Egri Dohánygyár, 1980 (9. évfolyam, 1-12. szám)
1980-03-01 / 3. szám
I Küldöttként a városi pártértekezleten Az utolso eivben (Folytatás az 1. oldalról.) lanságának felszámolásához való hozzájárulás, melynek során magasabb követelményekhez igazodó vállalati magatartás válik szükségessé. A fő figyelmet a termelés minőségi tényezőinek növelésére kell fordítani, s elsősorban a társadalmi termelés hatékonyságát kell növelni. A felső pártszervek képviselői hozzászólásaikban értékelték a város kommunistáinak munkáját és annak a megállapításnak adtak hangot, hogy ez a munka megfelelt a követelményeknek. Ezután került sor a Városi Pártbizottság megválasztására és örömmel mondhatjuk el, hogy vállalatunk párttagságát e bizottságban továbbra is két fő képviseli. A végrehajtó bizottság tagjaként Szarvas Aladárné elvtrásnőt megválasztották. Sor került a megyei pártértekezlet küldötteinek megválasztására is, és az Egri Dohánygyár kommunistáinak megbecsülését jelenti, hogy a fontos tanácskozáson párttagságunkat 4 fő képviseli: Király Józsefné, Kocsis József, Márkus Gyulámé és Varga Miklósné. A felelősségteljes, jóhangulatú és eredményes tanácskozás az Internacionálé hangjaival ért véget. Dr. Domán László városi pártértekezlet küldötte Ez az esztendő az V. ötéves terv utolsó éve. Középtávú tervünk, a terv készítésekor — 1975-ben — igen szorosnak látszott minden lényeges mutatóját tekintve. Egy kicsit izgultunk is, sikerül-e majd teljesíteni célkitűzéseinket. Annak ellenére jogosak voltak ezek az aggodalmaink, hogy tervünk megalapozott volt, de igen szoros. Az Egri Dohánygyárat ugyanis — többek között — az is jellemzi, hogy a már elért színvonalhoz képest mindig magasabban tervez, vagyis tervünk mindig fejlődést mutat. Most az utolsó esztendőhöz érkezve azt mondhatjuk, hogy teljesíteni fogjuk tervünket, sőt, jónéhány vonatkozásban túl is teljesítjük. A tervidőszakra 33,7 milliárd füstszűrös cigaretta gyártását terveztük, s ebből az elmúlt négy év alatt 26,8 milliárd db-ot már legyártottunk, tehát ez évi „adósságunk” 6,5 milliárd db, amelyet minden bizonnyal teljesíteni, sőt túlteljesíteni fogunk. Eredmény, vagyis vállalati nyereség oldalról nézve a kérdést már nem ilyen kedvező a helyzet annak ellenére. hogy időarányos (1976 —79.) éves eredménytervünket 112%-ra teljesítettük, ötéves tervünk ugyanis — a szabályozó rendszer stabilitását feltételezve — 352,1 millió forint nyereséget irányzott elő, amelyből az 1980. évi termelőirányzat 77,2 millió forint. Mint már ismeretes a köz- gazdasági szabályozó rendszer —, s ezen belül az árrendszer —, 1980. január 1- től végrehajtott radikális módosítása jelentősen csökkenti a vállalati jövedelem képződését egyfelől, másfelől növeli az ebből történő állami elvonást. Lényegében ez jelenti az oly sokszor hallott „kettős szorítást”. A fent említett ötéves eredménytervből levonva a négy év alatt elért nyereség összegét 44,1 millió forint nyereséget kellene 1980-ban elérnünk ahhoz, hogy teljesítsük az előirányzatot. Ezzel szemben a megváltozott szabályozó rendszer alapján számított és tervezett nyereségünk 1980-ban csupán 25,5 millió forint. Ha ezt még túl is teljesítjük, a hiányzó 18.6 millió forintot semmiképp nem tudjuk pótolni —, legalábbis a jelenlegi árakkal és termékszerkezettel számolva. Ez természetesen olyan tényező, amely független a vállalati döntéstől, sőt az igen csekély összegre zsugorodott vállalati nyereség is igen komoly erőfeszítést, az előzőeknél még szervezettebb munkát és még gondosabb gazdálkodást igényel. Létszámgazdálkodásunk az egész tervidőszak folyamán kiegyensúlyozott és takarékos volt. Az elmúlt négy év alatt a termelés +2,2%-os tervtúlteljesítését a tervezett létszám 98,7%-ával oldottuk meg. Javult a létszám szerkezeti megoszlása, s főleg 1979-ben vált ez pozitívabbá. A csökkenő tendenciát mutató létszámunk mellett növelni tudtuk nemcsak a cigarettatermelést, de a tervhez képest -(-5,9%-kal