Egri Dohánygyár, 1982 (11. évfolyam, 1-12. szám)
1982-00-01 / 3. szám
XI. évfolyam, 3. szám Á Országos művezetői konferencia RA: 1,80 FORINT 1982. március hó KÖZVETLEN KAPCSOLATBAN Dohánytermesztési társulás Mint ahogy arról már lapunkban értesítést adtunk, 1981. december 11—12-én a Csepeli Vas- és Fémművek Munkás- otthonában, a Szervezési és Vezetéstudományi Társaság szervezésében sor került az „I. Országos Művezetői Tapasztalatcsere Tanácskozására”. A tanácskozást megelőzően — mintegy másfél éves szervező munkával — az előkészítő bizottság biztosította, hogy azon mintegy 130 ezer gyakorló művezető képviseletében jelenjenek meg a különböző gazdasági egységek küldöttei. A tanácskozás fővédnökségét Gáspár Sándor, SZOT-főtitkár, Méhes Lajos ipari miniszter, Fock Jenő, a MTESZ elnöke vállalta. A tanácskozáson végül is, mintegy 600 fő jelent meg, 410 művezető, 67 közvetlen termelésirányító, 50 vállalati vezető, 47 különböző közreműködő és 26 felkért hozzászóló. A tanácskozás igen időszerű volt, ezt bizonyítja a vártnál nagyobb érdeklődés is. A vita élénk, a cél érdekében néha szenvedélyes, de igen tárgyilagos volt. Kihangsúlyozást nyert a művezető szerepének fontossága a gazdaságpolitikai célok elérésében, a rendelkezésre álló eszközök jobb kihasználásában, a tartalékok feltárásában, ä veszteségek csökkentésében. A vita során megállapították, hogy a művezető szerepe a modern technika alkalmazása mellett egyre inkább átértékelődik, ennek megfelelően egyre nő a művezető feladata az embereikkel való foglalkozás terén. Az is hangsúlyt kapott, hogy még sok helyen a művezető felelőssége és a ránehezedő teher nagyobb, mint az a tekintély, amely- lyel rendelkezik. Ennek oka elsősorban, hogy sok helyen nem rendelkezik a felelősségének megfelelő hatáskörrel. Lényeges tehát szerepét, helyzetét erősíteni, megbecsülését növelni, de ez a feladat a vállalati vezetési rendszer korszerűsítését is jelenti egyúttal. A tanácskozás ajánlásokat dolgozott ki és ezeket az ajánlásokat az érdekeltekhez eljuttatta. Az ajánlások a következők: 1. A vállalatokkal szembeni követelményekkel együtt nőnek a művezetők feladatai és a velük szembeni elvárások is. Javasoljuk a minisztériumoknak, felügyeleti ellenőrzésük során vizsgálják meg, hogy az általuk korábban kiadott — és a szakmai sajátosságokkal kiegészített —, a művezetők jogaival, kötelezettségeivel, valamint anyagi érdekeltségi rendszerével foglalkozó irányelveket a vállalatok megfelelően alkalmazták-e. A konferencián elhangzottakra figyelemmel javasoljuk a minisztériumoknak és az OKISZ-nak, hogy a beszerzett tapasztalatok alapján korszerűsítsék az irányelveket a jogok és kötelezettségek vonatkozásában, különösen a változott gazdasági, technológiai, vezetés- technikai körülményekre tekintettel. Javasoljuk ennek kapcsán a hatáskörök és azok delegálásának korszerűsítését, pontosítását, a megfelelő partneri viszonyok kialakításának szorgalmazását. 2. Javasoljuk a minisztériumoknak és az OKISZ-nak, adjanak ki irányelveket arra vonatkozóan, hogy a művezetők a hozzájuk beosztott dolgozók munkáját évenként értékeljék. Adjanak ki olyan általános érvényű módszereket, útmutatást, amelyek az új dolgozók beilleszkedését, „bevezetését” elősegítik. Javasoljuk a minisztériumoknak és az OKISZ-nak a tehetséges fizikai dolgozók felkutatását, munkahelyi nevelésének kidolgozását. A megfelelő külföldi és belföldi módszerek kipróbálását szorgalmazó irányelvek kiadását meg kell szervezni. 3. A konferencia célszerűnek tartja, hogy a vállalatok vezetői vizsgálják felül a művezetőkre vonatkozó ügyrendjük, belső utasításaik és szabályzataik aktualitását, korszerűsítsék ezeket, illetve a szabályzatokban foglaltak betartását biztosítsák. Ajánlják a vállalati szervezet és a belső mechanizmus korszerűsítését és ezzel együtt a művezető feladatának és hatáskörének rendezését. Indokoltnak látszik megvizsgálni a művezetők alapbérét, mozgóbérét, átlagkeresetét, azok belső arányait. Elmaradás esetén javasoljuk, hogy megfelelő intézkedések történjenek a rendezés érdekében. 4. Javasoljuk, hogy a vállalatok vezetői vizsgáltassák meg a művezetők munkakörülményeit, munkájuk szervezettségét. Meg kell szüntetni az olyan gyakorlatot, hogy a művezető az eredménytelenül dolgozó beosztottjait és a hiányokat „beugróként” pótolja, és emiatt nem tud foglalkozni vezetői tevékenységével. 5. A tanácskozás tapasztalatai alapján javasoljuk a vállalatoknak, hogy vizsgálják felül a művezetők helyzetét a vállalat egész vezetési rendszerében. Ma a művezető feladata sokrétű: a rendelkezésre álló eszközök és feltételek hiányosak. Ez a tartósan jelenlevő ellentmondás egyik eleme rossz közérzetüknek és egyik okozója a tevékenységük értékelésében megjelenő zavaroknak. Az ellentmondás feloldása kétirányú lehet: csökkenti a vezetés a művezetők feladatait és felelősségét, vagy bővíti a művezetők számára biztosított feltételeket, eszközöket. Ennek tisztázása azért fontos, mert ettől is függ, hogy mit tartalmazzon a művezetőképző-tanfolyam tematikája. 6. Tekintettel a kialakult jelenlegi helyzetre, a művezetői munkakörök nagy számára és fontosságára, indokolt lenne elemzés alá vonni a művezetők felkészültségének helyzetét és megtalálni a megoldást a problémákra. Az elmúlt években kinevezett művezetőknek csupán kis hányada technikus, nagyobb részük szakközépiskolát végzett, vagy üzemmérnök. A technikusminősítési rendszert a gyakorlat nem igazolta. Az ipar nem tudja nélkülözni a jól képzett műszaki közép-szakkádereket. Az ipar fejlettségi szintje — a magasan kvalifikált területek kivételével — nem igényel mérnöki tudású művezetőket. Ennek következtében a mérnök úgy érzi, hogy szakmailag tudási szintjén aluli feladatot lát el, ha művezető. A szakközépiskolai végzettségűek szakmai tudása, felkészültsége pedig kevés a feladat eredményes ellátásához. Ezért megfontolandó a technikusi rendszer korszerűsített visszaállítása. 7. A művezetőképzést és továbbképzést szükséges a gyakorlathoz közelíteni. A művezető gyakorlati munkája során ismétlődően felmerülő problémákat és azok megoldási lehetőségeit esetjátékokon, helyzetgyakorlatokon, valóságos problémákon keresztül kell szemléletesen érzékeltetni. 8. Tekintettel a művezetői munkakörök fontosságára, javasoljuk, hogy a művezetők szakmai és vezetői fel- készültsége növelésének segítését minden állami és társadalmi szerv tekintse kiemelt feladatának. 9. Tartsák fontos feladatuknak a képzés tematikáinak, tananyagának folyamatos korszerűsítését. A vezetési ismeretek tananyagának továbbfejlesztése során növelni indokolt az emberekkel való „bánni-tudáshoz”, kapcsolatokhoz szükséges tudnivalókat, a művezetői munkakörben rendszeresen felmerülő problémákat és azok megoldási lehetőségeit bemutató gyakorlati foglalkozásokat. Mind a közép-, mind pedig a felsőfokú tanulmányi intézményekben meg kell honosítani a vezetési ismeretek oktatását. Ehhez megfelelő alkotói gárda kialakítását kell megoldani és tovább képezni. 10. A vállalatok, szövetkezetek gazdasági és társadalmi vezetői fordítsanak nagy figyelmet a művezetőképzés résztvevőinek kiválasztására. Teremtsenek jobb érdekeltséget a képzésben való részvételhez, kísérjék figyelemmel és ösztönözzék tanulásukat. Az utánpótlásként kiválasztottak számára biztosítsák a munkahelyi vezetői gyakorlatot. {Folytatás a 2. oldalon.) Több évtizedes prob, lémája a dohányiparnak, hogy nem tudta megteremteni a dohányter. melók és cigarettagyárak érdekeltségi kapcsolatát. Ez elsősorban a dohányipar szervezeti felépítéséből adódott. A termelők a dohánybeváltó és fermentáló vállalatokkal voltak közvetlenül kapcsolatban. A cigarettagyárak a dohánybeváltó és fermentáló vállalatoktól vásárolják a cigaretta gyártásához szükséges hazai dohányféleségeket. Mivel a hazai dohány- termesztés évtizedek óta nem Az év első két hónapjának gazdálkodását elemezve többnyire pozitív eredményekről szólhatunk. A cigaretta-termelés mennyiségét tekintve, a programot 8 millió db-bal haladta meg. összetételében elmarad a tervtől. A nagyobb termelési értékű cigarettákból mintegy 50 millió db- bal termeltünk kevesebbet, főleg nagy az elmaradás a fogyasztók által keresett — és nyereség szempontjából számunkra is kedvező — Marlboro cigarettából. A szivarágazat — valószínűleg igen kemény munkával — de február végére behozta a januári több mint 400 ezres lemaradását. A két hónapra tervezett mennyiséget 1%-kal túlteljesítve, közel 50 ezer db-bal többet is készáruzott, mint ameny. nyit a program előírt számára. Ez több okból is jelentős: — a szivarfogyasztás január—február hónapban a tervezett felett volt, — a vállalati létszám az év első két hónapjában szintén meghaladta a tervezetett, tehát a többlettermelés követelmény ! — és végül, de nem utolsósorban, a Hevesi-válogatás idejére • szivarkészlettel kell rendelkeznünk. letekből. Viszont ugyanakkor egyéb, bőtermő, rossz minőségű dohányfajtákból felesleges készletek alakultak ki. Ez a hiányosság különösen jelentkezik az úgynevezett minőségi cigarettáknál, melyek fogyasztása hazánkban is évről évre emelkedik. A vállalati önállóság lehetővé tette, hogy ezen az évtizedes hiányosságon próbáljunk változtatni és kedvező irányba terelni a hazai dohánytermesztést. Az Egri Dohánygyár ezért az országban elsőként vállalkozott egy olyan társulás létrehozására, mely közvetlen Termelési értékünk nem éri el a tervezettet, 8,5 millió forinttal maradtunk el attól. Ennek kizárólagos oka a cigarettatermelés szerkezeti eltérése a tervtől, ami pedig néhány anyagféleség hiánya miatt állt elő. Létszámgazdálkodásunk elég nehézkesen igazodik a tervszámok diktálta követelményhez, január—február hónapban együttesen 1012 fő volt az átlag-létszámunk, a terv 992-t határoz meg. A túllépés tehát 20 fő! A február végi zárólétszám már alatta volt az ezer főnek, bár még mindig terv felett vagyunk. És ennek ellenére létszámhiányokról is lehet hallani a technológiai területeken. Ez valószínűleg az átlagosnál nagyobb beteglétszám miatt fordulhat elő. A létszámkeretek betartását ezért folyamatosan ellenőrizni kell! Termelékenységi mutatóink nem alakultak kedvezően. Ez következik a mutató k^t tényezőjének — termelési érték tervszint alatt, létszám tervszint felett — kedvezőtlen értékeiből. Az egy főre jutó termelési érték a bázist ugyan meghaladja, de a tervezettnek csupán 93,7%-ka. hát jó minőségben minden mennyiségben jó áron exportálható is. Érdekesség: ezt az amerikai eredetű dohányfajtát itt, Heves megyében honosították Kápolna környékén, az 1930-as években (a magyar neve is Hevesi). Az Egri Dohánygyár 1982- ben fejlesztési alapjából 1,5 millió Ft-ot fordít a társulás keretein belül arra a célra, hogy a Kálban működő Károlyi Mihály Mg. Tsz, minta társulás egyik tagja, minden olyan eszközzel rendelkezzen, mely a Virginia dohány termeléséhez, a dohánylevelek szárításához szükséges. Ugyanilyen mértékben nyújt Anyagmegtakarításunk igen kedvező, 49,7 tonna dohányanyagot takarítottunk meg a normához képest, ami pedig tervezett nyereségünket 4,9 millió forinttal növeli. Előző évi igen szép gazdasági mutatóink összhatását a balesetek emelkedése kissé elhomályosította. És sajnos már ez évben is — a tavalyiakhoz hasonló — balesetekről kell számot adni. A cigarettagyártáson egy hét leforgása alatt két köröm. vesztéses baleset történt. Szőllősi Margit minden szabály és tilalom ellenére kézzel a mozgó gépbe nyúlt és körmét veszítette, Magyari Lajosnét figyelmetlen munkavégzése folytán szintén kö- römvesztéses baleset érte. Most még év elején kell odafigyelnünk, egymást is figyelmeztetve ha szükséges, hiszen egy köröm még kinőhet, egy újjperc már nem, előzzük meg elsősorban sg- ját, másodsorban a vállalat kollektívája érdekében ezeket a baleseteket. A szocialista brigádvállalások is lezárultak február végével. Az összesítések most folynak. Több brigád igen színvonalas vállalással jeleskedik. Reméljük a végrehajtás is hasonlóan színvonalas lesz. —BM— icucz.1 a Sj ctt ctrv űöurvocgictét, ezért úgy a dohánytermelőknél, mint a fermentáló vállalatoknál egy mennyiségi szemlélet alakult ki. Végeredményben a fogyasztói igények kielégítésére szükséges dohányféleségek nem álltak a cigarettagyárak rendelkezésére az amúgy is szűkös dohánykészérdekeltségi kapcsolatot teremt a dohánytermelők, a fermentáló vállalat és a dohánygyár között. A Magyar- országon termelt dohányfajták között a Virginia dohány az, mely a cigaretta- gyártáshoz szükséges dohányok közül minden jó minőségű cigarettában megtalálható. A Virginia dohány a világpiacon keresett áru, te_ seguseget az ereamenyes Virginia-termesztéshez a DDT Fermentáló Vállalat is. Ezzel szemben a termelőszövetkezet vállalja, hogy 1982_ben 40 hektáron termel szigorú technológiai előírások betartásával Virginia dohányt. dr. Huszti Ferenc
