Egri Dohánygyár, 1980 (9. évfolyam, 1-12. szám)

1980-03-01 / 3. szám

I Küldöttként a városi pártértekezleten Az utolso eivben (Folytatás az 1. oldalról.) lanságának felszámolásához való hozzájárulás, melynek során magasabb követelmé­nyekhez igazodó vállalati magatartás válik szükséges­sé. A fő figyelmet a terme­lés minőségi tényezőinek növelésére kell fordítani, s elsősorban a társadalmi ter­melés hatékonyságát kell nö­velni. A felső pártszervek kép­viselői hozzászólásaikban ér­tékelték a város kommunis­táinak munkáját és annak a megállapításnak adtak han­got, hogy ez a munka meg­felelt a követelményeknek. Ezután került sor a Vá­rosi Pártbizottság megvá­lasztására és örömmel mond­hatjuk el, hogy vállalatunk párttagságát e bizottságban továbbra is két fő képviseli. A végrehajtó bizottság tag­jaként Szarvas Aladárné elvtrásnőt megválasztották. Sor került a megyei pártér­tekezlet küldötteinek meg­választására is, és az Egri Dohánygyár kommunistái­nak megbecsülését jelenti, hogy a fontos tanácskozáson párttagságunkat 4 fő képvi­seli: Király Józsefné, Kocsis József, Márkus Gyulámé és Varga Miklósné. A felelősségteljes, jóhan­gulatú és eredményes ta­nácskozás az Internacionálé hangjaival ért véget. Dr. Domán László városi pártértekezlet küldötte Ez az esztendő az V. öt­éves terv utolsó éve. Közép­távú tervünk, a terv készíté­sekor — 1975-ben — igen szorosnak látszott minden lényeges mutatóját tekintve. Egy kicsit izgultunk is, si­kerül-e majd teljesíteni cél­kitűzéseinket. Annak ellenére jogosak voltak ezek az aggodalma­ink, hogy tervünk megalapo­zott volt, de igen szoros. Az Egri Dohánygyárat ugyanis — többek között — az is jellemzi, hogy a már elért színvonalhoz képest mindig magasabban tervez, vagyis tervünk mindig fejlődést mutat. Most az utolsó esz­tendőhöz érkezve azt mond­hatjuk, hogy teljesíteni fog­juk tervünket, sőt, jónéhány vonatkozásban túl is teljesít­jük. A tervidőszakra 33,7 mil­liárd füstszűrös cigaretta gyártását terveztük, s ebből az elmúlt négy év alatt 26,8 milliárd db-ot már legyár­tottunk, tehát ez évi „adós­ságunk” 6,5 milliárd db, amelyet minden bizonnyal teljesíteni, sőt túlteljesíteni fogunk. Eredmény, vagyis vállalati nyereség oldalról nézve a kérdést már nem ilyen ked­vező a helyzet annak elle­nére. hogy időarányos (1976 —79.) éves eredménytervün­ket 112%-ra teljesítettük, ötéves tervünk ugyanis — a szabályozó rendszer stabili­tását feltételezve — 352,1 millió forint nyereséget irányzott elő, amelyből az 1980. évi termelőirányzat 77,2 millió forint. Mint már ismeretes a köz- gazdasági szabályozó rend­szer —, s ezen belül az ár­rendszer —, 1980. január 1- től végrehajtott radikális módosítása jelentősen csök­kenti a vállalati jövedelem képződését egyfelől, másfe­lől növeli az ebből történő állami elvonást. Lényegében ez jelenti az oly sokszor hallott „kettős szorítást”. A fent említett ötéves eredménytervből levonva a négy év alatt elért nyereség összegét 44,1 millió forint nyereséget kellene 1980-ban elérnünk ahhoz, hogy telje­sítsük az előirányzatot. Ez­zel szemben a megváltozott szabályozó rendszer alapján számított és tervezett nyere­ségünk 1980-ban csupán 25,5 millió forint. Ha ezt még túl