Egri Dohánygyár, 1980 (9. évfolyam, 1-12. szám)
1980-03-01 / 3. szám
A kongresszus szellemében Amikor lapunkat kezébe veszi az olvasó, összeült a Magyar Szocialista Munkáspárt XII. kongresszusa, hogy számot adjon népünknek az elmúlt öt esztendő eredményeiről. Számot adjon arról, hogy a párt vezetésével hogyan változott hazánk, népünk társadalmi, gazdasági, ideológiai és kulturális élete, milyen sikereket értünk el, hol voltak buktatók, nehézségek, hol adódtak hiányosságok munkánkban. Az eredményekről, a megtett út hiányosságairól országos vita volt az elmúlt negyedévben, hiszen a Központi Bizottság még a múlt év december elején közzétette kongresszusi irányelveit. Párttagok és pártonkívü- liek, nők és fiatalok, társadalmunk legkülönbözőbb rétegei mondták el véleményüket. tettek hasznos javaslatokat a további teendőkre. Amint a Központi Bizottság február 28-i üléséről ki" adott közleményben olvasható, áttekintették a XII. kongresszus előkészületeit, és megállapították, hogy a szervezeti szabályzatnak megfelelően, minden rendben halad. A párt 24 ezer alapszervezetében megtartották a beszámoló és vezetőségválasztó taggyűléseket. A pártszervezetek felelősség- teljesen adtak számot ötéves munkájukról és megtárgyalták a kongresszusi irányelveket. Mind a pártban, mind a társadalmi és tömegszervezetekben aktív és érdemi vita zajlott. Az eredmények számbavitele mellett szóltak a hibákról, társadalmunkat foglalkoztató gondokról, problémákról is. Sok hasznos javaslat, észrevétel érkezett a Központi Bizottsághoz. Az irányelvekről folytatott vitában is megnyilvánult pártunk eszmei, politikai egysége. A megnyilatkozásokban kifejezésre jutott népünk egyetértése a szocialista célokban és tett- rekészsége a feladatok megoldásában. Ez jól tükröződik a XII. kongresszusnak és hazánk felszabadulása 35. évfordulójának tiszteletére indított országos munkaverseny- mozgalomban is, amely új lendületet kapott a Vörös Csillag Gépgyár Sziklai Sándor szocialista brigádjának kongresszusi műszakok szervezésére tett kezdeményezésével. Azóta Heves megye szerte mind több brigád csatlakozott a kezdeményezéshez és vállalt kongresszusi műszakot. A Központi Bizottság ülésén jóváhagyta a kongresz- szusi beszámoló és a határozati javaslat tervezetét, amit az ülés elé terjeszt. Egyben véglegesítette a március 24- én összeült kongresszus napirendjét. Eszerint Kádár János első titkár terjesztette elő a Központi Bizottság beszámolóját a XI. kongresz- szus határozatainak végrehajtásáról, a párt feladatairól. Mentusz Károly Februárban került sor Eger város kommunistáinak pártértekezletére, melyen pártszervezetünk megbízásából vállalatunkat 8 küldött képviselte: dr. Domán László, Halász László, Huszti Zoltánné, Király József né, Kocsis József, Márkus Gyuláné, Szarvas Aladárné, Varga Miklósné. Pártunk XII. kongresszusára való felkészülés jegyében került sor a városi pártértekezleten az elmúlt öt esztendő értékelésére és további tennivalóink meghatározására. A pártértekezlet dokumentumai között szerepelt az a beszámoló-jelentés, amely az említett időszakra vonatkozóan összegezte a szocialista építőmunka tapasztalatait, vázolta a jelenlegi időszak fejlődési tendenciáit és ennek alapján levonta a következtetéseket, meghatározta az elkövetkező évek fontosabb városi feladatait. A beszámolóhoz Schmidt Rezső, Városi Párt- bizottságunk T. titkára szóbeli kiegészítést fűzött. Az írásos beszámoló és a szóbeli kiegészítés számot adott a szocialista tulajdon gyarapodásáról, a termelő ágazatok technikai színvonalának fejlődéséről, a gazdálkodás hatékonyságának növekedéséről. Városunk lakóinak száma 62 600 fő, melyből a foglalkoztatottak száma megközelíti a 36 000 főt. Az elmúlt öt évben növekedett a foglalkoztatottak képzettsége, emelkedett a szakmunkások és a magasabb képzettségű dolgozók aránya. Városunkban a szocialista építőmunka vezető ereje a munkásság, amely politikai állásfoglalásával, tevékenységével mindinkább meghatározza a város politikai, társadalmi arculatát. A pártértekezlet számot adott a gazdaság termelőerőinek az ötödik V. éves tervben elért fejlődéséről. Szólt a beruházásokról, melyeknek értéke öt év alatt megközelítette a 900 millió forintot. E beruházások eredményeként javult a gyártmányok minősége, növekedett a technikai felszereltség és jobbakká váltak a munkakörülmények. E téren kedvezőtlen jelenség, hogy a