Egri Dohánygyár, 1980 (9. évfolyam, 1-12. szám)

1980-05-01 / 5. szám

üimkavédelem Mit kell tudni az új rendeletről? MINT ISMERETES, a munkavédelmi jogszabály- rendsizar a kötelmiúltbain korszerűsítésre került. A muinikiavédelemről szóló 47/1979. (XI. 30.) múiniisizter- tainécsi nenideLetttel egyidő- ben megszűnt az 1966 óta érvényes Általános Baleset- elhárítás és Egészségvédő Óvórendszabáily. közliismert nevén az ÁBEO. A .tudományos technikai haladás a itársadalmd-gazda- sági változások folyamatosan megkövetelik a munkiavé- delmi előírások tartalmá­nak és szerkezetének kor­szerűsítését. Ha figyelem­be vesszük, hogy a munka­védelmiét érintő alapvető rendelkezésiek másfél évtize­des múltra tekintenek vissza, az azóta bekövetkezett vál­tozások időszerűvé tették a változtatásokat. Indokolttá tette a korszerűsítést az is, hogy az elmúlt évtizedekben túlszabályozottá vált a mun- ikavédieüiem. A szakmai óvó- rendszabályok, valamint az ágazati, illetve felügyeleti szervek munkavédelmi jog­szabályai zömében túlzott centralizáltságot eredményez^ tek és ezáltal mjarewé tet­ték 'az előírások követelmé­nyeinek alkialmiaizását. Az, új jogszabály jaletősége abban, van, hogy — a fedszabadulás óta első esetben határozza meg minisztertanácsi rendeliet szintjén a munkavédelem alap- és kieretkövetel- ményeilt; — a népgazdaság egészére egységes követelményeket támaszt; — rögzíti a minisztertől a beosztott dolgozóiig, a ter­vezéstől a létesítésen és üzemeltetésen keresztül a karbanltiamtáisig az elvárá­sokat és a kövatamiénye- kiet; — munkavédelmi követelmé­nyeket beágyazza a terme­lésbe. a technológiába, a gazdálkodásiba és miás te­vékenységbe, ezáltal is növelve a vezetők eziirá- nyú felelősségéit; — többsizinttien szabályozásiból adódóan,. követelményeit tekintve egységes, a meg,- oi,dások módozatait fi- gyelemibe véve, ugyaniak­kor rugaimas rendszert O [1 AZ ÜJ JOGSZABÁLY je­lentőségét hangsúlyozva ter­mészetesen azt sem. túlérté­kelni, stem lebecsülni nem szabad. A munkavédelemről szóló minisztertanácsi ren­delet önmagában nem oldja meg a meglévő problémákat, nem hat automatikusan. Megítélésem szerint azonban jó jogialap ahhoz, hogy a munkavédelmi követelmé­nyeket — harc, vita árán, kemény munkával — még következetesebben érvénye­sítsük. A felsorolt központi ren­delkezések. — az ágazati és felügyeleti jogkörök elhatá­rolásával — egységesen egy­másra épült, az egységes ágazatokra, gazdálkodó szer­vezeteikre egyértelmű rendel­kezések kiadását 'teszik lehe­tővé. Megszüntethetővé válik az egymásnak ellentmondó szabályozás. A munkavédelemiről szóló 47/1979. (XI. 30.) MT számú rendelet, (a továbbiakban MT) személyi hatálya kiter­jed valamennyi olyan mun­kával összefüggő tevékeny­ségre, amelyet valamilyen jogviszony alapján végeznek. Üj vonása a rendeletnek, hogy a jogszabály hatálya kiterjed a szervezett társa­dalmi munkára ist A szervezett társadalmi munkán a gazdálkodó szer­vezet által kezdeményezett, irányított vagy j.