is teljesítjük, a hiányzó 18.6 millió forintot semmiképp nem tudjuk pótolni —, leg­alábbis a jelenlegi árakkal és termékszerkezettel számolva. Ez természetesen olyan té­nyező, amely független a vállalati döntéstől, sőt az igen csekély összegre zsugo­rodott vállalati nyereség is igen komoly erőfeszítést, az előzőeknél még szervezettebb munkát és még gondosabb gazdálkodást igényel. Létszámgazdálkodásunk az egész tervidőszak folyamán kiegyensúlyozott és takaré­kos volt. Az elmúlt négy év alatt a termelés +2,2%-os tervtúlteljesítését a terve­zett létszám 98,7%-ával ol­dottuk meg. Javult a lét­szám szerkezeti megoszlása, s főleg 1979-ben vált ez po­zitívabbá. A csökkenő tendenciát mutató létszámunk mellett növelni tudtuk nemcsak a cigarettatermelést, de a terv­hez képest -(-5,9%-kal több szivart is gyártottunk és 103,8%-ra teljesítettük ter­vezett dohányválogatási kö­(Folytatás a 3. oldalon.) Szocialista brigád élet Szabadalmi tár in ft ormáéi o-krreKO. könyvtárkatalogiis A Dokumentációs Szolgálat és Műszaki Könyvtár egy sor új szolgáltatással igyek­szik a vállalat különböző szintű szakembereinek segít­ségére lenni — abban a re­ményben!, hogy ezeket a szolgáltatásokat valóban igénylik. Mert az elkövetkező korszakban igényelniük kell* különösen 1980—1990. köny- nyen az emlékezés évtizedé­vé válhat, a „régi szép idők­re”, amikor egy egész évti­zed — a 70-es — az Egri Dohánygyár évtizede volt. Túlságosan bonyolultak a feladatok ahhoz, hogy ne kelljen újabb, hasonló erőfe­szítéseket tennünk, mint a DH-munkiairendszer bevezeté­sének éveiben. „Mások találták ki” A cigarettagyártásnak vi­lágszerte ugyanazok a tech­nológiai és szervezési gond­jai, mint a mieink. Ám vi­lágszerte százezrével gondol­kodnak a szakemberek ezek­nek a gondoknak a megol­dásán, és így sokkal több megoldást italálnak öt kon­tinensen, mimt az Egri Do­hánygyárban magában. Másók már kitalálták — nem. szégyen tőlük tanulni. Az Országos Találmányi Hi­vatal szabadalmi témafigye­lést végez számunkra 12 or­szág dohányiparának bejelen­tett .találmányairól, megküldi a Dokumentációs Szolgálat­nak. amely még ezen kívül figyeli a „Die Tabak Zed­Gazdasági hírek (Folytatás az 1. oldalról.) lejt a tavaly hasonló idősza­ki, 3,75% helyett 3,08% volt, tehát a kedvező eltérés a vállalt 0,1%-ot jóval megha­ladva 0,67%. Átdolgozás Február hónapban elvé­geztük a vállalati terv át­dolgozását. Az előző variá­cióhoz képest csökkentek a dohányamyagkölteégek, és valamelyest növekedett a vállalati általános költségek néhány tétele. Ezen ténye­zők együttes hatására az 1980. évre tervezett eredmé­nyünk 25,5 Miit. Március hónapban szocia­lista brigádjaink által le­adott önértékelés (brigádvál­lalások teljesítése) alapján a vállalat gazdasági vezetése és a brigádvezetők testületé együttesen dönt az egyes brigádok által elért fokoza­tokról. Takács György Kg. csv. ,tung” és az „Internationál Tobacco” szabadalmi rova­tát. Már létrehozta az Egri Dohánygyár Szabadalmi Tá­rát: az induló állomány 700 szabadalom, ami! állandóan szaporodik. A kantonrendszer a mi gyártási folyamatunk fázisain^ alapszik: eszerint: van csoportosítva a szaba­dalmak tömege, melyekről bárkinek a kívánságára tel­jes leírást