Egri Dohánygyár, 1980 (9. évfolyam, 1-12. szám)

1980-01-01 / 1. szám

Valóságos viszonyok Az országgyűlés törvényerőre emelte az idei népgaz­dasági tervet és a költségvetést, amely minden tekintetben az ésszerűen takarékos gazdálkodásra kötelezi az orszá­got. Az 1980-as terv alapja az egyensúly helyreállítására irányuló törekvéseknek, amely a termelés erőteljes növe­lésével, a hatékonyabb munkával, a szerkezet gyorsabb átalakításával valósulhat meg. Szükség van az üzemi tar­talékok mielőbbi feltárásának és az elért eredmények megszilárdításának. Életbe lépett az új közgazdasági szabályozórendszer, amelyet az a szándék vezérel, hogy a vállalatokkal job­ban érzékeltesse a valóságos gazdasági viszonyokat és mi­nél nagyobb erővel ösztönözzön gazdálkodásunk ésszerű megszervezésére. Életbe léptek az új termelői árak, ame­lyek a világpiachoz való rugalmasabb alkalmazkodást hi­vatottak elősegíteni. Mint a parlament téli ülésén Lázár György miniszter- elnök megfogalmazta: „A mai helyzetben az irányító munkával szemben is fokozottak a követelmények. A kormányzati szervektől mindenekelőtt azt követelik, hogy tervező és irányító munkájukban az eddiginél nagyobb gondot fordítsanak a termelési szerkezet javítását, a ha­tékonyság növelését, a nem gazdaságos tevékenységek visszaszorítását szolgáló intézkedések kidolgozására és végrehajtásának ellenőrzésére...” Űj szemléletre van tehát szükség, új módon kell gon­dolkodni, cselekedni. Nagyobb igényességre, újító szán­dékra lesz szükség az előbbrelépéshez. Egészséges kriti­kai szellemre és realitásra, az új iránti nagyobb fogé­konyságra. Mindez összességében nagyobb fokú céltuda­tosságot, a módszerek, a munkastílus megváltoztatását követeli, hogy lépést tartsunk a modern korral. Amint a parlament legutóbbi ülésén Óvári Miklós, a Központi Bizottság titkára aláhúzta: „Nem azért van szükség nagyobb takarékosságra, hogy kevesebb jusson az egyéneknek, hanem éppen ellenkezőleg: ha takarékosab­ban gazdálkodunk, ugyanennyi ráforítással többet tudunk termelni és elosztani is __” Tehát javainkat ésszerűbben, j obban és hatékonyabban használjuk fel. Az új szemlélet kialakításához azonban tisztán kell látnunk a távlatokat is. A megváltozott feltételeknek és az egyensúlyi követelményeknek leginkább megfelelő, mérsékelt gazdaságnövekedési ütem hallatán egyesek az egyhelyben topogásról beszélnek. Holott, az ütem megvá­lasztása a fejlődés feltételeinek megteremtését célozta. Mert a cél, a távlat, a következő évek gyorsabb ütemű fejlesztése. Vagyis meggyorsítani a legjobb gyártási és értékesítési lehetőségekkel rendelkező népgazdasági ága­zatok fejlesztését. Bevezetni az új technikai és technológiai megoldáso­kat, növelni a gazdaságos termelést, a kivitelt, javítani az egészségügyi, a szociális és kulturális ellátást. Bánjunk tehát okosan javainkkal, gyarapítsuk korszerűen termé­keinket. Mentusz Károly II dohányipar életéből Mint arról lapunk novem­beri számában már hírt adtunk, az ipari racio- team anyagának témánkénti feldolgozása, munkabizottsá­gi formában elkészült. Az egyes csoportok által készített javaslatokat a tröszti akcióbizottság egysé­ges szerkezetbe foglalta és vezérigazgatói jóváhagyás után az ipar valamennyi egységének, így vállalatunk­nak is megküldte. A