több szivart is gyártottunk és 103,8%-ra teljesítettük tervezett dohányválogatási kö(Folytatás a 3. oldalon.) Szocialista brigád élet Szabadalmi tár in ft ormáéi o-krreKO. könyvtárkatalogiis A Dokumentációs Szolgálat és Műszaki Könyvtár egy sor új szolgáltatással igyekszik a vállalat különböző szintű szakembereinek segítségére lenni — abban a reményben!, hogy ezeket a szolgáltatásokat valóban igénylik. Mert az elkövetkező korszakban igényelniük kell* különösen 1980—1990. köny- nyen az emlékezés évtizedévé válhat, a „régi szép időkre”, amikor egy egész évtized — a 70-es — az Egri Dohánygyár évtizede volt. Túlságosan bonyolultak a feladatok ahhoz, hogy ne kelljen újabb, hasonló erőfeszítéseket tennünk, mint a DH-munkiairendszer bevezetésének éveiben. „Mások találták ki” A cigarettagyártásnak világszerte ugyanazok a technológiai és szervezési gondjai, mint a mieink. Ám világszerte százezrével gondolkodnak a szakemberek ezeknek a gondoknak a megoldásán, és így sokkal több megoldást italálnak öt kontinensen, mimt az Egri Dohánygyárban magában. Másók már kitalálták — nem. szégyen tőlük tanulni. Az Országos Találmányi Hivatal szabadalmi témafigyelést végez számunkra 12 ország dohányiparának bejelentett .találmányairól, megküldi a Dokumentációs Szolgálatnak. amely még ezen kívül figyeli a „Die Tabak ZedGazdasági hírek (Folytatás az 1. oldalról.) lejt a tavaly hasonló időszaki, 3,75% helyett 3,08% volt, tehát a kedvező eltérés a vállalt 0,1%-ot jóval meghaladva 0,67%. Átdolgozás Február hónapban elvégeztük a vállalati terv átdolgozását. Az előző variációhoz képest csökkentek a dohányamyagkölteégek, és valamelyest növekedett a vállalati általános költségek néhány tétele. Ezen tényezők együttes hatására az 1980. évre tervezett eredményünk 25,5 Miit. Március hónapban szocialista brigádjaink által leadott önértékelés (brigádvállalások teljesítése) alapján a vállalat gazdasági vezetése és a brigádvezetők testületé együttesen dönt az egyes brigádok által elért fokozatokról. Takács György Kg. csv. ,tung” és az „Internationál Tobacco” szabadalmi rovatát. Már létrehozta az Egri Dohánygyár Szabadalmi Tárát: az induló állomány 700 szabadalom, ami! állandóan szaporodik. A kantonrendszer a mi gyártási folyamatunk fázisain^ alapszik: eszerint: van csoportosítva a szabadalmak tömege, melyekről bárkinek a kívánságára teljes leírást kérhetünk a Találmányi Hivatalitól. A szabadalmi tár a műszaki fejlesztés és az újítómozgalom kincsestára. Csak birtokba kell venni. Irodaház, II. emelet. Szabványosítás, üzemfenntartás A vállalat személyzetéből mintegy 100-an, kétszer kaptak már sárgafedelű füzetet, amelynek a címe: „Információ-kereső rendszer. Ezek a füzetek a vállalat kiadásában megjelent „Nemzetközi Fi- gyelő”-k, a „Dohányipar” és a Műszaki Könyvtár szervezés-vezetés könyvállományának címeit tartalmazzák, olyan rendszerben, hogy bárNépi ellenőrként — A hatvanas évek elején Hevesen szóltak először, hogy nem lenne-e kedvem részt venni egy vizsgálatban? A kérésre annál is inkább igennel válaszoltam, mert egyrészt a megbízatást munkám megbecsülésének tekintettem, másrészt a feladat is szimpatikus volt. — És konkrétan mi volt ez? — Egy komplex felmérés keretében a földművesszövetkezetek tevékenységét értékeltük. Dr. Szalóczi György, az Egri Dohánygyár igazgatási és jogi osztályának vezetője azóta nemcsak egri lakos lett. ki megtalálhatja, ha valamilyen információra van szüksége, és ezek alapján kérheti a Műszaki Könyvtártól. Most folytatódik ezeknek az „Információ-kereső Rend- szerek”-nek a kiadása, mégpedig az OMKDK időszakos kiadványaival. Elsőként, legközelebb, a „Szabványosítás” és az „Üzemfenntartás” 1977. 