Egri Dohánygyár, 1982 (11. évfolyam, 1-12. szám)
1982-00-01 / 2. szám
1 AZ EGRI DOHÁNYGYÁR LAPJA XI. évfolyam, 2. szám ARA: 1,80 FORINT 1982. február hó Az 1982. évi Már korábban is szóltunk róla, hiszen lényegében már október elején megkezdődtek a tervmunkák. Egy előterv, majd két lépcsőben készített komplett terv második változatával sikerült megközelíteni értékben és eredményben, a korábban megfogalmazott koncepciókat. A tervezés jelentőségét nem csak — és elsősorban nem — az adja meg, hogy fix számokban koncentráljuk tevékenységünket, céljainkat, elegendő eredményünket hanem választ kapunk arra is, hogyan érhetjük el, mit kell tennünk, hogy a tervből valóság legyen. tervünkről Műszerészankét Sokan morgolódtak már közülünk, miért nincs ilyen fórum, hiszen szükség lenne rá! Tíz éve, de talán több is, hogy az utolsót tartották, pedig hasznossága vitathatatlan. Nem pótolhatja semmilyen más fórum. Se termelési tanácskozás, se DH-gyűlés. Az előbbi azért nem, mert a szakmai vitákat ott nem lehet igazán eldönteni. Sokszor idő sincs rá. Az utóbbi azért nem, mert nagyon heterogén az összetétel és kevesen vannak képviselve közülük. Ami igazán alkalmas e szakmai viták eldöntésére a legjobb fórum *a műszerész ankét. Olyan helyzetben vagyunk — és ez nem csak a mi vállalatunkra vonatkozik —, hogy minden lépést meg kell fontolni és a megnövekedett körülmények mellett lehetőleg minimálisra csökkenteni a veszteséget. Nem kis szerepük van ebben a gépek mellett dolgozóknak. Ez okból, és ennek szellemében szervezték meg újra, — felélesztve egy jó hagyományt, — a vállalat vezetői január 31-én, vasárnap a műszerész-ankétot. S hogy mennyire szívügye mindenkinek a vállalat sorsa mi sem igazolja jobban, mint az a tény, hogy egy-két kivétellel valamennyi műszerész és az illetékes vezetők szabadidejüket feláldozva részt vettek rajta. Az ülést dr. Domán László, a vállalat igazgatója vezette. Bevezetőjében elmondta a vállalat előtt álló feladatokat, ismertette a terveket, melyek a cigarettagyárás fejlesztésére vonatkoznak. Beszélt a minőségi követelmények betartásának fontosságáról, ami minden műszerésznek és gépen dolgozónak kötelessége. Ahhoz, hogy az Egri Dohánygyár termékeit keressék az üzletekben ez elengedhetetlen feltétel. Kihangsúlyozta, hogy jó munkavégzés csak jó munkatársi kapcsolatokkal érhető el, ami vonatkozik az egymással kapcsolatban állt osztályokra, mint példc.' a gyártás—TMK, vagy a gyártás-előkészítő is. Ezt követően megnyitotta a vitát. Nagyon sok kérdés, észrevétel és javaslat hangzott el. Szó volt többek között a nem kielégítő alkatrészellátásról. Sok-sok állást okoz ezek pótlása, mert a „hiánycikk” alkatrészek olykor „hozzáférhetetlenek.” Az ebből adódó veszteség összegéből több ilyen alkatrészt lehetne megvásárolni. Sokan javasolták, hogy a fontosabb apró alkatrészek legyenek a gép közelében, hogy pótlásuk rövid időt vegyen igénybe. Hiányolták a gépkönyveket, megfelelő, rajzokkal ellátott műszaki leírást a gépekről. Bérkiegészítést kértek arra az esetre, ha nem saját hibából, pl. rossz dohány, rossz filter, stb., nem tudják hozni az előírt teljesítményt. Mindazok, akik valamilyen módon befolyásolhatják a termelést, legyenek jobban érdekeltté téve anyagilag is. Az anyagi ösztönzést valóban az kapja, aki a legjobban megérdemli. Az újítások bevezetésénél, kikísérletezési idején ne szenvedjen hátrányt annak a gépnek a személyzete, amelyiken ezt bevezetik. A három óra hosszat tartó ankétről mindent ilyen rövid