TAB „AJÁNLÁSA” mó­dot nyújt arra, hogy az egyes vállalatok egységben lássák az egész ipar és ezen belül a társvállalatok problémáit, jövőbeni feladatait és ezek tudtával állítsák össze DH- programjaikat. Vállalatunkhoz az anyag az 1980-as program terveze­tének felülvizsgálata és bí­rálata időszakában érkezett és így lehetőségünk volt ar­ra, hogy a végleges program összeállításánál a megjelölt szempontokat figyelembe ve­gyük. Az 1980. évi tervek készí­tésének időszakát éljük. A korábban elterjedt félhiva­talos információkkal ellen­tétben ezeket a terveket a jelenlegi tröszti keretek vál­tozatlanul maradásának fi­gyelembe vételével kell el­készíteni. Az egyes vállalatok terv- és vállalatgazdálkodási osz­tályainak vezetői részére de­cember 20-án tartottak meg­beszélést. Ezen a tröszt veze­tői tájékoztatták a vállalati tervkészítés felelőseit a MÉM által az ipar felé közvetített népgazdasági elvárásokról és az ezek alapján kialakított, a tröszt egészére vonatkozó, fontosabb, a tervezéskor fi­gyelembe veendő alapszá­mokról. A tröszti vezetés ál­tal megfogalmazott alapel­vek azt is magukban foglal­ják, hogy az 1980. évi teen­dők összeállításánál az egyre növekvő vállalati önállóság jegyében kell eljárni. A tröszt egyre inkább csak a fogyasztói igények kielégítését biztosító terme­lési feladatokat akarja meg­határozni és a vállalatok feladata lesz az ehhez szük­séges többi mutató megter­vezése, természetesen már a január elsejével életbelépő új gazdasági szabályozó rendszer előírásainak betar­tása mellett. Az 1980. évi feladatok nem lesznek kisebbek, mint 1979- ben, hanem ellenkezőleg: a tavalyi fogyasztás-növekedési tendencia ebben az évben is folytatódik és ez valamennyi vállalat számára fokozódó terheket jelent. A GONDOKAT elsősorban az jelenti, hogy az ipari ci­garettagyártó kapacitás nem bővült az igények növekedé­sével párhuzamosan és igya többlettermelést csak a még rendelkezésre álló tartalékok kihasználásával és a veszte­ségforrások folyamatos meg­szüntetésével lehet biztosí­tani. Ehhez hozzátartozik az is, hogy gépeinek életkora növekszik és egyre nagyobb jelentősége van a tervszerű­en előkészített és gondosan kivitelezett TMK-nak, vala­mint a váratlan meghibáso­dások gyors és szakszerű kijavításának. Ennek a fel­adatnak a megoldása magá­val hozza természetesen az anyagbeszerzés, az alkatrész­gazdálkodás, a karbantar­tási tevékenység szervezett­ségi színvonalának növelési igényét is. Természetesen az ezeken a területeken meglé­vő lehetőségek nem oldhat­ják meg hosszú távon az említett gondokat és szükség van kapacitásbővítő beruhá­zásokra. Ennek megtörténté­ig azonban fel kell használ­nunk minden olyan megol­dást, és lehetőséget, amelyet a DH-munkarendszer keretei biztosítanak. A leírtakból az is következik, hogy a válla­lati termelőkapacitást már január 2-től kezdve teljesen ki kell használni, mivel elő­re biztosítani kell a nyáron rendszeresen bekövetkező nagyobb fogyasztási igények kielégítését célzó készleteket. Ezt indokolják a már tervbe vett, vagy a meghatározott üzemórák teljesítése után el­végzendő nagyjavítások, a nyári nagykarbantartás és az ebben az időszakban tör­vényszerűen növekvő szabad­ságolások miatt kieső idők is. Mindent egybevetve, tehát valóban nehéznek ígérkezik