1978. és 1979-es évfolyamainak címgyűjteménye jelenik meg, olyan tárgyszójegyzékkel, mely megkönnyíti a gyors választ bárkinek a. kérdésére, akit ezekből a tárgykörökből érdiekéi valami. Új könyvtárkatalógus A Műszaki Könyvtár szakkönyv-állománya 2000 kötet fölé emelkedett. Ebből 1703 található a könyvtár irodaházi (II. emelet) helyiségében, a többi osztályokon van kézikönyvtől’ formájában. Erről az 1703 könyvről ad majd ismertetést a Dokumentációs Szolgálat most készülő könyvtárkatalógusai, hanem gyakori vendége a Heves megyei Népi Ellenőrzési Bizottságnak is. és mint társadalmi népi ellenőr egyre több, és egyre nagyobb feladatokat kap. Ami azt is jelenti, hogy munkájával nemcsak a dohánygyárban elégedettek... — Hát valóban nem pa- naSiZikodhatom, munka, feladat, megbízatás van bőven. Olyan vizsgálatok irányítását bízta rám a megyei NEB például, mint az egri városi tanács lakásgazdálkodása, vagy a közérdekű bejelentésekkel kapcsolatos törvények betartása, és tagja voltam annak a stábnak is, amely a kisajátításokat vizsgálta meg Hatvanban. Egyik sem volt könnyű, egyszerű munka, hiszen korántsem csak a témákkal kapcsolatos törvényeket. szabályokat kell jól ismerni, hanem az adott lehetőségeket, és az érintettek munkamódszereit is mérlegelni és minősíteni kellett. Természetesen valamennyi vizsgálat kollektív munkával készült, de még így is igen nagy felelősség hárul egyenként is a mukia résztvevőire. — Mit szólnak az üzemekben. a vállalatoknál, vagy az intézményeknél, ha „jönnek a népi ellenőrök...?” — Hát ez függ a vizsgálat tárgyától és szereplőitől is. De összességében nekem pozitívak a ^tapasztalataim. Azt hiszem túlzás és mindenféle hazabeszélés nélkül mondhatom, hogy megyénkben nagyon jó. és kölcsönös a bizalom a lakosság és a népi ellenőrök között. Ennek pedig amely új formában, új szerzeményeket tartalmazó lapokkal bármikor pctalha- tóan, a címek ABC-sorrend- jében tartalmazza ezt a könyvtárban tanulmányozható, vagy kikölcsönözhető állományit. A terv szerint az új könyvtárkatalógusból minden vezető, minden szakember és minden egyes szocialista brigád kap egy-egy példányt. Széchenyi szavai a „Hi- tel”-ből (150 évvel ezelőtt): „Már az, ki csak honi dolgokban jártas, külföldiekről pedig semmit, vagy csak zavarban és félszegül tud valamit, hogy’ lehet gazdasági, kereskedési, s hitelbéli tárgyakrul kompetens bíró?” S műszaki-technológiai „tárgyakrul” sem — tegyük hozzá 1980-ban. Sándor András egészen biztosan az az alapja, hogy az állampolgárok döntő többsége tiszteli »törvényt. szereti a rendet, és a népi ellenőrök sem a minden áron való bűnbakkereséssel végzik munkájukat. Egy- egy vizsgálat során mi a hibákat és azok okait próbáljuk feltárni, és igyekszünk segítséget adni a gondok mielőbbi megoldásához. Természetesen más a helyzet, ha például a hatalommal való visszaélésről, vagy a társadalmi tulajdon megkárosításáról van szó. Az ilyen ügyek fő- és alszereplői szívesen elkerülnék a népi ellenőröket. Erre természetesen sem módjuk. sem lehetőségük nincs. — Hogyan lehet mérni egy vizsgálat értékét és eremé- nyét? — Sokféleképpen! Mindenek előtt a tárgyilagosan és szakszerűen feltárt tényekkel, valamint az ezt követő intézkedéseikkel. Gondolom semmi újat nem mondók vele, hogy egy vizsgálat korántsem ér véget a jó, vagy a rossz példák összegyűjtésével, az egyéni és a kollektív felelősség számonkérésével. A hibák megszüntetésére a népi ellenőrzési bizottságok minden esetben javaslatokat is tesznek és ha a szükség úgy kívánja, meg is követelik a szükséges intézkedések megtételét. Gondoskodnak továbbá arról is, hogy a feltárt fogyatékosságokat a felsőbb párt, állami és szakmai vezetők is megismerjék. Igen jó módszerként vált be továbbá az is. hogy a Heves megyei Népi Ellenőrző BiAz év januárja és február eleje, — a hagyományokhoz híven — az éves brigádbeszámolóktól volt mozgalmas. Évek óta, az üzemrészek szocialista brigádjai közösen tartották meg éves kiértékeléseiket. só'it az I. műhelybizottsághoz tartozó 6 brigád is összefogott. így a 47 szocialista brigád — mondhatjuk, hogy zökkenőmentesen tudta beszámolóit megtartani a rövid határidő ellenére is. A beszámolók többségében rövidek, a