Egri Dohánygyár, 1981 (10. évfolyam, 1-12. szám)
1981-07-01 / 7. szám
Dobban igazodva... Talán a tavalyinál is nehezebb feltételek között növelte exportját népgazdaságunk az első öt hónapban — állapította meg az MSZMP Központi Bizottsága legutóbbi júniusi ülésén. Az esztendő első felében tovább romlottak a hazai gazdasági munka nemzetközi feltételei, a beszerzési és értékesítési lehetőségek a világpiacon. így további erőfeszítésekre lesz szükség 1981. második felében, hogy a terv által előírt egyensúlyi feltételek teljesüljenek. Különös tekintettel a tartós eredményt biztosító minőségi változások érdekében, a termelési szerkezet átalakításában, a külgazdasági egyensúly javításában, A termelés az értékesítéssel összhangban ágazatonként eltérően alakult. Az ipari termékek értékesítése valamelyest a tervezettől gyorsabban nőtt. Mindéhez a szükséges anyag, energia és munkaerő biztosított volt. A mezőgazdaságban elismerésre méltó az üzemek helytállása. Megküzdve az időjárással, komoly erőfeszítések árán pótolták az elmúlt őszi időszakban elmaradt vetéseket és rendben elvégezték az akutális munkákat. Az egész népgazdaságban beruházásokra csaknem öt százalékkal kevesebbet költöttek, mint tavaly ilyenkor. Növekedett viszont a gépi beruházások száma a épületekéhez képest. Tovább javult a külkereskedelmi munka is. Ennek eredményességét bizonyítja, hogy öt hónap alatt 8 százalékkal bővült a kivitel és csaknem három százalékkal a behozatal. A kivitel növekedése döntően a mezőgazdaság és élelmiszeripari exportból származott. A Központi Bizottság felhívta az üzemek, a vállalatok, a szövetkezetek irányítóit és dolgozóit, hogy az év hátralevő részében még jobban igazodjanak a gazdálkodás változó feltételeihez. A belföldi felhasználásnak ugyanis a nemzeti jövedelem növekedésével kell összhangban alakulnia: Változatlan feladat a gazdálkodás és a külpiaci értékesítés hatékonyságának javítása. Mindezek érdekében a közgazdasági szabályozórendszer következetes alkalmazásával is ösztönözni kell a vállalatokat az anyag- és energiatakarékosságra, a helyes létszámgazdálkodásra, a jövedelmezőség fokozására. Az idei terv teljesítése alapvető jelentőségű a VI. ötéves terv egésze szempontjából. Kétségtelen nehezebb külpolitikai helyzetben kell megoldanunk a nagyobb feladatokat, mégis megvan a lehetőség arra, hogy töretlenül tovább haladjunk az MSZMP XII. kongresszusa által kijelölt úton. Ehhez egységes akarat, aktív közreműködés kell, ami eddig is megvolt és a jövőben is megmarad, a dolgozó tömegektől. Mentusz Károly Mezőgazdasági enciklopédia A bolgár mezőgazdaság lendületes fejlődése, az ország gazdasági életében betöltött jelentős szerepe, a mezőgazdasági tudományok színvonala, megokolják, sőt szükségessé teszik egy vele foglalkozó nagyobb szabású tudományos mű kiadását. Kriszto Daszkialov akadémikus vezetésével kiváló szakemberek készítik elő a három kötetesre tervezett mezőgazdasági enciklopédia közreadását. Az enciklopédia előreláthatólag 9000 cikket foglal majd magában a mezőgazdaság egész területéről, történetéről, jövendő távlatairól. Gazdag életrajzi anyag egészíti ki a cikksorozatot. Elkészült a vállalat VI. ötéves terve (Folytatás az 1. oldalról.) fogjuk eszközölni, amennyiben ezt a költségnövekedést felettes szerveink a termelői árban elismerik. A vállalati eredmény alakulása részben a tervezett termékszerkezet változás, részben a már említett műszaki és szervezési intézkedések eredményeként a tervidőszak folyamán évről- évre növekvően a tervidőszak végére eléri a 71 millió Ft-ot, amely, az 1980. évi 44,7 millió Ft-os bázishoz képest 58,7 %-oS növekedést jelent. A nyereségből képezhető érdekeltségi alapok kialakításánál szem előtt tartottuk, hogy dolgozóink személyi jövedelme évről-évre e- gyenletesen, mintegy 6 Vokal növekedjék és ugyanakkor fejlesztési és beruházási célkitűzéseinket is megvalósíthassuk. így az 1981-re már korábban tervezetten túl, a tervidőszak további éveire évente 3 millió Ft-os R alapot terveztünk, amelyet meghatározott rendeltetésű és közvetlen pénzbeli kifizetésekre kívánunk