az 1980-as esztendő. A DH-munkarendszer tröszti szintű bevezetésének menetét rögzítő „tevékeny­ség jegyzékben” szerepel a tröszti információs rendszer javításának, korszerűsítésé­nek szükségessége is. Ezt fi­gyelembe véve döntött úgy novemberi ülésén az igazgató- tanács, hogy ki kell dolgozni az Automatikus Irányítási Rendszer (AIR) megvalósí­tásának lehetőségét vizsgáló, erre alternatívákat tartalma­zó koncepciót. A munkavég­zés a tröszti keretek között is egyre jobban alkalmazott team-rendszerben történik. A feladat végrehajtása há­rom szakaszban történik. Az első a nagyvonalú hely­zetfelmérés és elemzés, mely­nek során vizsgálni kell a jelenlegi tárgyrendszert, az információellátást, az adatok feldolgozásának módját, az egyes folyamatokat. Ebben a munkában jól fel- használhatók azok az ered­mények, amelyek a szerve­zési és működési szabályzat elkészítése során végzett fo­lyamatfelmérésből adódtak. A helyzet ismeretének bir­tokában és rögzítése után kezdődik második szakasz, az előzetes tervkoncepció ki­dolgozása. Ennek tartalmaz­nia kell — többek között — a rendszerre vonatkozó el­képzeléseket, az erőforrás — szükséglet — biztosítására vonatkozó tervezetet, a mű­szaki eszközök és kapcsoló­dó beruházások és a sze­mélyzet biztosításának ter­vét, az AIR-előkészítés és megvalósítás ütemtervét és az új rendszer költségtervét, valamint az ezzel kapcsola­tos gazdasági elemzéseket. Az egész munkát koordináló és az egyes szakaszok lezá­rásaként döntéseket hozó bizottság vezetője Tatár Sán­dor, a tröszt gazdasági igaz­gatója. A MUNKÁT VÉGZŐ team­ek a vállalatok e területét legjobban ismerő szakembe­reiből kerültek ' ki, akik munkájukhoz felhasználhat­ják a debreceni és a pécsi adatrögzítő-állomás működ­tetése során szerzett tapasz­talatokat, valamint az Eger­ben kialakított alkatrész­készletfigyelési rendszert is. Az Egri Dohánygyárat az egyes munkabizottságokban Keresztessy Ferenc szerve­zési osztályvezető és Ripsz- ky István rendszerszervező képviseli. A bevezetésre vonatkozó alternatívákat az igazgató- tanács áprilisi üléséig kell kidolgozni. Ekkor születhet döntés arról, hogy az ipar a javasolt változatok valame­lyikét megvalósítja-e és tud-e a VI. ötéves terv so­rán ehhez a beruházáshoz megfelelő fedezetet biztosí­tani. Függetlenül attól azonban, hogy milyen döntés születik, a helyzetfelmérő munka el­végzése egyébként is idő­szerű. // M Úgy elszálltak az évek... // Sokan mondják, nehéz egy kollektívát megszokni, nehéz egy kollektívába beilleszked­ni, különösen nehéz, ha az ember ezt nem tizenéves ko­rában kezdi. Löffler József- né esetében ez mégis rend­hagyó volt. Valóban nem volt tizenéves és mégis igen rövid idő alatt megismerte, megszerette munkatársait, de megszerette munkáját is. 1965. szeptemberében lé­pett be a gyár kapuján és került a cigarettaelőkészítési üzemrészbe, ahol nyugdíja­zásáig dolgozott. Ebben az időben nem beszélhettünk még fejlett technológiával rendelkező előkészítésről és bizony elég sok szokatlan munkát kellett végeznie. Löffler Józsefné nem válo­gatott a munkában, szorga­lomban élen járt, bizonyítani akart. Bizonyítani, hogy mél­tó munkatársaihoz, méltó lesz a szocialista brigádtag­ságra. Rövidesen a „Novem­ber 7.” szocialista brigád is felfigyelt rá, munkájára, helytállására és eleget v tett kérésének, szocialista bri­gádtag lett, annak a brigád­nak a tagja, amely —, mint legmagasabb brigádkitünte­tést — elnyerte a „Szakma Kiváló Brigádja” kitüntetést, amely munkában már az ő tevékenysége is benn foglal­tatott. De munkája nem maradt személyes elismerés nélkül sem, hiszen a 14 év alatt három esetben kapott jó munkájáért jutalmat és egy esetben elnyerte a „Vállalat Kiváló Dolgozó” kitüntetést. Korára való tekintettel nem végezte el ugyan a Do­hányfeldolgozó Szakmunkás tanfolyamot, — de mint pár- tonkívüli — elvégezte a Marxista—Leninista Közép­iskolát. Ügy érzem, ha visszatekint az elmúlt 14 évre, tartalmas múltat tudhat magáénak, mi pedig nyugodt lelkiismeret­tel állapíthatjuk meg, jelent­hetjük ki, hogy becsületes munkájával hozzájárult üzemrészünk előtt álló fel­adatok megvalósításához. Utolsó munkanapján üzem­részünkben beszélgettünk, egy kis szomorúsággal je­gyezte meg „Úgy elszálltak az évek, szinte nem akarom elhinni, hogy már nyugdíjas vagyok...” Igen, az évek elmúlását nem lehet megállítani, bár­hogy is szeretnénk, ez az élet rendje. Most, amikor megköszö­nöm munkáját, mindannyi­unk nevében azt kívánom, hogy jó egészségben töltse nyugdíjas éveit és néha-né­ha gondoljon ránk, jöjjön, s látogasson meg bennünket! — B.T.— Többen mondják... Vagyis, hogy milyen az igény, elvárás ma már a mun­katerületeken ? A munkahelyi morál, a jó légkör a hatékonyabb mun­kavégzésnek egyik fontos tényezője. Hogy ez mennyire így van egy-egy mondatban hadd szóljanak azon munkatársak, akiknek véleményét kikértem. — „ha egy munkahelyen nincs meg az igazi összhang, az a munka intenzitásán is megmutatkozik.” — „merjünk szólni azon dolgozóknak, akikre jellemző az a tevékenység, hogy lepkézés.” — „egy-egy csoport teljesítményét nagyban befolyásol­ja rossz és jó irányba a vezetői rátermettség.” Azt hiszem, e három meglátás, vagy inkább szemlélet már előrelátó és akik az ilyen és hasonló szemlélet­tel bírnak a keményebb követelményekkel is szembe mer­nek nézni. A kezdődő 1980-as év a hatékonyabb munkát, a racio­nálisabb gondolkodást egyaránt igényli. Életszínvonalunk további javítása érdekében. A megkérdezettek közül, akik a közömbösség mellett döntöttek ..., a gondolkodók, tenniakarók válasza egyér­telműen kicseng, hogy a közösség fejlődését ők viszik elő­re, az aktív többség, nem a közömbös kisebbség hátrafelé. — Bukta — Eredményes volt a METE munkája (Folytatás az 1. oldalról) években mutatott jó' mun­kánkért megemelt á MÉTE Országos Elnökség— az utol­só fillérig elköltöttük, terv szerinti kiadásokra, ponto­san betartva a pénzügyi elő­írásokat: Az 1980. évi munkatervek elkészültek, színvonalukban minden szakosztálynál fejlő­dést jeleznek. Az egyesületi munkában továbbra is töre­kedni kell a fiatal értelmisé­giek bevonására, beilleszke­désük ilymódon való segíté­sére is. Dr. Huszti Ferenc tájékoz­tatást adott továbbá az 1980- ban esedékes MÉTE-válasz- tásokról, amelyeknek — szakosztályi szinten — az I. n. évben le kell zajlaniuk. Majd végül megköszönte az 1979. évi munkát és a ki­váló egyesületi munkát vég­zők egy részének —, ameny- nyit a szerény jutalmazási keretösszeg megengedett — pénzjutalmat adott át. — B — Szocialista brigádvezetők tanácskozása A brigádvezetők