terjedelemben nem lehet leírni. De nem is ez a cikk célja. Csupán tanúsítja, hogy dolgozóink éppen olyan fontos láncszemei ennek a nagy gépezetnek, mint a vezetői, s a hibák elhárítását csakis közös erővel, összehangolt munkavégzéssel lehet elvégezni. Hiszen a cél mindnyájunk számára közös. A jelenlegi géppark műszaki állapotának megtartásával, sőt javításával többet, jobbat, könnyebben és gazdaságosabban tudunk előállítani. Teleki S. TERMELÉSI TERVÜNK mennyiségileg, globálisan bázis szinten van. Ezen belül a cigarettatermelés 27 millió db-al alacsonyabb az előző évi fénynél — 7,1 milliárd db —, ugyanakkor szerkezetében jelentősebb pozitív eltérést mutat. Tovább növekszik tervezett termelésünkön belül a minőségi cigaretták részaránya, s minthogy e termékek nyereségtartalma lényegesen magasabb, a tömeggyártmányokénál, ez vállalatunk számára kedvező. SZIVARTERMELÉSÜNK 22 millió db-os tervezésénél figyelemmel voltunk az előző évi fogyasztásra, a fogyasztáscsökkenés tendenciájára, valamint a saját és az értékesítő vállalat meglévő készleteire. A HEVESI DOHÄNYVÄ- LOGATÄS mennyiségének tervezésekor elsősorban a szivarágazati létszám éves szintű teljes foglalkoztatását, valamint a partnervállalat — a DDT — ez irányú igényének kielégítését vettük figyelembe, s terveztünk 400 tonnás mennyiséget. TERMELÉSI ÉRTÉKÜNK 44 millió forinttal meghaladja 1981. évi teljesítményünket. Ez nagyobb részben — sőt döntően — a cigaretta termékszerkezet változásából ered, és kisebb mértékben — 3—4 millió Ft összegben — termelői árváltozásból. létszAmfelhasznALÄSUNKBAN 3%-os csökkentést terveztünk úgy, hogy a technológiai területek létszámát teljes mértékben biztosítani kívánjuk. A 30 fős csökkenést a nem közvetlenül termelő területekről eszközöljük. Ennek biztosítására az illetékes területi vezetők január elején megkapták éves létszámkeretüket, amelynek betartásáért személyileg felelősek. 1982. évi termelési feladatainkat 992 fővel kell megoldanunk! TERMELÉKENYSÉGI MUTATÓNK (az 1 főre jutó termelési érték) növekedése dinamikus, ez következik a mutató két tényezőjének kedvező változásából. A termelési érték 4%-os növekedését 3%-os létszámfelhasználás csökkenés kíséri. A BÉRSZÍNVONAL (ami lényegében az egy főre jutó éves átlagkeresetnek felel meg) 7,3%-os növelését tűztük ki célul. Ezt három forrásból fedezzük: — 2% központilag biztosított — 3% létszámmegtakarítással — 2,3%-ot az 1981-ben képződött bértartalékunk fel- használásával. Így az egy főre tervezett bérszínvonal 1982-ben kissé meghaladja a 46 900 forintot. (Emlékeztetőül jegyezzük meg, hogy az V. ötéves terv utolsó évét 1980-at 40127 Ft-os bérszínvonallal zártuk. Így az egy főre jutó keresetnövekedés két év alatt mintegy 6800 Ft lesz.) Amennyiben a vállalati nyereség a tervezett szintet meghaladja, úgy ebből a forrásból is lehetőségünk nyílik bérfejlesztésre. 90 millió Ft-os vállalati nyereség esetén pl. további mintegy 1%-os bérfejlesztést — összesen tehát 8,3%-ot — valósíthatunk meg. Ez esetben az átlagkeresetek meghaladják a 47 300 forintot. EREDMÉNYTERVÜNK 80 millió 400 ezer forint nyereséget tartalmaz. E nyereség- terv kialakításához három- lépcsős tervezéssel jutottunk el. A költségterveket többször felülvizsgáltuk, az anyagnormákat — főleg a dohányanyagoknál —• a technológiai szakemberekkel egyetértésben — kétszer szigorítottuk ott, ahol ez a bázis számok a'apján és a műszaki fejlesztés — és beruházás hatásaként reálisan teljesíthetőnek látszik. Szükség volt erre a szigorúbb