Egri Dohánygyár, 1979 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1979-08-01 / 8. szám
Zeneszóval, énekelve könnyebb Nyári gyakorlaton Június első hete az iskolások többségének a tanév befejezését, a nyári szünet kezdetét jelenti. A dohányfeldolgozó szakmunkás tanu'.ókra még egy igen komoly feladat várt július végéig a kötelező nyári termelési gyakorlat. A tanulók nagy segítséget jelentettek most a vállalatnál, hisz tudvalevő a technológiai területek létszámgondjai. A másodévesek a cigarettagyártáson és csomagoláson dolgoztak, nem kisegítőként, hanem létszámot helyettesítve, egy-egy munkafolyamatot szinte önállóan. Az elsőévesek pedig a filtergyártáson és a szivarágazaton, tevékenykedtek. Számukra a filtergyártás új terület volt, tananyaguk csak a következő évben foglalkozik ezzel a témával. Egy-egy ilyen hosszabb, a termelésben eltöltött idő hasznosan egészíti ki az évközben tanultakat, jobban be lehet gyakorolni az egyes munkafolyamatokat. Hogyan értékelik a gyakorlatot a TANULÓK? Minden, tekintetben hasznosnak és jónak, mert több idő van a munkafolyamatok megismerésére, elsajátítására. Jobban meg lehet ismerni a dolgozókat is, közelebb kerülnek egymáshoz. A cigarettagyártáson szinte minden munkafolyamatot megtanultak és boldogan újságolták ha olykor egyedül maradtak a gép mellett és a közben felmerült hibát ki tudták javítani. A csomagoláson elsősorban a garatozást és elsze- dést gyakorolták. Szerettek volna tanulni gépet kezelni is, de erre nem mindig volt lehetőség. A nagykarbantartás ideje alatt adódtak problémák, kifogásolták a dolgozók részéről használt hangnemet. A SZAKOKTATÓK? összességében a gyakorlatot jónak értékelték. A tanulók többsége fegyelmezetten dolgozott, a rábízott feladatokat igyekezett ellátni. A tanév alatti 3 napos gyakorlatokhoz viszonyítva lényegesen jobb volt a munkafegyelmük, de hiányzik még belőlük a felelősségérzet. Előnyös volt a gyakorlat különösen az első évesek számára, hogy lehetőségük volt a vállalat egész tevékenységébe belepillantani, így a következő év anyaga nem lesz teljesen új számukra. A MŰVEZETŐK? Nagy segítséget jelentettek a tanulók a létszám gondok enyhítésében, s emellett a termelés ideje alatt becsületesen, lelkiismeretesen dolgoztak. A nagykarbantartás ideje alatt már nem voltak ennyire fegyelmezettek, többször kellett figyelmeztetni őket a szorgalmasabb munkavégzésre. összegezve: a felmerült kisebb hiányosságok ellenére eredményes és hasznos volt a gyakorlat a vállalatra és a tanulókra vonatkoztatva egyaránt. Ezek után a tanulók is elkezdhetik nyári szabadságukat, melyhez jó időt, kellemes környezetet kívánunk. — n — KRESZ-tcmfolyam Az Egri Dohánygyárban a szivanágazaton 1975-től bevezették a zeneszolgáltatást. A zene elősegíti a jó hangulatot, a jó hangulat a munkahelyeken jó közérzetet eredményez. A zene jótékony hatását nem az üzem- és munkaszervezők találták ki napjainkban, hanem erre már jóval „egy pár évvel ezelőtt” rájöttek a nehéz munkát végző emberek. Az üzem- és munkaszervezők érdeme viszont az, hogy napijainkban az egyhangú, monoton munka feloldására is hasznosítják. Az Egri Dohánygyárban 30 évvel ezelőtt még a gépesítés igen csekély volt, a cigaretták többségét is- kézzel „töltötték”, készítették, a gépi szivarkészítésről még hírből sem hallottunk. DECIBEL De a „decibel” fogalmát is kevesen ismerték. A munkahelyeken gyakran énekeltek a dohánygyári asszonyok. Mint ismeretes, a fejlődés nem állt meg vállalatunknál sem. A gépesítés a szivarkészítésnél is elkezdődött, 1951-ben már szi- vanbábkészítő gép is volt. 1952-től pedig a szivarfonógép is munkába állt. A szivarkészítés az Egri Dohánygyár profilja már hosszú idő óta. Hazánkban az évi szivarfogyasztás 25 millió darab, ebből a szivarmennyiségből 24 millió darab a Csongor szivargyártmány. A Csongor szivar készítését, mint már említettem, 1952-ben gépesítették és azóta is ezeken a gépeken dolgoznak, kétműszakos munkarendben az asszonyok. A gépi szivarfonás normája 5600 db/7,30 óra (1, 1/2 fő), az ezt megelőző kézi szivar- fonás normája 1200 db/8 óra (1 fő) volt. A szivarágazaton foglalkoztatottak száma 110 fő, ebből 8—10 dolgozó foglalkozik kézi (minőségi) szivarok készítésével. A szivar- ágazati dolgozók 1973-tól évente kb. 50—60 munkanapon át dohány válogatási munkát is végeznek. Ez ' idő alatt a szivargyártás szünetel és a saivargyártó gépek nagykarbantartását végzik el a tmk dolgozói. Az Egri Dohánygyár a munkahelyek komfortizálá- sában jelentős eredményeket ért el, a munkakörülmények javításával a vezetés rendszeresen foglalkozik. Sikerrel járt a cigaretta- gyártás zajszintjének csökkentése, a színdinamikák alkalmazása, az étkező-dohányzó helyiségek kialakítása. Számos intézkedés történt a szervezett, jobb munkakörülmények biztosítására. A szervezési osztály a szivarfonó gépkezelők fizioló- ] giai munkagörbéjének meg- ; állapítására, majd ennek elemzése alapján megfelelő, teljesítménynövekedés irányába ható pihenési rend kialakítására kapott feladatot. A szivargyártási osztályon dolgozó fonógépkezelők napi effektiv munkaideje kb. 7 j óra 25 perc, ez idő alatt az ' állandó fordulattal dolgozó fonógépeken percenként 15. műveletet végeznek. Egy-egy művelet az alábbi részekből áll: A dolgozó a nedves borítékanyagot megfogja, ráhelyezi a formakésre, egy mozdulattal elsimítja, közben ügyel arra, hogy a boríték teljesen kitöltse a formakést, valamint a dohánylevél esetlegesen sérült részei ne kerüljenek felhasználásra. Szem előtt kell tartani azt is, hogy egy-egy levélből a legtöbb borítékot tudja kihozni, ez csökkenti a felhasznált borítékanyag meny- j riyiségét. Mindemellett fi- gyéjemmel kell kísérni a báb útját és a műveletek során i keletkező selej.tet el kell távolítania. Az így különválasztott hibás termékeket, ha erre mid van, egy-egy munkaciklus között kézzel befonja. Mindez a műszak távlatában képet ad arról az idegi megterhelésről, melyet ez a monoton, nagy figyelmet igénylő miunka a dolgozóktól megkíván. A munkaiszervezők a délelőtti és a délutáni műszakban mérték az átlagteljesítményeket. A felmérés, a fáradási görbe elemzése után az alábbi szervezési javaslatot adták. 1. Pihenési idő beiktatása I. műszak 10,45-től 10 perc II. műszak 19,30-tól 10 perc Az állásidők alatt javasolt aktív pihenési formák: — munkahelyi torna; — a lábak pihenését elősegítő séta. 21 Étkezési időpont áthelyezése. II. műszak 17$0ttól 17,45-ig. 3. Váltakozó ritmusú zene beiktatása. ELÉRHETŐ — EREDMÉNYEK: 1. 1 százalékos termelékenység növekedés; 2. Anyagmutartók javulása, sejejtmentesebb termelés; 3. Csökken a balesetveszély ; 4. Csökken a dolgozók fáradtsága. A fonógépkezelők fiziológiai vizsgálata során tett szervezési javaslatok megvalósításának eredményei: A három szervezési javaslat közül az első — (aktív pihenési formák beiktatása — munkahelyi torna) — azért nem valósulhatott meg, mivel a fáradási görbékből is leolvasható munkaintenzitás-csökkenés, igaz, hogy majdnem azonos időben következik be minden dolgozónál, de aiz aktív pihenési idő már eltérően, egyénileg jelentkezik. A munkahelyi torna bevezetését gátolta az a körülmény is, hogy a szivarága- zaton nagy részben középkorú nők dolgoznak, akik a munkahelyi tornára vonatkozó javaslatot idegenkedve fogadták. Bevezették a lábak A cigarettaelőkészítés