Egri Dohánygyár, 1980 (9. évfolyam, 1-12. szám)
1980-01-01 / 1. szám
Valóságos viszonyok Az országgyűlés törvényerőre emelte az idei népgazdasági tervet és a költségvetést, amely minden tekintetben az ésszerűen takarékos gazdálkodásra kötelezi az országot. Az 1980-as terv alapja az egyensúly helyreállítására irányuló törekvéseknek, amely a termelés erőteljes növelésével, a hatékonyabb munkával, a szerkezet gyorsabb átalakításával valósulhat meg. Szükség van az üzemi tartalékok mielőbbi feltárásának és az elért eredmények megszilárdításának. Életbe lépett az új közgazdasági szabályozórendszer, amelyet az a szándék vezérel, hogy a vállalatokkal jobban érzékeltesse a valóságos gazdasági viszonyokat és minél nagyobb erővel ösztönözzön gazdálkodásunk ésszerű megszervezésére. Életbe léptek az új termelői árak, amelyek a világpiachoz való rugalmasabb alkalmazkodást hivatottak elősegíteni. Mint a parlament téli ülésén Lázár György miniszter- elnök megfogalmazta: „A mai helyzetben az irányító munkával szemben is fokozottak a követelmények. A kormányzati szervektől mindenekelőtt azt követelik, hogy tervező és irányító munkájukban az eddiginél nagyobb gondot fordítsanak a termelési szerkezet javítását, a hatékonyság növelését, a nem gazdaságos tevékenységek visszaszorítását szolgáló intézkedések kidolgozására és végrehajtásának ellenőrzésére...” Űj szemléletre van tehát szükség, új módon kell gondolkodni, cselekedni. Nagyobb igényességre, újító szándékra lesz szükség az előbbrelépéshez. Egészséges kritikai szellemre és realitásra, az új iránti nagyobb fogékonyságra. Mindez összességében nagyobb fokú céltudatosságot, a módszerek, a munkastílus megváltoztatását követeli, hogy lépést tartsunk a modern korral. Amint a parlament legutóbbi ülésén Óvári Miklós, a Központi Bizottság titkára aláhúzta: „Nem azért van szükség nagyobb takarékosságra, hogy kevesebb jusson az egyéneknek, hanem éppen ellenkezőleg: ha takarékosabban gazdálkodunk, ugyanennyi ráforítással többet tudunk termelni és elosztani is __” Tehát javainkat ésszerűbben, j obban és hatékonyabban használjuk fel. Az új szemlélet kialakításához azonban tisztán kell látnunk a távlatokat is. A megváltozott feltételeknek és az egyensúlyi követelményeknek leginkább megfelelő, mérsékelt gazdaságnövekedési ütem hallatán egyesek az egyhelyben topogásról beszélnek. Holott, az ütem megválasztása a fejlődés feltételeinek megteremtését célozta. Mert a cél, a távlat, a következő évek gyorsabb ütemű fejlesztése. Vagyis meggyorsítani a legjobb gyártási és értékesítési lehetőségekkel rendelkező népgazdasági ágazatok fejlesztését. Bevezetni az új technikai és technológiai megoldásokat, növelni a gazdaságos termelést, a kivitelt, javítani az egészségügyi, a szociális és kulturális ellátást. Bánjunk tehát okosan javainkkal, gyarapítsuk korszerűen termékeinket. Mentusz Károly II dohányipar életéből Mint arról lapunk novemberi számában már hírt adtunk, az ipari racio- team anyagának témánkénti feldolgozása, munkabizottsági formában elkészült. Az egyes csoportok által készített javaslatokat a tröszti akcióbizottság egységes szerkezetbe foglalta és vezérigazgatói jóváhagyás után az ipar valamennyi egységének, így vállalatunknak is megküldte. A TAB „AJÁNLÁSA” módot nyújt arra, hogy az egyes vállalatok egységben lássák az egész ipar és ezen belül a társvállalatok problémáit, jövőbeni feladatait és ezek tudtával állítsák össze DH- programjaikat. Vállalatunkhoz az anyag az 1980-as program tervezetének felülvizsgálata és bírálata időszakában érkezett és így lehetőségünk volt arra, hogy a végleges program összeállításánál a megjelölt szempontokat figyelembe vegyük. Az 1980. évi tervek készítésének időszakát éljük. A korábban elterjedt félhivatalos információkkal ellentétben ezeket a terveket a jelenlegi tröszti keretek változatlanul maradásának figyelembe vételével kell elkészíteni. Az egyes vállalatok terv- és vállalatgazdálkodási osztályainak vezetői részére december 20-án tartottak megbeszélést. Ezen a tröszt