költséggazdálkodás követelménye miatt is, hogy kompenzálni tudjuk az ár- és szabályozó módosításból eredő nyereségkiesésünket. Eredménytervünk természetesen azon a fő pilléren épül fel, hogy 7,1 milliárd db-os cigarettatermelésünk a tervezett szerkezetben valósul meg. A fogyasztás alakulása dönti azonban el, hogy melyik termékből mennyit gyárthatunk. Ezen a területen Az 1981-es év eredményes zárását az új esztendő viszonylag jó kezdés követte, ezt lehet megállapítani a januári termelést elemző adatokból. A 605 millió db-os cigarettatermelés a program 17 milliós túlteljesítését jelenti, s ez 103%-nak felel meg. Kedvezőtlen ezzel szemben, hogy a szivarágazat — folytatva a tavaly egész évben jellemző termelési lemaradását — január hónapban ismét 465 ezer db szivarral készáruzott kevesebbet, mint amennyit a program januárra meghatározott. Ezt a lemaradást most az illetékesek az 1981-es áthúzódó szabadságok kiadásával indokolták. Az indok részben elfogadható, csakhogy ebből még esetleg számítanunk kell némi visszaesésre. Nem tervesített eredménynövelési lehetőségünk a normához viszonyított anyagmegtakarítás. 1%-os dohánymegtakarítás pl. mintegy 6,5 millió Ft többletnyereséget jelent. Ugyancsak növelheti nyereségünket a filteres ci- garettaselejt csökkentése 0,1%-onként mintegy fél millió forinttal. Ezen túl a különféle anyagok, energiák takarékos felhasználása, a jól szervezett anyagbeszerzés és anyaggazdálkodás révén további többletnyereséghez juthatunk. FEJLESZTÉSI ÉS BERUHÁZÁSI tevékenységünk 1982-ben is igen jelentős, mintegy 36 millió forintot fordítunk beruházásra és további 23 millió Ft-ot műszaki fejlesztésre. Ezek közül néhány jelentősebbet kiemelve: — 1982-re elkészül és átadásra kerül a szociális épület; — a technológiai épületben sor kerüi az egyik lépcsőház kiváltására, ez bővíti a technológiai területet; — 4,5 millió forintot tervezünk fordítani a kompresz- szortelep felújítására, amely biztosítani fogja a zavartalan levegőellátást; — több technológiai gépet szerzünk be. MŰSZAKI FEJLESZTÉSI tevékenységünk közül kiemelkedő jelentőségű a MÉM támogatással megvalósításra kerülő, mintegy 20 millió Ff összegű dohányelőkészítési gépsor, a bur- ley-vonal kialakítása, amely- lyel a dohányok jobb ízhatását érhetjük el. GYÁRTMÁNYFEJLESZTÉS tekintetében minőségi cigarettáink közül tervezzük egynek a 100 mm_es változatban való forgalombaho- zatalát. Célkitűzéseink között szerepel továbbá a jelenlegi Corvinához hasonló, szivart helyettesítő termék kifejlesztése olyan anyagok felhasználásával, amelyeknek jó a technológiai tűrőnem lesz szivar, amit pedig a fogyasztók ez év januárjában szívesebben fogyasztottak, mint tavaly ilyenkor. 102,4%-os volt a szivarfogyasztás januári indexe, a termelésé ezzel szemben csak 81,6%! A termelési érték folyó áron 8,2%-kal haladta meg a bázist, de 1,4%-kal alatta maradt a tervezettnek. Ez a tervezett, illetve a tényleges termelés szerkezetének eltéréséből adódik, és a szivar elmaradásból. Szanyi Nagy Mihály cigarettagyártási üzemrészvezető beszámolója szerint — egyes anyagok hiánya miatt nem tudták az előírt programot szerkezetileg is teljesíteni. Anyagfelhasználásunk igen kedvező volt. képessége, és a termék gazdaságosan termelhető. MINŐSÉGI CÉLKITŰZÉSŰINKET műszaki fejlesztésünk és a berházásaink műszakilag megfelelően megalapozzák. A technológiai fegyelem maradéktalan betartásával biztosítani kell termékeink, és ezek közül is elsősorban a magasabb minőségi kategóriájú termékeknél a szabványban előírt paraméterek betartását. Ehhez nagy érdekünk fűződik azért is, hogy megtartsuk e gyártmányaink fogyasztóközönségét, hiszen a termékeinken az átlagosat jó.val meghaladó nyereséget tudunk elérni. (Pl. 1 millió db Helikon cigaretta több nyereséget hoz, mint 4 millió F. Symp. hónia.) SZOCIÁLIS TERVÜNK megfelelő biztosítékot nyújt a vállalatnál dolgozó emberek szociális feltételeinek javítására, természetesen ennek megvalósítása nagy részben — mintegy 50%-ban — a vállalati nyereség alakulásától is függ tekintve, hogy fejlesztési és részesedési alapból több mint 18 millió forintot tervezünk szociális célokra fordítani. A vállalat vezetésének törekvése, hogy az itt dolgozó emberek munkakörülményei, szociális ellátottsága a nehezebbé váló gazdálkodási körülmények ellenére sem csökkenjen, sőt javuljon, növekedjen. A tervek természetesen rugalmasan alkalmazkodnak a gyakorlati élet követelményeihez, ezért a tervek évközi módosítására, átdolgozására sor kerülhet, ameny- nyiben a piaci körülmények lényegesen változnak. (Pl. exportra nyílik lehetőség, vagy ha a belföldi piacon a fogyasztás lényegesen visszaesne.) A tervek valóraváltásához a vállalat egész kollektívájának összefogására, fegyelmezett és céltudatos tevékenységére van szükség. Bárdos Miklósné dr. A szigorított normákhoz viszonyítva is mintegy 29 tonna dohányanyagot takarítottunk meg. Az egyéb közvetlen gyártási anyagoknál is — bár kisebb mérvű — megtakarítás jelentkezett. Létszámfelhasználásunk januárban még lényegesen meghaladta az éves átlagban előirányzott 992 főt, 1020 fő volt a januári átlagszám — a január 31-i zárólétszám pedig 1011 fő. A több- let-létszámfelhasználás miatt is fontos, hogy termelési elmaradásunk ne keletkezzen, hiszen éves átlagban csak akkor tudjuk elérni a tervezett szintet, ha az év hátralévő részében a tervezett 992 alá megyünk. Alacsonyabb létszámmal pedig nehezebb lesz a tervezett termelést hozni, sőt pótolni a januárban — ilyen magas létszám mellett — keletkezett lemaradásunkat. Az illetékes vezetőknek ezért időben kell a megfelelő intézkedéseket meghozni, hogy a tavaly évvégi „szivargond” ne ismétlődhessen meg. Éves létszámtervünk teljesítésére biztosítékul szolgál, hogy az egyes területek vezetői megkapták éves létszámkeretüket, aminek betartásáért személyileg — anyagilag és fegyelmileg — felelősek. A termelést segítő mozgalmak keretén belül a munkaversenymozgalom jelentősége igen nagy. Január és február fontos eseménye ezért a vállalatnál működő szocialista brigádok éves beszámoló értekezlet-sorozata., illetve az 1982. évre szóló, februárban esedékes vállalások megtétele. Azt várjuk ezektől, hogy konkrétan kapcsolódjanak területük megoldandó feladataihoz, szem előtt tartva az üzemrészi és a vállalat DH akcióbizottság programját, és a szocialista brigádoknak szóló ajánlásokat. Ugyanakkor a gazdasági feladatok és célkitűzések teljesítése mellett fordítsanak kellő súlyt — a brigádmozgalom hármas jelszavának megfelelően — a szocialista életmód tartalmi fejlesztésére, az önképzésre és művelődésre egyaránt. Lapzártakor még mindig tartanak az 1981. évi elszámolások, bár most már — február elején — csak a „finomítások, egyeztetések folynak. Minden fontos számnak birtokában vannak a tervezők éppúgy, mint a mérlegkészítő szám- vitelesek. A lap megjelenésére azt reméljük, valóság lesz a hírből és kézhez kapjuk a nyereségrészesedést, amelynek egy főre jutó összege valamivel magasabb lesz, mint (Folytatás a 2. oldalon.)