kérhetünk a Ta­lálmányi Hivatalitól. A szabadalmi tár a mű­szaki fejlesztés és az újító­mozgalom kincsestára. Csak birtokba kell venni. Iroda­ház, II. emelet. Szabványosítás, üzemfenntartás A vállalat személyzetéből mintegy 100-an, kétszer kap­tak már sárgafedelű füzetet, amelynek a címe: „Informá­ció-kereső rendszer. Ezek a füzetek a vállalat kiadásában megjelent „Nemzetközi Fi- gyelő”-k, a „Dohányipar” és a Műszaki Könyvtár szerve­zés-vezetés könyvállományá­nak címeit tartalmazzák, olyan rendszerben, hogy bár­Népi ellenőrként — A hatvanas évek ele­jén Hevesen szóltak először, hogy nem lenne-e kedvem részt venni egy vizsgálatban? A kérésre annál is inkább igennel válaszoltam, mert egyrészt a megbízatást mun­kám megbecsülésének tekin­tettem, másrészt a feladat is szimpatikus volt. — És konkrétan mi volt ez? — Egy komplex felmérés keretében a földművesszö­vetkezetek tevékenységét ér­tékeltük. Dr. Szalóczi György, az Egri Dohánygyár igazgatási és jogi osztályának vezetője azóta nemcsak egri lakos lett. ki megtalálhatja, ha vala­milyen információra van szüksége, és ezek alapján kérheti a Műszaki Könyvtár­tól. Most folytatódik ezeknek az „Információ-kereső Rend- szerek”-nek a kiadása, még­pedig az OMKDK időszakos kiadványaival. Elsőként, leg­közelebb, a „Szabványosítás” és az „Üzemfenntartás” 1977. 1978. és 1979-es évfolyamai­nak címgyűjteménye jelenik meg, olyan tárgyszójegyzék­kel, mely megkönnyíti a gyors választ bárkinek a. kér­désére, akit ezekből a tárgy­körökből érdiekéi valami. Új könyvtár­katalógus A Műszaki Könyvtár szakkönyv-állománya 2000 kötet fölé emelkedett. Ebből 1703 található a könyvtár irodaházi (II. emelet) helyi­ségében, a többi osztályo­kon van kézikönyvtől’ formá­jában. Erről az 1703 könyvről ad majd ismertetést a Doku­mentációs Szolgálat most ké­szülő könyvtárkatalógusai, hanem gyakori vendége a Heves megyei Népi Ellenőr­zési Bizottságnak is. és mint társadalmi népi ellenőr egy­re több, és egyre nagyobb feladatokat kap. Ami azt is jelenti, hogy munkájával nemcsak a dohánygyárban elégedettek... — Hát valóban nem pa- naSiZikodhatom, munka, fel­adat, megbízatás van bőven. Olyan vizsgálatok irányítását bízta rám a megyei NEB például, mint az egri városi tanács lakásgazdálkodása, vagy a közérdekű bejelenté­sekkel kapcsolatos törvények betartása, és tagja voltam annak a stábnak is, amely a kisajátításokat vizsgálta meg Hatvanban. Egyik sem volt könnyű, egyszerű munka, hi­szen korántsem csak a té­mákkal kapcsolatos törvé­nyeket. szabályokat kell jól ismerni, hanem az adott le­hetőségeket, és az érintettek munkamódszereit is mérlegel­ni és minősíteni kellett. Ter­mészetesen valamennyi vizs­gálat kollektív munkával ké­szült, de még így is igen nagy felelősség hárul egyen­ként is a mukia résztvevőire. — Mit szólnak az üzemek­ben. a vállalatoknál, vagy az intézményeknél, ha „jönnek a népi ellenőrök...?” — Hát ez függ a vizsgálat tárgyától és szereplőitől is. De összességében nekem po­zitívak a ^tapasztalataim. Azt hiszem túlzás és mindenféle hazabeszélés nélkül mondha­tom, hogy megyénkben na­gyon jó. és kölcsönös a biza­lom a lakosság és a népi el­lenőrök között. Ennek pedig amely új formában, új szerzeményeket tartalmazó lapokkal bármikor pctalha- tóan, a címek ABC-sorrend- jében tartalmazza ezt a könyvtárban tanulmányoz­ható, vagy kikölcsönözhető állományit. A terv szerint az új könyvtárkatalógusból min­den vezető, minden szakem­ber és minden egyes szocia­lista brigád kap egy-egy pél­dányt. Széchenyi szavai a „Hi- tel”-ből (150 évvel ezelőtt): „Már az, ki csak honi dolgokban jártas, külföldiek­ről pedig semmit, vagy csak zavarban és félszegül tud valamit, hogy’ lehet gazda­sági, kereskedési, s hitel­béli tárgyakrul kompetens bíró?” S műszaki-technológiai „tárgyakrul” sem — tegyük hozzá 1980-ban. Sándor András egészen biztosan az az alap­ja, hogy az állampolgárok döntő többsége tiszteli »tör­vényt. szereti a rendet, és a népi ellenőrök sem a min­den áron való bűnbakkeresés­sel végzik munkájukat. Egy- egy vizsgálat során mi a hi­bákat és azok okait próbál­juk feltárni, és igyekszünk segítséget adni a gondok mielőbbi megoldásához. Természetesen más a helyzet, ha például a hatalommal va­ló visszaélésről, vagy a társa­dalmi tulajdon megkárosítá­sáról van szó. Az ilyen ügyek fő- és alszereplői szívesen el­kerülnék a népi ellenőröket. Erre természetesen sem mód­juk. sem lehetőségük nincs. — Hogyan lehet mérni egy vizsgálat értékét és eremé- nyét? — Sokféleképpen! Minde­nek előtt a tárgyilagosan és szakszerűen feltárt tényekkel, valamint az ezt követő in­tézkedéseikkel. Gondolom semmi újat nem mondók ve­le, hogy egy vizsgálat ko­rántsem ér véget a jó, vagy a rossz példák összegyűjtésé­vel, az egyéni és a kollektív felelősség számonkérésével. A hibák megszüntetésére a népi ellenőrzési bizottságok minden esetben javaslatokat is tesznek és ha a szükség úgy kívánja, meg is követe­lik a szükséges intézkedések megtételét. Gondoskodnak to­vábbá arról is, hogy a fel­tárt fogyatékosságokat a fel­sőbb párt, állami és szakmai vezetők is megismerjék. Igen jó módszerként vált be to­vábbá az is. hogy a Heves megyei Népi Ellenőrző Bi­Az év januárja és február eleje, — a hagyományokhoz híven — az éves brigádbeszá­molóktól volt mozgalmas. Évek óta, az üzemrészek szocialista brigádjai közösen tartották meg éves kiértéke­léseiket. só'it az I. műhelybi­zottsághoz tartozó 6 brigád is összefogott. így a 47 szocia­lista brigád — mondhatjuk, hogy zökkenőmentesen tudta beszámolóit megtartani a rö­vid határidő ellenére is. A beszámolók többségében rövidek, a lényeget tartalima- zóak és egymást klegészítőek voltak. Többen beszámoltak az elmúlt évben jelentkező nehézségekről, a prohlémák megoldásáról, esetleges ku­darcukról. Hallottunk nagyon önkritikus beszámolót, de az eltemitéte is előfordult. Voltak, akik csak a szépről, jóról szá­moltak be, mintha soha sem­milyen nehézségük nem lett volna. Volt néhány brigád ahol agyon dicsérték magu­kat. bár ha mélyebbre né­zünk. bizony elmarasztaló esetek is előfordultak. Kevés brigád beszél arról őszintén, hogy előfordult egy-egy iga­zolatlan mulasztás, esetleges figyelmetlenségből adódó gyártmánykizárás, gyárt­mánycsere, baleset. A jó brigádszellemet a zatitsá,g szakemberei egy bi­zonyos idő eltelte után ismét megjelennek a volt „ügyfe­leiknél” és utóvizsgálat ke­retében újra számba veszik a változásokat. — A