vezetői tájékoztatták a vállalati tervkészítés felelőseit a MÉM által az ipar felé közvetített népgazdasági elvárásokról és az ezek alapján kialakított, a tröszt egészére vonatkozó, fontosabb, a tervezéskor figyelembe veendő alapszámokról. A tröszti vezetés által megfogalmazott alapelvek azt is magukban foglalják, hogy az 1980. évi teendők összeállításánál az egyre növekvő vállalati önállóság jegyében kell eljárni. A tröszt egyre inkább csak a fogyasztói igények kielégítését biztosító termelési feladatokat akarja meghatározni és a vállalatok feladata lesz az ehhez szükséges többi mutató megtervezése, természetesen már a január elsejével életbelépő új gazdasági szabályozó rendszer előírásainak betartása mellett. Az 1980. évi feladatok nem lesznek kisebbek, mint 1979- ben, hanem ellenkezőleg: a tavalyi fogyasztás-növekedési tendencia ebben az évben is folytatódik és ez valamennyi vállalat számára fokozódó terheket jelent. A GONDOKAT elsősorban az jelenti, hogy az ipari cigarettagyártó kapacitás nem bővült az igények növekedésével párhuzamosan és igya többlettermelést csak a még rendelkezésre álló tartalékok kihasználásával és a veszteségforrások folyamatos megszüntetésével lehet biztosítani. Ehhez hozzátartozik az is, hogy gépeinek életkora növekszik és egyre nagyobb jelentősége van a tervszerűen előkészített és gondosan kivitelezett TMK-nak, valamint a váratlan meghibásodások gyors és szakszerű kijavításának. Ennek a feladatnak a megoldása magával hozza természetesen az anyagbeszerzés, az alkatrészgazdálkodás, a karbantartási tevékenység szervezettségi színvonalának növelési igényét is. Természetesen az ezeken a területeken meglévő lehetőségek nem oldhatják meg hosszú távon az említett gondokat és szükség van kapacitásbővítő beruházásokra. Ennek megtörténtéig azonban fel kell használnunk minden olyan megoldást, és lehetőséget, amelyet a DH-munkarendszer keretei biztosítanak. A leírtakból az is következik, hogy a vállalati termelőkapacitást már január 2-től kezdve teljesen ki kell használni, mivel előre biztosítani kell a nyáron rendszeresen bekövetkező nagyobb fogyasztási igények kielégítését célzó készleteket. Ezt indokolják a már tervbe vett, vagy a meghatározott üzemórák teljesítése után elvégzendő nagyjavítások, a nyári nagykarbantartás és az ebben az időszakban törvényszerűen növekvő szabadságolások miatt kieső idők is. Mindent egybevetve, tehát valóban nehéznek ígérkezik az 1980-as esztendő. A DH-munkarendszer tröszti szintű bevezetésének menetét rögzítő „tevékenység jegyzékben” szerepel a tröszti információs rendszer javításának, korszerűsítésének szükségessége is. Ezt figyelembe véve döntött úgy novemberi ülésén az igazgató- tanács, hogy ki kell dolgozni az Automatikus Irányítási Rendszer (AIR) megvalósításának lehetőségét vizsgáló, erre alternatívákat tartalmazó koncepciót. A munkavégzés a tröszti keretek között is egyre jobban alkalmazott team-rendszerben történik. A feladat végrehajtása három szakaszban történik. Az első a nagyvonalú helyzetfelmérés és elemzés, melynek során vizsgálni kell a jelenlegi tárgyrendszert, az információellátást, az adatok feldolgozásának módját, az egyes folyamatokat. Ebben a munkában jól fel- használhatók azok az eredmények, amelyek a szervezési és működési szabályzat elkészítése során végzett folyamatfelmérésből adódtak. A helyzet ismeretének birtokában és rögzítése után kezdődik második szakasz, az előzetes tervkoncepció kidolgozása. Ennek tartalmaznia kell — többek között — a rendszerre vonatkozó elképzeléseket, az erőforrás — szükséglet — biztosítására vonatkozó tervezetet, a műszaki eszközök és kapcsolódó beruházások és a személyzet biztosításának tervét, az AIR-előkészítés és megvalósítás ütemtervét és az új rendszer költségtervét, valamint az ezzel kapcsolatos gazdasági elemzéseket. Az egész munkát koordináló és az egyes szakaszok lezárásaként döntéseket hozó bizottság vezetője Tatár Sándor, a tröszt gazdasági igazgatója. A MUNKÁT VÉGZŐ teamek a vállalatok e területét legjobban ismerő szakembereiből kerültek ' ki, akik munkájukhoz felhasználhatják a debreceni és a pécsi adatrögzítő-állomás működtetése során szerzett tapasztalatokat, valamint az Egerben kialakított alkatrészkészletfigyelési rendszert is. Az Egri Dohánygyárat az egyes munkabizottságokban Keresztessy Ferenc szervezési osztályvezető és Ripsz- ky István rendszerszervező képviseli. A bevezetésre vonatkozó alternatívákat az igazgató- tanács áprilisi üléséig kell kidolgozni. Ekkor születhet döntés arról, hogy az ipar a javasolt változatok valamelyikét megvalósítja-e és tud-e a VI. ötéves terv során ehhez a beruházáshoz megfelelő fedezetet biztosítani. Függetlenül attól azonban, hogy milyen döntés születik, a helyzetfelmérő munka elvégzése egyébként is időszerű. // M Úgy elszálltak az évek... // Sokan mondják, nehéz egy kollektívát megszokni, nehéz egy kollektívába beilleszkedni, különösen nehéz, ha az ember ezt nem tizenéves korában kezdi. Löffler József- né esetében ez mégis rendhagyó volt. Valóban nem volt tizenéves és mégis igen rövid idő alatt megismerte, megszerette munkatársait, de megszerette munkáját is. 1965. szeptemberében lépett be a gyár kapuján és került a cigarettaelőkészítési üzemrészbe, ahol nyugdíjazásáig dolgozott. Ebben az időben nem beszélhettünk még fejlett technológiával rendelkező előkészítésről és bizony elég sok szokatlan munkát kellett végeznie. Löffler Józsefné nem válogatott a munkában, szorgalomban élen járt, bizonyítani akart. Bizonyítani, hogy méltó munkatársaihoz, méltó lesz a szocialista brigádtagságra. Rövidesen a „November 7.” szocialista brigád is felfigyelt rá, munkájára, helytállására és eleget v tett kérésének, szocialista brigádtag lett, annak a brigádnak a tagja, amely —, mint legmagasabb brigádkitüntetést — elnyerte a „Szakma Kiváló Brigádja” kitüntetést, amely munkában már az ő tevékenysége is benn foglaltatott. De munkája nem maradt személyes elismerés nélkül sem, hiszen a 14 év alatt három esetben kapott jó munkájáért jutalmat és egy esetben elnyerte a „Vállalat Kiváló Dolgozó” kitüntetést. Korára való tekintettel nem végezte el ugyan a Dohányfeldolgozó Szakmunkás tanfolyamot, — de mint pár- tonkívüli — elvégezte a Marxista—Leninista Középiskolát. Ügy érzem, ha visszatekint az elmúlt 14 évre, tartalmas múltat tudhat magáénak, mi pedig nyugodt lelkiismerettel állapíthatjuk meg, jelenthetjük ki, hogy becsületes munkájával hozzájárult üzemrészünk előtt álló feladatok megvalósításához. Utolsó munkanapján üzemrészünkben beszélgettünk, egy kis szomorúsággal jegyezte meg „Úgy elszálltak az évek, szinte nem akarom elhinni, hogy már nyugdíjas vagyok...” Igen, az évek elmúlását nem lehet megállítani, bárhogy is szeretnénk, ez az élet rendje. Most, amikor megköszönöm munkáját, mindannyiunk nevében azt kívánom, hogy jó egészségben töltse nyugdíjas éveit és néha-néha gondoljon ránk, jöjjön, s látogasson meg bennünket! — B.T.— Többen mondják... Vagyis, hogy milyen az igény, elvárás ma már a munkaterületeken ? A munkahelyi morál, a jó légkör a hatékonyabb munkavégzésnek egyik fontos tényezője. Hogy ez mennyire így van egy-egy mondatban hadd szóljanak azon munkatársak, akiknek véleményét kikértem. — „ha egy munkahelyen nincs meg az igazi összhang, az a munka intenzitásán is megmutatkozik.” — „merjünk szólni azon dolgozóknak, akikre jellemző az a tevékenység, hogy lepkézés.” — „egy-egy csoport teljesítményét nagyban befolyásolja rossz és jó irányba a vezetői rátermettség.” Azt hiszem, e három meglátás, vagy inkább szemlélet már előrelátó és akik az ilyen és hasonló szemlélettel bírnak a keményebb követelményekkel is szembe mernek nézni. A kezdődő 1980-as év a hatékonyabb munkát, a racionálisabb gondolkodást egyaránt igényli. Életszínvonalunk további javítása érdekében. A megkérdezettek közül, akik a közömbösség mellett döntöttek ..., a gondolkodók, tenniakarók válasza egyértelműen kicseng, hogy a közösség fejlődését ők viszik előre, az aktív többség, nem a közömbös kisebbség hátrafelé. — Bukta — Eredményes volt a METE munkája (Folytatás az 1. oldalról) években mutatott jó' munkánkért megemelt á MÉTE Országos Elnökség— az utolsó fillérig elköltöttük, terv szerinti kiadásokra, pontosan betartva a pénzügyi előírásokat: Az 1980. évi munkatervek elkészültek, színvonalukban minden szakosztálynál fejlődést jeleznek. Az egyesületi munkában továbbra is törekedni kell a fiatal értelmiségiek bevonására, beilleszkedésük ilymódon való segítésére is. Dr. Huszti Ferenc tájékoztatást adott továbbá az 1980- ban esedékes MÉTE-válasz- tásokról, amelyeknek — szakosztályi szinten — az I. n. évben le kell zajlaniuk. Majd végül megköszönte az 1979. évi munkát és a kiváló egyesületi munkát végzők egy részének —, ameny- nyit a szerény jutalmazási keretösszeg megengedett — pénzjutalmat adott át. — B — Szocialista brigádvezetők tanácskozása A brigádvezetők az év végén újból összegyűltek, hogy megtárgyalják a vállalat, a brigádmozgalom ügyes-bajos dolgait és a következő év feladatait is. A tanácskozáson először az igazgatóhelyettes beszámolója hangzott el. Az 1979. évről szólva elmondta, hogy az év igen biztatóan alakult, várhatóan minden lényeges mutató kedvezőbb lesz a tervezettnél. Az éves vállalásainkat évközben az MSZMP XII. kongresszusa és hazánk felszabadulásának 35. évfordulója tiszteletére megemeltük, illetve bővítettük. Ezekből szemléltetésként néhányat: A filteres cigaretta termelési terv túlteljesítését 300 millió db-ra vállaltuk, melyet 309 millió db-ra teljesítettünk. A fajlagos dohányanyag felhasználás bázishoz viszonyított csökkenését 0,5%-ra vállaltuk, melyet előreláthatóan 1,67%-ra fogunk teljesíteni. Ez í 117 q-nak felel meg. A minőségi mutató is igen kedvezően alakult. A vállalt 3,68-cal szemben a várható alakulás 3,75. A bérszínvonal 1/fő alakulása is 2135 Ft-tal jobb az elmúlt évinél. Egész évben gond volt viszont a selejtképződés csökkentésére vonatkozó vállalás teljesítésével. Ezúton is felhívta az igazgatóhelyettes elvtárs a brigádok figyelmét e fontos mutató javítására az 1980-as évben. Az 1980-as évi tervünk ismertetésénél kiemelte, hogy az minden részletében feszített és csupán további tartalékfeltárások esetén teljesíthető. Ehhez kell, és kéri a szocialista brigádok munkáját és segítségét. A beszámoló után az SZB- termelési felelőse ismertette az év végi kiértékelő szocialista brigádgyűlések rendjét, a pályázatok, illetve javaslatok módszerét, a betartandó határidőket. A tanácskozáson hárman szólaltak fel. Harangozó Etelka az Egri Csillagok és a Braun Éva szocialista brigád kapcsolatáról; Veres János a társadalmi tulajdon védelmével kapcsolatban; dr. Szalóczi György pedig az új közgazdasági szabályzókról, az újonnan alakuló „Társadalmi Tulaj dón védelmi Bizottságról”, valamint az üzemi demokrácia vállalati fórumairól. A felszólalásokra Bódi Lászlóné adott választ, majd a tanácskozás megszavazta a brigádvezetői tanácskozás állásfoglalását, mely a következő: — 1979. éves terv teljesítésre, sőt túlteljesítésre került. Ezért a tényszámok részletes elemzésével a „Kiváló Vállalat” cím elnyerésére a pályázatot ki kell dolgozni és be kell nyújtani. — Megfelelőnek és reálisnak tartja a tanácskozás az 1980. éves tervcélokat: Filteres cigaretta termelés 6700 millió db; szivartermelés 24 millió db; dohányválogatós 3500 q. — Állást foglal a szocialista brigádvezetői tanácskozás a vállalati DH-program célkitűzéseire alapozott alábbi munkaverseny- vállalások mellett: Filteres cigaretta tervtúlteljesítés +50 millió db. (E vállalás az előtervhez történik, megvalósítása fogyasztói igény szerint.) Fajlagos dohányanyag- megtakarítás a bázishoz: 0,1%. Fajlagos gyártási és csomagolási alapanyag-meg- itakarítás bázishoz: 0,1%. Gyártási selejtcsökkentés a bázishoz 0,1%. Minőségi mutató (Kiemelt termékek) 3,65. A szocialista brigádvezetők mozgósítják a brigádtagokat, környezetüket e célok elérése érdekében a vállalások megtételére és azok teljesítésére, a DH- programban a szocialista brigádok részére foglalt ajánlások megvalósítására. Jakubné DOHÁNYGYÁR