Egri Dohánygyár, 1979 (8. évfolyam, 1-12. szám)

1979-01-01 / 1. szám

Munkásszemmel: munkáról Társadalmi életünk, egyéni boldogulásunk feltételét további fejlődést még továbbra is a munka biztosítja. Azt a fejlődést, melyet szocialista társadalmunk biztosított szá­munkra az emberi gondolkodás munkával párosulva lehetett elérni, és távlatban is az elért eredményekre alapozva szintén a gon­dolkodó és munkát szerető ember áll ref­lektorfényben. Sok ember mondja magáról, hogy „engem a munka, a tenni akarás tart életben”. Ilyen megállapítást szerintem csak olyan ember tesz, akinek a munka valóban a léte. Hogy ilyen emberek hányán vannak? Sokan, vagy nem eléggé sokan? Nem tudom, de minden esetre mindig vannak olyan em­berek, akik csinálják a problémát, gondot? okoznak, de szerencsére ezek vannak keve-S sebben. Munka, munkafegyelem betartása) egyik feltétele, alapja a további fej lödé" > sünknek. Munka, munkaidő-kihasználtság — ez is? mimddki számára Ismerős. A munkaidő-kihasználtság nagy tártaié'? kaink közé tartozik, a vezetés színvonalú-? nak növelésével együtt. Év eleje lévén, egy) gazdag évet zárva, továbbra is arra serkent? bennünket az új év kezdete, hogy valóban? az örömmel, becsülettel végzett munka le' gyen mindnyájunk léte. fejlődésünk, egyéni) boldogságunk talpköve. Ez a mi biztosi-? tékunk. Bukta Benjámin Krízisek, problémák ú| gazdasági módszerek Szocialista brigádvezetők tanácskozása December 15-én tartották meg az Egri Dohánygyárban a szocialista brigádvezetők . év végi tanácskozását. A megnyitó után a beszá­moló elemezte és értékelte az 1978. éves várható terv­teljesítését. Lényegében minden gaz­dasági mutató jelentősen fej­lődik a bázishoz és jobb a feszített tervnél is. Filteres cigarettából 6 880 millió da­rabot termelünk, s ez az elő­ző évhez 103 százalék, a terv­hez 103.3 százalékos teljesí­tést jelent. E tulajdonképpen szerény százalékoknál többet mond és dokumentál dolgo­zóink erőfeszítéseiről az a tény, hogy néhány évvel ez­előtt ugyanezzel a géppark­kal mindössze 4.9 milliárd filteres cigarettát tudtunk adni a fogyasztóknak. A ter­melési érték 1 053 millió Ft lesz. ami a bázishoz 103,9 százalékos, a tervhez 103,8 százalékos teljesítést jelent. Jelentősen növeltük dolgozó­ink bérszínvonalát. A növe­kedés 6,9 százalékra tehető. Még ennél is jobban plusz 8 százalék körül emelkedett az átlagbér. Javítottuk a minőséget, tovább gyártot­tuk az egészségre kevésbé ártalmas cigarettánkat, sőt gyártmányfejlesztésként új licenc gyártmányt, a Marlbo­ro cigarettát vezettük be. melyből már ez évben közel 50 miliő darabot bocsátottunk fogyasztóink rendelkezésére. A szocialista brigádmoz­galmat elsősorban tartalmá­ban tovább fejlődött. Brigád­jaink és szocialista üzemré­szeink teljesítették, sőt túl­teljesítették vállalásainkat. A DH-teljesítése, ennek keretében végzett tartalék­feltáró tevékenység, a mun-, kaverseny-vállalások jelen­tős túlteljesítése együtt dön­tő és alapvető tényezője an­nak. hogy a legátfogóbb gaz­dasági mutató, a mérlegsze­rinti vállalati eredmény lé­nyegesen (mintegy plusz 13 százalékkal) a bázis és a ter­vezett felett is alakul majd. Mindemellett tovább foly­tattuk dolgozóink szociális helyzetének javítását. A beszámoló után ismerte­tésre került a kiértékelő év végi brigádgyűlések, a pá­lyázatok benyújtásának idő­rendje. Az évvégi értekezle­tek a brigádok célszerűen ja­nuár 1—február 10-ig bonyo_ lítják le. A pályázatok be­nyújtásának határideje feb­ruár 7—12. Az 1979-es évre vonatkozó vállalások (szer­ződések) benyújtásának ha­tárideje III. 10. A brigádélet napi aktuális kérdéseinek tárgyalása, majd a vita következett. A vitában felszólaltak többek között: Nyári József- né a Zrínyi Ilona szocialista brigád vezetője; László Gyu­la a Kilián György szocia­lista brigád vezetője; Csizik Istvánná a Teleki Blanka szocialista brigád vezetője; Kiss Ferenc a Termelésirá­nyítási Komplex szocialista brigád vezetője; Zobolyák Ivánná a Korach Mór szo­cialista brigád vezetője, va­lamint Novák József PV. törzsparancsnok átadta a polgárvédelmi vetélkedőn legtöbb pontszámot elért hat szocialista brigádnak a köny v j ut almakat. A vita lezárása és össze­foglalása következett, majd a szocialista brigádvezetők tanácskozása elfogadta a kö­vetkező állásfoglalást: a) A szocialista brigádve­zetők tanácskozása az igaz­gatói beszámoló alapján örömmel veszi tudomásul, hogy az 1978. éves terv tel­jesítésre, sőt túlteljesítésre kerül. Éppen ezért a tény- számok részletes elemzése alapján a pályázatot a Kivá­ló Vállalat cím elnyerésére ki kell dolgozni és be kell nyújtani. b) Megfelelőnek és reá­lisnak tartja a tanácskozás az 1979. éves tervcélokat: Filteres cigaretta termelés 6 740 millió db Szivartermelés 25,9 millió db Dohányválogatás 3 500 q Termelési érték 1 030 millió Ft Létszám 1 085 fő Egy főre jutó termelési érték 949 272 Ft Vállalati eredmény 79 miliő Ft c) Állást foglal a szocialis­ta brigádvezetői tanácskozás a vállalati DH-program cél­kitűzéseire alapozott alábbi munkaversenyvállalások mellett: Filteres cigaretta terv túl­teljesítése + 60 millió db. Szivar termelési terv túl­teljesítése + 1 millió db. Fajlagos dohány anyagmeg­takarítás a bázishoz 0,3 szá­zalék; 187 q; 1 674 eFt, Faj­lagos gyártási és csomagolási alapanyagmegtakarítás bá­zishoz 0,1 százalék. Selejt- csökkentés a bázishoz 0,005 százalék. Termelés fedezett, ségi hányada 100 százalék. Eredménynövelés bázishoz +5 százalék. Minőségi mu­tató (Kiemelt termékek) 3,55. A szocialista brigádvezetők mozgósítják a brigádtagokat, környezetüket e célok eléré­se érdekében vállalások megtételére és azok teljesíté­sére, DH-programban a szo­cialista brigádok részére fog­lalt ajánlások megvalósítá­sára. Szokássá válik lassan, hogy üzemi újságunkban olyan írásokkal is jelentke­zünk, melyek a népgazdaság, sőt a világgazdaság problé­máiba is némi betekintést adnak. Ilyen ez a kis cikk is. Krízisekről írtunk a cím­ben Ilyen világgazdasági krízist robbantott ki az ener­giaválság. De a tőkés gaz­daság instabilitásának más lényeges összetevői is meg­jelentek a hetvenes évek elején. Az összetevők közül érdemes kiemelni az inflá­ciót továbbá a nemzetközi monetáris (pénzügyi, illetve valuta) rendszer felbomlását, majd a nagymérvű munka- nélküliséget. A nemzetközi pénzügyi rendszer felbomlá­sa az aranyalapról való leté­rést. a fix (állandó. vagy legalábbis rögzített) valuta- árfolyamatok megszüntetését eredményezte. De fokozato­san meggyengült a dollár kulcsvaluta szerepe is. Az infláció a tőkés gazdasági rend talán legnagyobb belső problémája lett, s megszűnt munkanélküliség , csökkentő hatása. A kettő együtt je­lentkezik és pedig huzamo­san, innen a stagfláció igen találó elnevezés. A legtöbb tőkés ország antiinflációs programmal próbál védekez­ni az infláció ellen, vagy igyekszik azt mérsékelni, de úgy, hogy az ezzel -kapcso­latos terheket a dolgozók viseljék. Ez a csekély több­séggel rendelkező kormányok részére belpolitikailag na­gyobb akadályba ütközik. Súlyosbítja e helyzetet, hogy a nemzetközi kereske­delemmel az infláció kölcsö­nösen importálódik, s így kumulálódik, halmozódik is. Űj erőviszonyok jelentkez­nek abból eredően, hogy az olajtermelő országok bevéte­lei megtöbbszöröződtek, ha­talmas valutatartalékok spe­kulációs elhelyezése rázkód- tatja meg időnként a tőkés világgazdaságot, amit még csak fokoz és rapszódikussá tesz, az időnkénti jelentős olajáremelés. Legutóbb ép­pen napjainkban határozták el az olajtermelő országok az olajár újabb 14 százalékos emelését. A kialakult új gazdasági hatalmi bázis monetáris azaz pénzügyi terén specifikusan. sajátosan jelenik meg. A ma­gas bevételek is valuta tar­talék halmozódás mellett, e gazdaságok termelési-gazda­sági struktúrája fejletlen és egyoldalú. A fejlett tőkésor­szágok természetesen arra törekszenek, hogy elszigetel­jék ezeket az új erőket, majd pedig fokozatosan helyreállítsák a régi erővi­szonyokat. A nyersanyagokban sze­gény kis vagy közepes orszá­gok fejlődési lehetőségei megnehezültek a drágább energia és magasabb nyers- anyagárak miatt. A szocialista országok egyeztetett energiapolitiká­val és termelési-kereskedel­mi politikával enyhítik a begyűrűző kellemetlen gaz­dasági hatásokat. Ez különö­sen előnyös a kis területig népességű, kevés energiafor­rással és nyersanyaggal ren­delkező szocialista országok­ra. A nehézségek ellenére, melyet a cserearányok válto­zása szocialista országokban is okozhat, a jelen évtized­ben a szocialista világgazda­ság helyzete erősödött. Ta­pasztalható is, hogy ez len­dületet adott a gazdasági kapcsolatok nyugati részről történő, bár még korántsem kellő mértékben realizálódó átértékelésnek. A címben a .problémák” megnevezés is szerepel. Az egész világot átfogó problé­mákra gondolok itt, melyek­ből néhányat felsorolok a következőkben. Anélkül, hogy ez fontossá­gi sorrendet jelentene elsőnek említem annak a közel ötven fejlődő országnak és több, mint egy milliárdnyi népes­ségnek a helyzetét, akiket a legerőteljesebbén érintenek, még konkrétabban — sújta­nak, — a fentebb leírt ár­emelkedésekkel összefüggő negatív változások. Ezen or­szágok nagy része növekvő áron — importra szorul olaj­ból, élelmiszerekből, nem is említve a beruházási java­kat. Mindjárt következőnek említem a Föld megnöveke­dett és egyre rohamosabban növekvő lakosságának élel­mezését. 2 000-re azt hiszem nem túlzás, hétmilliárd kö­rülire vagy még kissé e fölé becsülni a világ népességét. Igaz, nagy tartalékok van­nak még az élelmiszer ter­melésben, azt azonban bizo­nyosra lehet venni, hogy az egy főre jutó fogyasztás ép­pen azon fejlődő országos­ban csökken majd. ahol pe­dig így is már alacsony az élelmezési szint. Ma már világproblémává terebélyesedett az energiael­látás. mely döntő szerepet játszik az ipari forradalom­ban, az emberi civilizáció fejlődésében. Nem hagyható figyelmen kívül a technika ro li. fejlődése során, a pusztító fegyverek alkalmazásának, felhasználásának veszélye. Végül említem, pedig nap­jainkban egyik legtöbbet publikált probléma a termé­szeti környezet változásának. — technikai ártalmak kö­vetkeztében bekövetkező torzulásának, — és az ember viszonya. Az ebből eredő veszélyek máris olyan mértéket öltöt­tek. hogy csupán az egész emberiség, — minden ország. — összefogásával háríthatok el. De összefoglalóan is azt mondhatjuk, hogy e csupán kiragadott krízisek és világ- problémák együttesen, egy új minőségileg eltérő szituá­ciót, helyzetet teremtettek. A megoldásuk új módszereket, világot átfogó intézkedést, beavatkozást, orvoslást igé­nyel. Ma már bizonyos, hogy az atompusztulás, vagy békés egymás mellett élés alterna­tívájában. az utóbbi győzött. A világ józan többsége már emellett áll. Ez vitathatatla­nul a szocialista világrend- szer kezdeményezése és fo­lyamatos hatása mellett ala­kult így. Vajon helytelen-e azt fel­tételeznünk, hogy az új koo­peratív világgazdasági in­tézkedések szükségességét elismertető és realizálását elősegítő folyamatban is ezen erőké kell legyen a kezdemé­nyező szerep. Azt hiszem, egyetérthetünk abban, hogy a világ józan többsége erre is „kapható” erről ia meggyőzhető, erre is aktivi­zálható. Az idő mindeneset­re rendkívül sürget. (- i -) Á vállalat anyagi felelőssége A szocialista munkavi­szony a vállalat és a dolgozó között fennálló olyan kap­csolat jogviszony — amelybőj a benne részt vevő felek részére egyaránt jogok és kötelezettségek származ­nak. Az elmúlt alkalommal említést tettünk a munkavi­szonyból a dolgozóra háruló jogokról, részletesebben ki­fejtettük a munkaviszonyból eredő kötelezettségeiket, il­letve az e kötelezettségek megsértése folytán alkalma­zandó fegyelmi felelősségre- vonás szabályait taglaltuk. A munkaviszonyból eredő kö­telezettségek megsértésének azonban nemcsak fegyelmi, hanem anyagi következmé­nyei is vannak, s e követ­kezmények — eltérően a fe­gyelmi felelősségtől. ami csak a dolgozónak van — mind a dolgozó, mind a vál­lalat terhére szóba jöhetnek. A dolgozók anyagi felelős­ségének részletes szabályait egy korábbi számunkban is­mertettük. Most a vállalat anyagi felelősségéről szó­lunk. az egészség és a testi épség károsodásáért való fe­lelősség kivételével. Utóbbi­ról — különös jelentősége és gyakorisága miatt — önálló cikk keretében a jövőben lesz majd szó. A KÁRTÉRÍTÉSI KÖTELEZETTSÉG KÖRE A vállalat kártérítési fele­lőssége — a dolgozók érde­keinek védelmében — igen tág határok között került meghatározásra. A vállalat kártérítési felelőssége körébe nemcsak a vállalat jogelle­nes magatartásával okozott károk tartoznak, hanem álta­lában mindazok a károk, amelyet a dolgozónak mun­kaviszony keretében okoztak. Ellentétben tehát a dolgozók anyagi felelősségével, ahol a főszabály a vétkes károkozás volt. itt a vétkesség nem kö­vetelmény a vállalat részé­ről, sőt. a vétkesség kérdé­sét e vonatkozásban általá­ban nem is kell vizsgálni. Egy fokozott, szigorú fele­lősségről van tehát itt szó, aminek azonban megvan a maga reális gazdasági alap­ja. A vállalatnak tág lehető­ségei vannak a dolgozó káro­sodásának megelőzésére, a munkafeltételek jó kialakí­tásával, a kollektíva rendjé­nek megfelelő megszervezé­sével. Tulajdonképpen a jó munkafeltételek kialakítása egyúttal a vállalatnak mun­kaviszonyból folyó kötele­zettsége is. Mindenképpen indokolt volt tehát a dolgo­zókénál lényegesen szigo­rúbb felelősségi szabályok megalkotása. Vannak azonban mégis olyan esetek, ahol az ilyen fokú szigorúság méltányta­lan lenne a vállalattal szem­ben. Éppen ezért a főszabály mellett i meghatározott kör­ben a vállalat kártérítési fe­lelőssége a vétkességhez kö­tődik — tehát a szándékos, vagy a gondatlan károkozás­hoz. Ezen esetekről a későb­biekben még szót ejtünk. Ar­ra is van lehetőség egyes ki­vételes esetekben, hogy a vállalat a főszabály alkalma­zási körében is kimentse ma­gát a felelősség alól. Ezeket az eseteket majd az üzemi baleset és a foglalkozási megbetegedés kapcsán említ­jük. Mikor tekintjük a kárt „munkaviszony keretében” elszenvedettnek? Nos, ezt a fogalmat tágan kell értel­meznünk, s azt mondhatjuk, hogy minden olyan esetben, amikor a károsodás a mun­kaviszonyból folyó kötele­zettség teljesítése során ki­fejtett tevékenységhez kap­csolódik, a kárt „munkavi­szony keretében” elszenve­dettnek kell tekinteni. Ez nem azonos a közvetlen munkavégzés során elszen­vedett károkkal, hanem ide tartozik pl. a kiküldetésen, a munkával kapcsolatos ér­tekezleten. vagy a munkával összefüggő tisztálkodás so­rán elszenvedett kár is. A KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉG ESETEI Három fő esetcsoportot kell megkülönböztetnünk, ezek: — a munkavégzés jogelle­nes megakadályozásával oko­zott károk; — az egészség és a testi épség sérelmével kapcsola­tos károk; — dologi károk. Ezek közül az első és a harmadik esetcsoportot jelén cikkben, a másodikat — mint említettük — majd egy ké­sőbbi alkalommal fejtjük ki. a) Ha a vállalat jogellene­sen akadályozza a dolgozó munkavégzését — pl. jogel­lenesen megszünteti a mun­kaviszonyát, vagy olyan uta­sítást ad a dolgozónak, amit az jogszerűen megtagadhat — az ebből eredő kárért, ami itt általában a kiesett bérből áll, vétkességére te­kintet nélkül felelőséggel tartozik. Kárként merülhet még fel itt az is. ha a jogellenes munkaviszony-megszüntetés, vagy pl. a munkakönyv visz- szatartása, miat a dolgozó át­menetileg kiesik a társada- lombi ztosításból. b) A dolgozó dolgaiban ke­letkezett károk megtérítésé­ről a jogszabály a következő, képpen rendelkezik: A vállalat vétkességére te­kintet nélkül felel a vállalati öltözőben, .megőrzőben, vagy más. hasonló célra kijelölt helyen elhelyezett dolog ká­rosodásáért, valamint az üzemi balesettel kapcsolatos dologi károkért. A kollektív szerződés ezt a kört kiter­jesztheti, oly módon, hogy azon ruházati és felszerelési tárgyak tekintetében, amit a dolgozó munka közben rend­szerint magánál tart, a vét­kesség nélküli felelősség sza­bályait írhatja elő. A munkahelyre bevitt egyéb dolgokért a vállalat csak vétkessége esetén felel. Jelentős könnyítés azonban itt is a dolgózók részére, hogy a vállalat vétkes­ségét bizonyítaniuk nem kell, hanem a vállalatnak kell kimentenie magát azaz, bizonyítani, hogy ő nem volt vétkes. Elő­írhat ugyanakkor a vállalat bizonyos ésszerű korlátozáso­kat. amelyek megszegése ese­tén a dolgozó nem léphet fel kártérítési igénnyel. Ilyen rendelkezése a jelenleg ha­tályos kollektív szerződé­sünknek is van: tilos a vál­lalat területére behozni a munkába járáshoz szükséges ruházati és felszerelési tár­gyakon kívül egyéb dolgot. (pl. nagyértékű ékszert, aranyórát, zseb, és táskará­diót stb.). A KÁRTÉRÍTÉS mértéke Már említettem, hogy a dolgozó és a vállalat anyagi felelőssége között lényeges súlybeni különbség van. Ez nemcsak abban nyilvánul meg, hogy a kártérítés felté­telei a vállalatra szigorúb­bak, hanem abban is. hogy amíg a dolgozók anyagi fe­lelőssége korlátozott felelős­ség (és néhány esetet kivéve legfeljebb az egy évi átlag- kereset erejéig terjedhet) ad, dig a vállalat kártérítési fe­lelősségénél főszabály a tel­jes kártérítés. Ez azt jelen­ti, hogy a dolgozót anyagi­lag olyan helyzetbe kell hoz- , ni. mintha a kár nem is kö­vetkezett volna be. Ez többféle formában le­hetséges. a károk jellegétől függően. Leggyakoribb for­mája a keresetkiesésből szár­mazó elmaradt jövedelem megtérítése, de iehe. icár é- rítést nyújtani a dologi ká­rok esetén meghatározott összegben, vagy — a dolgozó munkaképesség-csökkenése, illetve halála esetén (hozzá­tartozói részére) — járadék formájában is. A kártérítési igény érvé­nyesítése. A vállalat a dolgozó beje­lentése alapján köteles a kár, térítésre. A dolgozó figyel­mét fel kell hívni a kártérí­tési igény bejelentésének le­hetőségére. Munkaügyi vitának van helye a kártérítés teljes el­maradása esetén, vagy ha a kártérítési határozatban megállapított összeget a dol_ gozó nem tartja megfelelő­nek. Dr. Jakab Gábor DOHÁNYGYÁR

Next

/
Thumbnails
Contents