beruházások bizonyos mértékig növelték a betöltetlen munkahelyek számát és ennek következtében több helyen csökkent a fontosabb termelőeszközök kapacitás-kihasználása. A város ipari gazdasági egységei a fentiekben vázolt fejlesztés következtében folyó áron számolva közel 50 %-kal nagyobb értékű termékeket állítottak elő 1979- ben, mint 1975-ben. A termelés gyors növekedésénél a kedvezőbb tényezők mellett kedvezőtlen jelenség, hogy az ipari termelés anyagigényessége nagyobb arányban növekedett, mint a termelési érték. A város vállalatainak és szövetkezeteinek exportja dinamikusan növekett. E kedvező tendencia érvényesülése mellett kedvezőtlen jelenség az exporttal összefüggő érdemi ügyintézés lassúsága, nehézsége, a komplex szemlélet érvényesülésének hiánya. A pártértekezlet megállapította, hogy városunk gazdasági egységeiben az irányítás, a vezetés színvonala elsősorban a vezetők felkészültségének és hozzáértésének fokozódása révén növekedett. A vezetés színvonalának további növelése azonban elengedhetetlen feltétele a termelés hatékonysága növelésének és ezért jelentős szerepe van a vezetők képzésének, önképzésének az elkövetkezendő időszakban is. A növekvő gazdasági eredmények lehetővé tették a jövedelmek növelését. A bérszínvonal emelkedése évenként 6—8%-os, amely megfelel az országos átlagnak. A jövedelmek növekedésénél nem tapasztalható kellő differenciálás a hatékonyabban tevékenykedő gazdasági egységek javára. Városunk *. öíévtra tervében 3500 lakás megépítése szerepel. Ennek közel 80%-a épült fel a tervidőszak első négy évében. Életszínvonalunk alakulásával összefüggésben komoly gondot jelent, hogy a gyermekintézmények befogadóképessége még mindig kevés. Ez vonatkozik úgy az óvodákra, mint a bölcsődékre is. Más megyeszékhellyel összehasonlítva, a gyermekintézményi hálózat normatív mutatója alapján megye- székhelyünk ellátottsága a legrosszabbak közé tartozik. E kérdés megoldására a pártértekezlet határozatot hozott, melynek alapján a gyermekintézményi ellátást javítani kell, s ezzel kapcsolatban a tervező munkát, a bővítés módszereit és a társadalmi összefogás lehetőségeit úgy kell összehangolni, hogy a reális igények kielégíthetők legyenek. E téren jelentős előrelépést hoz majd vállalatunk szociális épületének rekonstrukciója is. A pártértekezlet összegezte a XII. kongresszus irányelveinek vitáját, kiemelve, hogy a vitában párttagságunk felelősségteljesen vett részt. A vita alapján leszögezte, hogy az irányelvek jól összegezik az elmúlt öt év eredményeit és a szocialista építőmunka legfőbb tapasztalatait. Az irányelvek vitájában elhangzott észrevételeket és javaslatokat a Városi Pártbizottság megvitatta és állásfoglalását a pártértekezlet elé terjesztette jóváhagyás céljából. A városi pártértekezlet az állásfoglalást jóváhagyta. A pártértekezleten 20 hozzászólás hangzott el, melyek mindegyike az elért eredmények méltatása mellett meglévő hiányosságainkról szólt és arról, hogy ezeket hogyan, milyen módszerrel lehet és kell megszüntetni további előrelépésünk érdekében. A pártértekezlet ezt követően fontos határozatokat hozott a gazdasági építőmunka, az élet és munkakörülmények javítására, az ideológiai és művelődési munka fejlesztése és a párt- és tömegszervezeti munka színvonalának növelése tekintetében. E határozatok alapján kiemelt feladat a népgazdaság egyensúlyta(Folytatás a 2. oldalon.) Gyárunkban találkoztak az időszerű kérdések megtárgyalására a dohányipar vállalatainak KISZ-titkárai február 14-én és 15-én. A vendégeket Huszti Ferenc köszöntötte, az ülést Riskó György a Bizottság elnöke nyitotta meg. A megnyitót követő titkári beszámolók az elmúlt ülést követő időszak — 1979. második féléve — ifjúsági mozgalmi tevékenységét értékelték. Megállapítható volt az elhangzottak alapján, hogy a KISZ-munka jelentős részét képezte a vállalatok gazdasági feladatainak teljesítését segítő tevékenység és, hogy a KISZ'nek komoly szerepe van a DH-munkarend- szerben. Az ülésen a továbbiakban megvizsgálták vállalatonként a fiatalok szervezettségét, a pártépítési munkát, a fiatalok szociális körülményeinek javítását célzó tevékenységet és annak eredményeit. Utóbbi terén a dohányiparban gyárunk tette a legtöbbet, tíz fiatal (30 éven aluli) összesen 336 eFt támogatásban részesült. A tanácskozás további feladata volt az 1980. évi programok trösztön belüli egyeztetése. Határozat született