Egri Dohánygyár, 1982 (11. évfolyam, 1-12. szám)
1982-00-01 / 3. szám
Brigádjaink életéből A Mező Imre Szocialista Brigád két tagja szabadszombaton 8—8 óra társadalmi munkát végzett a nyersanyagraktárban. A Marlboro cigarettához a dohányanyagokat rendezték. A brigád egyik alapítótagja, (képünkön) — Király Sándor — húsz éves munkaviszony után nyugdíjba ment. A brigád meleg hangú búcsúztatása mellett, mi is jó egészséget, hosszú boldog nyugdíjas éveket kívánunk, Sanyi bácsinak! ★ Április első hetében, — kedden — újból beindul a szocialista brigádvezetők klubja. Kérjük brigádveze- tőinket és brigádtagjainkat, hogy minél nagyobb számban látogassák a klub előadásait. ★ A Dobó István Szocialista Brigád tagjai a beérkezett osztrák gépek újabb két gépsorának telepítésén, illetve beüzemelésén dolgoznak. A Korach Mór Szocialista Brigád bensőséges kis ünnepségen köszöntötte három brigádtagját, kik az első negyedévben tartották névnapjukat. A brigádból Asztalos Istvánná 10 óra társadalmi munkát végzett a szocialista brigádok kiértékeléseinek, valamint az ezévi vállalásainak legépelésével. ★ A Zrínyi Ilona Szocialista Brigád 14 óra társadalmi munkát végzett a szivar- bábtartályok tisztításával, mosásával. ★ A filtergyártási üzemrészben a negyedik Garant-gép átalakítása is megtörtént, a gép üzemeltetése február közepén beindult. ★ A Martos Flóra Szocialista Brigád a vállalatunk életéről tablót készít a „patronált osztálya” részére, ezzel segítve a kisdobosokat a hazánk felszabadulásának évfordulójára való felkészülésben. Jakub Arnoldné Gazdaságos üzemanyagfelhasználás Belorusz kutatók egy olyan tehergépkocsi kipróbálását fejezték be, amelynél soha nem lép fel üzemanyag-túlfogyasztás. A jármű nagyfokú gazdaságosságát a hajtómű elektronikus kapcsoló- rendszere szavatolja, amelyet a Minszki Politechnikai Főiskola kutatói és a Minszki Autógyár tervezői dolgoztak ki. Az új MÁZ vezetőfülkéjéből hiányzik a szokásos sebességváltókar. A motor fordulatszámától függően a műszerfal alá szerelt elektronikus blokk automatikusan kapcsolja a szükséges fogaskerékáttételt. A gépkocsik megbízhatóságának és gazdaságosságának növelése a Belorussziában folyó tudományos kutatások egyik legfontosabbika. A belorusz tudósok módszertant dolgoztak ki a tehergépkocsik automatikus erőátviteli szerkezetének gyorsított ütemű kipróbálására, ami az új modellek ellenőrzéséhez szükséges időt a korábbinak ötödére-nyol- cadára csökkenti. (BUDAPEST — APN) Országos művezetői konferencia (Folytatás az 1. oldalról.) 11. Esetjáték gyűjtése céljából indokolt díjazott országos pályázat meghirdetése. Ajánlott cím: „Legemlékezetesebb esetem az üzemben”. A pályázat tartalmazza a probléma pontos leírását, a megoldási lehetőségek változatait, a döntési folyamat főbb csomópontjait, s a megoldást. 12. Szükséges, hogy az egy szakmához tartozó vállalatok elősegítsék a művezetők tapasztalatcseréjét, és fogadják támogatólag az ilyen kezdeményezéseket, nemcsak iparági, hanem vállalati szinten is. 13. Javasolja a tanácskozás az SZVT-nek, hogy a művezetők vezetési és szervezési tevékenységének társadalmi támogatására állítson fel művezetői szakosztályt. Egyidejűleg meg kell szervezni az érdeklődők számára a művezetők ismeret- anyagának bővítésére egy művezetői kiadványsorozatot. 14. Javasolja az SZVT megyei területi elnökségeinek, vegyék kézbe a területi művezetői fórumok, klubok, oktatásszervezésének kérdését. Az ajánlásokból kitűnik, hogy válallatunknál a művezetőkkel kapcsolatos helyzet lényegesen kedvezőbb, mint általában országosan, hiszen a vállalati vezetési korszerűsítés egyik sarkalatos pontja a művezetőknél jogok és a kötelességek megfelelő egyensúlyát biztosítanunk. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy az ajánlások, illetve vezetési rendszerünk további korszerűsítése során ne foglalkozzunk a művezetők és ezzel párhuzamosan a műszakvezetők jogainak és kötelességeinek újbóli, felülvizsgálatával és fejlesztésével. Feladatunk, hogy a tanácskozás eredményeit felhasználva erre megfelelő programot dolgozzunk ki és azt következetesen hajtsuk végre a közvetlen termelésirányítással összefüggő feladatok sikeresebb ellátása, a DH- munkarendszer további fejlesztése érdekében. dr. Domán László Múlt évi gazdálkodásunk mérlege A vállalati önállóság első teljes évében, 1981-ben az volt az alapvető célkitűzésünk, hogy a fogyasztói igények maradéktalan kielégítése a termelés gazdaságosságának dinamikus növekedése mellett valósuljon meg. E cél érdekében szerveztük újjá a vállalatnál folyó szocialista munkaversenyt, racionalizáltuk a vállalati szervezetet, javítottuk a vezetés és a szervezés színvonalát. Termelési tervünkben, amelyet önállóan először alakítottunk ki — a társvállalatokkal egyeztetve —, 7078 millió db filteres cigaretta, 24 millió db szivar gyártását, 35 tonna Hevesi dohány válogatását és 230 millió db filterrúd értékesítését irányoztuk elő. E tervünktől a fogyasztói igényekhez rugalmasan alkalmazkodva tértünk el. Tényleges termelésünk 7127 millió db filteres cigaretta, 21 millió db szivar, 458 tonna Hevesi dohány válogatás és 306 millió fik terrúd értékesítés. Termelési értékünk így 7%-kal haladta meg a tervezettet és 12,6%-kal a bázist. Értékesítési tevékenységünk a belföldi fogyasztói igények kielégítésére irányult. Mivel a fogyasztói igényekben jelentkező változásokat a dohányiparom belül felkészültsége folytán az Egri Dohánygyár tudja leggyorsabban követni, éves értékesítési és ezzel összefüggésben a termelési-tervtől való eltérés gyártmányszerkezet tekintetében nálunk a legnagyobb. Például: Fecske cigarettából 345, Helikonból 161, Marlboroból 62 millió darabbal termeltünk és értékesítettünk többet, mint ahogyan év elején terveztük, míg a kevésbé keresett termékekből — a fogyasztásnak megfelelően — kevesebbet gyártottunk. A termelés és értékesítés teljes összhangját sikerült így megteremtenünk, melynek eredményeként saját termelésű árbevételünk a tervet 8,7%Jkail, a bázist közel 13%-kal haladta meg. Eredmény — hatékonyság Tervezett termelésünk a tervezés idején érvényes recep- túrával és dohánytonnaegységárral számolva 47,2 millió Ft nyereséget mutatott tervszinten. Éves értékesítésünk meny- nyiségileg is, de főleg összetételében kedvező irányban eltért a tervtől, melynek alapján 81,5 millió Ft nyereséget realizáltunk 1981- ben. Nyereségünk döntően a vállalat jobb munkája: hatására alakult ilyen kedveződ en, de tőlünk független tényezők is közrejátszottak. Termelékenységi, hatékonysági mutatóink kedvezően alakultak. Az egy foglalkoztatottra jutó termelési érték növekedése (összehasonlítható áron számolva!) ll,3°/o_kal, az egy órára jutó termelési érték pedig 14,2%-kal haladta meg a bázist. Bérrentabilitásunk a 9%- os bérszínvonal-emelés ellenére javult, a 100 Ft munkabérre jutó termelési érték 2,6%-kal magasabb az előző évinél. Eszközhatékonyságunk mind a termelési érték, mind pedig a vállalati nyereség vonatkozásában dinamikusan növekedett, az előbbi 8,4%-os, az utóbbi közel 70%-os emelkedést mutat bázishoz. Jelentős volt az importanyag hazaival való helyettesítése is. Hazaival helyettesítettünk 110 tonna parafautánzatú papírt, 4,3 tonna szivar-bu_ rokpapírt, 84 millió aktívszenes fiítsrrudat, valamint 596 millió db acetát-filterrudat, ez utóbbit saját gyártással. A licenc cigarettáknál is sikerült elérnünk, hogy egyes anyagféleségeket hazai gyártásból fedezzünk. Az importanyag-kiváltás együttes összege 60,6 millió Ft. Bérgazdálkodásunk rugalmasan alkalmazkodott az önállóság-adta lehetőségekhez, bérszínvonalunk 9%_kal felhasznált bértömegünk 6%Jcal emelkedett bázishoz, így a bérszínvonal 43 736 Ft/fő, a felhasznált bértömeg pedig 44 364 Ft volt 1981-toen. Munkaerőgazdálkodási tevékenységünk hatékonyabbá tételét döntően két körülmény igényelte: — a bérfejlesztés egy részének a létszámcsökkentéssel való megteremtése, és — az ötnapos munkahét 1981. július 1-től történő bevezetése. Tervszerűbb és szervezettebb munkával — a vállalati önállóságban rejlő lehetőségeket az anyagi ösztönzésben is jól hasznosítva — mindkét célkitűzésünket teljesítettük. Éves átlaglétszámunk 1022 fő volt. A megvalósított 9%-os bérszínvonal-növelésből 2,5°/o-ot 25 fős létszámcsökkentéssel fedeztünk (3% központilag volt biztosított, 3,5%-ot bérfejlesztési mutató növekedése tett lehetővé). A július 1-től bevezetett 5 napos munkahét miatt jelentkező 6,1%-os munkaidőalap-kiesést pedig a vállalati létszám nem közvetlenül termelő területről, termelő területekre való ideiglenes, vagy végleges átcsoportosításával kompenzáltuk. Beruházás — műszaki fejlesztés Beruházásaink és műszaki fejlesztéseink a termelőkapacitás gazdaságos bővítését, a technológiai vonalak korszerűsítését, a gyártási folyamatok kiszolgáló egységeinek fejlesztését szolgálták. Kiemelt beruházásunk — a szociális épület építése — jó ütemben halad, 12,2 millió Ft-ot forditottunk e célra. Átadására 1982_ben kerül sor. Gépi beruházásunk (cigarettagyártó, filtergyártó, ládazáró, marógép) 7,3 millió forint értékű volt. Szociálpolitika: Tovább fejlődött az üzem- egészségügy. A különböző szűrővizsgálatok közel 650 dolgozót érintettek (férfiak urológiai, nők nőgyógyászati szűrése). Ez évtől a gépjárművezetői alkalmassági vizsgálatot is az üzemorvos végzi. Lakásépítés i!L vásárlástámogatásként 13 dolgozónknak több mint 900 ezer forintot nyújtottunk az F- alapból. A részesedési alap terhére 9 dolgozónk kapott vissza nem térítendő támogatást, 45 ezer forint összegben. Munkaverseny, szocialista brigádmozgalom Vállalatunknál 49 szocialista brigád tevékenykedik 592 taggal. Vállalásaik (teljesítése a vállalat előbbiekben részletezett gazdasági mutatóiban is tükröződött. Társadalmi munkaórát 6400 órában vállaltak és 10 800-at teljesítettek. Közel 250-en adtak, csaknem 90 liter vért térítés- mentesen. Több tucat iskolát, óvodát, szociális, kulturális és sportintézményt támogatnak. E teljesítményeink alapján nyújtottuk be pályázatunkat a „Kiváló Vállalat” kitüntetés elnyerésére, várjuk az értékelést. Bárdosné dr. SZVT-taggyűlés A Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság vállalati tagcsoportja 1982. februárjában tartotta taggyűlését. Ezzel — mint a tagcsoport vezetőségének — több célunk is volt. Az első és az egyik legfontosabb, hogy ha már egy Társaság tagjai vagyunk, akkor legyen is valami társasági élet. Pontosabban fogalmazva: erősíteni akartuk a belső szervezeti életet. Ezen kívül tájékoztatni kívántuk a tagságot az eddig — és kiemelten az elmúlt évben — végzett munkáról, és megvitatásra terjesztettük elő az 1982. éves munkatervet. Végül, de nem utolsósorban a vezetés „társadalmasítása”, a jobb munkamegosztás érdekében kibővítettük a vezetőséget, amelyhez ezúton kértük a tagság egyetértését. A taggyűlést Molnár Jenő elvtárs, vállalatunk igazgatóhelyettese nyitotta meg, akinek személyében az SZVT megyei szervezetének képviselőjét is üdvözölhettük. Az elmúlt év munkájáról szóló beszámolót és az 1982. évi munkatervjavaslatot Keresztes sy Ferenc a tagcsoport elnöke terjesztette elő. Az 1981 éves munkának legfontosabb jellemzője volt, hogy a nagyon széles körű és látványos külső — tehát vállalaton kívül tevékenység mellett kevesebb idő és energia maradt a vállalaton belüli, közvetlenül a tagcsoportot érintő és érdeklő munkára. Ezen kívánt a vezetőség az 1982. évi munkaterv összeállításakor változtatni, amikor az idei programot elsősorban a vállalati problémák megoldása, illetve, belső szervezeti élet élénkítése jegyében állította ösz- sze. A munkatervben két alapvető újdonság van, az előző évekhez viszonyítva. Az egyik, hogy rögzítve van az évenkénti taggyűlés, és a legalább két havonta megtartandó vezetőségi ülés. A másik, hogy a tagcsoport magára vállalta egy — az egész vállalatot érintő, és nagy fontosságú — téma kidolgozását, és végrehajtási javaslattal a vállalat gazdasági vezetése elé terjeszti. Ez a téma a készletgazdálkodás, ami, ha nem megfelelően végezzük, súlyos problémákat okozhat a vállalatnak. E témához rendeltük az egyik tervezett előadást is, amely a vállalati készlet- gazdálkodással foglalkozna, és amihez külső előadót szeretnénk megnyerni. A taggyűlés utolsó napirendi pontja a vezetőség megújítása, kibővítése. A régi vezetőség úgy gondolta, hogy a tagság szélesebb rétegeit tudja átfogni, szélesebb körű igényeknek tud megfelelni, ha a szervezési, irányítási feladatokat többen, jobban megosztva látják el. Ezért a taggyűlés a következő összetételű vezetőséget hagyta jóvá: Keresz- tessy Ferenc, a tagcsoport elnöke, Takács György a tagcsoport titkára, Csörgő Józsefné, Komóczi Mihály- né, Pászthory Lórántné, és Ripszky István vezetőségi tagok. Ezt az összeállítást a szakmai és munkaköri heterogenitás indokolja, így képviselve van a vállalat szinte valamennyi fontos munkaterülete. Reméljük, az SZVT vállalati tagcsoportja az új vezetőség irányítása mellett úgy fog dolgozni, hogy az hasznára váljon a vállalatnak és épülésére szolgáljon a tagoknak is. T. Gy. Bronzkori frizurák A női divat ugyanannyira leleményes, mint amennyire konzervatív. Erről győződtek meg a régészek, amikor Dél- Türkménia bronzkori településein végeztek ásatásokat. Az ott talált terrakotta szobrocskák alapján bőséges gyűjteményt sikerült összeállítani a hajdanvolt női hajviseletekről. A tudósoknak nincs kétségük afelől, hogy a régi szobrászok modelljei kortárs hölgyek voltak. Kiderült, hogy sok régi hajviselet manapság is népszerű: ilyenek például a szabadon vállra omló hajfürtök és a rövid, homlokba fésült frufru. A nők nyilván már régen megtanulták, hogy hajukat a női báj fontos elemének tartsák. A türkmén szobrocskák arról tanúskodnak, hogy a nők már a bronzkorban is naponta jónéhány órát töltöttek el fésülködés- sel bronztükrük előtt. Manapság nem minden fodrászszalon tudná a copfok, a vendéghajból készített, furfangosan bodorított kontyok, a haj tincsek, a parókák és a hajtűk olyan változatos sokaságát kínálni, mint amilyenek ezeken a szobrocskákon láthatók. öt évezreddel ezelőtt a bronzkori férfiak — akárcsak mai utódaik — szintén nem idegenkedtek attól, hogy gondosan ápolják külsejüket. A mai szakállas férfiaknak a régészek a kiborotvált, gondosan bodorított, sőt tarkára festett szakállak és bajuszok bő választékát ajánlhatják a régi modellek alapján. 2 DOHÁNYGYÁR