lényeget tartalima- zóak és egymást klegészítőek voltak. Többen beszámoltak az elmúlt évben jelentkező nehézségekről, a prohlémák megoldásáról, esetleges kudarcukról. Hallottunk nagyon önkritikus beszámolót, de az eltemitéte is előfordult. Voltak, akik csak a szépről, jóról számoltak be, mintha soha semmilyen nehézségük nem lett volna. Volt néhány brigád ahol agyon dicsérték magukat. bár ha mélyebbre nézünk. bizony elmarasztaló esetek is előfordultak. Kevés brigád beszél arról őszintén, hogy előfordult egy-egy igazolatlan mulasztás, esetleges figyelmetlenségből adódó gyártmánykizárás, gyártmánycsere, baleset. A jó brigádszellemet a zatitsá,g szakemberei egy bizonyos idő eltelte után ismét megjelennek a volt „ügyfeleiknél” és utóvizsgálat keretében újra számba veszik a változásokat. — A gyárban osztályvezető, irányítója az üzemi jogsegélyszolgálatnak, otthon családapa, a barátok, az ismerősök is naponta állítják meg jogi tanácsért és mint mondotta: gyakran tartanak igényt a népi ellenőri munkájára is. — Nem okoz néha gondot a tennivalók, a feladatok összehangolása? — Nem, mert szívesen csinálom valamennyit, és kü- lön-külön és együtt is megbecsülnek valamennyiért. Bent a gyárban, és 'mint népi ellenőrt. is. Ez utóbbi megbízatásban jártam már juta- lomúton külföldön, legutóbb pedig ,a Kiváló népi ellenőr kitüntetésben részesültem. Én is azok közé tartozom, aki nem a címekért, a kitüntetésekért dolgoznak, de mi tagadás: jólesik ez a megkülönböztetett tisztelet és megbecsülés. Erőt ad a további munkához, egyben buzdítja is az embert. — Legközelebb mikor indul újabb ,.portyázásra” a Szalóczi-csapat? — Ez nem tőlünk függ, de biztosan időben szólnak, és mi pedig szívesen megyünk. Számomra egyben kikapcsolódást is jelent ez a munka, hisizen újabbnál újabb területeket ismer meg az ember. Koós József beszámolókon való részvételből is ki lehetett szűrni. Több brigádnál találkozhattunk nyugdíjasokkal, gyesen lévő kismamákkal, akik örültek a meghívásnak és egy kellemes délutánt, estét töltöttek el a kis kollektívával. Nagyon feltűnő volt és erősen megkérdőjelezhető a brigádok és saját brigádjuk munkája iránti érdeklődés azon az összevont brigádgyűlésen, ahol egy-egy brigádból összesen 2—3 fő jelent meg. Vajon ezen brigádtagok 70—80%-a az éves munkából is így vette ki a részét? Vagy szégyellte magát, hogy csak annyit tett a „közös asztalra”? Az utóbbit alig, hiszem. Ezeknél a brigádoknál egyik fontos cél a jó közösségi szellem kialakítása kell, hogy legyen az elkövetkező időben. Az igazsághoz tartozik, hogy ezen a beszámolón az is nagyon feltűnő volt, — ami a többi kiértékelésén természetes —, hogy iaz egyik brigád —egy fő kivételével — teljes létszámmal részt vett. Reméljük, az elkövetkező időkben is hűek maradnak önmagukhoz és nem követik a rossz példát. A brigádnaplóról is néhány szót. A naplók színvonalánál az előző évekhez viszonyítva néhány helyen javulást, de több helyen feltűnő romlást figyelhettünk meg. Itt nem is annyira a díszítéssel, mint a tények leírásával van a baj, vagy éppen a nem rendszeres naplóvezetéssel. Nem tükrözi a napló az év munkáját, a közös megmozdulásokat. Sokkal többet dolgoztak, több eredmény van mögöttük, mint amit a napló mutat. Nem igaz, hogy 5—6 oldalban, hűen lehessen egy éves munkáról beszámolni. Mi, akik többségében tisztában vagyunk a brigád munkájával, tudjuk, hogy mit tudnak maguk mögött, de egy kívülálló, aki csak a naplóból tájékozódik, bizony kétkedéssel fogadhatja az elért eredményeket. E néhány kirívó, rossz példa ellenére azt mondhatjuk, hogy a brigádok többsége igen szép. eredményekben gazdag évet zárt. Több brigád önmagához viszonyítva előre lépett, de van, aki stagnált vagy visszaesett. Reméljük, az elkövetkező időben is az előrehaladás lesz jellemző brigádmozgal- munkra, hisz e mozgalom ma már meghatározó tényezője a társadalmi fejlődésnek, így vállalatunk fejlődésének is. Jakub Arnoldné TT