korszerűsítése tárgyú tájékoztatóm eddig megjelent három részében ismertettem a vágási vonal felújításának tervét (első lépcső), ezt követően pedig két részben a ko- csányvonal korszerűsítésével kapcsolatos terveinket (második lépcső). A vágási vonal korszerűsítése — tehát az első lépcső megvalósítása, üzembe helyezése — az 1979- es év nyári nagykarbantartási munkáinak egyik kiemelt, fontos feladata. A második lépcső tervezői-kivitelezői munkáit úgy időzítettük, hogy azok eredményeként 1980. június 30-án a korszerű kocsányfeldolgo- zó vonal üzembe állhasson. Ismertetőm jelenlegi, negyedik részében szeretném olvasóinkat megismertetni terveinkkel, elképzeléseinkkel, melyekkel a harmadik lépcső célkitűzéseit kívánjuk megvalósítani. Ebben á periódusban — s ez 1980. július 1-től, 1981. június 30-ig tartana — a keveréktároló berendezésektől, a rotációs vágógépek előtt levő kondicionáló hengerig szerenénk a feldolgozó vonalat koszerűsí- teni, felújítani. A kivitelezéshez szükséges dokumentációkat 1980 első félévében készítenék el, s ezek Birtokában 1980 második félévében már meg is kezdődhetne a gyakorlati kivitelezői munka. Bizonyára mindannyiunk előtt ismeretes, hogy keveréktároló silóink közel két- évtizedes múltjukkal már a korszerűtlen berendezések közé sorolhatók, s hogy éppihenését elősegítő sétát, kiki akkor sétál, amikor ennek szükségét érzi. Az étkezési időnek a második pontban javasolt áthelyezése — a 19,30 h és 19,45 h között tapasztalt holtpont kompenzálására — megtörtént és ma is fennáll. A harmadik pontban feltüntetett, váltakozó ritmusú zene beiktatása megvalósult. A zene a szivarágazaton rendszeresen szól, — a dolgozók igényeinek megfelelően. Minden munkahelyen (előkészítés, gyártás, csomagolás) szabályozni lehet a hangerősséget, és bármikor abba lehet hagyni a zenét. A dolgozók maguk is énekelnek munka közben, ilyenkor saját hangjukat magnószalagra felveszik és olykor visszahallgatják, mint műsorszámot. A zene bevezetésének nemcsak pszichológiai hatásai érezhetők, hanem a termelés mennyiségét és minőségét is kedvezően befolyásolja. Az 1975. évi bázis adatot — 102,2 százalék — figyelembe véve, a bevezetést követő időszakban 0,6 százalékos termelésnövekedést értünk el. Ez is jelentős eredmény, ha figyelembe vesz- szük, hogy a géppark 27 éves. A kézzel gyártott szivarok minősége igen jó. A fogyasztóktól sem kapunk reklamációt. A tömeggyártásé Csongor szivar is megfelelő minőségben kerül a fogyasztókhoz. NEM VOLT Igen lényeges, hogy ilyen monoton munkavégzés mellett sem volt üzemi balesetünk. Nagyon lényeges dolognak tartjuk, hogy a nyolcórai munkát jó hangulatban tudják végezni, munkahelyüket szeretik, megbecsülik a szipen ideje volna korszerűbb — hasonló elven üzemelő — keverő-tároló berendezéseket készítenünk. A tárolási követelményt figyelembe véve megállapíthatjuk, hogy a 12 q-s igény napjainkban is helytálló, hiszen ezt a felsó határt vácuumnedvesítőink kapacitása szabja meg. Ennek megfelelően silóink befogadóképességét úgy fogjuk kialakítani, hogy azok 15- 18 q keverék tárolására alkalmasak legyenek. Mindhárom keverék siló azonos méretű lesz, s továbbító, szalagjaikat műszálbetétes műanyaghevederekből fogjuk készíteni, melyeknél a szalag vastagsága az 5-6 mm-i nem fogja meghaladni. 1300 mm széles hevederei? alkalmazása esetén a tárolótér hasznos szélessége 1200 mm lesz. Gondolunk többek között arra is, hogy a tárolóberendezések oldalfalai hosszirányban, befelé kissé dőlt elhelyezésűek legyenek — tehát a keresztmetszet, a szalagtól fölfelé haladva kissé szűküljön — ezzel a hosszirányú súrlódást tudjuk csökkenteni, elősegítvén a könnyebb kitermelést, s a kisebb vonóerő alkalmazásának lehetőségét. A HELYI ADOTTSÁGOK miatt a keveréksilók hossza nem fog változni a jelenlegi silók hosszúságával szemben, szélessége azonban kissé növekedni fog. A szalagok meghajtására ugyanazokat a fokozatnélküli, alacsony kijövő-fordulatszá- mú, távvezérléses, fordulat- számszabályozásos hajtóműveket fogjuk alkalmazni, Az első hónap A szakmunkásvizsga sikeres elvégzése után mi is dolgozói lettünk az Egri Dohánygyárnak. Mindenki arra az osztályra került amit a 3 év alatt a legjobban megszeretett. A filtergyártásra 7-en jelentkeztünk. Közülünk 2-en a kábelkészítő gépen, 5-en a rúdgyártón helyezkedett el. Tájékoztatást kaptunk munkavédelmi előírásokról és azok fontos betartásáról a balesetek elkerülése végett. Következő nap már mindenki munkába állt, délelőttös műszakba. A dolgozók szeretettel fogadtak bennünket, ifjú szakmunkásokat. Munkába lépéskor mindenki érezte azt, hogy most már munkájával nemcsak a maga, de a vállalat érdekeit is kell, hogy szolgálja. Tudjuk, hogy nagy szükség van ránk mint szakmunkásokra. Már a munkakezdés előtt pár hónappal tagjai lettünk a Nógrádi Sándor KISZ- alapszervezetnek. Közülünk mindenki szakszervezeti tag, és lassan bevontak bennünket a kulturális és más társadalmi munkába is. Pl. önkéntes tűzoltónak. Később szeretnénk jobban bekapcsolódni a gyár és a fiatalok életébe, kulturális rendezvényeibe és szocialista brigádokban tevékenykedni. A gyár vezetői megígérték, hogy hozzájárulnak az albérleti összeghez, a tovább tanulóknak kedvezményt biztosítanak. A szakmunkásvizsga után mindenki kapott egy hónap fizetetten szabadságot, amit egy páran ki is vettek. A nagykarbantartás és takarítás alatt 3-an maradtunk itt, is így már mi is jobban kivettük részünket ebből a munkából, mint a tanulóéveink alatt. Munkánkat már megszerettük, sőt egyik munkatársunk már gépkezelő lett. Nagy akarással, szorgalommal, a szerzett tudással végezzük munkánkat, segítjük üzemrészünket. Az első hónap letelte után úgy látjuk jól választottunk, s reméljük mi is beváltjuk a vállalat hozzánk fűzött reményeit. melyek jelenleg is üzemelnek. A kitermelés villarendszerénél a tüskés lazítótengelyek helyett ún. csavart vonalú, bordázott bontótengelyeket kívánunk alkalmazni. Ezek meghajtásában változás nem fog történni. A jobb hozzáférhetőség, a könnyebb javítási lehetőség érdekében a hajtóműveket (mindkettőt) a kiadagolás, kitermelés fölött, a silók tetején helyeznénk el. Másik igen fontos követelmény a silókkal szemben már technológiai vonatkozású, miszerint a berendezésnek biztosítani kell az egymásután érkező anyagféleségek jó elke- veredését, hosszirányban történő egyenletes terítését. Ezért tökéletesíteni kell a terítőkocsi felépítését, meg kell valósítani egyrészt, hogy a kétirányba mozgó kocsi szalagja lehetőleg olyan széles legyen, mint a tárolósiló felső szélessége, másrészt biztosítani kell azt is, hogy a terítőkocsira érkező anyag, a kocsi szalagjának teljes szélességében, egyenletes rétegvastagságban. elterüljön. Az érkező anyagnak a terítőkocsi szalagján történő egyenletes terítését a silók fölött levő elosztó-rázócsatorna tudja majd biztosítani, melynek a változtatására, módosítására csak az ún. negyedik lépcsőben kerülhet majd sor. Számolva ezzel a kényszerű időeltolódással, a siló keresztmetszetében történő egyenletes, téglalapszerű, púposságnélküli terítéssel még ,nem számolhatunk a harmadik lépcső végén. A teljes megoldás ezen a téA közlekedés biztonságának növelése érdekében vállalatunknál ez évben is beindítjuk a KRESZ-oktatást. A továbbképzést a Közlekedés . Biztonsági Tanács szakemberei vezetik. A továbbképzés 13 órából áll. A továbbképzésen az alábbiak részvétele kötelező: — vállalatunk hivatásos gépjárművezetői, — rrragángépkocsit vállalati célra igénybe vevő gépkocsivezetők. ren akkor fog csak jelentkezni, ha a másik tényező, az anyagtovábbítás, az elosztó-rázócsatorna terítési lehetőségeit is javítani fogjuk. 1981. július 1.—1982. június 30. között. Ismeretes, hogy a terítőkocsik kétirányú mozgatását szolgáló hajtómű áramellátását egy úszókábe! biztosítja. Szeretnénk ezt is megváltoztatni, s helyette ugyanazt a célt szolgáló, háromfázisú, szénkefés, áramleszedő síneket alkalmazni. EZ A MEGOLDÁS egyszerű, s lényegesen szebb lenne, mint az úszókábeles változat. A keverék kitermelése és a vágógépek előtti kondicionáló henger közötti szakaszon azonban több helyen változtatni szeretnénk a feldolgozó vonalat. Változatlanul megmaradna a silók alatt lévő 2 db vízszintes kihordó rázócsatorna, természetesen elhasználódott állapotukra való tekintettel mindkettőt újakkal cserélnénk fel. A főfalon áthordó rázócsatorna terveink szerint csak az anyagszállítás biztosítására szolgálna, ezen a szakaszon megszüntetnénk az idegenanyag kiválasztását. Fém- kiválasztásra a továbbiakban az ún. szalagos fémkiválasztó berendezést alkalmaznánk, melynek érzékenysége lényegesen nagyobb, mint a jelenlegi rázócsatornával kombinált fémkiválasztóé. Túl a jelentősen növekedett érzékenységen, a szállítószalagos fémkiválasztó előnyei közé tartozik az is, hogy a fémdarabkával fertőzött szakasz leválasztásához nem Nem kötelező, de nagyon hasznos volna, ha bekapcsolódnának a továbbképzésbe a targoncavezetők és mindazok, akik eddigi KRESZ- isimereteiket fel kívánják eleveníteni, saját és mások biztonsága érdekében. A továbbképzés előadásai: 1. 1979. augusztus 22-én; 2. 1979. augusztus 29-én, 3. 1979. szeptember 5-én; 4. 1979. szeptember 12-én; 5. 1979. szeptember 19-én. Minden alkalommal 14 óra 30 perckor kezdődnek. Helye: nagykultúrterem. szükséges a pneumatikus munkahengerekkel működtetett ajtó és torlólap, egyszerűen a szalagot visszafelé kell fordítani, s az érzékelt anyagot egy erre a célra rendszeresített kis ládába kell juttatnunk. Természetesen törekednünk kell arra, hogy a ládába juttatott anyag mennyiségét a lehető legkisebbre csökkentsük. A főfalon áthordó rázócsatomát is kicserélnénk, s helyette hasonló méretű, de ellensúlyos rázócsatornát építenénk be a vonalba, melynél elmaradna a két szállítófelület között lévő műbőr-tömítés gyakori cseréje. A kondicionáló hengerbe felhordó rázócsatornát egy tároló-adagoló szalaggal és egy szalagos fémkiválasztó berendezéssel helyettesítenénk. A FŐFALON ÁTHORDŐ ferde, ellensúlyos rázócsatorna tehát a tengelyre merőleges hossztengelyű, szalagos fémkiválasztóra tenné a továbbítandó anyagot, ami áthaladva az érzékelő egység alatt, a tároló-adagoló szalag tárolórészébe kerülne. A kondicionáló henger előtt lévő tároló-adagoló szalag fontos technológiai igényt fog majd kielégíteni, ugyanis biztosítani fogja majd az egyenletesebb nedvesség- tartalmat azáltal, hogy egyenletes anyagáramot tud majd létesíteni. Amennyiben tároló-adagoló szalagjainkat kellő gondossággal tisztítani, karbantartani fogjuk, azok meghálálják majd gondosságunkat, nem kell üzembehelyezésüktől tartanunk. Cikkem következő, ötödik folytatásában szeretném majd ismertetni, az ún. harmadik lépcső utolsó berendezésével, a vágás előtti kondicionáló hengerrel, mint igen fontos technológiai berendezéssel kapcsolatos terveinket. , Bátori Tibor vargyartasi dolgozók. Fialkovics István személyzeti vezető Hideg Anna ifjú szakmunkás A cigaretta-előkészítés korszerűsítése (IV.) DOHÁNYGYÁR T irr ~i-------r~
