Egri Dohánygyár, 1983 (12. évfolyam, 1-12. szám)
1983-07-01 / 7. szám
Még egyszer a II. Nemzetközi Készletgazdálkodási Szimpóziumról A Drezdai Műszaki Egyetem és a Zwickaui Mérnöki Főiskola képviselői szerint: Az üzemekben és a kombinátokban szükséges teljesítmény- és hatékonyság növekedés biztosítása megköveteli, hogy több figyelmet szenteljünk a hatékonyság kérdéseinek, értékelésének és befolyásolásának mind a kutatásban, mind a gyakorlatban. Különösen fontos a hatékonysági kritériumok figyelembevétele a vezetésben, tervezésben és az ösztönzésben. Jóllehet, az üzemekben és a kombinátokban elméleti és gyakorlati oldalról is megvannak a kiindulópontjai a hatékonysági kritériumok meghatározásának az anyagellátás területén, mégis hiányzik a hatásos eszköztár a komplex hatékony- sági méréshez. Vizsgálataikból kiderül, hogy az anyagellátás ráfordításai abszolút mértékben növekednek, és egyidejűleg meghatározzák az üzem hatékonyságát is. — Hihetetlen, hogy elmegy nyugdíjba. Egy ember, aki sohasem „nyugodott”. Mit tudsz erre mondani? — Valóban nyugdíjba megyek és elköszön ők. Egy szép évtizedet köszönök az Egri Dohánygyár dolgozóinak. Persze, a nyugdíj nem azt jelenti, hogy „nyugodni” fogok. Sohasem fogok nyugodni, amíg élek. — Mit fogsz csinálni? — írok, fordítok, meg folytatom, amit mindig csináltam. Részben más eszközökkel. Miután itt elvégeztem a dolgomat, , to- vábbállok, mint akinek kitelt a szolgálata. — Tíz évvel ezelőtt mi indított arra, hogy éppen az Egri Dohánygyárban fogjál hozzá kísérletezni? — Tíz évvel ezelőtt mi indított arra, hogy éppen az Egri Dohánygyárban fogjál hozzá kísérletezni? — Az igazság az, hogy én nem kísérletezgettem, a szó tétova árnyalatának értelmében. Tudatosan kitűzött célt akartam megvalósítani. Mindjárt meggyőződéssel kezdtem, nem kíváncsisággal. Azzal a meggyőződéssel, hogy a nagyobb szabadság-esélyek nagyobb teljesítménnyel járnak. — Te író, újságíró voltál. Miért nem ott próbáltad ezt hirdetni? — Nem tudtam elég hatásosan hirdetni. Nem megírni. hanem megcsinálni akartam; belső kényszer haj - toitt, hogy csináljak valamit. Jó ideig írtam: szociográfiát, esszét, újságot. Azután ez a folyamat megtört, megnehezültek számomra a megjelenés lehetőségei, éppen akkor, amikor ezek a lehetőségek általában, mások számára kitágultak. Ha nem írhattam, cselekednem kellett. Budapesten megritkult körülöttem a levegő. Eszembe jutott egy homéroszi epigramma; De- vecseri fordításában idézem: „Lábam, gyorsan vígy városba, de jószívűkébe, kiknek lelke szíves-buzgó, s elméje kiváló.” — Ezt a várost Egerben találtad meg? ... Csak nem? — De igen. Nagyon sokat jelent, milyennek akarja látni az ember azt a társadalmat, amelybe integrálódni készül. Különben is; a lehető legszorosabb emberi kapcsolatok fűztek össze Egerrel. Nemsokára ezek közé tartoztak a dohánygyáriak százai is. — Amikor idejöttél, mindenki pipás csodabogárnak nézett, aki túl sok nyelvet tud. — Már nem pipázom, a nyelvek pedig csak ugródeszkául szolgáltak. Akkor is nehéz idők jártak: a 73- as áremelés, termeléscsökkentés ... No, még egy ho méroszi epigramma: „Szembefúvó szél fújt a vitorlátokba, hajósok: most engem vegyetek fel mégis, jó utatok lesz.” Egyébként mindkét epigramma itt van az íróasztalomon. plasztiklap alatt, akkor írtam fel, s tettem oda. Node tréfán kívül: hajtott egy olyan belső kényszer is, hogy ott tegyek valamit, ahol most a nemzeti lét „hormonális központjai” vannak: én ezt most nem az irodalomban, hanem a gazdaságban és ott is a mikroökonómiai szférában ismertem fel. Vagyis: egy vállalatból korszerű vállalatot csinálni, megteremteni a valóságban (és nem megírni) a korszerű szocialista vállalat modelljét, — ez életemben ugyanolyan — és soron következő — vállalkozás volt, amilyen 1945-ben a földreform, azután a népi kollégiumi mozgalom, a „Nagy Építkezés” (akkor Dunaújváros), végül, a hatvanas években, a magyar irodalom külföldi megismertetése. Nagy munkáim voltak ezek; mégis, rézig- náltan kellett tudomásul vennem, hogy egyikkel kapcsolatban sem emlegetnék. Ami tevékenységemből fennmaradt, az az „anarchista jelző, meg az egykor divatos megbélyegzés, a „narod- nyik”. Akik visszaemlékeznek rám. nem műveimet emlegetik, hanem azt. hogy „hja igen, csizmában járt”. Mindazonáltal még egyszer újrakezdtem; belém van ez programozva, mint pókba a hálószövés. — Gondoltad, hogy ez a kis gyár alkalmas arra, hogy ide jöjj szerencsét próbálni? — Miért ne? Legalább nincs szem előtt és nem fogják agyonütni az irigyek a kísérletet, mindjárt születéskor. Ha már a népi kollégiumokat emlegettem, el kell mondanom, hogy valóságosan is a népi kollégiumi mozgalom tapasztalatait kívántam felhasználni, amikor az új „gerilla”-vál- lalkozást megterveztem (Che Guevara naplóját én olvastam először Magyarországon). Az Egri Dohánygyárban némileg a Győrffy-kol- légium szerepét szántam: itt megteremtjük az eleven, működő modellt, azután a vállalatokban hadd terjedjen. — Sikerült ez? — Némileg. Szerényen. A modellnek is kicsit nagyobb volt a „legendája”, mint Mégis egyúttal azt a tendenciát figyelték meg, hogy az ellátási ráfordítások az ellátási teljesítménnyel (a fő- segéd- és mellékfolyama tök számára előkészített anyagok volumene) szemben az arányost meghaladó mértékben növekednek. A témakör kulcskérdései a következők: — milyen a szükségletorientált anyagelőkészítés színvonala ? — mekkora a beszerzési költségek nagysága? — mekkora a szükséges anyagkészlet volumene? Az anyagellátás hatékony- sági kritériumainak feltárásánál kiinduló pontként az anyagellátás funkciójának és helyzetének az üzem hatékonyságára gyakorolt jelentőségét vették figyelembe, tekintettel — a termelés folyamatosságára, — a gazdaságos anyagfelhasználására, — az anyagi alapok forgási sebességére, — az üzem önköltségére. Ilyen feltételek mellett az anyagellátás hatékonyságának lényeges kritériumai: 1. A szükséglet-orientált anyagelőkészítés színvonala. 2. Az anyagkészlet megtérülési száma. 3. A fajlagos beszerzési költségek nagysága. 4. A fajlagos nem-tar vez- nető költségek mértéke. E kritériumok alapján képezhető mutatók vitathatók kifejezőerejük, megfogható- sáeuk. gyakorlati kezelhetőamennyi a valóságban kitapintható lett volna belőle, a terjedés meg nem a „fényes szelek” sebességével történt, hanem lassú abszorpcióképpen, egy meglehetősen ellenálló közegben. Mindenesetre. nagyon hálás vagyok a dohánygyáriaknak, akik felsorakoztak, bizonyítottak, akik meggyőződéssel és rendíthetetlenül tartják fenn az üzemrészi akcióbizottságokat és a vezetőképzőt. Nem dolgoztam annyit hiába. — Őszintén: még mindig olyan lelkes DH-s vagy, mint a hetvenes években? — A DH — két betű. Egy kód, amely egy bizonyos történelmi időszakban alkalmasnak látszott. Nem szán- dékszom eltitkolni, hogy Németh László az idők viszontagságai során nem gyengülő hatással volt rám ifjúkorom óta. A hetvenes évek első felében úgy éreztem, eljött az idő „a minőség forradalmának” újra átgondolására. A minőség mindenfajta minőséget jelent: termékminőséget, emberi minőséget, életminőséget, és így tovább. A DH-t egvfai- ta szocialista minőségforradalmárnak fogtam fel. túl a „hibajelző lapokon”. Ez ma sem változott és a jövőben sem változik. — Végül is csak megmaradtál költőnek. Nem gondolod? — a termékválaszték szélessége, — a beszerzendő anyag- tetelek száma, — a termelési volumen, — az anyagköltség intenzitás, — az anyagellátás szervezési színvonala. Az anyagellátás hatékonysága szempontjából a vezetésben, a tervezésben, az elszámolásban és az ösztönzésben a következő irányelveket kell követni: — a hatékonyság biztosítása a tervezési időszakban célirányos elemzési tevékenységet kíván, — az elért mutatók kapcsolódjanak a versenyhez és az ösztönzéshez, — szervezeti előfeltételek szükségesek a megfelelő számvitel kialakításához. Az előbb említett két tanintézet képviselői számunkra szintén aktuális témáról ugyancsak közös munkával készültek fel előadásukra, melynek címe: „Az anyag- készlet-normázás tökéletesítése racionalizálási segédeszközök felhasználásával.” Az előadásban elmondták, hogy az anyagkészlettartás vezetési és tervezési színvonalának növelése az üzemekben és kombinátokban megköveteli, hogy nagyobb figyelmet fordítsunk az anyagkészlet-normázás hatékonysági kérdésednek, tekintettel a normák realitására, aktualitására és progresszivitására. • Ez a cél csak a normamegállapítási folyamat racionalizálásával összekap- renlvo ZrViptrl pl. melyhez a — Ha költőnek nem is, de írónak mindenesetre. Azt, hogy ezt az elmúlt tíz évet is mennyire íróként és nem közgazdászként töltöttem el (bár közgazdász-bőrbe bújtam), bizonyítja, hogy az „egri modell” végül is a DH „munkahumanizációs modellje” lett. Megmondom neked őszintén: most, hogy elmegyek, ezért izgulok legjobban. Ezt féltem. A humanizmuscsírát ne engedjétek elveszni belőle. S ezzel együtt új csúcsokat és sok eredményt kívánok az Egri Dohánygyárnak. — Miért kell így búcsúz- kodni? A kapcsolat azért nem szakad meg! — Akiknek közös emlékei vannak,' azok között a kapcsolat sohasem szakad meg, még ha nagyon akarják sem. De végül mégis csak kikapcsolódom az Egri Dohánygyár életéből. Bocsássátok meg, hogy amikor a gyár. a kollektíva további életére gondolok, a magam kis művét féltem benne. ,Mily emberentúli hiúság!” — mondja Gorged Illyés Fáklyalángjában. — „S mily emberen túli feladat hatni akkor is, midőn már nem élünk!” — feleli Kossuth. Erről van szó. S most mennem kell. Sok sikert. Isten veletek. — x — középpontjában egy normamegállapítási táblázat áll, amely az anyagkészlet normák tapasztalati statisztikai értékelésén alapszik. A táblázat tartalmazza az anyagkészlet normát időben kifejezve az anyag tételenként az átlagos, illetve a szerződésben rögzített szállítási ciklustól és a megállapított átfutási időtől (az áru beérkezésétől a raktárban való rendelkezésre állásig eltelt idő) függően. A nor- mamegáliapítási táblázat kidolgozása a következő törvényszerűségek figyelembevételével történik: 1. Egyértelmű összefüggés van az időben mért maximális folyókészlet és a szállítási ciklus, illetve a szállítások száma — mint a maximális folyókészlet meghatározásának alapja — között; 2. A tapasztalati statisztikák szerint összhang van a szállítási ciklus, illetve az évi szállítások száma és a közepes szállítássi ciklusoktól való átlagos abszolút eltérések — mint a biztonsági készlet meghatározásának alapja — között; . A konkrétan megállapított átfutási idő (a beérkező áru ellenőrzésére és az áruszállításra fordított idő) alatt felhasználandó anyagok mennyisége a biztonsági készlet megállapításának fontos mutatója. Ezekből az összefüggésekből kiindulva táblázat készíthető el. Az első tapasztalatok azt Kommunista műszakok Köztudott, hogy az év eleji várakozással és a tervvel ellentétben vállalatunknak — a megnövekedet fogyasztói igények miatt — több cigarettát kell gyártania. Már a második negyedévben is magasabb volt a tervezettnél a program. Ugyanez vonatkozik a harmadik negyedévre és ezen belül július hónapra is. Ezért, valamint az augusztusi nagy karbantartás idejének termelésből való kiesése miatt a vállalati párt- és KISZ-szervezet, a gazdasági vezetés kérésére, július 23-án és 30-án kommunista műszakot szervezett. Az ezekben a műszakokban termelt mennyiség tette lehetővé. hogy a kitűzött programot még a leállítás előtt teljesíthessük. Ezúton mondunk köszönetét mindazon dolgozóknak, akik az említett szervezetek felhívására feláldozták szabadnapjukat és részt vettek ezekben a műszakokban. A KISZ-szervezet a tagjainak munkavégzéséért járó munkabér jelentős hányadát a Felsőtárkányban épülő megyei úttörőtábor létrehozásának anyagi támogatására ajánlotta fel. — a — Búcsú egy munkatársamtól Az élet természetes rendjéhez tartozik, hogy az ember a nyugdíjkorhatár elérése után búcsút vesz a munkahelyétől. Egy-egy ilyen búcsú önkéntelenül is arra készteti a búcsúzót és azokat is akiktől búcsúzik, hogy egyfajta számvetést végezzenek, pillantsanak vissza a búcsút mondó tevékenységére, a vállalatban eltöltött évekre. Ezt teszem most én is, amikor egyik közvetlen munkatársamtól, Sándor Andrástól, a dokumentációs szolgálat vezetőjétől búcsúzom. Emberi mértékkel mérve nem' túlságosan hosszú időt, mintegy tíz és fél évet töltött el vállalatunknál de ez alatt az idő alatt felkészültségénél, tenniakarásá- nál, példamutató szorgalmánál fogva nagyon sokat tett a vállalat érdekében és nagyon sokat nyújtott a vezetés számára, személy szerint számomra is a korszerű vállalati szervezet feltételeinek kialakításában. E cikk keretében nincs arra mód, hogy Sándor András munkásságát teljes egészében méltassam, mégis úgy gondolom, néhány jellemző tevékenységéről írnom kell. Magam részéről kiemelkedőnek tartom a vállalatban megvalósított és azóta is rendszeresen tartó vezetőképzésben végzett munkáját, amely a vezetőképzés megszervezésében, a vezetőképzés anyagának előkészítésében öltött testet. Ez a vezető- képzés már 8 éve tart és töretlenül folytatódik, a középvezetőkön túl kiterjed az alsószintű és 'az utánpótlásként számba- jöhető vezetőkre is. E vezetőképzés illetve az itt elsajátított vezetéselmélet és gyakorlat tette lehetővé azt, hogy a munkahelyi vezetőknek megfelelő önállóságot biztosítsunk és a magyar ipari vállalatok közül az elsők között valósítsuk meg a döntési hatáskörök értelmes, a vállalati tevékenységet elősegítő decentralizálását. A vezetőképzés ezen túl lehetőséget biztosított egymás jobb megismerésére, a vezetők közötti kapcsolat elmélyítésére, az azonos módon történő gondolkodás művészetének elsajátítására. E vezetőképzés és <az ennek alapján végrehajtott vállalati szervezeti intézkedések lehetővé tették a vállalat külső kapcsolatainak szélesedését, a vállalati presztízs növelését az által, hogy módszerük az Országos Vezetőképző Központ, a MÉM; Mérnök és Vezetőtovábbképző intézet, a Könnyűipari Szervező Intézet és sok más intézményen keresztül, tapasztalatcsere, j előadások és írásos anyagok útján nyilvánosságra került. Ma már vállalatunk nemcsak termékein \ keresztül ismert, hanem azokon a vezetéssel összefüggő módszereken keresztül is, amelyet alkalmazunk és, amelyet ebben j az országban az említett fórumokon kérész- < tül több száz ember megismert. Sándor András egy másik jelentős te-1 vékenysége a műszaki kultúra növelésébenj kifejtett munkája, melynek során különböző dohányipari gépek és berendezések ] jobb megismerése vált lehetségessé, hiszen j különböző szaktanfolyamok szervezésével, j külföldi szakemberek közreműködésével több ilyen tanfolyamon biztosítottuk szak-! embereink részvételét. E munka sikerének egyik nagyon fontos előfeltétele volt a tanfolyamok anyagának lefordítása és ez által az anyag tö-) kéletes elsajátításának biztosítása. Végül J szólnom kell a vállalatunknál bevezetett i DH-munkarendszerről, amelynek kialakítá- j sában, bevezetésében Sándor András úttö- < rő szerepet vállalt, s amely ma is él, le- < hetévé téve az alkotó illetve az alkotótí- j pusú emberek, munkatársak közvetlen be- < vonását a vállalati vezetésbe. A vállalati DH-akcióbizottság, az üzem-! részi DH-akcióbizottságok biztosítják a < vállalatban dolgozó emberek kezdeménye- \ zőképességét és egy sor olyan elgondolás, j javaslat megvalósítását, amely mindenkép- • pen a vállalati munka hatékonyságának < növelését, a vállalatban dolgozó emberek! jobb erkölcsi és anyagi megbecsülését biztosítja. Ügy gondolom, hogy e rövid felsorolás! is bizonyítja a végzett munka jelentőségét í és azt, hogy van mire visszatekinteni a J búcsúzának és a búcsúztatónak is. Természetesen 60 év ma nem számít j magas kornak. Sándor Andrásban, mint \ emberben, még rengeteg szellemi, fizikai energia van, amelyet vállalatunk a továbbiakban is hasznosít, természetesen közös j megegyezés alapján. Éppen ezért a búcsú csak jelképes, és 5 a „búcsú” szó nem is lehet más, mint a; viszontlátásra. dr. Domán László igazgató Avagy csak úgy visszanézel... ségük szempontjából. Az elemzés történhet hatásköri és anyagi vonatkozási szempontok szerint. Az ellátásra vonatkozó döntés hasznosága mellett mindenek előtt a hatásköri vonatkozású hatékonyság értékelését kell figyelembe venni. A hatáskörre vonatkozó hatékonyságnál a hatékonyság szintjét és fejlődését a lényeges üzemi befolyásoló paraméterek függvényében kell meghatározni, melyek pl.: — a termelés sorozatnagysága, következő feltételeket kell számításba venni: — A készletnoimázási munka rendszerint több tízezer anyagtételből álló igen széles anyagválasztékra terjed ki. Az anyagkészlet normázás Hl U l«CVLíJ<AIV1 <* lll-VJ^lv-ii. delők (beszerzők) számára is jelentős munkakönnyítést és egyszerűsítést eredményeznek az ilyen és hasonló táblázatok és egyidejűleg a vezetők számára is hatékony eszközt jelentenek. K. F. Szállítási ciklus (nap) Szállítások száma (db'ár) Eltérés szállítási ciklustól (nap) Maximális készlet (nap) Minimális készlet (nap) Készletnorma (nap) 90 4 18 111 21 66 45 8 10 58 13 35 30 12 7 40 10 25 15 24 4 22 7 14 7 48 2 12 5 8 2 DOHÁNYGYÁR
