Egri Dohánygyár, 1982 (11. évfolyam, 1-12. szám)

1982-00-01 / 2. szám

As oktatás múltja és jelene A dohányok átvételéről Az 1921. évi forradalom győzelmét követő években * nyíltak meg Mongóliában az első népi iskolák, amelyek­ben írni, olvasni és számolni tanultak a gyerekek. A ke­vés egyházi iskola helyébe lépő, egyre gyarapodó szá­mú népi iskolák az analfa­bétizmus elleni küzdelem színterei lettek. 1932-ben a népi kormány határozatot hozott az oktatási rendszer fejlesztéséről. Az azóta eltelt fél évszázad alatt megvaló­sították a népoktatás prog­ramját, jelentősen növelték a közép- és felsőoktatási intézmények számát. Az elmúlt évtizedekben bevezették a kötelező nyolc- osztályos oktatást. A tanme­net, az oktatás színvonala vi­déken és városban egyaránt azonos. Az idei tanévben 48 ezer gyermek kezdte meg általá­nos iskolai tanulmányait a Mongol Népköztársaságban. Az ország 574 jól felszerelt általános iskolájában össze­sen 364 ezer kisdiák tanul az idén. Az alapfokú, nyolc- osztályos oktatást rövidesen kibővítik tízosztályosra. Nö­vekszik a középfokú oktatá­si intézmények száma is. Különösen népszerűek lettek az utóbbi években az érett­ségi bizonyítványt és szak­mai képzettséget nyújtó kö­zépiskolák. Az egyik legré­gibb ilyen jellegű szakkö­zépiskola az ulanbátori pénz­ügyi technikum, amely fenn­állásának 55 éve alatt több mint 12 ezer szakembert adott a népgazdaságnak. A 15 éve működő építőipari szakközépiskolát eddig mint­egy 5000 i diák végezte el. A főiskolák és egyetemek közül az egyik legnépsze­rűbb az Ulánbátori Műszaki Egyetem, amely húsz szak­mára oktatja hallgatóit. A tíz évvel ezelőtt megnyílt oktatási intézmény jól fel­szerelt laboratóriumokkal, könyvtárral, olvasótermek­kel és szociális létesítmé­nyekkel ellátott egyetem. Je­lenleg több mint háromezren tanulnak itt. Az oktatás természetesen minden szinten ingyenes, a főiskolások és egyetemisták pedig ösztöndíjat is kapnak. Ebben az évben nyílt meg Kovd városában az ország nyolcadik felsőoktatási intéz­ménye, egy Pedagógiai Főis­kola, amely általános iskolai felsőtagozatos tanárokat ké­pez. (BUDAPRESS ME) MONCA­A gyógyszer is lehet méreg Manapság gyakran hallunk, olvasunk a túlzott gyógy­szerfogyasztásról. Arról is cikkeznek az újságírók, hogy a gyógyszerek előállítása igen költséges. Ám a felesleges, illetve ellenőrizetlen gyógyszerszedés nem elsősorban gazdasági kérdés. A helytelen gyógyszerfogyasztási „szokások” veszélye­sek. A következmények nemcsak a mellékhatások számá­nak emelkedésében tapasztalható. Anélkül is károsak. Ha megfázunk, fáj a torkunk, a „biztonság okáért” gyakran nyúlunk a Maripenhez vagy egyéb antibiotikumhoz. Helyes-e az ilyenfajta „ön- gyógyszerelés”? Szakembe­rek véleménye szerint éppen a kórokozókat „edzzük meg’’ ezzel, mert hozzászoknak, el­lenállóvá válnak velük szemben. Így a később elő­forduló, valóban csak anti­biotikummal gyógyítható, komolyabb betegségeknél már hatástalan a gyógyszer. Tehát, csak akkor szabad szedni, ha az orvos rendeli. Rohanó világunkban gyak­ran — már az idegesség „megelőzéséül” is — be-be- szedünk néhány szem Anda- xint, Seduxent vagy más nyugtatót. Ilyenkor nem gondolunk arra, hogy káros hatásuk is lehet. Nem vélet­len, hogy bizonyos nyugtatok szedése — gépkocsivezetők és veszélyes munkahelyen dolgozók számára — tilos! Jó ha tudjuk, hogy .szerveze­tünk idővel a kívánt hatás eléréséhez egyre nagyobb adagot kíván belőlük. Épp az említett megszokás miatt az altatókkal is csín­ján kell bánni! Ezekből is mind többet igényel a szer­vezet az azonos hatáshoz. Aztán az altatótól kábultan, fáradtan ébredő ember ön­maga helyreállítására — gyakran kényszerül pl. nagy adag kávét inni. A nyugodt alvás természe­tes igényét kielégítendő — egyszerűbb, egyben egészsé­gesebb módszerekhez is fo­lyamodhatunk. Próbáljunk meg este keveset enni, va­csora után sétálni és csak ezután lefeküdni. Székrekedés esetén se ha­gyatkozzunk feltétlenül csak a „kényelmes” hashajtó tab­lettákra. Érdemes ilyenkor étrendünkben is keresni a hibát. Több főzelék, gyü­mölcs, növényi rostokban gazdag élelmiszer fogyasztá­sa — önmagában is — segít­het. Próbát tehetünk a has­hajtó hatású természetes gyógyvizekkel is. Mi a helyzet a fájdalom- csillapítókkal? Fájdalmat, ha lehet csillapítani persze ér­demes is, de tartós szedés után ugyanaz a helyzet áll elő, mint nyugtátoknál. Ezért fájdalomcsillapítót, ha a fájdalom tartós, csak orvosi rendelés szerint szedjünk. A fájdalom csak tünet. A fáj­dalomcsillapítók nem szün­tetik meg a baj okát. Elhú­zódó fájdalmak — akár fej­fájás — esetén is orvoshoz kell fordulni! Előfordul, hogy az orvos étkezésre vonatkozó tanácso­kat is ad, amikor gyógy­szert rendel. A magyarázat rendkívül egyszerű. Ugyanis a gyógyszerek és a külön­böző tápanyagok végül is kémiai vegyületek. így aztán a legkülönfélébb vegyi kap­csolatokba kerülhetnek egy­mással, és így nem kívánt mellékhatásokat eredmé­nyezhetnek. Alkalmasint bi­zonyos orvosságok hatásta­lanságát is előidézheti, hogy melyik „nem fér össze” bi­zonyos ételfélékkel. Természetesen az sem mindegy, hogy egyidejűleg milyen gyógyszereket sze­dünk. Ezért új gyógyszer felírásakor közölni kell az orvossal, hogy éppen mit szedünk. Bizonyos gyógysze­rek együttes hatása ugyanis káros lehet. Az orvos általában azt is meghatározza, hogy a felírt gyógyszert étkezés előtt, után vagy közben kell-e be­venni. Ezt az előírást meg kell tartani, mert az ettől el­térő használat panaszokat okozhat. Arról se feledkezzünk meg, hogy léteznek olyan gyógyszerek, amelyek szedé­sekor tilos az alkohol fo­gyasztása. Általában: hogy a gyógy­szer valóban a gyógyulást szolgálja, pontosan meg kell fogadni az orvos útmutatá­sait! És — saját érdekünk­ben — nem árt figyelmesen elolvasni a gyógyszerhez mellékelt tájékoztatót is. 1981. utolsó hónapjaiban, mint már többször az el­múlt években, újra nagyobb szerelési munkák színhelye volt a cigarettaelőkészítési osztály. A kocsánytalanító gépsor került leszerelésre, melyet a Nyíregyházi Dohány- fermentáló Vállalat vásárolt meg. Ezzel újabb fejezetet zárt le a cigarettaelőkészítés, a hazai nagylevelű dohá­nyok helyi kocsányozását. Országunk két nagy fermentáló üzeme a DDT és a NYIDOFER már rendelkezik olyan kapacitással, hogy az összes hazai dohánygyárat el tud­ja látni kocsányozott dohánnyal. így a dohánylevelek feldolgozása e két helyre összpontosul, megteremtve ez­zel sok más előny mellett a jobb minőségű munka felté­telét. A cigarettaelőkészítésben felszabadult egy nagy terü­let, amely ismérve helyszű­két nem lebecsülendő tény. A legnagyobb haszon pedig abban rejlik, hogy csak ko­csányozott levélrész feldol­gozása lehetőséget teremt a létszámcsökkentésre és a do­hányanyag megtakarítás nö­velésére, amit az üzemrész már eddig is jól kihasznált. A beérkező dohányok vizs­gálatának legfontosabb ré­sze az osztálybasorolás he­lyességének megállapítása. Gazdasági hírek (Folytatás az 1. oldalról.) az előző évben volt. Az el­múlt évet 81 millió 450 ezer forint nyereséggel zártuk. Ebből a költségvetés