Egri Dohánygyár, 1979 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1979-01-01 / 1. szám
Munkásszemmel: munkáról Társadalmi életünk, egyéni boldogulásunk feltételét további fejlődést még továbbra is a munka biztosítja. Azt a fejlődést, melyet szocialista társadalmunk biztosított számunkra az emberi gondolkodás munkával párosulva lehetett elérni, és távlatban is az elért eredményekre alapozva szintén a gondolkodó és munkát szerető ember áll reflektorfényben. Sok ember mondja magáról, hogy „engem a munka, a tenni akarás tart életben”. Ilyen megállapítást szerintem csak olyan ember tesz, akinek a munka valóban a léte. Hogy ilyen emberek hányán vannak? Sokan, vagy nem eléggé sokan? Nem tudom, de minden esetre mindig vannak olyan emberek, akik csinálják a problémát, gondot? okoznak, de szerencsére ezek vannak keve-S sebben. Munka, munkafegyelem betartása) egyik feltétele, alapja a további fej lödé" > sünknek. Munka, munkaidő-kihasználtság — ez is? mimddki számára Ismerős. A munkaidő-kihasználtság nagy tártaié'? kaink közé tartozik, a vezetés színvonalú-? nak növelésével együtt. Év eleje lévén, egy) gazdag évet zárva, továbbra is arra serkent? bennünket az új év kezdete, hogy valóban? az örömmel, becsülettel végzett munka le' gyen mindnyájunk léte. fejlődésünk, egyéni) boldogságunk talpköve. Ez a mi biztosi-? tékunk. Bukta Benjámin Krízisek, problémák ú| gazdasági módszerek Szocialista brigádvezetők tanácskozása December 15-én tartották meg az Egri Dohánygyárban a szocialista brigádvezetők . év végi tanácskozását. A megnyitó után a beszámoló elemezte és értékelte az 1978. éves várható tervteljesítését. Lényegében minden gazdasági mutató jelentősen fejlődik a bázishoz és jobb a feszített tervnél is. Filteres cigarettából 6 880 millió darabot termelünk, s ez az előző évhez 103 százalék, a tervhez 103.3 százalékos teljesítést jelent. E tulajdonképpen szerény százalékoknál többet mond és dokumentál dolgozóink erőfeszítéseiről az a tény, hogy néhány évvel ezelőtt ugyanezzel a gépparkkal mindössze 4.9 milliárd filteres cigarettát tudtunk adni a fogyasztóknak. A termelési érték 1 053 millió Ft lesz. ami a bázishoz 103,9 százalékos, a tervhez 103,8 százalékos teljesítést jelent. Jelentősen növeltük dolgozóink bérszínvonalát. A növekedés 6,9 százalékra tehető. Még ennél is jobban plusz 8 százalék körül emelkedett az átlagbér. Javítottuk a minőséget, tovább gyártottuk az egészségre kevésbé ártalmas cigarettánkat, sőt gyártmányfejlesztésként új licenc gyártmányt, a Marlboro cigarettát vezettük be. melyből már ez évben közel 50 miliő darabot bocsátottunk fogyasztóink rendelkezésére. A szocialista brigádmozgalmat elsősorban tartalmában tovább fejlődött. Brigádjaink és szocialista üzemrészeink teljesítették, sőt túlteljesítették vállalásainkat. A DH-teljesítése, ennek keretében végzett tartalékfeltáró tevékenység, a mun-, kaverseny-vállalások jelentős túlteljesítése együtt döntő és alapvető tényezője annak. hogy a legátfogóbb gazdasági mutató, a mérlegszerinti vállalati eredmény lényegesen (mintegy plusz 13 százalékkal) a bázis és a tervezett felett is alakul majd. Mindemellett tovább folytattuk dolgozóink szociális helyzetének javítását. A beszámoló után ismertetésre került a kiértékelő év végi brigádgyűlések, a pályázatok benyújtásának időrendje. Az évvégi értekezletek a brigádok célszerűen január 1—február 10-ig bonyo_ lítják le. A pályázatok benyújtásának határideje február 7—12. Az 1979-es évre vonatkozó vállalások (szerződések) benyújtásának határideje III. 10. A brigádélet napi aktuális kérdéseinek tárgyalása, majd a vita következett. A vitában felszólaltak többek között: Nyári József- né a Zrínyi Ilona szocialista brigád vezetője; László Gyula a Kilián György szocialista brigád vezetője; Csizik Istvánná a Teleki Blanka szocialista brigád vezetője; Kiss Ferenc a Termelésirányítási Komplex szocialista brigád vezetője; Zobolyák Ivánná a Korach Mór szocialista brigád vezetője, valamint Novák József PV. törzsparancsnok átadta a polgárvédelmi vetélkedőn legtöbb pontszámot elért hat szocialista brigádnak a köny v j ut almakat. A vita lezárása és összefoglalása következett, majd a szocialista brigádvezetők tanácskozása elfogadta a következő állásfoglalást: a) A szocialista brigádvezetők tanácskozása az igazgatói beszámoló alapján örömmel veszi tudomásul, hogy az 1978. éves terv teljesítésre, sőt túlteljesítésre kerül. Éppen ezért a tény- számok részletes elemzése alapján a pályázatot a Kiváló Vállalat cím elnyerésére ki kell dolgozni és be kell nyújtani. b) Megfelelőnek és reálisnak tartja a tanácskozás az 1979. éves tervcélokat: Filteres cigaretta termelés 6 740 millió db Szivartermelés 25,9 millió db Dohányválogatás 3 500 q Termelési érték 1 030 millió Ft Létszám 1 085 fő Egy főre jutó termelési érték 949 272 Ft Vállalati eredmény 79 miliő Ft c) Állást foglal a szocialista brigádvezetői tanácskozás a vállalati DH-program célkitűzéseire alapozott alábbi munkaversenyvállalások mellett: Filteres cigaretta terv túlteljesítése + 60 millió db. Szivar termelési terv túlteljesítése + 1 millió db. Fajlagos dohány anyagmegtakarítás a bázishoz 0,3 százalék; 187 q; 1 674 eFt, Fajlagos gyártási és csomagolási alapanyagmegtakarítás bázishoz 0,1 százalék. Selejt- csökkentés a bázishoz 0,005 százalék. Termelés fedezett, ségi hányada 100 százalék. Eredménynövelés bázishoz +5 százalék. Minőségi mutató (Kiemelt termékek) 3,55. A szocialista brigádvezetők mozgósítják a brigádtagokat, környezetüket e célok elérése érdekében vállalások megtételére és azok teljesítésére, DH-programban a szocialista brigádok részére foglalt ajánlások megvalósítására. Szokássá válik lassan, hogy üzemi újságunkban olyan írásokkal is jelentkezünk, melyek a népgazdaság, sőt a világgazdaság problémáiba is némi betekintést adnak. Ilyen ez a kis cikk is. Krízisekről írtunk a címben Ilyen világgazdasági krízist robbantott ki az energiaválság. De a tőkés gazdaság instabilitásának más lényeges összetevői is megjelentek a hetvenes évek elején. Az összetevők közül érdemes kiemelni az inflációt továbbá a nemzetközi monetáris (pénzügyi, illetve valuta) rendszer felbomlását, majd a nagymérvű munka- nélküliséget. A nemzetközi pénzügyi rendszer felbomlása az aranyalapról való letérést. a fix (állandó. vagy legalábbis rögzített) valuta- árfolyamatok megszüntetését eredményezte. De fokozatosan meggyengült a dollár kulcsvaluta szerepe is. Az infláció a tőkés gazdasági rend talán legnagyobb belső problémája lett, s megszűnt munkanélküliség , csökkentő hatása. A kettő együtt jelentkezik és pedig huzamosan, innen a stagfláció igen találó elnevezés. A legtöbb tőkés ország antiinflációs programmal próbál védekezni az infláció ellen, vagy igyekszik azt mérsékelni, de úgy, hogy az ezzel -kapcsolatos terheket a dolgozók viseljék. Ez a csekély többséggel rendelkező kormányok részére belpolitikailag nagyobb akadályba ütközik. Súlyosbítja e helyzetet, hogy a nemzetközi kereskedelemmel az infláció kölcsönösen importálódik, s így kumulálódik, halmozódik is. Űj erőviszonyok jelentkeznek abból eredően, hogy az olajtermelő országok bevételei megtöbbszöröződtek, hatalmas valutatartalékok spekulációs elhelyezése rázkód- tatja meg időnként a tőkés világgazdaságot, amit még csak fokoz és rapszódikussá tesz, az időnkénti jelentős olajáremelés. Legutóbb éppen napjainkban határozták el az olajtermelő országok az olajár újabb 14 százalékos emelését. A kialakult új gazdasági hatalmi bázis monetáris azaz pénzügyi terén specifikusan. sajátosan jelenik meg. A magas bevételek is valuta tartalék halmozódás mellett, e gazdaságok termelési-gazdasági struktúrája fejletlen és egyoldalú. A fejlett tőkésországok természetesen arra törekszenek, hogy elszigeteljék ezeket az új erőket, majd pedig fokozatosan helyreállítsák a régi erőviszonyokat. A nyersanyagokban szegény kis vagy közepes országok fejlődési lehetőségei megnehezültek a drágább energia és magasabb nyers- anyagárak miatt. A szocialista országok egyeztetett energiapolitikával és termelési-kereskedelmi politikával enyhítik a begyűrűző kellemetlen gazdasági hatásokat. Ez különösen előnyös a kis területig népességű, kevés energiaforrással és nyersanyaggal rendelkező szocialista országokra. A nehézségek ellenére, melyet a cserearányok változása szocialista országokban is okozhat, a jelen évtizedben a szocialista világgazdaság helyzete erősödött. Tapasztalható is, hogy ez lendületet adott a gazdasági kapcsolatok nyugati részről történő, bár még korántsem kellő mértékben realizálódó átértékelésnek. A címben a .problémák” megnevezés is szerepel. Az egész világot átfogó problémákra gondolok itt, melyekből néhányat felsorolok a következőkben. Anélkül, hogy ez fontossági sorrendet jelentene elsőnek említem annak a közel ötven fejlődő országnak és több, mint egy milliárdnyi népességnek a helyzetét, akiket a legerőteljesebbén érintenek, még konkrétabban — sújtanak, — a fentebb leírt áremelkedésekkel összefüggő negatív változások. Ezen országok nagy része növekvő áron — importra szorul olajból, élelmiszerekből, nem is említve a beruházási javakat. Mindjárt következőnek említem a Föld megnövekedett és egyre rohamosabban növekvő lakosságának élelmezését. 2 000-re azt hiszem nem túlzás, hétmilliárd körülire vagy még kissé e fölé becsülni a világ népességét. Igaz, nagy tartalékok vannak még az élelmiszer termelésben, azt azonban bizonyosra lehet venni, hogy az egy főre jutó fogyasztás éppen azon fejlődő országosban csökken majd. ahol pedig így is már alacsony az élelmezési szint. Ma már világproblémává terebélyesedett az energiaellátás. mely döntő szerepet játszik az ipari forradalomban, az emberi civilizáció fejlődésében. Nem hagyható figyelmen kívül a technika ro li. fejlődése során, a pusztító fegyverek alkalmazásának, felhasználásának veszélye. Végül említem, pedig napjainkban egyik legtöbbet publikált probléma a természeti környezet változásának. — technikai ártalmak következtében bekövetkező torzulásának, — és az ember viszonya. Az ebből eredő veszélyek máris olyan mértéket öltöttek. hogy csupán az egész emberiség, — minden ország. — összefogásával háríthatok el. De összefoglalóan is azt mondhatjuk, hogy e csupán kiragadott krízisek és világ- problémák együttesen, egy új minőségileg eltérő szituációt, helyzetet teremtettek. A megoldásuk új módszereket, világot átfogó intézkedést, beavatkozást, orvoslást igényel. Ma már bizonyos, hogy az atompusztulás, vagy békés egymás mellett élés alternatívájában. az utóbbi győzött. A világ józan többsége már emellett áll. Ez vitathatatlanul a szocialista világrend- szer kezdeményezése és folyamatos hatása mellett alakult így. Vajon helytelen-e azt feltételeznünk, hogy az új kooperatív világgazdasági intézkedések szükségességét elismertető és realizálását elősegítő folyamatban is ezen erőké kell legyen a kezdeményező szerep. Azt hiszem, egyetérthetünk abban, hogy a világ józan többsége erre is „kapható” erről ia meggyőzhető, erre is aktivizálható. Az idő mindenesetre rendkívül sürget. (- i -) Á vállalat anyagi felelőssége A szocialista munkaviszony a vállalat és a dolgozó között fennálló olyan kapcsolat jogviszony — amelybőj a benne részt vevő felek részére egyaránt jogok és kötelezettségek származnak. Az elmúlt alkalommal említést tettünk a munkaviszonyból a dolgozóra háruló jogokról, részletesebben kifejtettük a munkaviszonyból eredő kötelezettségeiket, illetve az e kötelezettségek megsértése folytán alkalmazandó fegyelmi felelősségre- vonás szabályait taglaltuk. A munkaviszonyból eredő kötelezettségek megsértésének azonban nemcsak fegyelmi, hanem anyagi következményei is vannak, s e következmények — eltérően a fegyelmi felelősségtől. ami csak a dolgozónak van — mind a dolgozó, mind a vállalat terhére szóba jöhetnek. A dolgozók anyagi felelősségének részletes szabályait egy korábbi számunkban ismertettük. Most a vállalat anyagi felelősségéről szólunk. az egészség és a testi épség károsodásáért való felelősség kivételével. Utóbbiról — különös jelentősége és gyakorisága miatt — önálló cikk keretében a jövőben lesz majd szó. A KÁRTÉRÍTÉSI KÖTELEZETTSÉG KÖRE A vállalat kártérítési felelőssége — a dolgozók érdekeinek védelmében — igen tág határok között került meghatározásra. A vállalat kártérítési felelőssége körébe nemcsak a vállalat jogellenes magatartásával okozott károk tartoznak, hanem általában mindazok a károk, amelyet a dolgozónak munkaviszony keretében okoztak. Ellentétben tehát a dolgozók anyagi felelősségével, ahol a főszabály a vétkes károkozás volt. itt a vétkesség nem követelmény a vállalat részéről, sőt. a vétkesség kérdését e vonatkozásban általában nem is kell vizsgálni. Egy fokozott, szigorú felelősségről van tehát itt szó, aminek azonban megvan a maga reális gazdasági alapja. A vállalatnak tág lehetőségei vannak a dolgozó károsodásának megelőzésére, a munkafeltételek jó kialakításával, a kollektíva rendjének megfelelő megszervezésével. Tulajdonképpen a jó munkafeltételek kialakítása egyúttal a vállalatnak munkaviszonyból folyó kötelezettsége is. Mindenképpen indokolt volt tehát a dolgozókénál lényegesen szigorúbb felelősségi szabályok megalkotása. Vannak azonban mégis olyan esetek, ahol az ilyen fokú szigorúság méltánytalan lenne a vállalattal szemben. Éppen ezért a főszabály mellett i meghatározott körben a vállalat kártérítési felelőssége a vétkességhez kötődik — tehát a szándékos, vagy a gondatlan károkozáshoz. Ezen esetekről a későbbiekben még szót ejtünk. Arra is van lehetőség egyes kivételes esetekben, hogy a vállalat a főszabály alkalmazási körében is kimentse magát a felelősség alól. Ezeket az eseteket majd az üzemi baleset és a foglalkozási megbetegedés kapcsán említjük. Mikor tekintjük a kárt „munkaviszony keretében” elszenvedettnek? Nos, ezt a fogalmat tágan kell értelmeznünk, s azt mondhatjuk, hogy minden olyan esetben, amikor a károsodás a munkaviszonyból folyó kötelezettség teljesítése során kifejtett tevékenységhez kapcsolódik, a kárt „munkaviszony keretében” elszenvedettnek kell tekinteni. Ez nem azonos a közvetlen munkavégzés során elszenvedett károkkal, hanem ide tartozik pl. a kiküldetésen, a munkával kapcsolatos értekezleten. vagy a munkával összefüggő tisztálkodás során elszenvedett kár is. A KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉG ESETEI Három fő esetcsoportot kell megkülönböztetnünk, ezek: — a munkavégzés jogellenes megakadályozásával okozott károk; — az egészség és a testi épség sérelmével kapcsolatos károk; — dologi károk. Ezek közül az első és a harmadik esetcsoportot jelén cikkben, a másodikat — mint említettük — majd egy későbbi alkalommal fejtjük ki. a) Ha a vállalat jogellenesen akadályozza a dolgozó munkavégzését — pl. jogellenesen megszünteti a munkaviszonyát, vagy olyan utasítást ad a dolgozónak, amit az jogszerűen megtagadhat — az ebből eredő kárért, ami itt általában a kiesett bérből áll, vétkességére tekintet nélkül felelőséggel tartozik. Kárként merülhet még fel itt az is. ha a jogellenes munkaviszony-megszüntetés, vagy pl. a munkakönyv visz- szatartása, miat a dolgozó átmenetileg kiesik a társada- lombi ztosításból. b) A dolgozó dolgaiban keletkezett károk megtérítéséről a jogszabály a következő, képpen rendelkezik: A vállalat vétkességére tekintet nélkül felel a vállalati öltözőben, .megőrzőben, vagy más. hasonló célra kijelölt helyen elhelyezett dolog károsodásáért, valamint az üzemi balesettel kapcsolatos dologi károkért. A kollektív szerződés ezt a kört kiterjesztheti, oly módon, hogy azon ruházati és felszerelési tárgyak tekintetében, amit a dolgozó munka közben rendszerint magánál tart, a vétkesség nélküli felelősség szabályait írhatja elő. A munkahelyre bevitt egyéb dolgokért a vállalat csak vétkessége esetén felel. Jelentős könnyítés azonban itt is a dolgózók részére, hogy a vállalat vétkességét bizonyítaniuk nem kell, hanem a vállalatnak kell kimentenie magát azaz, bizonyítani, hogy ő nem volt vétkes. Előírhat ugyanakkor a vállalat bizonyos ésszerű korlátozásokat. amelyek megszegése esetén a dolgozó nem léphet fel kártérítési igénnyel. Ilyen rendelkezése a jelenleg hatályos kollektív szerződésünknek is van: tilos a vállalat területére behozni a munkába járáshoz szükséges ruházati és felszerelési tárgyakon kívül egyéb dolgot. (pl. nagyértékű ékszert, aranyórát, zseb, és táskarádiót stb.). A KÁRTÉRÍTÉS mértéke Már említettem, hogy a dolgozó és a vállalat anyagi felelőssége között lényeges súlybeni különbség van. Ez nemcsak abban nyilvánul meg, hogy a kártérítés feltételei a vállalatra szigorúbbak, hanem abban is. hogy amíg a dolgozók anyagi felelőssége korlátozott felelősség (és néhány esetet kivéve legfeljebb az egy évi átlag- kereset erejéig terjedhet) ad, dig a vállalat kártérítési felelősségénél főszabály a teljes kártérítés. Ez azt jelenti, hogy a dolgozót anyagilag olyan helyzetbe kell hoz- , ni. mintha a kár nem is következett volna be. Ez többféle formában lehetséges. a károk jellegétől függően. Leggyakoribb formája a keresetkiesésből származó elmaradt jövedelem megtérítése, de iehe. icár é- rítést nyújtani a dologi károk esetén meghatározott összegben, vagy — a dolgozó munkaképesség-csökkenése, illetve halála esetén (hozzátartozói részére) — járadék formájában is. A kártérítési igény érvényesítése. A vállalat a dolgozó bejelentése alapján köteles a kár, térítésre. A dolgozó figyelmét fel kell hívni a kártérítési igény bejelentésének lehetőségére. Munkaügyi vitának van helye a kártérítés teljes elmaradása esetén, vagy ha a kártérítési határozatban megállapított összeget a dol_ gozó nem tartja megfelelőnek. Dr. Jakab Gábor DOHÁNYGYÁR