óváhagyoltit, illetőiéig előzetes bejelentés alapján tudomásul vett mun­kavégzés értendő. Az olyan munka tehát, amelyről a gazdálkodó szer­vezetnek tudomása nem volt, illetve amelyiket helyeslőleg tudomásul nem vett, nem számít szervezett társadalmi munkának. A szervezett társadalmi munka során az MT-jban előírt feltételek biztosítása annak a kötelessége, akinek a területén, a munkavégzés folyik. összefoglalva el- imondható tehát, hogy aiz MT hatálya a Magyar Nép- köztársaság területére, a népgazdaság egészére kiter­jed. FEL KELL HÍVNI a fi­gyelmét arra, hogy az ÁBEO hatályon kívül helyezése nem érinti az ágazati óvórend- szabályok (BEO-fc) hatályait, mindaddig hatályban marad­nak. amíg valamely szabály vagy szabvány kifejezetten hatályon kívül nem helyezi azokat. — Várkonyi József — „Rendet, tisztaságot a munkahelyeken május 1-re” címmel országos akciót hir­detett a SZOT, amelybe az SZMT Munkavédelmi Osz­tálya felhívása alapján vál­lalatunk is csatlakozott. Szocialista brigádvezetttk tanácskozása Pécsett A dohányiparban 3410 szocialista brigádtagniak — szorosan együttműködve a nem brigádtagiokikall — si­került négymillió dohányzó igényét kielégíteni. Hogy az igényiek kielégíté­se még kilegyensúlyototttalbib legyen, a minőség javítása mellett, ezek lehetőségeire, illetve tartalékaink éssze­rűbb alkalmazására szület­tek javaslatok Pécsett, a dohányipari tröszti brigád- vezetői értekezleten. Bordács István vezéirlilgaiziglaitó vitain­dítójában hallhattuk a „Dolgozz Hibátlanul” mun­karendszer nagy jelentőségét aiz egész dohányiparban. E munkarendszer adhatja azt iá 'lehetőségét, mellyel aiz ipar az éves tervet teljesíteni tudja- Az értekezleten hozzá­szóló brigád vezetőktől hal­lottunk heszámodókiat: sike­rükről, 'gondjaikról, vagy ép­pen javaslataikról. Hogyan é’nek azon lehe­tőségekkel, mit a brigádmoe- gialam hármas jelszava fo­galmaz meg: — Fokozott felelősségérzés a végzétt munkáknál. — Brigádok segítőkészsiégie és feM'ősségéirzete a rászo­rulók iránt. PL: paitronáiá- sok. iskolák, óvodák, sízociá- lis otthonok stb. — Mia már a magasabb szakmai ismeret elengedhe­tetlen, szükségessé vádit az iparban dolgozók tudásának gyarapítása. •— Orbán Jóizsefné ÉDOSZ elnöke, hozizásizólásában ki­fejtette: a dohányipar tudta legkiegyensúlyozottabban el­látni a fogyasztókat az élel­miszeri partban. amit egyértel­műen bizonyítottak a tanács­kozáson elhangzott beszámo­lók. Ezekből a itennliiakarás az emberi gondolkodással párosulva érték el azokat aiz eredményieket, melyeket a cigarettagyártók és dohány­termelők éritek el. A további munkánkhoz sok sikert, a családi élethez sok boldogságot kívántak a ta­nácskozáson résztvevő szo­cialista brigádvezetőkön ke­resztül miinden dolgozónak, melyeket a hozzászólók, a gazdasági vezetők kérték tolmácsoljunk. Én közzétet­tem. azt hiszem mindany- nyiunk nevében mcxnidhátíom : köszönjük. — Bukta — Az akció keretében tovább folytattuk a munkahelyek csinosítását, az udvar, a gyárkörnyék parkjainak ta­vaszi munkáit. Csillogóvá váltak az ablakok, csempék a brigádok takarítási meg­mozdulása eredményeként. A május 9-i ünnepségen, ahol Bordács István vezér- igazgató a Szakma Kiváló Brigádja kitüntetéseket adta át — úgy nyilatkozott, hogy ez a rend és tisztaság min­denkinek például szolgál. A rendet továbbra is tart­juk, a munkahelyeket csi­nosítjuk és természetesen be­nyújtjuk pályázatunkat —az eddig végzett munkánk alapján — azt remélve, hogy sikerül az elsők közé bejut­nunk! Az SZMT Munkavédelmi Osztálya ugyanis folyamato­san értékeli a versenyt. Egy lépéssel közelebb a szakmunkás­bizonyítványhoz A közelmúltban két cso­port érkezett el a számadás időpontjához. Előbb a második harmad­ban. tanulók bizanyítolttták, hogy koimioilyan veszik a ta­nulást és három tárgyból — mikrobiológiából, elékitro- technákából és üzismgiazda- ságtanból — szóban, szak- rajzból írásban tettek vizs­gád 13 vizsgázó volit ebben a csoportban, Az előző évek­től eltérően lényeges tudás- különbség nem volt most a tantárgyiak között, hisz a hallgattok mikrobiológiából 4.2-eis, elektrotechnikából 3,5-ös, üzemgazdaságtaniból 4,1-es átlageredményt éritek el. A csoport átlagosztályzata 4.0. Valamiennyien eredményes tanulásról tettek tanúbizony­ságot, közepes átlagered­ménynél gyengébb nem volt. Legjobb eredményt a cso­portban Simon Móirltonné ért el, valamennyi tárgyból jeles osztályzatot kapott, őt követte Nagy Hajnalka, aki­nek eredménye 4,7. A szeptemberben indult 'második csoport 'kezdő lét­száma 21 fő volt. Az első vizsga idejére 16 főre apadt létszámuk. Négy tárgyból — matematikából. fizikából, kémiából és biológiából — tettek most vizsgát. A csoport igen lielikáiisme- retesen, szorgalmasan készült a vizsgákra, de azért lát­szott, hogy ez az első vizs­gájuk. Az izgalom bennük jóval több volt annál, amit úgy szoktunk nevezni, hogy „egészséges vizsgadrukk”, és ez nem oldódotlti, hanem fo­kozódott az egyéni felelések alkalmával. A feleletek „könyvízűek” voltak. Ebből iazt a következtetést is le 'kell vonnunk, hogy gyak­rabban kél! számonfcérmlii, be­széltetni a bállliglaitákalt, hogy kifejezőkészségük fejlődjön, és a szakmunkásvizsgán ilyen problémáik ne legyenek. Ettől eltekintve a vizsga eredményes volt, hisz vala­mennyien tovább folytathat­ják tanulmiányalilkát a máso­dik harmad tantárgyaiból. A csoport átlageredménye: 3,7. Nagy eltérés a tantár­gyaik között itt sem mutatko­zott. Igen szép feleleteket hal­lottunk Ferencz József Ist­vántól és Román Zsuzsan­nától. Mindketten valameny- nyi tárgyból jeles osztályzatot kaptak. Külön dicséretet ér­demelnek, Ludányi Jenőmé, aki 4,7-es. Bárány György, Farkas Kálmánná és Ko­vács Istvánné akik 4,5-ös átlageredményt értek el­Valamennyi dolgozónknak, ákik vállalták a munka, csa­lád melletti tanulást azt kí­vánjuk, hogy a kisebb hiá­nyosságot kiküszöbölve ha­ladjanak tovább a megkez­dett úton és szerezzék is meg a szakmunkás-bizonyít- ványit. — NB — A szakszervezeti választásokról A SZOT 1979. december 14-án hozott határozata alap­ján a szakszervezeti szerve­ket újjá kell választani a bizalmiaktól a Központi Ve­zetőségig, s a választásokat 1980. április 1—november 10 között, kell megtartani. A választásokkal egyidő- ben kerül sor a vállalatok, üzemek, intézmények szint­jén azokra a szervezeti vál­toztatásokra is, amelyek a jobb, hatékonyabb működést kívánják biztosítani. Ennek megfelelően az ed­digi műhelybizottsági rend­szert főbizalmi rendszer váltja fel. Ez vállalatunk vonatkozásában azt jelenti, hogy az eddigi 3 műihelybi- zottsági titkár funkciója 6 főbizalmi között oszlik meg. A megosztás azon túl, hogy felére redukálja az egy-egy főbizalmira jutó taglétszá­mot, lehetővé teszi, hogy te­rületileg homogénabb foglal, kozási körök, feladatok ke­rüljenek egy-egy főbizalmi­hoz, s így alaposabban tud­jon foglalkozni a területéhez tartozó gazdasági és szociá­lis kérdésekkel. A választások előkészíté­sét a vállalati SZB már az elmúlt év végén megkezdte, a jelölőbizottság is tevékeny­kedik. Április hónapban megvoltak a bizalmi válasz­tások is, melynek során 41 bizalmit választottak, s ezen belül 29 régi bizalmi kapott ismét „bizalmat”, 12-en pe­dig, mint újoncok kezdtek e szép, de cseppet sem köny- nyű társadalmi funkcióhoz. A bizalmi választásiakat egyébként az is jellemezte, hogy jó egynéhány csoport­ban több jelölt is volt, és akadt olyan csoport is, ahol nem a jelöltekre adták sza­vazatukat a tagok, hanem maguk jelöltek s választot­tak új embereket a bizalmi és bizalmihelyettesi tisztsé­gekre. E cikk megjelenéséig már az is eldől, hogy kiket vá­lasztanak főbizalminak, sőt a május 22—i vállalati szak- szervezeti küldöttgyűlésen a szakszervezeti bizottsági választások is lezajlanak. A szakszervezet, mint a dolgozók érdekvédelmi szer­ve tevékenykedik. Az új, a nehezebb gazdálkodási kö­rülmények között nem lesz könnyű dolguk a szakszer­vezeti tisztségviselőknek. Amikor szavazunk ezért is vesszük nagyon fontolóra, hogy alkalmas emberek ke­rülnek-e ezekre a posztok­ra. A frissítés, fiatalítás minden szinten fontos, mert a fiatalos lendület és a sok­éves tapasztalat ötvözése csak előnyére válhat a szak- szervezeti mozgalmi munká­nak. — B — Újítások A tűzvédelemről Az elmúlt hónapokban több helyiem is felvétődöitt a dohányipar tűzvédelmi helyzete, megelőző tűzvódtel- mi felkészültsége. Túl azon, hogy a Hajdú-Bihar megyei TűzoKóparanicsnjakság átfogó módon vizsgálta a DOVÁT tűzvédelmi irányító tevé­kenységét. vizsgálták az egyes vállalatok tűzvédelmi felkészültségét az liUetéfcés megyei parancsnokságok is. A vizsgálatok eredményeit — figyelemmel az egyes vál­lalatoktól beküldött éves je­lentések tartalmára is — a Tröszt Igazgatótanácsa ez év februárjában tárgyalta, meg, és hozott megfelelő intézke­déseket. A vállalatok által megvalósítandó megelő­ző tűzvédelem lényegében hármas alapon nyugszik. Az egyik a tűzvédelem műszaki- technikiai felsizerelitsége, a másik a dolgozók elméleti és gyakorlati tűzvédelmi felké­szültsége (és fegyelmié!), s a harmadik — ami az előző kettőt tulajdonképpen össze­köti és egységbe foglalja — a vállalat tűzvédelmi szer­vezete. Annák ellenére, hogy vál­lalatunk jelentős összegeket fordít a megelőző-tűzvédelem műszaki-technikai oldalának fejlesztésére (1979. évben hozzávetőleg 120 000,— Fit— ot), tisztában kelll azzal len­nünk, hogy bizonyos gondo­kat egyelőre nem tudunk megoldani. Ilyen gondunk pl., hogy a dohány- és készáru raktárunk egy része még mindig fiaszerkezetes, — hogy esetenként ország­szerte nehézségek vannak korszerű kismotoros tűzoltó- fecskendő és néha még kézi tűzoltókészülék beszerzése terén is, — hogy anyaghiány miatt legalább 2 éve húzó­dik a tűzoltóvíz-körvezeté­künk 'és a tűzcsapok (csat- Lakozócsonlkiök) felújítása, — stb. Ezek a nehézségek azonban egy vállalatnak sem adnak felmentést arra az esetre, ha területén tűz ke­letkeznie. Ez tehát azt jelen­ti, hogy erőfeszítéseiinket a másik két területen kell fo- koznunk^ o|tt kéll kiegyenlí­teni a műsizáki-tecnihiitoai terület objektíve létező hiányosságait­Nagy súlyt kell tehát fek­tetnünk a dolgozók tűzvé­delmi oktatására, .képzésére és továbbképzésére. Igaz, hogy minden új felvételes dolgozónk — munkábiaállós előtt — megfelelő színvonalú tűzvédelmi alapoktatásban részesül, és aiz is, hogy fizi­kai dolgozók esetében ne­gyedévemként — a nem fizi­kai dolgozók esetében pedig évienként — biztosítjuk az ismétlődő tűzvédelmi Oktatás megtartását. Meg­alapozott azonban az az igény is, hogy növelni kell az oktatások hatékonyságát. Ezért is határozott úgy az igaizigatótaniács, hogy az Ipar azon vállalatainál, melyek­nél mégnem vezették be, ez év folyamán meg kell te­remteni az audiovizuális ok­tatás feltételeit. Tűzvédelmi szervezetünk évek óta az előírásoknak ■megfelelő keretek között véigzi tevékenységét. A Tűz­védelmi Bizottság tagjai ren­delkeznék