egy KISZ-vezetőképző megtartására (szeptember hónapban) és az Alkotó Ifjúság Pályázat kiállításának megrendezésére (Nyíregyházán, május hónapban). ««-v**- V * A jó hangulatú, elvtársi tanácskozást Riskó György zárta be. Röviden ismertette a dohányipar 1980. évi gazdasági feladatait, utalva a fiatalok munkájának fontosságára ezek teljesítésében. Gazdasági hírek Mint az előző számban jeleztem, ebben a hónapban a szokásos havi gazdasági beszámoló mellett, néhány mondat erejéig visszatérünk az előző év eredményeihez, a végleges éves gazdasági mérleg ismertetéséhez. Vállalati eredményünk — a végleges adatok alapján 84,6 MFt. Ez az előző évihez hasonlítva 6,7%-os emelkedést mutat. A tervezett eredményünk 77,1 MFt volt, a túlteljesítés 9,8%-os. Ez a nem csekély javulás annak ellenéne következett be, hogy a vállalatunk által végzett tevékenységek nettó árbevétele 69 MFt-tal csökkent. Ennek két légi őbb oka a termelés — és ennek következtében az értékesítés — csökkenése, és a termelői árak szintjének csökkenése, ami szoros összefüggésben van a tavaly január 9-i fogyasztói árváltozásokkal. Ez a két tényező az ipari (tehát fő-) tevékenységünk árbevételét befolyásolta. Egyéb tevékenységeink árbevételei csekély mértékben emelkedtek. Nyilvánvaló dolog, hogyha bevételeink csökkentek, ennek ellenéire eredményünk nőtt, akkor ráfordításainknak is csökkenniük kellett. Legnagyobb tényező a dohányköltség. Ez az előző évihez hasonlítva 63,4 MFt- os csökkenést mutat, és itt elsősorban a mennyiségi csökkenést kell említsük, hiszen a 232 Mdb-bal kevesebb cigarettához, és a 6 445 edb-bal kevesebb szivarhoz természetes, hogy kisebb mennyiségű dohányanyag kellett. Ez az alacsonyabb termelés okozta az egyéb közvetlen anyagköltségek, mintegy 13 MFt-os csökkenését is. Egyéb költségeink és ráfordításaink kisebb mértékben közelítőleg egymást kompenzálva változtak. A fenti tényezők együttes hatására alakult ki az éves eredmény fentebb jelzett értéke. Állóeszközeink erkölcsi kopása egyre inkább fokozódik. 1979 végén az elhasználódási fok az összes állóeszközt tekintve több, mint 50%. Ezen belül a termelésben közvetlenül részt vevő gépek, berendezések elhasználódási foka még magasabb. Ezek után térjünk át az 1980. év első két hónapja gazdasági eredményeinek ismertetésére. A vizsgált időszakban 1220 Mdb cigarettát állítottunk elő, amivel 6,1%-kal túlteljesítettük a bázis és 3,2%- kal a programozott mennyiséget. (A program alaitit az éves szinten vállalt 300 Mdb-os tervtúlteljesítés időarányos részével módosított termelési programot értjük.) Vagyis ezt a megemelt feladatot teljesítettük túl a jelzett 3,2%-kal, ami mennyiségben 38 Mdb-nak felel meg. Szivartermelésünk is emelkedett, a bázishoz jelentősen (26,7%-kal). Az 5609 edb-os termelés 3,2%-os programtúlteljesítést jelent. A .termelés naturális mutatóinak emelkedése ellenére a készáru termelési értékünk csökkent. A 158 778 eFt-os érték több, mint 2 MFt-tal alatta van a programozódnak. Ennek egy oka van : a termékszerkezet módosulása, ezen belül főképpen a 20 Mdb Marlboro cigaretta kiesése. Ennek a cigaretta fajtának olyan magas a termelői ára, hogy az érték kiesését körülbelül négyszeres mennyiségű tömeggyártású cigarettával lehetne pótolni. Terméksoros termelési értékünk 8 037 eFt, bázishoz 110,1%, programhoz 103,1%. Létszámgazdálkodásunk megfelel a tervezettnek, sőt az 1046 fős létszám a tervhez képest 1 fős megtakarítást jelent. Termelékenységi mutatóink közül az 1 főre jutó termelési érték — miután a kitermelt termelési érték csökkent —, romlott, a programhoz viszonyítva 98,8%-ra. Az egy főre jutó terméksoros mind bázishoz, mind tervhez viszonyítva javult. Munkaverseny-vállalása- inkat tekintve általában kedvező képet kapunk. A fajlagos dohányanyag-megta- karítás február végéig a vállalt 0,1% helyett l,01°/n-ra alakult. Ez a magasszintű teljesítés 115 q dohánynak felel meg, amelynek értéke 1054 eFt. A II. havi gondosabb munkával a januári bedolgozást is sikerült kompenzálni és még e fölött elérni ezt a szép eredményt. Ez a tendencia várhatóan a következő hónapokban is megmarad. A kiemelt termékek minőségi mutatója a vállalt 3,65-tel szemben, 3,77-re alakult. A cigarettagyártási se(Folytatás a 2. oldalon.) Ülésezett az ifjúsági bizottság AZ EGRI DOHÁNYGYÁR LAPJA IX. évfolyam, 3. szám ARA: 1,50 FORINT 1980. március hó Küldöttként a városi pártértekezleten