gyárban osztályveze­tő, irányítója az üzemi jog­segélyszolgálatnak, otthon családapa, a barátok, az is­merősök is naponta állítják meg jogi tanácsért és mint mondotta: gyakran tartanak igényt a népi ellenőri mun­kájára is. — Nem okoz néha gondot a tennivalók, a fel­adatok összehangolása? — Nem, mert szívesen csi­nálom valamennyit, és kü- lön-külön és együtt is megbe­csülnek valamennyiért. Bent a gyárban, és 'mint népi el­lenőrt. is. Ez utóbbi megbí­zatásban jártam már juta- lomúton külföldön, legutóbb pedig ,a Kiváló népi ellenőr kitüntetésben részesültem. Én is azok közé tartozom, aki nem a címekért, a kitünte­tésekért dolgoznak, de mi ta­gadás: jólesik ez a megkü­lönböztetett tisztelet és meg­becsülés. Erőt ad a további munkához, egyben buzdítja is az embert. — Legközelebb mikor in­dul újabb ,.portyázásra” a Szalóczi-csapat? — Ez nem tőlünk függ, de biztosan időben szólnak, és mi pedig szívesen megyünk. Számomra egyben kikapcso­lódást is jelent ez a munka, hisizen újabbnál újabb terü­leteket ismer meg az ember. Koós József beszámolókon való részvé­telből is ki lehetett szűrni. Több brigádnál találkozhat­tunk nyugdíjasokkal, gyes­en lévő kismamákkal, akik örültek a meghívásnak és egy kellemes délutánt, estét töltöttek el a kis kollektívá­val. Nagyon feltűnő volt és erősen megkérdőjelezhető a brigádok és saját brigádjuk munkája iránti érdeklődés azon az összevont brigád­gyűlésen, ahol egy-egy bri­gádból összesen 2—3 fő je­lent meg. Vajon ezen bri­gádtagok 70—80%-a az éves munkából is így vette ki a részét? Vagy szégyellte ma­gát, hogy csak annyit tett a „közös asztalra”? Az utóbbit alig, hiszem. Ezeknél a bri­gádoknál egyik fontos cél a jó közösségi szellem kialakí­tása kell, hogy legyen az elkövetkező időben. Az igaz­sághoz tartozik, hogy ezen a beszámolón az is nagyon feltűnő volt, — ami a többi kiértékelésén természetes —, hogy iaz egyik brigád —egy fő kivételével — teljes lét­számmal részt vett. Remél­jük, az elkövetkező időkben is hűek maradnak önmaguk­hoz és nem követik a rossz példát. A brigádnaplóról is né­hány szót. A naplók színvonalánál az előző évekhez viszonyítva néhány helyen javulást, de több helyen feltűnő romlást figyelhettünk meg. Itt nem is annyira a díszítéssel, mint a tények leírásával van a baj, vagy éppen a nem rend­szeres naplóvezetéssel. Nem tükrözi a napló az év mun­káját, a közös megmozdu­lásokat. Sokkal többet dol­goztak, több eredmény van mögöttük, mint amit a napló mutat. Nem igaz, hogy 5—6 oldalban, hűen lehessen egy éves munkáról beszámolni. Mi, akik többségében tisz­tában vagyunk a brigád munkájával, tudjuk, hogy mit tudnak maguk mögött, de egy kívülálló, aki csak a naplóból tájékozódik, bizony kétkedéssel fogadhatja az el­ért eredményeket. E néhány kirívó, rossz példa ellenére azt mondhat­juk, hogy a brigádok több­sége igen szép. eredmények­ben gazdag évet zárt. Több brigád önmagához viszo­nyítva előre lépett, de van, aki stagnált vagy vissza­esett. Reméljük, az elkövetkező időben is az előrehaladás lesz jellemző brigádmozgal- munkra, hisz e mozgalom ma már meghatározó ténye­zője a társadalmi fejlődés­nek, így vállalatunk fejlődé­sének is. Jakub Arnoldné TT

Next

/
Thumbnails
Contents