részére kötelező befizetéseink telje­sítése után 24 millió 208 ezer forintot fordíthatunk része­sedési — és fejlesztési alap­ra. A részesedési alapra 3 millió forintot terveztünk, amiből a közvetlen kifizetés — nyereségrészesedés — várhatóan 2 millió Ft lesz, 1 millió Ft pedig különböző meghatározott rendeltetésű kifizetések formájában jut el dolgozóinkhoz (segély, ösztöndíj, jutalom, lakásépí­tési, ill. vásárlási támogatás stb.). Pályázatok, beszámolók készítésében sem szűkölkö­dünk. A vállalati tervet feb­ruár 15-re terjesztjük fel a MÉM-hez. A vállalati mér­legbeszámolót február 19-én kell benyújtanunk — ennek elfogadása után kerülhet sor a nyereség kifizetésére. A „Kiváltó Vállalat” pá­lyázaton is indulunk, amely­nek határideje február 28. Míg a nagybeszámolók so­rát a március 10-ig elkészí­tendő, a vállalat 1981. évi tevékenységét értékelő és elemző ún. „Szöveges be­számoló” zárja, amelyet szintén a MÉM-hez kell be­nyújtanunk. Közben vállalaton belül is eldől, hogy a brigádok pá­lyázata a különböző fokoza­tokra, hogyan találkozik az értékelők véleményével, feb­ruár közepéig ugyanis a szo­cialista brigádvezetők ta­nácskozása dönt a címek odaítéléséről. Közben pedig a termelési és az azt kiszol­gáló területeken folyik a mindennapi munka, amely­nek jelentősége semmivel nem kisebb az előbb felso­roltakénál. Hiszen ahhoz, hogy a következő év hason­ló időszakában is ilyen ered­ményes évzárásról adhas­sunk számot, ahhoz az év minden napján a vállalat minden munkahelyén ered­ményesen kell dolgoznunk. — B M — Ez a követelmény vonatko­zik az eddig beérkezett nagylevelű és kocsányozott dohányokra is. Szabványban leírt szempontok szerint ál­talában négy osztályt külön­böztetünk meg A, B, C és D osztályokat. Minden nyersanyag ned­vességtartalma 10 és 16% között kell, hogy legyen. A sztripsz dohányok nagy­méretű kocsánytartalma nem haladhatja meg a három százalékot, a levélrészek méretszerinti megosztása — rövidebben frakciója — szintén előírt követelmény. Ez utóbbi három vizsgálat az, amelyhez megfelelő mű­szerek, berendezések és esz­közök állnak az idegen- anyagellenőrök rendelkezé­sére. így csak itt válik le­hetővé tulajdonképpen ob­jektív munka, melyet mi sem bizonyít jobban, mint az a tény, hogy az utóbbi három évben a kifogásolá­sok döntő többsége ebből eredő hiba következménye. Ezek szerint úgy tűnik a do­hányválogatást mindenütt szakszerűen és jól végzik, osztályuknak megfelelő anya. got küldenek a fermentáló vállalatnak. Hogy ez általá­ban így is van, ahhoz nem férhet kétség, de felmerül­het a gyanú, hogy esetleg más oka is van a jó ered­ménynek. Az előbb említett szempontok szerint a vizsgá­latot a minőségellenőr ér­zékszerveire hagyatkozva végzi el. Látás, tapintás és a szaglás segítségével ter­mészetesen a szabvány sze­rint kell eldöntenie, hogy a dohányanyag valóban a bá­lacímkén feltüntetett osz­tályba tartozik-e. Míg vizsgálatkor leveles dohány esetében az ép és nagy felületről egy kis gya­korlat megszerzése után biz­tonságosan lehetett véle­ményt alkotni, addig a ko­csányozott dohányok apró levéldarabkáiról nem mond­ható mindez el. Vajon hány év tapaszta­lata kell ahhoz, hogy pél­dául ez utóbbi anyagról megállapítsák alj, anya vagy hegy levélből készítették-e, márpedig a szabvány az A- osztályokban általában kü­lönbséget tesz e szerint. Az érettség, szöveti minőség meghatározása egy-egy té­telnél gyakorlott szakember számára is kemény dió, a szabvány viszont ugyanúgy bírálja el a sztripsz-anya- got, mint a levelest. A