az év vé­gén újból összegyűltek, hogy megtárgyalják a vállalat, a brigádmozgalom ügyes-ba­jos dolgait és a következő év feladatait is. A tanácskozáson először az igazgatóhelyettes beszámo­lója hangzott el. Az 1979. évről szólva elmondta, hogy az év igen biztatóan alakult, várhatóan minden lényeges mutató kedvezőbb lesz a ter­vezettnél. Az éves vállalása­inkat évközben az MSZMP XII. kongresszusa és hazánk felszabadulásának 35. évfor­dulója tiszteletére megemel­tük, illetve bővítettük. Ezek­ből szemléltetésként néhá­nyat: A filteres cigaretta terme­lési terv túlteljesítését 300 millió db-ra vállaltuk, me­lyet 309 millió db-ra telje­sítettünk. A fajlagos do­hányanyag felhasználás bá­zishoz viszonyított csökkené­sét 0,5%-ra vállaltuk, me­lyet előreláthatóan 1,67%-ra fogunk teljesíteni. Ez í 117 q-nak felel meg. A minőségi mutató is igen kedvezően alakult. A vállalt 3,68-cal szemben a várható alakulás 3,75. A bérszínvonal 1/fő ala­kulása is 2135 Ft-tal jobb az elmúlt évinél. Egész évben gond volt vi­szont a selejtképződés csök­kentésére vonatkozó vállalás teljesítésével. Ezúton is fel­hívta az igazgatóhelyettes elvtárs a brigádok figyelmét e fontos mutató javítására az 1980-as évben. Az 1980-as évi tervünk is­mertetésénél kiemelte, hogy az minden részletében feszí­tett és csupán további tarta­lékfeltárások esetén telje­síthető. Ehhez kell, és kéri a szocialista brigádok munká­ját és segítségét. A beszámoló után az SZB- termelési felelőse ismertette az év végi kiértékelő szocia­lista brigádgyűlések rendjét, a pályázatok, illetve javas­latok módszerét, a betartan­dó határidőket. A tanácskozáson hárman szólaltak fel. Harangozó Etelka az Egri Csillagok és a Braun Éva szocialista bri­gád kapcsolatáról; Veres Já­nos a társadalmi tulajdon védelmével kapcsolatban; dr. Szalóczi György pedig az új közgazdasági szabályzókról, az újonnan alakuló „Társa­dalmi Tulaj dón védelmi Bi­zottságról”, valamint az üze­mi demokrácia vállalati fó­rumairól. A felszólalásokra Bódi Lászlóné adott választ, majd a tanácskozás megszavazta a brigádvezetői tanácskozás ál­lásfoglalását, mely a követ­kező: — 1979. éves terv teljesítés­re, sőt túlteljesítésre ke­rült. Ezért a tényszámok részletes elemzésével a „Kiváló Vállalat” cím el­nyerésére a pályázatot ki kell dolgozni és be kell nyújtani. — Megfelelőnek és reálisnak tartja a tanácskozás az 1980. éves tervcélokat: Filteres cigaretta termelés 6700 millió db; szivarter­melés 24 millió db; do­hányválogatós 3500 q. — Állást foglal a szocialista brigádvezetői tanácskozás a vállalati DH-program célkitűzéseire alapozott alábbi munkaverseny- vállalások mellett: Filte­res cigaretta tervtúltelje­sítés +50 millió db. (E vállalás az előtervhez tör­ténik, megvalósítása fo­gyasztói igény szerint.) Fajlagos dohányanyag- megtakarítás a bázishoz: 0,1%. Fajlagos gyártási és cso­magolási alapanyag-meg- itakarítás bázishoz: 0,1%. Gyártási selejtcsökkentés a bázishoz 0,1%. Minőségi mutató (Kiemelt termékek) 3,65. A szocialista brigádveze­tők mozgósítják a brigád­tagokat, környezetüket e célok elérése érdekében a vállalások megtételére és azok teljesítésére, a DH- programban a szocialista brigádok részére foglalt ajánlások megvalósítá­sára. Jakubné DOHÁNYGYÁR

Next

/
Thumbnails
Contents