Egri Dohánygyár, 1979 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1979-02-01 / 2. szám
Itlepgazdasagp fieri! vállalati terű Elősizar néhány gondolat az 1978. év teljesítéséről. Népgazdaságunk az elmúlt évben is dinamikusam, fejlődött, noha a feltételek a vártnál neheizefobek voltak. Az ipari termelés a tervezett mértékben, mintegy 5,5—6 %-kal emelkedett. Nem lehetünk elégedettek a hatékonyság javulásával, hiszen az iparban létrehozott nemzeti jövedelem a termelésinél lassabban növekedett. Nem a tervnek megfelelően alakult az értékesítés. A belföldi értékesítés ugyani», a tervezettnél lényegesen gyorsabban, a nem rubel elszámolású kivitel az előirányzottnál jóval lassabban nőtt, míg tervszerűen alakult a rubel elszámolási kivitel. A társadalmi termék növekedése 5%-os lesz;, az előirányzóttnak megfelelőéin, viszont a nemzeti jövedelem ennél Lassabban, mintegy 4—4,5%-kal emelkedik. Az emelkedés teljes egészében az élő munka termelékenységéinek növekedéséből származik. A nemzeti jövedelem növekedése kisebb mértékű, mint a belső felhasználás és ennek fő oka a felhalmozás a beruházás és 'készletek tervezettnél jelentősen erősebb ütemű növekedése. összefoglalóan elmondhatjuk, hogy a tervcélok teljesítése és túlteljesítése mellett, sokoldalúan és erős ütemben tovább fejlődött, népgazdaságunk. Gazdasági munkáinkban azonban a hatékonysági és a minőségi követelmények teljesítésére fordított törekvés kevésnek bizonyult. Ez a döntő oka, hogy a tervezettnél kedvezőtlenebbül alakult a népgazdaság egyensúlyi helyzete. Feladatok Éppen ezért az 1979. éves népgazdasági terv alapkon- c opciója* hogy a minőségi és hatékonysági tényezők kerüljenek előtérbe és ezzel javuljon a népgazdaság egyensúlyi helyzete. A gazdaságos, minden piacon versenyképes termékek előállítását kell dinamikusain inJövellink csökkenteni kell a 'ráfordításokat, vissza kell szorítani ia gazdaságtalan termelést. Gyorsítani kell a termelés és kivitel szerkezetének átalakítását. Javítani kelt a minőséget, a termelékenységét, ‘növelni a hatékonyságot. A lakosság fogyasztása az 1978. évinél lassabb ütemben növekszik, a beruházások azonos siziniten maradnak, míg jobb gazdálkodással csökkenteni kell a készlet-felhasználást. Néhány jellemző és jellegzetes számadattal illusztrálhatjuk az 1979. éves népgazdasági • terv összefüggéseit, melyek egyben demonstrálják az egyensúlyi helyzet megjavítására irányuló törekvéseket. A nemzeti jövedelem, mintegy 3—4°/0-íkial nő, ezen bellüll iaz ipari termelés növekedése 4%-os lesz. Az előiző évestnél magasabb, mintegy 3—3,5%-ban irányozza elő a terv a mezőgazdasági termékek termelésének növekedését. A szocialista szektor beruházásainak értéke 204—206 miililó Ft léhöt. összesen 90 ezer lakást kel építeni. A fogyasztói árszínvonal növekedése az előző évi tényhez hasonlóan mintegy 4,7—4,9%-ban került előirányzásra. Az egy muníkás és aülkiaümaziott reáilbóremel- ködése 1%, míg az egy termelőszövetkezeti dolgozóra jutó reálkereset 1—1,3%-kal emelkedik. A lakosság fogyasztása 2,5—3 %-kal növekedhet. A fő gazdaságpolitikai célok megvalósítását szolgálja több más intézkedés mellett az is, hogy a gazdasági szabályzórendszer egyes elemei módosításra kerül1- nek. E módosítások ‘azt célozzák, hogy olyan gazdasági feltételek jöjjenek létre, melyek ösztönzik, sőt késztetik a vállalatokat: a termelés szerkezetének erőteljesebb, célszerű változtatására, a takarékos gazdálkodásra, a minőségi követelmények előtérbe helyezésére, a gazdaságos kivitel bővítésére. E módosítások tehát fokozzák a gazdasági hatékonyság növelésére, az egyensúlyi helyzet javítására irányuló ösztönzést. Termelés A továbbiakban néhány gondolattal és számadattal az 1979-es vállalati tervünket ismertetném. A legfeltűnőbb változás az előző évvel szemben, hogy a terv a fogyasztói árrendezés átmeneti hatásaként alacsonyabb termeléssel számol. Míg a bázisban a filteres cigarettatermelés 6,9 miililliiárd darab volt, addig a tröszt által koordinált éves terv mindössze 6,4 milliárd darab filter es cigaretta termelését Irányozza elő. Néhány fontosabb gyártmány termelése: Fecske: 2680 millió db, F. Symphónia 200 millió db, Romáinc: 2500 millió db, Fiitol 4000 míllUió db, Helikon 260 millió db, Milde Sorte: 80 millió db, Marlboro 70 millió db. Jelentősen csökken a szivartermelés előirányzata is. a tavalyi 29 millió darabbal szemben 25,9 millió darabra. A fogyasztók részére a DOHÉK vállalat felé az alábbi értékesítést tervezzük: Fecske: 2650 millió db, F. Symphónia': 200 millió db, Románc: 2460 millió db, Fiitól: 390 millió db, Helikon 260 millió db, Milde Sorte 75 mlillLió db, Marlboro: 70 millió darab. összességében az értékesítés 6,3 milliárd db filteres cigaretta és 25,9 millió darab szivar lesz. Fel kell készülnünk azonban arra, hogy a negyedéves gyártási programok ennél magasabb termelési igényt támasztanak. Nekünk ehhez a műszaki-anyagi-személyi feltételeket jó időben biztosítanunk kell Meg kell mondanunk, hogy a termelés előirányzott csökkenését még fokozza a szerkezetváltozás és viszont mintegy 14 miliő forintot jelent a termelői áremelkedés. Így a Sátoraljaújhelyi Dohánygyárnak szállítandó fülteinrudat is szám.bavéve, a tervezett termelés érték (termelői áron) 977 millió Ft. Változik a bérgazdálkodás szabályozása is. Az elmúlt években a trösztön belül egységes bérszínvonalat koordinálták a vállalatok felé. A bórszínvoinalemelés gazdasági feltételeit a vállalatok tröszti szinten biztosították. 1979-ben azonban a fentebb vázolt okok miatt csupán csökkenő eredmény irányozható elő tröszti szinten is. Az eddig képződött bértömegtartalékot csupán 3 %-ig lehet felhasználni a bérszínvonal növelésére, központi bérfejlesztés pedig ez évben nem lesz. Trösztünk jól gazdálkodott az elmúlt éveikben így 2% bértömeg- tartalékot tud biztosítani 1979-re. A további bérszínvonal-növelés most már (az eredmény csökkenése miatt) csak a létszámok csökkentésével lehetséges. Vállalatunk minden' kö- rülméiiy mérlegelésével 4,5% bérsizfnvoinal-növeke- désit tervez, ehhez ‘tartozóan 1062 főnél több létszámot nem vehet igénybe, még akkor sem, ha a gyártási programok, mint jeleztük és véleményünk szerint várható is, magasabbak lesznek, a tervezett termelésnél. A létszámokat az 1978. évi 1085 főről tehát (éves átlagban) 1062 főre kell esökktenitenünk. Milyen feladatokat jelent ez? Többek között: — csökkentenünk kell a nem termelő területek létszámát; — növelnünk kell a teljesítménybéres létszámok arányát ; — műszakilag megalapozott normarendezést kell foganatosítanunk, alapos felmérés után ott, ahol ez etikus és indokolt. Ha az iparágnak az 1978. évi végleges eredménye nagyobb lesz, mint a fenti szabályozásnál a tartalék bértömeg szempontjából figyelembe vett eredmény, az néhány tizedet. legjobb esetben 1 % további bérszínvonalnövekedést jelenthet. Isimét csak lehetőség a bérprefencia. Hogy azonban lesz-e ilyen pályázati rendszer, az csupán a U. félévben dől el. Marad tehát a létszámcsökkentés, ami annál inkább is igen nagy feladat, mert az igénybevehető létszám, már a tervezett 1062 fő is kevesebb, mint amit a technológiai számítások szükségessé tennének. A termelés csökkenése természetesen maga után vonja a vállalati eredmény csökkenését. 79,4 MFt-ról 77,1 MFt-ra. Ez azonban nem jelenti, hogy feladnánk a népgazdasági terv követelte gazdaságosabb termelés elvét. Megtakarítás A 20 mm-es filterrúdra vailó áttérést célszerű koirn- binálllniunk a fajlagos do- hányianyag-fedhaszinálásó- rualk csökkentésével. így az 'iparági normával szemben tervünk szerint az alábbi megtakarítást érhetjük el: Külföldi dohány mennyi- ségibeni: 249 q, Értékben: 2045 eFt. Belföldi dohány mennyiségiben: 466 q, értékben: 3659 eFt. Összes dohány mennyiségiben: 715 q, értékbein: 5704 eFt. Törekednünk kell ezen kívül a dohányom kívüli importanyagoknál is a belföldi helyettesítésire, másrészt, — ahol ez nem lehetséges, — a fajlagos felhasználás csökkentésére. Ilyen lehetőséig pedig kínálkozik bőven a cigarettapapír, celofán, lenszalag és más importanyagok felhasználásának területén. Együtt a dohánnyal ezek a megtakarítások, helyettesítések vállalati oldalról jól szolgálják a külkereskedelmi mérleg egyensúlyi helyzetének javítását. Összegszerűen sem lebecsülendők, hiszen több millió forintos nagyságrendről van szó. Mindemellett tovább fejlesztjük a DH munkarendszert vállalaton belül és segítséget nyújtunk a trösztünk egész terülétém történő bevezetéséhez. Tartalmi lag fejlődik majd a szocialista brigádmoz ga- loim, Számítunk rójuk a fenti speciális feladataink megvalósításában is. Szociális tervünk dolgozóink szociális helyzetének további javítását célozza. A komlex terv tartalmazza még a szervezési tevékenységre, a műszaki fejlesztésre, a technológia javítására, a termelési kultúra és biztonság, valamiint hi- giélniiai színvonal emelésére vonatkozó előirányzatainkat. Természetesein ezenkívül, de ezzel együtt a minőség megjavítására is intézkedési terv készült, szoros összhangban a DH-programmal. Ezek . taglalása, ismertetése újságunk lapján az érintett szakemberekre vár. Iványi Illés váll. gazd. ov. wiroMtravifWVifMJMAAAf | Felnőtt jubileum Csendes, ám annál jelentősebb évfordulót ünnepeltek a közelmúltban az európai szociálisa országok: a Köl- ssönös Gazdasági Segítség Tanácsa megalakulásának 30. évfordulóját. A jelentős jubileum egy kicsit visszapillantás is az eltelt három évtizedes múltra, amely újkori történelmünk egyik legérdekesebb fejezetét tartalmazza. 1949. január elején ugyanis, a Szovjetunió vezetésé- sével Magyarország, Lengyelország, Csehszlovákia, Bulgária, a Német Demokratikus Köztársaság és Románia csatlakozott a tanácshoz. Megállapodtak abban, hogy az egyes szocialista országok gazdaságának fejlesztésében kölcsönösen részt vesznek és közreműködnek. A háború után, az újjáépítést követően szükség is volt a közös tervekre, a nagyobb arányú fejlesztések megkezdéséhez. A KGST az elmúlt három évtizedben bebizonyította létjogosultságát, hiszen a gazdasági kapcsolatok kibővültek, közös vállalatok jöttek létre az energiatermelés, a vaskohászat, a gépgyártás, az éleimiszertemelés összehangolására, hogy csak néhányat említsünk. A kapcsolatok bővítését jelzi az is, hogy az alapítókhoz csatlakozott Mongólia, Kuba és a Vietnámi Köztársaság, megfigyelőként pedig részt vesz Jugoszlávia is. A szervezethez tartozó országok legfontosabb feladata napjainkban a KGST XXIII. rendkívüli ülésén elfogadott komplex gazdaságfejlesztési program megvalósítása. Ennek lényege az államok közötti szakosítás, a széles körű kooperáció. Elmélyítésére szolgálnak a kétoldalú kapcsolatok is, melyeknek szép példája a magyar-lengyel együttműködéssel Kábán épülő és az idén átadásra kerülő cukorgyár, vagy a szovjet-magyar együttműködéssel készülő paksi atomerőmű. A jubileum előestéjén emlékezetes eseménnyel hívták fel magukra a figyelmet a szervezet tagállamai. Átadták rendeltetésének a Vinnyica—Albertirsa közötti 750 kilovoltos villamos távvezetéket. Aligha lehetne hitelesebben jelezni a megtett utat annál, hogy hat tagország, köztük hazánk is eljutott a világ legnagyobb egységes energiarendszerének létrehozásához. A közös munka eredményességét jelképi erővel mindenkinek megmutatja, hogy a, mintegy 180—200 ezer megawatt energiát kétezer kilométeres távolságra is szállítani képes távvezeték, minden résztvevőnek biztonságot nyújt üzemzavarok esetén és a fogyasztás csúcs- időszakában. De bármennyire is visszatükröződnek benne az elmúlt három évtized közös törekvései, tapasztalatai és sikerei, az országhatárok felett áthúzó villamosvezeték mindenképpen a jövőt idézi. Mert sikerült Csehszlovákia, Bulgária, Lengyelország, az NDK és hazánk egyesített energiarendszerét összekapcsolni a Szovjetunió egységes energiarendszerével. A közös erőfeszítések éppen az energiaellátásban jártak eredménnyel, amely meghatározó mind az ipari, mezőgazdasági, tudományos, technikai fejlődés, mind a lakossági szükségletek ellátásában. Érthető tehát, hogy a KGST végrehajtó bizottsága nemrég külön megállapodásban rögzítette az egységes energiarendszer hatékony működésének garanciáit. Mentusz Károly Működési szabályzat Január 24-én. Dir. Susónsz- ky János, a Nehézipari Mű- szaiki Egyetem Ipargazdaságiam Tanszékének tanszékvezetője és Dr. Szintay István adjunktus előadást tartottak a szervezési osztály elmúlt évi feladatát képező szervezeti és működési szabályzatról. Dr. Susánszky János elméleti összefoglalójában az ideális modellről, a komplex működési algoritmusról beszélt. A komplex működési algotritmus két résziből a) működést szabályozó résziből, valamint b) a vállalat belső érdéHárom Harminc év egy ember életében hosszú idő. Három évtized alatt teljesülnek azok az álmok, amelyet gyermekként dédelgetünk magunkban. Alkotó munkások leszünk, édesanyák, s készítjük a fiatalokat az általunk megkezdett munka továbbvitelére. Ezt tette Sebe Józsefné is, amikor 1951. január 3-án, a dohánygyár munkásnője lett. Édesapjával a gyári kertészetben dolgozott, s valahányszor tavasszal kivirult az udvaron az aranyesőbokor, mindig szorongó szívvel gondolt arra, hogy azt a bokrot még ő ültette. A termelés fokozatos felfutásával egyre több szorgos kézre volt szükség, többek között a cigarettacsomagoláson is. így került közvetlen kapcsolatba a Niepman 25-ös csomagológéppel.. Lágyan engedelmeskedett kezében a csomagolóanyag, könnyedén kezelte a gépet. Látszatra mindig nyugodt és higgadt volt, belülről azonban mindig szorongó érzéssel figyelte a gép működését, annak hangját, csattogását. Talán már ekkor megérezte, hogy élete összekapcsolódott a csomagolás rejtett szépségeivel. Amikor a 60-as években felkérték, hogy vállalja el a bérelszámolási munkát, fájó szívvel mondott búcsút a gépnek, az osztálynak, de megértette, hogy akkor és ott most nagyobb szükség van az ő munkájára. Szíve mélyén azonban mindig vissza vágyott a gépek csat- togó-zakatoló zajába. Így 1967-ben végleg döntött, vállalja a három műszakot, még akkor, is ha az egészségi állapota ekkor már nem a legjobb volt. Tette ezt azért is, mert szerette az embereket, a gépet, a régi munkatársakat. Amikor csoportvezetői megbízatást kapott, boldog volt. Örült, hogy a szakmai fogásokra így több fiatalt tud majd megtanítani. A fiatal dolgozókat nagy türelemmel és szeretettel oktatta, a szakmai ismereteken túl annak szeretetét is igyekezett a fiatalokba átültetni. Mint csoporvezető végezete ezt a feladatot, közben folytatta a mozgalmi munkát, melyet már fiatalon megkezdett. A Kállai Éva szocialista brigád alapító tagja volt, s társadalmi munkájára mindig lehetett számítani. Mint szakszervezeti bizalmi szorgalmasan dolgozott, a reá bízott kis csoport ügyeit intézte. Az elmúlt tíz évben két alkalommal volt „Kiváló Dolgozó” és több alkalommal részesült jutalomban. Munkával teli három évtizedben „megálljt” parancsolt az egészségi állapota, megakadályozta, hogy tovább dolgozzon, köztünk lehessen. Az év elején megtartott termelési tanácskozáson búcsúztunk el tőle. Méltóbb elköszönés nem is lehetett volna, ugyanis kitartó, becsületes munkát, a gyárhoz való hűséget méltatva adta át részére Huszti elvtárs az aranygyűrűt, a vállalat gazdasági és tömegszervezetei nevében köszönte meg munkáját. Köszönjük mi is példamutató, fáradságot nem ismerő munkásságát. Kívánunk számára a nyugdíjas években jó egészséget. A cigarettacsomagolás dolgozói nevében Szarvas Aladárné művezető keltsági rendszeréből tevődik össze. Ezek után a szabályozásira tért át. A mai vállalatokat 3 elkülönítő dimenzióban szabályozzuk: 1) A dinamikus kép (folyamat hálózat) magába foglalja a feltérképezést és a racionalizálásit,. 2) A statikus kép a szervezeti felépítés családfa ábrázolása'. 3) A döntési és információs rendszer a periodikus és a periodikus döntéseket szabályozza. Dr. Szintay István átfogóan elemezte a szervezési osztály által elkészített munkát. A vállalati tevékenységek 9 fő folyamatba lettek besorolva, ezen belül ún. részfolyamatok vannak megkülönböztetve, az érthetőbb tárgyalásmód miatt. A folyamatleírások kétdimenziósak, az egyik dimenziót a vállalati tevékenységek és információk jelentik, a másikat pedig az illető szervek. A két dimenziót a megállapodott j elöléstrendsz erű ábrák kapcsolják össze. A felvett folyamatok 'alapján elkészültek az osztályok, az osztályon belüli csoportok, osztályszervezeten kívüli önálló előadók és felső vezetők munkaköri leírásai, melyek tartalmiaiztzáik a feladatkört, döntési- és információs , jegyzéket valamint az egyezeteitési kapcsolatokat. A munkaköri leírások pontjai utóin, szereplő számok a megfelelő folyamat- pontra, folyamatszaikaszra, vagy konkrét folyamatra történő utalást jelentik. Az elméleti és gyakorlati ismertető után Keresztessy Ferenc szervezési osztályvezető a még megoldandó feladatokról, az egyéni munkaköri leírások elkészítéséről beszélt, amelyeket az illető osztályvezetőknek kell elvégezni a megadott folyamatok, illetve az oszlály- és csoport színtű munkaköri leírások alapján. Terenyei József DOHÁNYGYÁR
