volt volt a második napirend, a vállalati gazdálkodási terv módosításáról szóló előter­jesztés, amelyet Bárdos Mik. lósné dr. közgazdasági osz­tályvezető, főkönyvelő-he­lyettes ismertetett. Az üzemi lap olvasói már a lap előző számában érte­sülhettek a tervmódosítás mértékéről, okairól. Azóta pontosítások és némi vál­tozások történtek. Legfontosabbak: a bér- színvonalat nem 2,7%-kal, hanem 4%-kal tervezzük növelni. A vállalati ered­ményterv az eredeti 62 mil­lió Ft-hoz képest 80,7 mil­lióra emelkedett. Több ci­garettát termelünk 400 mil­lió db-al és mindenek­előtt fsz. Symphónia terme­lése nőtt meg. Csökken a Csongor szivar termelése 2 millió db-al és 100 tonná­val a Hevesi válogatás. Az szb-tagjai hozzászólásukban annak a véleményüknek adtak hangot, hogy egyetér­tenek a vállalatvezetés piac­ra orientált szemléletével, és helyesnek tartják a gaz­dálkodási tervnek a meg­változott feltételekhez való igazítását. örömmel vették a terve­zett bérfejlesztés növelését. A sz krnut sáslkép; ;s hely­zetéről adott számot a szak- szervezeti vezetőtestületnek Czeglédi László személyzeti és oktatási osztályvezető. Az igen jelentős, eredmények, amelyet e téren elértünk gondokkal is párosultak. Nagyon kedvezőtlen • (bár megítélésünk szerint egyedi) jelenséget tapasztaltak egy­két munkahelyen. Idősebb dolgozók veszik el a kedvét a fiataloknak a tanulástól, mondván „szakmunkás-bi­zonyítvány nélkül is ugyan­azt csinálod, ési szinte ugyanazt keresed”. Érdemes elgondolkodni: tarthatnánk-e ott, ahol va­gyunk, ha mondjuk az el­múlt 30 évben mindenki így vélekedik? Szerencsére a jobban tenni akarók, a tudni vágyók vannak többen. A modernebb gépeket, a gyor­san fejlődő technikát csak jó felkészültségű, korszerű ismerettel bíró szakember- gárda „vezényelheti”. A gépek azért vannak, hogy elvégezzék helyettünk a ne­héz munkát, de érteni kell a „nyelvüket”. A jövőnkről van szó, amikor fiatalokat tanítunk és taníttatunk, ha ők kevésbé sajátítják el a tudnivalókat és nem tesz­nek hozzá a mi ismereteink­hez, egyhelyben topoghatunk. Márpedig nekünk folytono­san lépni kell, és nem hát­rafelé. A legtöbb munkahely­ről pozitív véleményt adtak a fiatalokról, s ez örvende­tes mindkét fél részéről, de segíteni nemcsak és nem hanem a munkatársaknak kell! Végezetül Bódi Lászlóné szb-titkár tájékoztatta az ülés résztvevőit a két ülés közötti eseményekről. Ezek közül kiemelkedik egy hír: meg kell kezdeni a 40 órás munkahét 1984. január 1-i bevezetésének az előkészíté­sét. — bm — Félidőben Jelentős és fontos rendezvénysorozatot fejeztek be pártszervcink, szervezeteink június hónapban. A központi akaratnak megfelelően elsőként a nagyüzemi pártbizottságok és pártvezetőségek tartották meg testületi üléseiket, amelyeken feldolgozták a Magyar Szo­cialista Munkáspárt 1983. április 12—13-i ülésének határozatait és elkészítették, össze­gezték tennivalóikat a XIII. pártkongresszus ig hátralévő időszakra. A járások, városok, üzemek és termelőszö vetkezetek kommunistái nagy érdeklődéssel s hozzátehetjük, — megnyugvással — fogad ták a két kongresszus közötti „felező" dönté­seket, megállapításokat. Elsőként a munkás közvélemény adott hangot véleményének, — legyen az a Mátravdéki Fémművek, az egri Finomszerelvénygyár, a Gagarin Hő­erőmű, az egri Dohánygyár munkás kollektívája, — megfogalmazták hogy a Központi Bizottság őszinte* nyílt mérleget készített az elmúlt három évről, örömmel és megnyug­vással fogadták azokat a megállapításokat elsősorban, amelyek a párt töretlen politikai irányvonaláról, a szocializmus építésének folyamatosságáról, a kongresszusi határozatok és a VI. ötéves terv alapelképzeléseinek meg valósításáról szóltak. A sdroki munkások véle­ménye szerint a korrekt, következetes marxista-leni­nista elveken és a proletár internacionalizmuson alapu­ló politika megteremtette a nehéz gazdasági és nemzet­közi helyzetben is a szo­cializmus építésének további biztosítékait. Az egri Do­hánygyárban a párttagok és a pártonkívüliek alkotó eszmecseréjéből az csendült ki, hogy a közös feladat végrehajtásában, a szocializ­mus építésének nemes ügyé­ben csak is szorosabb egy­ségben, közös összefogással lehet és kell előbbre jutni. Ezt az alapgondolatot, szinte valamennyi termelő egysé­günknél, — legyen az az Állami Építőipari, vagy Ta­nácsi Építőipari Vállalat munkásai, vagy a Thorez bányászai, — mindenütt megerősítették. Szinte minden taggyűlési beszámolóból, hozzászólás* bői, de a pártrendezvénye­ket követő közvetlen beszél­getések során kicsendült az aggódás a bókéért, a nyu­godt, kiegyensúlyozott éle­teid. E gondolat sor kapcsán azonban megfogalmazódtak azok az egyéni, emberi cse­lekvésre ösztönző mondotok is, amelyekből kicsendült, hogy a békéért, a békés élet stabilizálódásáért mi úgy tudjuk a legtöbbet tenni, ha A nevezetes lipcsei vásá­rokon évente kiosztásra ke­rülő design kitüntetéseknek mintegy a felét rendszerint a halle-giebichensteini vár­ban rendezett Ipari Forma­tervező Főiskola végzős nö­vendékei kapják meg. Ma az ipari formatervezés maradéktalanul teljesítjük napi munkánkat, erősítjük szilárdítjuk eszmei politikai, szervezeti, de főleg cselek­vési egységünket. A május, június hónapban megtartott pártrendezvé­nyek élénkítő hatással vol­tak a politikai életre. A megnövekedett, aktív figyel­met az is mutatta, hogy ezekről a rendezvényekről minimálisan maradtak tá­vol, még a nyugdíjas körzet­ben a felmentett idős párt­tagok nagyrésze is jelen volt a taggyűléseken és közülük jó páran a nagyobb életböl­csesség alapján, a politikát segítőén vettek részt a vitá­ban. Legtöbb vitát a szocializ­mus építésének jelenlegi gyakorlata váltotta ki és a társadalmi életben jelentke­ző torzulások. A vitákból az tükröződött, hogy az elmúlt évtizedek, különös képpen az 1950-es évek szocializmus képe más volt a mainál bizonyos kérdésekben. Nehe­zen értik a gazdaságpoliti­kában, a termelési szerveze­tekben gyakrabban jelent­kező módosításokot. A nagy mamut gazdaságok, gazdasá­gi szervezetek voltak ideális példaképeink nem is oly rég, s most pedig a kicsi, rugal­mas gazdasági egységeket szorgalmazzuk mint az előre haladásunk egyik biztosíté­kait. olyan fontos szakterület, amely végigkíséri a termék útját a forma kialakításától kezdve a termelésen keresz­tül a fogyasztókig. A főis­kolások azonban nemcsak a fogyasztási javak formálá­sában, hanem nagyobb be­rendezések, például építő­A kis gazdasági közössé­gektől nem féltik a szoci­alizmus építésének ügyét, csak a tisztességtelen ha­szonszerzés kiváltotta „ha- rácsolásnak”, „önzésnek’,, az anyagias szemlélet meg­erősödésének hatásaitól tar­tanak. Tudják, hogy nagy egy észében nem a másodla­gos gazdaság a meghatározó és nem is a kisipar, kiske­reskedelem de ezek hatása nem elhanyagolható a tár­sadalmi és közéletben. Itt főleg azoknak a mun­kásoknak a hangja volt erősebb akik csak az üzemi munkájuk után élnek, vagy nem tudnak, vagy nem is akarnak a küönböző gazda­sági közösségekbe többlet­munkát vállalni. A vitákra a helyes válasz megfogalmazását nagyban segítették a megyei, az üze­mi és a központi lapokban megjelent írások Kádár elvítárs TV interjúja, de a válaszadók között voltak a párt központi, megyei és a járási jogú pártbizottságok apparátusainak dolgozói is, akik szép számmal vettek részt e politikai rendezvé­nyeken, ezzel is kifejezve azok jelentőségét. Egyre inkább ez lesz a természetes és nem lesz kü­lönös az, hogy a megyei pártbizottság első titkára a Mátravidéki Fémművek és az egri Finomszerelvénygyá­ipari gépek tervezésében is közreműködnek. Képzési programjukban szerepel a munkaeszközök és a mun­kakörnyezet tervezése is. E fontos feladatra nagy gond­dal készülnek fel, hiszen ezektől a tényezőktől is riak pártbizottsági ülése és a TMK taggyűlése után a megye több egységénél po­litikai rendezvényen vett részt. Ezek a közös találko­zások mind a két fél számá­ra sokat adnak, sokat jelen­tenek. Ezek a kötetlen han­gulatú beszélgetések, a kö­zös gondok felvállalása ki­mondva, kimondatlanul egy­séget teremt, egységet erő­sít. És most mindezekre a pártunknak igenis szüksége van. Mint ahogyan szüksége van arra is, hogy a központi határozatokból kitudja ol­vasni helyi tennivalóit, meg­tudja fogalmazni azt, hogy milyen új technológiai fo­gásokkal lehet csökkenteni az import dohányt, hogyan lehet gazdaságosabbá tenni a tubus, vagy a kompre&z- szor gyártást, vagy olcsób­ban előállítani a vü'iamos- energiát. A taggyűlések ezekről az adaptációs kész­ségekről, képességekről azonban már eléggé válto­zatos képet mutatnak. Egy­két helyen a pártbizottsági, pártvezetőségi anyag túl ál­talánosra sikerült, nem volt a helyi feladatokra, tenni­valókra mozgósító. Ezek után érthető tehát, hogy az alapszervezeti taggyűléseik anyagai is túl általánosra, az országos, a megyei tenni­valók ismétlésre szorítkoz­tak. A hozzászólások, a vi­ták sok helyen korrigálták e gondokat és a helyi tenni­valókat csokorba kötő prog­ramokat fogadtak el a tag­gyűlések. A taggyűlések befejeződ­tek pezsgést, politikai akti­vitást hoztak az alapszerve- zttekbe. A nehéz, de szép feladataink még sikeresebb, eredményesebb megoldásnak újabb feltételei adódtak. K. J. függ a termelékenység, a dolgozók jó munkahelyi közérzete. A főiskola profilját nem­régiben új szaktárggyal, az üvegterveziéssel egészítették ki. Itt a hagyományos tech­nikák fejlesztésén kívül új feladatok, ragasztási és applikáció» eljárások megol­dásán is dologznak a jöven­dő ipari formatervezők. Események—képekben A Heves megyei élelmiszeripari vállalatok részére megren­dezett munkavédelmi vetélkedő Gyöngyösön is szigorú zsű­rije. .. .és az izguló versenyzők. (Szemben a középmezőnyben végzett dohánygyári csapat versenyzője, Légrádi László) Még ma sem tudtunk napirendre térni volt szb-titkárunk, Bárdosné Tériké halála, temetése fölött. Dr. Domán László igazgató mond búcsúszavakat a sírnál .. .és a gyászolók egy csoportja Lassan indulásra kész a Burley dohánykezelő gépsor. Az üzemrész takarításában, csinosításában ezúttal is, mint pél­dául a szociális épület átadásakor nagy szerepet vállaltak a szocalista brigádok DOHÁNYGYÁR 3

Next

/
Thumbnails
Contents