szín volna az a követelmény, me­lyet szubjektív vizsgálattal jól és gyorsan lehetne érté­kelni. A színből következ­tetni lehet az érettségre is. A szabvány viszont gondos­kodik arról, hogy ez ne le­gyen ilyen egyszerű. Például a szín követelmény A és B osztály között csak abban különbözik, hogy a B egy árnyalattal sötétebb levelet is tartalmazhat. Hevesi dohány kivételével egyetlen fajtánál sincs meg­követelve, hogy A osztálya homogén, egységes színeze­tű legyen, így tulajdonképp jogosnak vélt kifogásokat sem lehet a szabványban leírtakkal alátámasztani, náert az átfedések egyes osztályok között és az elő­zőekben említett egyéb problémák csak vitákat eredményeznek, egyértelmű döntést nem. Mindezekből aztán következik, hogy sok esetben a fermentáló válla­latok becsületességén múlik megfelelő anyag kerül-e a bálákba. Anélkül, hogy bár­kit megvádolnánk meg kell említeni egyes osztályok ára között igen nagy a különb­ség ... Ez meghatározza a fermentálók célját, minél több magasabb osztályú anyagot válogatni! Az eb­ből eredő esetleges túlkapá­sokat, melyek a mai szab­vány lehetővé tesz, meg kell akadályozni. A minősé­gi átvétel során jelentkező, az előzőekben tárgyalt prob­lémák pedig megoldásra várnak, Mivel elsősorban a ciga­rettagyárak érdeke ez, a kezdő lépéseket nekünk kell megtenni, ehhez az illetéke­sek támogatására szükség van. Fűzi Csaba Akik versenyre keltek a íéríiakkal... 1962—1982. Ez a két dá­tum igen jelentős brigádunk életében. 1962. január 11., a Kossuth Zsuzsa szocialista brigád megalakulásának időpontja. 1982. pedig azt jelzi, hogy immár 20 év telt el azóta, hogy hatan összefogtunk és megalakítot­tuk az első női szocialista brigádot. Üzemünkben ek­kor még csak egy férfi bri­gád működött. Meg volt bennünk a bátorság és az elhatározás merészsége is, hogy a férfiakkal versenyre keljünk. Nehezen fogadtak el bennünket, bizonyítanunk kellett. Nyugodtan mondha­tom, hogy munkánk úttörő jelentőségű volt, mivel ered­ményes, példamutató tevé­kenységünk nyomán jött létre a többi szocialista bri­gád. A szocialista brigádok alakulása nemcsak mozgal­mi, társadalmi szempontból fontos és örvendetes, hanem gazdasági vonatkozásban is jelentős. Sokkal jelentősebb vállalásokat tesznek, mint a munkabrigádok. Húsz év alatt nagy változás következett be brigádunkban. Mindnyá­jan betanított munkások voltunk, de felmerült ben­nünk az igény, hogy többet tudjunk a szakmáról és a mindennapi munkánkról, öten elvégeztük a szakmun­kásképzőt. A szakmunkás- képzés mellett állandó po­litikai oktatásban vettünk részt, és erre azzal tettük fel a pontot, hogy vala­mennyien elvégeztük a ML- középiskolát. Volt, aki nem elégedett meg ezzel. Először érettségi bizonyítványt, majd technikusi oklevelet szer­zett. Egy tagunk pedig je­lenleg a ML esti egyetem hallgatója. Brigádunkban a kollektív szellem nagyon jó. Ez az egyik kulcsa annak, hogy ilyen szép eredményeket ér­tünk el. Segítjük egymást a munkában, a magánéletben egyaránt. Beteg társainkat rendszeresen' meglátogatjuk. Közösen ünnepeljük meg a nagyobb családi eseménye­ket. Nagyon jól érezzük ma­gunkat együtt. Igyekszünk minél több szabadidőt közö­sen eltölteni. Kirándulá­sainkat mindig összekötjük tapasztalatszerzéssel, isme­reteink bővítésével. Üzemlá­togatáson kívül múzeumokat, képtárakat, műemlékeket is megtekintünk. Brigádunk 20 év alatt na­gyon összekovácsolódott. Vállalásainkat mindig telje­sítjük. Ezt bizonyítják azok a kitüntetések, amelyeket magunkénak tudhatunk. A feladatok céltudatos