fordítani. Ez a részesedési alap bérfejlesztési befizetést nem tartalmaz, minthogy bérfejlesztési elképzeléseink között nem szerepel olyan nagyságrendű bérfejlesztés, amelynek adó vonzata lenne. A személyi jövedelem és a fejlesztés közötti összhang, illetve a fejlesztési célokra fordítható összeg dinamikusabb növekedése azért is szükséges, mert a tervidőszak végére, vagy a VII. ötéves terv időszakára szeretnénk a kétműszakos munkarend feltételeit megteremteni, másrészt műszakifejlesztéssel és beruházással megalapozni a későbbi személyi jövedelmek egyenletes és nagyobb ütemű növekedését is. Fejlesztési alapunk így évről-évre dinamikusan növekszik. Az amortizációból eredő résszel együtt öt év alatt mintegy 100 millió Ft- ot tesz ki. Feladatok Ahhoz, hogy fenti elképzeléseinket meg tudjuk valósítani, minden munkahelyen maximálisan törekedni kell a munkaidő jobb kihasználására, az anyagokkal és az energiával való észszerű takarékosságra. Tervezésünk során igazodva a népgazdasági elvárásokhoz, az eddigieknél szorosabb anyag- és költségnormákkal terveztünk, és a tervek teljesítése így minden területen átgondolt irányítást és fegyelmezett végrehajtást igényel. Bárdos Miklósné dr. váll. gazd. oszt. vez. MEGVALÓSULT: Az ötnapos munkahét Amikorra a lap júliusi száma megjelenik már egy hónapos tapasztalattal gazdagodva beszélhetünk arról, amit az új munkarend, az ötnapos munkahét jelent, egyrészt megnövekedett munkahelyi feladatainak, másrészt megnövekedett szabad időnk szempontjából. Bár ez utóbbi is felvet jónéhány vállalati feladatot, gondot a szabad idő kulturáltabb és hasznosabb eltöltéséhez szükséges feltételek megtcrmtése kapcsán mégis úgy vélem, hogy pillanatnyilag a vállalat vezetését nem ezek foglalkoztatják elsősorban. Az elmúlt hónapokban már igen széles körben ismert és népszerűvé vált az „ezertizenhármas”, egész pontosan az 1013/1981. IV. 27./ MT. számú határozat, ami lehetővé tette, hogy azokban a folyamatosan ill. három műszakban termelő üzemekben ahol a fizikai dolgozóknak legalább a fele ilyen munkarendben dolgozik, már 1981. július 1-től áttérjenek az ötnapos munkahétre, amennyiben annak műszaki, termelési és gazdálkodási feltételeit a vállalat önerőből biztosítani tudja! Ezekről a feltételekről, az ebből fakadó vállalati feladatok körvonalazásáról már esett szó lapunk egy korábbi számában is. Azóta a tervből valóság lett, s az elképzelések most válnak valóra. Régi mondás, hogy „a puding próbája, hogy megeszik”, a tervezett intézkedések célszerűségét, realitását és hatékonyságát is csak a gyakorlatban való alkalmazás igazolhatja. Ennek ellenére már most úgy ítélhető meg, hogy e munkarendre történő áttérés igényelte intézkedések képesek lesznék biztosítani azt, hogy a vállalat a csökkentett munkaidő-alap ellenére zavartalanul teljesítse termelési gazdálkodási feladatát. A munkaidő kiesés pótlása már önmagában is igen komoly feladatot jelent, hiszen a közvetlen termelés vonalán több, mint 30 ezer óra kiesik, s á termelést kiszolgáló fizikai területeken még további 13 ezer óra. Ezen túlmenően az anyagok és a készáru folyamatos be-, illetve kiszállításáról is gondoskodni kell. Az óvodai- és böcsődei nyitvatartás megszervezése éppúgy a feladatok között szerepelt, mint az egyes területek munkaidőrendjének szabályozása, s végül, de mondhatnám: elsősorban, a bérek kérdése. A május hónapban közreadott program ezzel kapcsolatban a következőket tartalmazza: Az ötnapos munkahét bevezetésével egyidejűleg: — a háromműszakos munkarendben dolgozók heti munkaideje 43 óráról 40 órára; — az egy- és kétműszakos munkarendben dolgozók heti munkaideje 44 óráról 42 órára; — a cigarettaelőkészítési üzemrészben a két műszakban dolgozóknál 42 óráról 40 órára csökken a heti munkaidő. Az egyműszakos nem fizikai munkahelyeken a munkahelyen eltöltött idő 8 óra 45 perc, ez heti 43 óra 45 percet jelent, amiből öt napra a munkaköri szünet (ebédidő) 1 óra 45 percet tesz ki, s a munkaidő itt is 42 óra. így az irodákban dolgozók továbbra is reggel fél 8-kor kezdenek, de most már negyed ötig dolgoznak. Az egyműszakos fizikai dolgozók munkabeosztása 7 órától háromnegyed 4_ig tart. Az ötnapos munkahét bevezetésével egyidejűleg a munkaközi szünetnek (ebédidőnek) a törvényes munkaidő terhére történő kiadását meg kell szüntetni. A két- és háromműszakos munkarendben dolgozók a munkaidőt továbbra is megszakítás nélkül töltik el. Az ebédidő igénybevételére a munkaidő kezdetén vagy végén van lehetőség. A munkaközi szünetre fizetett díjazás megszüntetésével kieső jövedelemcsökkenés ellensúlyozására 1981. július 1-től 0,40 Ft óra alapbérrendezésre került sor. Azokban az esetekben, amikor vállalati érdekből történő munkaerő-átcsoportosítás következtében a dolgozó heti munkaideje is megváltozik, a dolgozó részére az általa ténylegesen teljesítendő munkaidőt kell munkateljesítmény és bérelszámolás szempontjából figyelembe venni. Ez azt jelenti, pl. hogy az egy- ill. kétműszakos területről háromműszakos te. rületre kisegítésre, helyettesítésre áthelyezett dolgozó munkarendje a hét ill. a hónap további részében az új munkahelyének megfelelően alakul, a különbséget nem kell ledolgoznia. A munkaidőalap csökkenése miatt — a havidíjas dolgozók kivételével — az órabérek emelésére is sor került: — a 42 órásról 40 órás munkahétre történő áttérésnél 5%-os; — a 43 órás munkahétről 40 órásra történő áttérésnél 7,5°/'o^os; — a 44 órásról 42 órás munkahétre történő áttérésnél 4,8%-os a béremelés mértéke: Ezek az emelések az adott területen dolgozókat egységesen érintik! A fenti intézkedések azokat a feladatokat fogják össze, amelyeket a vállalatnak kell megtenni, de természetesen az összfeladatot illetően ettől többről van szó. , / Hiszen pusztán a bérintézkedések önmagukban olyan terhet jelenítenek vállalatunknak, amelyet csak akkor tud különösebb gond (adóbefizetés nélkül) megvalósítani, ha a vállalati nyereség a tervezettől magasabb lesz. A termelés létszámigényének biztosításához is szükséges a csökkent munkaidőalap jobb kihasználása. Tehát egészen egyszerűen arról van szó, hogy ezeket a vállalt terheket, — amelyek az ötnapos munkahét bevezetéséből erednek — csak akkor lehet normálisan elviselni, ha mindenki részt vállal ebből. Igen nagy szükség van ennek tudatosítására, és megértésére minden munkahelyen, hogy az előzetes program az elvárások teljesítését nemcsak papíron, hanem a gyakorlatban is bizBarátaink életéből Szovjetunió A Szovjetunióban a mező- gazdaságban foglalkoztatottak kétharmada felső-, illetve középfokú iskolai végzettséggel rendelkezik. (A forradalom előtt a lakosság háromnegyede írástudatlan volt.) Mintegy 45 millióan — azaz csaknem minden második falusi — állandó tagjai a helyi könyvtáraknak. Egy falusi ember évente átlag 17 mozi előadást néz meg. A kis településeken élő családok több mint háromnegyedének van televíziója. A kolhozparaszt-csa- ládoik jövedelmük egyhato. dát költik kulturális szükségleteik kielégítésére. A falvakban 120 ezer klubház, 200 ezer könyvtár és 128 ezer filmszínház működik. A kis településeken lakók egyre nagyobb arányban vesznek részt a kulturális rendezvényeken. Az elmúlt tíz évben a falusi családokban a televíziós készülékek száma 4,2-szeresé- re. ugyanakkor a városi családokban 2,6-szaresére nőtt. Ez a falu kulturálódá- sánaik erőteljes felgyorsulását mutatja. Igaz viszont, hogy a vidékiek nehezen jutnak el például színházba. A vidékiek nemcsak „fogyasztói”, hanem „termelői” is a kulturális értékeknek. A falvak lakói közül egyre többen kapcsolódnak be az öntevékeny zenei-, színházi- és irodáim! szakkörök, tác- csoportok munkájába. Sokakat vonzanak az amatőr festő- és fényképészcsoportok, valamint a filmkészítés műhelyei. A Szovjetunióban még sok olyan falu van, amelyben a lakosság száma nem haladja meg a négyszáz főt, tehát ezöken a településeken nem célszerű klubot vagy képtárat létrehozni. A klubok, színházak és mozik látogatását pedig a nagy távolságok és a még rossz vidéki utak nehezítik. Mégis, főleg a kevés szabad idő (különösen aratáskor) az elsődleges oka annak, hogy a vidékiek nehezebben jutnak hozzá a kultúra értékeihez. A vidéki lakosság szabad idejének nö_ velése, a munka aránytalanságának kiküszöbölése (a téli és az aratási időszak közötti különbség megszüntetése. illetve csökkentése) azonban bonyolult feladat, amelyet elsősorban a mező- gazdsági termelés szervezésének tökéletesítésével, iparszerűvé tételével és agroipa- ri komplexumok létrehozásával oldanak meg. Már most sok nagygazdaságban bevezették a nyolcórás munkanapot, tehát olyan hosszú a munkaidő,' mint az iparban. NDK A Német Demokratikus Köztársaságban a nők 87 százaléka dolgozik vagy tanul. Az NDK lányai és asz- szonyai az államigazgatási apparátusban ugyanúgy jelentős szerepet játszanak, mint az ipari termelőüzemekben, a mezőgazdaságban. a különféle tudományos intézményekben, ezzel együtt is növekszik a csa- ládálapítók száma, a gyermekek vállalása. Elérkeztünk a félév végéhez. Ez az első mérlegkészítési időpont az évben, amikor az adóhatóságok felé is számot kell adnunk tevékenységünkről, eredményeinkről. Filteres cigarettából 3 720,3 millió db-ot állítottunk elő. Annak ellenére, hogy ez csaknem 107 millió darabbal (3,0%-kal) több mint az előző év hasonló időszakában, mégis mintegy 20 millióval (0,5%-kal) elmarad a tervezettől. A mennyiségi teljesítésen belül jelentős átrendeződés figyelhető meg a gyártmányszerkezetben. Túl- gyártás mutatkozik Fecskéből, Symphóniából és Helikonból, míg lemaradás van a programtól Románcból, illetve Filtolból. Készáru-értékesítési programunkat ez a lemaradás, illetve átrendeződés nem zavarta, sőt éppen a DOHÉK igényeinek megfelelően alakítottuk így a termelésünket. Szivartermelésünk továbbra is jelentősen elmarad a tervtől és a bázistól, de a fogyasztói igényeknek még eleget tudtunk tenni. Készáru-termelési értékünk 566 millió Ft. Ez több. mint 10%-kal több, mint a bázisban, de a tervhez hasonlítva — a cigarettatermelés csekély, és a szivargyártás jelentős elmaradásának eredményeként — 1,1%-kal alacsonyabb. Terméksoros termelési értékünk 23 965 eFt. Ez 1,6%- kal illetve 2,8%-kal elmarad a bázistól és tervtől. Átlagos létszámunk — mint ahogy azt előre jeleztük — a félév végére elérte a .tervezett 1018 fős szintet. Ezt azonban csak úgy tudtuk elérni, ha a félév utolsó harmadában a tervezett alatti létszámot tartottuk. Ez azonban egy-két munkahelyen, az átcsoportosítások ellenére feszültséget okozott. Ez a lecsökkent létszám a II. féléves létszámgazdálkodásunkat teszi „könnyebbbé”, kiegyensúlyozottabbá. Bérgazdálkodásunkról, (a cikk megírásának idején) még csak várható adatok állnak rendelkezésre. Ezek szerint a vállalati béralapunk 4,2%-kal haladja meg a bázist, és bérszínvonalunk is lényegesen — 7,9%-kal magasabb a tavalyinál. Ügy gondolom, hogy a bérszínvonal ilyen mértékű emelkedése országos viszonylatban is kedvező. Termelékenységi mutatóink a bázist meghaladják, de a tervezettet, a termelési érték alacsonyabb volta miatt nem érik el. A félév folyamán az anyagellátás nem volt zavartalan, bár ebből a termelés átütemezése, vagy helyettesítő anyagok felhasználása eredményeként termeléskiesés nem jelentkezett. A legnagyobb problémák a dohányanyag-ellátás területén jelentkeztek, ahol részben a szállítások nem megfelelő ütemezése, részben az imiportdöhányok jelentős késéseT veszélyeztette a termelés folyamatosságát. A féléív végén zökkenő- mentesen, rendben lebonyolódott a füstszűrös Symphó- nia vágat vásárlása és Egerbe szállítása. Beruházási, fenntartási tevékenységünk tervszerűen folyt, rendben beindult az éves nagykarbantartás. Vállalati eredményünk várhatóan 40 millió Ft körül alakul majd, ami jelentősen meghaladja a tervezettet. Az ezt kiváltó okokról majd a következő számban adok tájékoztatást, amikor már végleges mérlegadatok is rendelkezésre állnak (majd. Július, hónap vége felé ül össze a műszaki konferencia, az aktuális és folyamatos problémák megtárgyalására. Elkészítettük, és határidőre benyújtottuk vállalatunk VI. ötéves, tervét. A tervet, amelyben egyenletes fejlődést irányoztunk elő a vállalati tevékenység valamennyi területén, június 22-i ülésén jóváhagyta az szb és bizalmiak együttes ülése. Takács György DOHÁNYGYÁR