a részűikre 'előírt vizsgával és múlt év decem­berében — központilag irá­nyított tanfolyam elvégzése után — letették az alapfokú vizsgát a tánytiegies igényiek­nek megfelelően átszervezett tűzvédelmi megbízotti háló­zat tagjai ás. A lűzvódselmi szervezet fontos egységeként végzi munkáját ia vállalati tűzolltó- csapat, annak férfi és női raja. A Járási és Városi Tűzoiló-param,csmokság által jóváhagyott Miképzési terv szerint, rendszeresen megtar­tott foglalkozásokon sajátít­ják el vállalati tűzoltóink a munkájukhoz szükséges el­méleti és gyakorlati ismere­tekét. A megelőző tűzvédel­mi. tevékenység néUkülözhe- tietlen kiegészítői a tűzvédel­mi versenyek. Azt mondhatjuk, hogy vál­lalatunk három ilyen ver­senyben vesz részt. Az első — és italán a legalapvetőbb — a Dohányipari vállalatok között évek óta folyó meg­előző tűzvédelmi verseny. Bár ilyen versenyen első, vagy második helyre még nem kerültünk, aiz elért harmadik, illetve negyedük helyezések mégis azt bizo­nyítják, hogv dolgozóink ko­molyan veszik a megelőző tűzvédelmi teendőikét és felelősségeiket. Az 1979. évi verseny győztese a Nyíregy­házi Dohányfermentáló Vál­lalat lett, amely — miután. 1971 óta öt ízben végzett első helyen — az 1971. év­ben alapított vándordíját véglegesen elnyerte- Üj ván­dordíját is a NYIDOFER alapított, és 1980-ban már ennek a megszerzéséért is indultunk versenyben. .Emellett természetesen mindkét tűzoltócsapatunk in­dul .az évenként megrende­zésre kerülő járási verse­nyen éppúgy, mint a tűz,ol­tóra jók iparági tűzoltóverse- nyén is. Az előbbire ez év szeptember 7-én, az utóbbi­ra pedig ez év május 23-án kerül sor Debrecenben. Ver­senyzőinknek sok sikert kí­vánunk ! Dr. Szalóczi György Az 1980. évi újítási tévé- kenység feladatainak meg-' határozásánál vissza kell,! hogy tekintsünk az el-' múlt év eredményeire. A ; szeptember, október hóna­pokra hirdetett újítási ver­seny I. helyezését, az éves! verseny II. helyezését, az \ ; ÉDOSZ Heves megyei Bi-1 I zottsága által rendezett • éves verseny 1. helyezését! nyertük el. Az iparágnál! újításokból jelentkezett 26 milliós gazdasági ered- ■ ményhez az Egri Dohány- gyár 9,8 millióval járult! hozzá. Az újítómozgalom 1980. \ évi további eredményes j fejlődése érdekében a vál- < lalati terveket érintő meg! nem oldott újítási feladat- \ tervi pontokra magasabb [ újítási díjat alkalmazunk. Az ez évi újítási tevékeny- í séget illusztráló számsze­rű adatok azt bizonyítják, | hogy az alkotói kedv nem ; hanyatlott. Hat javaslattal több érkezett, mint a múlt! év hasonló időszakában. Számszerű adatai a követ­kezők: benyújtott 24. elfo­gadott 8, megvalósult 13. Ahhoz, hogy az elért ] eredményeinket szinten i tudjuk tartani, az újítás, 1 valamint a vállalat gazda­ságossága területén, nagy' gondot kell fordítani az < iparjogvédelmi és fejlesz- í tési tevékenységre. Az 1980- ban életbe lépett gazdasági ; szabályozórendszer újszerű, sok tekintetben más. mint < ami eddig volt — haladóbb színvonalat képvisel. A ] gyakran emlegetett haté­konyság, gazdaságosság, i jövedelmezőség, termeié-! kenység ilyen, vagy olyan J formában összefüggésben < állnak a legfontosabb ipar- i jogvédelmi kategóriákkal! licenciákkal, újításokkal. A \ gazdasági fejlődés érdeké­ben az alkotó kezdemé- i nyezéseket támogatni Heti. Sokkal jobban kell most ] kihasználnunk a racionali­zálásban, a szervezésben < rejlő lehetőségeket. Légrádi László 4 DOHÁNYGYÁR

Next

/
Thumbnails
Contents