vállalá­sával és következetes végre­hajtásával elnyertük a zász­lót, a bronz-, az ezüst-, és az aranykoszorús brigádjel­vényt. Ötször lettünk a vál­lalat kiváló brigádja és el­nyertük a szakma kiváló brigádja kitüntetést is. 1975- ben pedig a munkáért és a közösségi szellem kialakítá­sáért megkaptuk az Állami díj II. fokozatát. Az igen magas kitüntetés után érez­tük, hogy még inkább ref­lektorfénybe kerültünk. Igyekszünk ma is úgy dol­gozni és élni, hogy tovább­ra is méltók legyünk a ma­gas elismerésre. Ügy gondolom, hogy első­sorban a munka szeretete az, ami eredményeinket elő­mozdította. A jól végzett munka öröme tartós, örü­lünk az elismerésnek. Társadalmi munkára tett vállalásainkat is rend­szeresen teljesítjük. A meg­alakulás utáni években a Heves megyei Csecsemőott­honban patronáltuk a gye­rekeket, majd amikor a szi­vargyártás idősebb dolgo­zói elég nagy számban nyugdíjba vonultak a bri­gádunk áttért a nyugdíja­sokkal való foglalkozásra. Évek óta állami gondozott gyermekeket patronálunk, segítjük őket a gyári kol­lektívába való beilleszke­désben és szakemberré vá­lásukban. Három kislányt patronáltunk egymás után. Mindhárman ma is a válla­latnál dolgoznak és munká­jukkal meg vannak eléged­ve. Tündi volt az utolsó pártfogoltunk, ö a szak­munkásképzőbe járt, s szak­mai gyakorlatát a vállalat­nál végezte. Ez idő alatt a brigád figyelemmel kísérte munkáját. A tanulmányai alatt kapcsolatot tartottunk szakoktatójával, és a kollé­gium vezetőjével, valamint a Heves megyei gyermek- és ifjúságvédő intézet illeté­kes vezetőjével. E felelősség- teljes munkát Vargámé vál­lalta, aki a pótmama szere­pét töltötte be. Neki igen nagy érdeme volt abban, hogy Tündi sikeresen letet­te a vizsgáit. Brigádunk sokat fejlődött megalakulása óta. A fejlő­dés elismerése a sok szép kitüntetés is; Fehérné a munkaérdemrend bronz fo­kozatát nyerte el, Királyné az Élelmiszeripar Kiváló Dolgozója kitüntetést érde­melte ki, Várhegyiné pedig miniszteri dicséretben része­sült. Jellemző a brigádunk termelésben való helytállá­sára, hogy minden tagja el­nyerte már a Kiváló Dol­gozó kitüntetést. Van aki már többször is. A változás más téren is lemérhető. Azok az asszo­nyok, akik a kezdetkor alig- alig mertek véleményt nyil­vánítani, most igen jelentős társadalmi funkciót töltenek be. Fehérné: HNF tagja, főbi­zalmi. Királyné: megyei párt­végrehajtóbizottság tagja. Pártvezetőségi tag. Vargáné: a városi párt- bizottság tagja, alapszervi párttitkár, DH-akcióbizottság tagja. Várhegyiné: az ÉDOSZ központi vezetőségének tag­ja, szakszervezeti bizalmi. Tóthné: a nőbizottság tag­ja. Ereken a helyeken olyan rátermett emberekre van szükség, akik minden helyzetben föltalálják ma­gúkat, mernek véleményt nyilvánítani, s ha kell hasz­nos javaslatot is tudnak ad­ni. Valamennyien példamu­tatóan megállják helyüket. Jelenleg 9 fős a brigá­dunk. A kéziszivaron már csak hét fő dolgozik állandó jelleggel. A többiek külön­böző munkahelyeken tevé­kenykednek, de mindent megteszünk azért, hogy vál­lalásainkat teljesíteni tud­juk. Brigádtagjaink jelentős anyagmegtakarítást érnek el, és teljesítményük 100% fe­lett van. E sorok megírása­kor nem arra törekedtem, hogy az elmúlt két évtized valamennyi tettét megörö­kítsem, hanem arra, hogy felvillantsak egy-egy em­lékképet örömeinkről, sike­reinkről. Most rövid ideig ünnepelünk, de újra követ­keznek a dolgos hétközna­pok ... Várhegyi LÁszlóné, a Kossuth Zsuzsa szoc. brigád tagja DOHÁNYGYÁR

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents