Egri Dohánygyár, 1979 (8. évfolyam, 1-12. szám)

1979-08-01 / 8. szám

Összevont taggyűlésen ismer­tette Kocsis József a párt- szervezet titkára az MSZMP KB 1979. június 29-i elvi ál­lásfoglalását és a Miniszter- tanács július 12-i határozatát a fogyasztói árak és a szol­gáltatási díjak emeléséről, valamint a bérek, a nyugdí­jak és egyéb társadalmi jut­tatások kiegészítéséről. A Minisztertanács ülésén megállapította, hogy a ter­melés hatékonyságának nö­vekedése, a gazdálkodásban tapasztalható kedvező válto­zások mértéke még nem fe­lel meg a követelményeknek. Tovább emelkednek a világ­piaci árak, különösen a ter­meléshez nélkülözhetetlen energiahordozók és alapvető nyersanyagok árai. Ezért vált szükségessé a termelői árak rendezése. Az ország fizeté­si mérlegének javítása, a költségvetés egyensúlyának megőrzése, a fogyasztói ár­támogatás további növekedé­sének elkerülése, az ésszerű takarékos gazdálkodás és fo­gyasztás érdekében szüksé­ges a fogyasztói árak ren­dezése is. Tételesen ismertetésre került a fogyasztói árak változása, valamiint az áremelkedés miatti bér és jövedelem ki­egészítés. A közlés nem ér­te váratlanul a tagságot, hisz minden újságolvasó, televí­ziónéző tudja, hogy igen sok fogyasztási cikk ára alacso­nyabb, mint a termelési költ­ség, vagy az importár, a veszteségeket pedig az állam költségvetése fedezi. A fogyasztási árkiegészítés egy évtized alatt 15 milliárd Ft-ról 44 milliárd Ft fölé emelkedett. Az állami támo­gatás további növelése gaz­daságilag már nem lehetsé­ges,. Az emelés mértéke és széles köre szokatlan. Okairól érdemes szólni. A világpiacon az elmúlt években jelentős változások következtek be, fontos ipari nyers- és alapanyagok nagy mértékben megdrágultak. A kivitt késztermékek ára azonban nem emelkedett olyan mértékben, mint az importanyagok ára. A gazdálkodás hatékonyságá­nak növelése érdekében el­kerülhetetlen és halaszthatat­lan olyan termelői és fo­gyasztói ár kialakítása, amely jobban kifejezi a va­lóságos termelési költségeket. A termelő és a felhasználó csak ilyen árak alapján tud­ja reálisan megítélni a rá­fordítások nagyságát és azt, hogy mit gazdaságos termel­ni, mit célszerű fejleszteni.. Nem hagyható figyelmen kí­vül a takarékosabb termelés, gazdálkodás és a takaréko­sabb élet sem. LEMARADÁS A III. alapszervezet a szi­varágazat I. féléves felada­tainak teljesítését és a he­vesi dohány válogatására va­ló felkészüléséről tárgyalt. Az ágazat a programot nem tudta teljesíteni, a lemara­dás 816 Ö00 db szivar. A lemaradás a II. negyedévben keletkezett, melynek oka a vállalati viszonylatban meg­Szakszervezeti tanácskozás Augusztusban együttes ki­bővített ülést tartott a Szak- szervezeti Bizalmiak Taná­csa és a Vállalati Szakszer­vezeti Tanács, amelyre meg­hívták ,a vállalat felső- és középvezetőit is. A külső vendégek között üdvözölhettük Balogh Ká- rolynét az ÉDOSZ főtitkárát, Szabó Béliát az ÉDOSZ Me- gyebiizottság titkárét, Brait- ner Ferenonét az ÉDOSZ Közgazdasági, és Farkas Er­nőt az ÉDOSZ Szervezési és Káderosztályának munkatár­sait, valamint Göcző Gézát az SZMT munkavédelmi fel­ügyelőjét. Lényeges napirendi ponto­kat tárgyalt az együttes ülés. Dir. Donnán László igazgató első napirendi pontként ter­jesztette elő a XII. Párt- kongresszus, valamint hazánk felszabadulásának 35. évfor­dulója tiszteletére kezdemé­nyezett munkaverseny felhí­vást. Vázolva az éves mun- kaversenyválllalás I. f. évi teljesítését, s a teendő pót-* vállalások irányát. E napi­rendi ponthoz szólt hozzá Fehér Gyulámé, s a szivar­ágazat szocialista brigádjai nevében elmondta, hogy ami­óta tudják, hogy márciusiban lesz a párt XII. kongresszu­sa, azon gondolkodnak milyen vállalásokkal tiszteleghetné­nek e jelentős eseménynek. — Most még csak körvo­nalakban van elképzelésük, pl.: a Hevesi dohányváloga­tás során az exportkihozatali mutatót a bázis 35%-ával szemben 45%-ra kívánják emelni, 5%-kai javítják a DH mutatók eredményét, fo­kozzák az önellenőrzésit és e téren szerzett tapasztalataik átadáséval is segíteni kíván­ják a többi szocialista bri­gád munkáját. Második napirendi pont­ként került ismertetésre Mol­nár Jenő gazdasági igazga­tóhelyettes áltál a részesedé­si alap 1979. évi képzése és felosztása, valamint az I. f. évi felhasználásról való be­számoló. Ugyancsak e napi­rendi ponton belül kaptunk tájékoztatást a jóléti- és kul­turális alapképzésről, felosz­tásról, és a felhasználásról. Az éves szinten falhaszná­lásra tervezett 3 millió 457 ezer forintból az I. f. évben 2 millió 864 ezer forintot használtunk fel, s ennék dön­tő része a kifizetett nyere­ségrészesedés. A megmaradt 699 ezer fo­rintot a IX- f- évben az újí­tók díjazására, lakásépítés- és vásárlás támogatására és a nemzetközi gyermekév rendezvényeivel kapcsolatos kiadásokra tervezik felhasz­nálni. Molnár Jenő ismertette to­vábbá a jóléti- és kulturális alap I. f. éves alakulását. Túllépés csak az üdültetési költségnél jelentkezett, de ez is átmeneti, tekintve, hogy a kialakult elszámolási gyakor­lat szerint az üdültetés be­fejeztével felosztják a jelent­kező költségeket iaz üdülőt hasanáLó dohányipari válla- latok között. Személyi kérdésekről kel­lett dönteni a harmadik na­pirend keretében. Szabó Béla a:z ÉDOSZ Me- gyebizottság titkára ismer­tette a személycsere okait. Bárdos Józsefnét nyugdíj- bavonulása miatt felmenteni javasolta a vállalati szak- szervezeti tanácsi tagsága, függetlenített szb-titkári be­osztása és az ÉDOSZ megye­bizottsági tagsága alól. s he­lyette Bódi Lászlómé megvá­lasztására tett javaslatot. Bárdos Józsefnét a Szak- szervezeti Bizalmiak Taná­csa és a Szakszervezeti Ta­nács érdemeinek elismeré­sével felmentette tisztségei alól, s helyette Bódii László­mét megválasztotta. E napi­rend keretében adrt.a át Ba­logh Károlyné az ÉDOSZ fő­titkára a SZOT Elnöksége nevében Bárdos Józsefnének a Munkaérdemrend aranyfo- kozata kitüntetést, megkö­szönve a 20 éves aktív szak- szervezeti munkát. Dr. Dö­méin László ligazgató pedig — a Törzsgárda Szabályzat alap­ján —■ a 30 éves törzsgárda- tagságért járó aranygyűrűt, kiegyensúlyozott boldog nyugdíjas éveket kívánva Bárdos Józsefnének az Egri Dohánygyár koliletívája ne­vében. lévő létszámhiány, melynek pótlására a szivarágazat dol­gozói lettek átirányítva. A dolgozók a II. negyedév fo­lyamán 950 munkanapot he­lyettesítettek a filtergyártá­son, illetve a cigaretta ága­zaton. Ez a tény rendkívül nehéz probléma megoldása elé ál­lította az ágazat vezetését, a termelés kiesésén túl a han­gulat is kedvezőtlen volt a munkahelyeken. Ennek kihatásai a DH mun­karendszer vonatkozásában is érezhető volt. — Kevésbé jól működött a hibajelző szolgálat, vala­mint az önellenőrzés. — A DH mutatók közepes színvonalon alakultak. Az elkövetkezendő időszak igen komoly és nagy felada­ta a hevesi válogatás. Feladat: 4000 q elválogatása, ebből 3500 q normában, 500 q pedig mellékfoglalkozásban való válogatás. Az előző évekhez képest 500 q-val kevesebb, mely a mel­lékfoglalkozás terhére csök­kent. Ez veszélyt jelent az elmúlt évi keresetszint bizto­sítására. Ez a munka igen nagy oda­figyelést, pontosságot igényel, cél az, hogy népgazdasági szempontból minél több ex­port választék kerüljön ki. A munkahely előkészítése az előző évek gyakorlatának megfelelően történik. A munkakörülmények javí­tása érdekében új ventilláto­rok felszerelésével kísérletez­tek, sajnos eredménytelenül, mert a nagy légmozgás hu­zatérzetet okoz. A válogatáshoz a dolgozók ezentúl minden évben kap­ának kismama cipőt, és a vá­logatás idején a védőitalon túl feketekávét frissítőként. A szervezés megindult arra vonatkozóan, hogy az anyag- mozgatási munka túlnyomó részét férfiak végezzék. Igen sok gondot okozott az előző időszakban az elváloga­tott anyag elszállítása. En­nek javítása érdekében szer­ződést kötött a DDT a Kis­kunfélegyházi Volánnal, ahonnan mindennap menet­rendszerűen indulnak a gép­kocsik Egerbe. Komoly problémaként jelent­kezik viszont annak a fel­adatnak a végrehajtása, amely szerint a válogatás ideje alatt is biztosítani kell a cigarettaágazaton mutatko­zó létszámhiány helyettesí­tését. A szivarágazat vezetése re­méli, hogy az idős, fegyelme­zett dolgozók, valamint a szocialista brigádok példa- mutatásával maradéktala­nul tudják teljesíteni felada­taikat. — nagy — — Mi van Lalikám? Még most sincs Indiában? — Zűr van főnök! Szinte el se merem mondani. — No, gyorsan ki vele! Hátha lehet gyógyítani. — Ezt nem lehet főnök, ilyen kutyaszorítóban még sohasem voltam. — Csak nem a repülőgép­től fél? — Egészen másról van szó. — Éspedig miről? — Hát arról, hogy megjött a csempe. Tudja a víkend- házba. Egy gyáron keresztül kaptuk meg... — Isten hozta valameny- nyit. És mikor rakják fel? — Hát itt kezdődik a baj főnök! A család ugyanis úgy döntött, hogy a jövő héten csempézni kell. — Ezzel csak nem azt akarja mondani, hogy ... — ... de azt főnök! Nem tudok elmenni Indiába. Ott­hon ugyanis csak én tudok csempét rakni. — Magának teljesen el­ment az esze. Tudja, hogy mikor jut ki egy gépszerelő a gyár pénzén Indiába? Száz évben egyszer. Ne nevettes­se ki magát ezekkel a nya­valyás csempékkel! Majd felrakja, ha hazajön. Sem enni, sem inni nem kér egyik se. — Bonyolultabb ez főnök! Tudom, hogy hülye vagyok, de nem csinálhatok otthon balhét. Inkább vállalom, hogy kiröhögjenek. — Térjen észhez, jó em­ber! India.. . egy hónap... Előző két számunkban a Vállalati Minőségi Kör be­számolt a Pécsi Dohánygyár­ban tett tapasztalatcseréjé­ről. Sok mindent megfigyel­tek ami jó, és kevésbé jó, amit érdemes volna átvenni a testvérvállalattól. Egy dol­got azonban nem említettek, ami szerintem megkérdője­lezheti további versenyképes­ségünket a többi dohány­gyárral szemben. És ez nem más, mint a gépek, személy­zet- és létszámkérdése. Bizonyára sokan tudják azt, hogy a Pécsi Dohánygyár többnyire két műszakban dol­gozik. Az éjszakai, az úgy­nevezett „szerviz műszak”. Ez alatt a 8 óra alatt nap­ról napra üzemképessé teszik a gépeket. Kitisztítják a le- vegőjáratokat! Ha kell egy héten többször is. Nem a hét­fői három óra alatt. Ami bi­zony nálunk néha el is ma­rad. A napközben előforduló meghibásodásokat éjjel kija­vítják (parafakés csere, kali- berezések, ventillátor- és he­vedercserék) így a délelőtti és délutáni műszak jelentő­sebb 'meghibásodás nélkül zajlik. Ezáltal nyugodtabbak az emberek. Senki sem ide­ges. Az apró bosszúságok nem őrlik az idegeiket. Ugyanannyit, vagy még töb­bet keresnek két műszak alatt, mint régebben,- hiszen a százalékot hozni tudják. A Pécsi tapasztalatok 6,5 milliárdos éves tervet két műszakkal is tudják tel­jesíteni. Igaz, hogy 13 gép­pel! 5000 üzemóra után két­hetes nagyjavítás vár min­den gépre. Gépkezelőkkel bőségesen el vannak látva. Hiszen minden gépen 2 gépkezelő nő, és egy filterfelrakó van. Az osztá­lyon 4 filteres viszi a gépek­hez a filtert. A két gépkeze­lőnek hátra sem kell menni a gép mögé. Jobban tud fi­gyelni, gyorsabban reagál mindenre. Nálunk Cascade-os gépe­ken egyre gyakoribb az egy gépkezelő. Ilyenkor a műsze­rész is rá van kényszerítve, hogy ne a gép meghibásodá­sával, hanem a gép kiszolgá­lásával foglalkozzon. Hiszen egyedül egy nő nem győzi a papír-, a parafa-, a tartá­lyok-, a filter felrakását, olykor-olykor még a dohány­adagolást, a takarítást, a ko­csikihúzást, stb., stb. és amellett a gép indítását, a cascade-fej felemelését, a selejt összetakarítását. kivi­telét. A gép teljes ellátásá­hoz bizony két gépkezelőre szükség van. Láttunk ugyan­akkor automata ládazárót, ami felszabadítja az embere­ket a fáradságos munka alól. Kevesebb embert igényel lé­nyegesen, így-őket is át le­hetett irányítani a termelő gépekre. A kész, lezárt lá­dák egy csúszdán egyenesen a készáru raktárba kerültek. Feleslegessé téve a kocsin és liften történő szállítást. Visszatérve az éjszakai szerviz-szolgálatra. Nálunk is van egy TMK-dolgozó éjsza­kai meghibásodások kikü­szöbölésére. Néha viszont olyan ember ad ügyeletet, aki még életében nem látta szét­szedve a gépeket, lévén, hogy nem azon az osztályon dol­gozik. Ilyenkor a „kétgépes” műszerész teljesen le van kötve a hosszabb időt igény­be vevő meghibásodással és a másik gépen sem képes a normát hozni. Az is figye­lemreméltó, hogy az éjszakai szervizszolgálat „beüzemel­ve”. melegen adja át a gépet reggel érkező társainak. így a gépek teljes nyolc órát üze­melnek. Mindez bizony kimaradt a korábbi cikkekből, pedig az elkövetkező évek során nem hagyhatjuk figyelmen kívül. Egyre kevesebb nőt lehet rá­venni arra, hogy vállaljon három műszakot. Érdemes ezen nekünk is elgondolkoz­ni! — Teleki S. — Javuló minőség 1978. végén a filtergyárttá- son elkészült az acetátfil- terrúd-gyártó gép. 1979. ja­nuár-február hónapban pró- bagyártásit végeztünk. A II. negyedéves prog­ramban már 51 millió 120 mm-es acatátfiltenrúd előál­lítása szerepelt. 1979. március 26-án kezd­tük a gyártást és július 13- Ig 51.196.000 db filterrudat készítettünk. Az indulásinál különböző problémák nehezítették a munkát. A 120 mm-es filter­hez nem volt megfelelő tá­rolódoboz. A 96 mm-es fil- terrúdhoz használt dobozok­ban tört a filter, amiatt sok volt a nem megfelelő minő­ségű filterrúd. A gyártásnál problémát okozott a nyújtóhengerek elektrosztatikus feltöltődése. A TAURUS nem a kért anyagból készítette el ezeket a gumihengereket, így de­formáció miatt a súlybeállí­tás nehezen sikerült. Legtöbb gondot a változó paraméterű műszál okozta. Amikor a gépet terveztük és elkészítettük 39000 össz.deni­Köznapi történetek csak tanácsokat kell adnia az ottani gépszerelőknek ... dupla fizetés ... más világ­rész ... a mesés India. — Bocsásson meg főnök, de nem mehetek. A házból már csak a csempézés van hátra. — Beszélek a nejével, vagy ha akarja még az anyósával, az apósával is. Egy ilyen utat őrültség lenne csempé­zés miatt elmulasztani. — Köszönöm főnök, de ne fáradjon. Tudja nekem ez a ház életem egyik fő •műve lesz... Indiáról meg majd írnak még az újságok és a televízió is gyakran mutat róla képeket. — Hát, ha így gondolja, akkor a viszontlátásra! De fogadjon el egy tanácsot. Ha nem akarja, hogy az üzem­ben körülröhögjék, akkor gyorsan találjon ki valami értelmesebb indokot. Mert, ha ez a csempe ügy kitudó­dik az isten sem menti meg magát az orvosi esettől... ★ — Mióta dolgozik nálunk Szekeres? — Tizenhét éve. — És hány fegyelmije volt eddig? — Ha jól emlékszem tizen­er-s 3,9 den szálfinomságú műszálra állítottuk be. Ilyen műszálat azonban Debrecen nem szállított. Többféle, et­től lényegesen eltérő para­méterekkel rendelkező mű­szálat kellett feldolgoznunk, pl. japán ossz. denier 36 000, sziálifiinomság 4,00 den német ossz. denier 36 000, szálfinomság 4,00 den angol ossz. denier 35 000, szálfinomság 3,90 den A gépen nincs olyan állí­tási lehetőség, hogy a válto­zó paramétereikhez zökkenő­mentesen tudjon altoalmaz- kodnii. Hozzájárult a nehézségek­hez a dolgozók gyakorlat­lansága is. A filtergyártás dolgozói számára új volt a technológia. Debrecenben tapasztalat- cserén vettünk részt, s azott elsajátított ismereteket jól tudtuk hasznosítani. A Debrecenből hozott fil- terrudakat a MEO megvizs­gálta és ösiszehasonilította az általunk gyártott filterru- dakfcaJ. A mérés eredményei a következők: öt. Azt hiszem, a kirúgáson kívül már mindegyiket meg­kaptam. Nem'is egyszer. — És most megint itt van. — Hát nagyon szégyellem magam. Ki se tudom mon­dani, mennyire. — Akkor miért csinálja? Ha józan,, ha bent van, ha dolgozik, maga a legjobb esztergályosunk. Akár már művezető, vagy főművezető is lehetne. Miért nem parancsol magának? Ha másért nem hát a családjáért, a három gyermekéért emberelné meg végre magát. — Igaza van főnök, eskü­szöm ez volt az utolsó ... — Hagyja az esküdözést, a könyökén jön már ki magá­gának, meg nekem is. — S akkor most mi lesz velem? Kirúgnak? — Jól figyeljen, mert ital, késés, igazolatlan mulasztás és fegyelmezetlenség miatt most állok utoljára szóba magával. Nem rúgom ki ma­gát. Sőt, visszahelyezem a szerszámüzembe és egy fo­rinttal megemelem az órabé­rét is. — Viccel, főnök? — Tegye, amit mondtam! És ne kérdezzen! De úgy nézzen erre a pénzre, mint a nevelés, a figyelmeztetés, a fegyelmezés utolsó eszközére. A legislegutolsóra, mert töb­bet magáért meg a családjá­ért ebben a gyárban egy lé­pést sem tesz senki. Ezt ve­gye tudomásul... —koós Súly Légell. Átm. debreceni filterrúd 0,81 g 181 7,80 egri filterrúd 0,76 g 165 7,80—7,85 Megáliapíthatój hegy a súly még nem éri el a debreceni fülterrúdét, de a triacetin felhasználást a korábbi 20% helyett sikerült 9%-ra csök- kentenürak. A triacetin fel­használást laboratóriumi mérésekkel ellenőriztük. A filterrudak felhasználása során minőségi kifogás ér­kezett Pécsről, illetve a ciga­rettagyártás is többször rek­lamált a puha fiLterrudak miatt. A reklamációk megszünte­tésére különböző intézkedé­seiket tettünk. Karbantartás után a felszórást tökéletesí­tettük. sikerült jobb szink­ront teremteni az előkészítő berendezés és a gép között. A filterrudak minősége sokat javult, kevesebb a minőségi 'kifogás is. Szükséges lenne még a húzóhengérek gyors gumizása. Ezzel kapcsolatban tárgyalásokat folytatunk a PEMÜ szakembereivel, A nagykarbantartás óta a fii— terrudak súlyát sikerült emel­ni, most már az általunk gyártott filterrudak súlya el­éri a Debrecenben gyártott filter rúdét. A filtergyártás minden egyes dolgozója nagy igye­kezettel, lelkesedéssel végzi a munkáját, de nagyon sok gyakorlatira, tapasztalatra van még szükség ahhoz, hogy minden szempontból megfe­lelő minőségű filterrudakat bocsásson a cigarettagyártás rendelkezésére. .— Komóczi Mihályné — A szakszervezeti könyvtár nyitva tartási ideje: KEDDEN ÉS PÉNTEKEN 11 ÓRÁTÓL 12 ÓRÁIG. Sok érdekes, friss olvasni­valóval várjuk az érdeklődő­ket! DOHÁNYGYÁR 5

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents