Egri Dohánygyár, 1979 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1979-02-01 / 2. szám
VIII. évfolyam, 2. szám ÁRA: 1,50 FORINT 1979. február hó Hatékonyabban A gazdálkodási feltételek szigorítása mindennapi témája a különböző tanácskozásoknak éppúgy, mint a szőkébb körű beszélgetéseinknek. Az, hogy a vállalati munka hatékonyságát fokozni kell, ténykérdés. De az, hogy az hogyan érhető el, milyen eszközök igénybevétele és helyes alkalmazása biztosíthatja a vállalati munka hatékonyságát, eléggé vitatott. Ez annál is inkább így van, mivel e kérdés igen összetett, másrészt nézőpont kérdése is lehet, hogy kinek mi a fontos. Egy vezetőnek igen sok tényezőre kell figyelemmel lennie, ha a gondjaira bízott egységet úgy akarja irányítani, hogy a végzett munka hatékonysága megfeleljen a népgazdasági követelményeknek. A vállalati irányítás mechanizmusának fejlesztése elsősorban a vállalat belső érdekeltségi rendszerének az irányítási rendszerrel való szinkronját követeli meg. A belső érdekeltségi rendszer hatékonyságának az a feltétele, hogy az általa kialakított érdekviszonyok intenzíven ösztönözzék a egyes szervezeti egységeket, tevékenységeket eredményességének fokozására, ugyanakkor a vállalati célktiűzések megvalósítására. A vállalaton belüli érdekeltségi rendszernek a feladata egyrészt, egy olyan ténylegesen működő irányítási rendszer kialakítása, amely az egyes szervezeti egységek által megvalósítandó részfolyamatok működési követelményeit, másrészt pedig a követelmények teljesülése esetén az ezekhez koordináltan kapcsolódó anyagi eszközök mértékének meghatározását tartalmazza. Az egyes szervezeti egységek működési követelményei függvényében meghatározott anyagi juttatásokkal kell feloldani és meggátolni a vállalaton belüli érdekösszeütközéseket és ugyanakkor elősegíteni a vállalaton belüli részérdekeknek a vállalati érdek és a népgazdasági érdek irányába terelését. A vállalati gyakorlatban a belső érdekösszhang megteremtéskekor külön problémát jelent, hogy az egyes részérdekek hierarchizáltsága kisebb mérvű, hiszen az ösztönzési formák nem minden szervezeti szintre vonatkoznak — tehát egyes részérdekek óhatatlanul figyelmen kívül maradnak. Az ösztönzési lánc hosszúságának a növelése viszont a transzformációs veszteségek növekedését is magában hordja. A legcélszerűbb érdekeltségi rendszer csak az adott vállalati feltételek (vállalati külső- és belső lehetőségek, célkitűzések, sajátosságok alapján megfogalmazott komplex terv; a jövedelempolitikai célok és a jövedelem-elvárási igények összekapcsolásaként kialakított jövedelemterv) ismerete mellett alakithatő ki és működtethető hatékonyan. így a vállalatnál alkalmazott érdekeltségi rendszer felülvizsgálatánál és módosításánál figyelembe kell venni, hogy: — egy olyan vállalatnál, mint az Egri Dohánygyár, amely döntően vertikális felépítésű vállalat, a vállalattal szemben felállított követemények közvetlenül és arányaiban nem át- tételezhetők az egyes egységekre, üzemrészekre; — centralizációs tényező a tröszti döntési körben lévő komplex terv és az integrált vállalati információs rendszer; — ezek ellensúlyozására célszerű az egyes szervezeti egységek saját hatáskörében kialakítandó ösztönzési rendszer alkalmazását biztosítani bérszínvonal, vagy bértömegszabályozással. Az ösztönzési rendszer vizsgálata során általában az egyén érdekeit (anyagi és erkölcsi) az egyén és a vállalat viszonyára korlátozzuk, de ez a terminológia egyszerűsítést jelent, mert a dolgozó érdekei a munkajövedelmen kívül a társadalom által juttatott egyéb jövedelemhez is kapcsolódik (családi pótlék, lakásépítési támogatás, tanulmányi ösztöndíj, üdültetés, egészségügyi és kulturális szolgáltatás, stb.). Az ösztönzésnek, mint a vállalati irányítás tudatos befolyásoló eszközének a célja a rendelkezésre álló aktivizáló tényezők mozgásba hozása, az érdekeltség megteremtése, úgy az egyén, mint a kisebb és nagyobb kollektívák vonatkozásában. Az ösztönző bérrendszert úgy kell felépíteni, hogy azt könnyen összefüggésbe lehessen hozni a vállalatvezetés irányító funkcióival, pl. a minőségellenőrzéssel, a termelés- irányítással, a költséggazdálkodással, stb. Az Egri Dohánygyárban eddig is alkalmazott bérformák alkalmasak az érdekeltség, ösztönzés, hatékonyság ösz_ szefüggéseinek, intenzitásnövelésének a megfogalmazására, kifejezésre juttatására. Ennek ellenére azonban a jövőben — és ezalatt a közeli jövőt kell érteni — el kell végezni a különböző bérformák vizsgálatait. A kapott eredményt elemezni- és mielőbb hasznosítani. Az a követelmény azonban már most is megfogalmazható, hogy el kell érni a teljesíményhez kapcsolódó bérforma aránynövekedését. A vállalati munka hatékonyságának növelése érdekében tehát a tennivalók e téren is adottak, s mert az idő pénz, minél előbb végezzük el a tennivalókat, annál többet nyerhetünk általuk. — Bárdosné dr. — Hogyan dolgoznak ma? A Petőfi komplex szocialista brigád legelsőként alakult 1961-ben. A kezdeti lépésektől nem volt könnyű máig eljutni. Az eltelt idő alatt a brigád összekovácso- lódott úgy a munkában, mint a közösségi életben. A brigád tagjai különböző munkaterületeken dolgoznak, így vállalásaikat is a különböző osztályok, illetve műhelyek részéről tették meg. Munkájuk a termelés közvetlen segítése, amely odaadó és tervszerű karbantartást követel minden brigádtagtól. Az egyéni vállalások mellett a közösen tett felajánlások is igen jelentősek, melyeket igyekeztek példamutatóan elvégezni. Az éves karbantartási munkából lelkiismeretesen kiveszik részüket. Az újítómozgialomba újításokkal és azok kivitelezésébe való segítéssel kapcsolódnak be. A DH-akcióbizottság által meghatározott feladatokat maradéktalanul elvégezték. Az összes tűzcsapokat havonta ellenőrzik üzembiztonsági szempontból. Társadalmi munka végzése a brigádnak igen jelentős, sokoldalú és színes. Nagyban jellemzi munkájukat a társadalmi felelősség- érzet, a segítőkészség. A szociális otthon lakóit évek óta rendszeresen segítik. Ilyenek voltak: kerti munkák, festések, vízvezeték, zárak javítása, sőt komoly asztalos- munkákat is végeztek. Munkájukat a városi Vöröskereszt vezetősége elismerően értékelte. Általános iskolákkal is tartják a kapcsolatot '(2-es és 7-es sz. ált. isk.), részükre társadalmi munkákat és egyéb segítséget adnak. A kisegítő iskolának is hathatós segítséget nyújtanak. Az ESE-vel is tartják a kapcsolatot részükre elvégzett munka is jelentős. Az óvodákról sem feledkeznek meg. A vállalati óvodákat, az andomaktál.yai óvodát, a Gárdonyi Géza óvodát tőlük telhetőén segítették. Az említett intézmények részére közel hatszáz óra társadalmi munkát végztek. Gyáron belül végzett társadalmi munka is jelentős. Ezek közül megemlíteném a kondicionáló teremnél végzett munkát és a kommunista műszakon való részvételüket. Ünnepségek, rendezvények lebonyolításánál rendezői feladatokat látnak el. Szokásukhoz híven minden évben március 15-én ünnepi brigádgyűlést tartanak. (majd koszorút helyeznek el névadójuk, Petőfi Sándor emlékművénél. Az elmúlt évben 9 brigádtag adott vért, voltak közülük többen, akik két alkalommal is. A Vöröskereszttel szorosabbá tették kapcsolatukat. a brigádból valamennyien tagjai a szervezetnek. Az általuk hirdetett 'társadalmi segítségből derekasan kiveszik részüket. A brigád minden tagja továbbtanul valamilyen formában. Egy fő állami oktatásban, egy fő egyhónapos munkavédemi tanfolyamon vett részt. Eddig a brigádból heten végezték el a MLK-t, többen párt-, szak- szervezeti- és KlSZ-oktatás- ra járnak. Az önkéntes tűzoltók rendszeres oktatáson vesznek részt. A KMP megalakulásának 60. évfordulójára rendezett ünnepségeket, kiállításokat látogatták. A vállalatunknál rendezett író-olvasó találkozón és egyéb kultúrális programokon is képviselték brigádjukat. A Heves megyei Tanácsi Építőipari Vállalat Petőfi Sándor szocialista brigádját fogadták gyárunkban, bemutatva vállalatunk életét, munkáját, majd az ifjúsági klubban baráti beszélgetéssel töltötték a délután hátralevő részét. A brigádtagok többsége, valamilyen társadalmi funkciót tölt be, melynek igyekeznek tudásuk szerint helytállni. Á családtagokkal együtt is szívesen töltik az időt. Voltak a Szépasszony-völgyben nyársalni és kellemes három napot töltöttek a felső- tárkányi üdülőben. Az év végi kiértékelő brigádgyűlésen búcsúztatták el két brigádtársukat nyugdíjba vonulásuk alkalmából. Vass Kálmán 13 éve, Fodor Sándor 18 éve, megalakulásuk óta erősítette a brigád munkáját, példát mutatva az új tagoknak. Az év folyamán három új taggal bővült a brigád, kik hosszabb ideje már besegítettek a brigádnak. A jó munkájuk után kiérdemelt magas kitüntetés a — Népköztársaság Kiváló Brigádja —• továbbra is a jobb munkára és a becsületes helytállásra kötelezi a brigád minden egyes tagját, melyhez jó erőt és egészséget kívánunk. J. Arné Megkezdtük egy új év új gazdasági feladatainak teljesítését. Az 1979. év gazda- sáigi körülményei merőben mások, mint az előző évben. Idén — a január 8-i cigaretta fogyasztói árak emelése miatt — előreláthatólag jelentős fogyasztásvisszaeséssel számolhatunk. Ez tükröződik már éves tervünkre is, amelyben, mintegy 500 millió db. filteres cigarettacsökkenés szerepel és terv szerint megszüntetjük a filter nélküli cigaretta termelését. A termelés csökkenésének megfelelően csökken a termelési értékűink' is. Az alacsonyabb termelési feladatot alacsonyabb létszámmal kivételijük megoldani, hogy — egyrészt azonos hatékonyságot tudjunk produkálni — másrészt a bérfejlesztési lehetőségeink se csökkenjenek jelentősen. Az alacsonyabb — 1062 fős — létszám mellett a terv 4,5 % bérszínvonal emelkedést tartalmaz. MÓDOSÍTÁS Szigorodnak a vállalat külső környezetének feltételei. A népgazdasági helyzet javítása érdekében bizonyos szabályozók módosítása következtében csökkent a vállalatok saját rendelkezésben felhasználható — érdekeltségi alapok képzésére fordítható — nyereségrész is. Ennek következtében azonos nyereségszint mellett — csak az eredmény* elvonás változásait figyelembe véve — mintegy 9 %-kal alacsonyabb nyereségrész marad a vállalati rendelkezésben. A külső és belső körülmények — lehetőségek nehezebbek lettek ugyan, de nem teljesíthetetlenek. Mindannyiunk összefogott munkájára szükség van ahhoz, hogy meg tudjunk felelni az elvárásoknak. TERHELÉS Lássuk ezek után. hogy milyen eredményeket értünk el az év első hónapjában. Filteres cigarettából 605 M. db-t állítottunk elő. Ez a bázishoz viszanyítva 9 M. dinből (1,5 %-kal) alacsonyabb, ,a tervhez viszonyítva 14 M. db-os (2,3 %-os) túlteljesítést jelent. Szivarterniélésünk 2 678.5 s. db. magasabb a bázisnál és jelentősen meghaladja a tervezett mennyiséget. A termelés naturális mutatói változásának hatására változott aiz előállított termelési értékünk is. Januári termelési értékünk 90 666 Ft. Ez kereken 4 %-kal több, mint a tervezett. Terméksoros termelési értékünk 3 894,3 e. Ft, ami valamelyest elmarad a bázistól, de meghaladja a tervezett szintet. Létszám helyzetünket tekintve már most jelentkezik a bevezetőben leírt jelenség — a szükséges létszámcsökkentés. Ennek eredményeként az első havi létszámúink 1063 fő, amely természetesen 22 fővel kevesebb, mint a bázisban és emellett 1 fővel alacsonyabb la tervezettnél is. A termelési érték pozitív változása és a létszámcsökkenés eredményeként jelentősen javultak hatékonysági mutatóink, az egy főre eső terméksoros termelési érték és az egy főre eső érték egyaránt. Mint a bevezetőből is kiderült, befejeződött az éves vállalati terv kidolgozása. Sikerült egy olyan tervet összeállítani, amely vállalati szinten teljesíthető és teljes mértékben megfelelt a tröszti elvárásoknak is. Erről a tröszt illetékes osztályvezetőjének és gazdasági igazgatójának a tervtárgyaláson elhangzott szóbeli elismerése tanúskodott. BESZÁMOLÓK Megkezdődött a felkészülés az 1978. év gazdasági munkájáról szóló beszámolók elkészítésére. Minden év elején nagyon jelentős és felelősségteljes munkája ez a számviteli osztálynak és a vállalatgazdálkodási osztálynak. (Mire ezek a sorok megjelennek a lap hasábjain, a munka nagy része már be is fejeződik.) Ehhez tartósak — többek között — a tröszti szinten képződő részesedési alap vállalatok közti felosztásához készítendő jelentést, a imunka- versenyvállalások teljesítéséről szóló — már elkészült — gyorsjelentés és végleges, részletes kiértékelés, valamint az információs beszámoló kidolgozása és összeállítása is. Folynak a brigádbeszá- molók, ahol az egyes szocialista és a szocialista címért küzdő brigádok értékelik saját munkájukat, amely alapját képezi majd az egyes címek, fokozatok odaítélésének. A végleges érétkelést, a címek odaítélését, a későbbiek folyamán összeülő brigádvezetői tanácskozás végzi el. Takács György kg. csv.
