Egri Dohánygyár, 1979 (8. évfolyam, 1-12. szám)

1979-03-01 / 3. szám

Megváltozott szabályozók A gazdaság szabályozása összetett folyamat. Szak-.' | emberek sokasága foglalkozik vele nap nap utáni, a kü- , ■ lönböző irányító szerveknél, vállalatoknál, tervező és ku- < I tató intézetekben. Ez nemcsak nálunk van így, hanem a ' világ más országaiban is, különösen napjainkban, ami­kor korszakváltás időszakát éljük a világgazdaságban. A gazdaság működését szabályozni, fejlődését a kí- ' vánt pályákra tereim kicsit |más dolog, mint például i egy gépet, házat, utat, vagy éppen hidat tervezni. Igaz, I 1 a gazdasági és műszaki tervezés abban rokon. hogy 1 mindkettőnek állnia kell a használat, a gyakorlat pró- 1 báját. A műszaki konstrukció azonban csak holt anyagot < ! használ: fémet, betont, üveget. A gazdaság szabályozása- ' I kor viszont a tervezői szándék nemigen függetlenedhet < 1 a 'cselekvő ember akaratától. A gazdasági szabályozás lényegében a termelés és , 1 az értékesítés minden szakaszára kiterjed. Mindig az 1 I anyagi és az érték, tehát az ar és pénzfolyamatok ossz- 1 hangját kívánja elősegíteni.. Elsőként az 1975-ös intézkedések < irányultak arra, hogy a gazdasági szabályozórendszert' > alkalmassá tegyék a megváltozott külgazdasági feltételek < ’ eredményesebb közvetítésére. Ezek az intézkedések fő­> leg azt szorgalmazták, hogy a belföldi termelői árakban ’ érzékelhetővé váljon a 'behozatali árak és a szállítási' ' költségek gyors emelkedése. Az intézkedések hatására csökkentek a költségvetés ‘ { import támogatási kiadásai és növekedtek a. vállalatok ! ■ termelési költségei. Az V. ötéves terv első évében 1976- ! ban, már olyan intézkedések születtek, amelyek a válla­■ lati jövedelerwképzést csökkentették. Ezek az intézkedé- 1 J sek azonban a szükségesnél erőtlenebbek voltak. A sza­> bályozórendszer az utóbbi években egyre bonyolultabb ■ j és áttekinthetetlenebb lett. így előtérbe kerültek a fo-' i gyatékosságai is. Bebizonyosodott, hogy bár a szabályzórendszer gaz­daságpolitikai céljaink megvalósításának fontos eszköze,* I mégis folyamatos tökéletesítésre szorul. Az idei rnódosí- i tások célja a gazdasági egyensúly javítása. Ez nem csu- * | pán a tervezés és a gazdasági szabályozás ügye. hanem ’ , érinti az egész társadalmat és széles körű összefogást is ■ 1 követel. A (jövedelemszabályozás idei módosításával vátlha- { tóan csökken a vállalatok pénzügyi forrása, ennek nyo- i mán mérséklődik a fejlesztési ütem. Ezeket erőteljeseb- * | ben a termékszerkezet átalakítására, vagyis a gazdasági 1 > egyensúlyjavítás feltételeinek megteremtésére végzik. Az < | általános nyereségadó az eddigi 36-ról 40 százalékra nő. \ I A nyereségből a {korábbi 15 helyett' 25 százalék tarta- • ; lékalapot képeznek a vállalatok. Ezzel az egyes terme­lőegységek között iaz eddigieknél nagyobb különbségek < i alakulnak ki, attól függően, hogy mennyire felelnek meg' {a keményebb versenyfeltételeknek. Mentusz Károly Könyvespolc HAZÁTÓL HAZÄIG. A sok érdekes külföldi utazás miatt is vonzó egy idegen- vezető élete. Ezt támasztja alá Ódor László könyve, amelyben leírja mit látott­hallott. tapasztalt és gon­dolt a bécsi Práterben, a piramisok tövében, igazi bikaviadal közben, a londo­ni smogban, egy valódi északi szaunában, a felkelő nap országában, az athéni Akropoliszon — s hogy ki ne maradjon a felsoro­lásból —, Dániában. Svéd- országBan, valamint az Amerikai {Egyesült Álla­mokban. Ezekből az orszá­gokból nagyon sok élmény- nyél és mondanivalóval tért vissza. Hazától hazáig című kötete élvezetes, egyéni stí­lusban megírt, idegenveze­tés köbben született jegyze­teinek gyűjteménye­SZÍVET CSERÉLNI NE­HÉZ. Franz Fabrici 1948-ban szüleivel együtt Csehszlová­kiából került ki a Német Szövetségi Köztársaságba. Itt a hozzá hasonló fiata­lokkal együtt „német szel­lemben” nevelték. A gya­nútlan fiút édesapja ihalála után beszervezi az ameri­kai titkosszolgálat tisztje. Kiképzés után kettőjüket Csehszlovákiában vetik be. Feri megdöbbenten Szembe­sül a valósággal, ami alapo­san megcáfolja a nyugati propaganda hazugságait. A fiúban felébred a hazasze­retet szunnyadó érzése. Fe­rinek a szülőhazájához való visszatérését, az érdekes és különös történetet Egri Viktor a Kozmosz könyvek sorozatban megjelent regé­nye meséli el. Megjött a nyugdíj Egerben a nyugdíjasok házában talán még soha nem várták annyira a pos­tást, mint január 26-án. A kormámy által az idén fel­emelt nyugdíjakat ezen a napon kézbesítették első al­kalommal. Kovács Jánosné nyugdí­jas, a szivarelőkészítő üzem volt dolgozója, a kiegészí­téssel összesen 1500 forin­tot kapott kézhez. — Ezután több jut a ta­karékba ... — lepte meg öreg édesanyját, akivel együtt él a szoba-konyhás, összkomfortos lakásban. A napjafogyott asszonyka azonbarn nem érte be ennyi­vel: — Azt Ígérted, hogy meg­veszed az étkezőasztalt!... Kovács Jánosné másnap csakugyan megvásárolta a régóta kiszemelt bútordara­bot. A régebbi kopott volt és kényelmetlen. Mikor ott­honában felkerestem, ötöm­mel mondta, hogy jobban esik az étel a tágas, vado­natúj asztalnál. Huszonhárom évig dolgo­zott a dohánygyárban, tíz éve nyugdíjas. Eleinte mindössze 750 forint nyug­díjat kapott. Igaz, élhetett volna bőkezűbben is, mert a gyerekei segíteni akarták. Ö azonban hajthatatlan volt: világ életében a maga kenyerét ette. — Most hogyan osztja be a pénzét? Papírt, ceruzát vesz elő és beavat a háztartás titkai­ba. — Két éve. hogy takarí­tok havi 900 forintért. Jö­vedelmem tehát 2400 forint. Megélhetnék a 'nyugdíjam­ból is, de amíg bírok, dol­gozom. Nyugtalan nyugdí­jas vagyok. A gyárban el­töltött évtizedek során meg­szoktam, hogy ói életnek csak akkor van értelme, ha másoknak is szüksége van rám. Ezért nem tudom elvi­selni a tétlenséget. A lakás­ra 550 forintot, élelemre 5—600-at költők havonta. Ezen kívül jut egy ezres a takarékba is. — Mire gyűjt? Elmosolyodik. — Felneveltem a három gyermekemet. A •nagyobbik fiam gépészmérnök, a ki­sebbik esztergályos. A lá­nyom gondozónő a dohány­gyár óvodájában. Hat uno­kám van, egyik szebb, mint a másik. Hát nekik, az uno­káknak gyűjtök... — Takaros a lakása. Van rádió, televízió. — A gyerekeim vették, hiába kérem őket. hogy ne költsenek rám, újabban nem fogadnak szót... Mika István Ilyenkor 'február tájékán országszerte farsangi mu­latságokkal próbálják elűz­ni a zord. kemény telet. Kereplőkkel, kolompokkal felszerelt „busó” álarcos em­berek járják hagyományos hidegűző táncaikat. Mi is vállalkoztunk arra, hogy farsangi dáridókkai segítsünk a tavasznak. Dí­szítéssel kezdtük. Alufólia, feltépőszalag és egyéb fel­tűzésre alkalmas anyagok kerültek fel a KlSZ-klu- bunk falára. Aki bejött ide. sejthette, hogy valami ké­szül, mert olyan lugast te­remtettünk, mintha selyem- hernyót akarnánk tenyész­Nemzetközi hadijog és a polgári védelem 1977. december 13-án. hosszú évek munkája nyo­mán 46 ország — köztük hazánk — meghatalmazott­ja Bernben aláírta a háború áldozatainak védelméről szóló 1949. évi genfi egyez­mény kiegészítésére készült két jegyzőkönyvet. A két jegyzőkönyv a gen­fi egyezmények tételes jogi rendelkezéseit — az elmúlt évtizedek során a hadászat­ban végbement fejlődés, változás figyelembevételével — a megváltozott, la korsze­rű követelményeknek meg­felelő rendelkezésekkel egé­szítik ki. Természetesen nem a hadi jog új szabályo­zásáról van szó. hanem az egyezményekben foglalt rendelkezések tartalmának kiegészítéséről. továbbfej­lesztéséről, amelyek a há­ború által veszélyeztetett humánum, az emberi morá­lis értékek fokozott védel­mét jelentik. Az 1949. évi genfi egyezményekhez kap­csolódó jegyzőkönyvek olyan dokumentumok, ame­lyek az eddigieknél hatéko­nyabbá képesek tenni a jö­vőben a fegyveres konflik­tusok áldozatainak védel­mét. Az általános jelentősé­gük mellett ki kell emelni a jegyzőkönyvek különleges jelentőségét a polgári véde­lem szempontjából, mivel általuk a polgári védelem tulajdonképpen először je­lentkezik intézményként a nemzetközi jogi szabályo­zásban, a nemzetközi hadi­jogban. Az egyezményekben foglalt és a polgári véde­lemre korábban csak álta­lánosan vonatkoztatott ren­delkezések helyett a jegy­zőkönyvek most már konk­rétan szóinak a polgári vé-, delemről, ennek keretében rendelkeznek a polgári vé­delem alapvető feladatairól és ami a legfontosabb, ren­delkeznek a polgári véde­lem állományának és esz­közeinek fegyveres összetű­zések időszakában való nemzetközi jogi védelméről. Hosszú volt az út a szán­déktól a megvalósulásig. Röviden tekintsük át az egyezményeket kiegészítő jegyzőkönyvek kidolgozásá­nak történetét. A genfi egyezmények megalkotása óta eltelt idő alatt az atomfegyverekkel fenyegető háború lehetősége miatt számos törekvés irá­nyult és irányul .a nemzet­közi háborús jog megte­remtésére. A háború a né­pek jogi és erkölcsi elkép­zelései ellen szól és a világ minden részén egyre job­ban erősödik a tevékenység ellene. Legjelentősebb eb­ben a Vöröskereszt Nem­zetközi Bizottságának erőfe­szítése. Ez a bizottság ' ké­szítette el. tudósok és jogi szakértők bevonásával, a fegyveres konfliktusok ide­jére a humanitárius elvek érvényesítésének 1 alapvető szabályait rögzítő tervezetet. 1957.: a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága XIX. közgyűlésén, Üj-Delhiben, 82 ország képviselőinek részvételével elfogadták és elfogadásra ajánlották a kormányoknak. A kötelezően kijelentett egyetértés hiá­nyában azonban ez a terve­zet nem vált egyezménnyé. 1965.: Bécsben a Vörös- kereszt XX. Nemzetközi Konferenciája meghirdette a polgári lakosság megkü­lönböztetés nélküli hadvise­lés elleni védelmének alap­elveit és kérte a Vöröske­reszt Nemzetközi Bizottsá­gát, tegyen további erőfe­szítéseket a nemzetközi hu­manitárius jog fejlesztése ügyében. 1967. : a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága a háború áldozatainak védel­mére kötött genfi egyezmé­nyek valamennyi részes államának memorandumot küldött. Javasolta, hogy a Bécsben elfogadott alapel­veket erősítsék meg, illetve a hadijog megújításának kérdését magasabb szinten tűzzék napirendre. 1968. : az ENSZ emberi jogokról tartott teheráni konferenciája felkérte az ENSZ főtitkárát, hogy eb­ben a kérdésben vegye fel a kapcsolatot a Vöröske­reszt Nemzetközi Bizottsá­gával. 1971.: a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága kor­mányszakértői konferenciát hívott össze, ezen 40 ország szakértői vettek részt, majd 1972-ben 77 ország, mintegy 400 szakértőjének részvéte­lével Genfben folytatódott a téma megvitatása. 1973.: elkészült a genfi egyezmények két kiegészítő jegyzőkönyvének tervezete, amit a Vöröskereszt Tehe­ránban tartott XXII. Nem­zetközi Konferenciája meg­vitatott és úgy találta, Ihogy a tervezet alkalmas arra. hogy nemzetközi jogi ok­mánnyá váljon. Ilyen előzmények után a svájci kormány 'által 1974- ben összehívott és tulajdon­képpen 1977 végéig tartó diplomáciai konferenciája elfogadta az 1949. évi genfi egyezmény kiegészítő jegy­zőkönyveit. Novák J. teni. A lányok elmentek át­öltözni a „báli” ruhájukba. A fiúk a biliárdgolyók lök- dösésével vezették le fe­szültségüket. Miután lőttem két luftot, három helyen felszakítottam a posztót, jobbnak láttam elhagyni a termet. Addigra szállingóz­tak a .lányok vissza. Uccu neki, mondok, fel azt az unalomgerjesztő kislemezt Farsang és már roptuk lis. Heje. hu- ja, haj! Mire az óra elérte a kezdés időpontját, meg­telt a terem. Kezdődhetett a móka, kacagás. Minek bús­lakodjunk? Először egy hosszú madzagon lévő cu­korcumit kellett megenni úgy, hogy kézzel nem sza­bad volt hozzáérni. Akinek mindig kicsúszott az szopo­gathatott hozzá technokol rapidot is. Aztán a „Hogy a bab?” című népszerű játék­kal szedtük *a zálogokat. Volt akitől már cipőfűzőt, lyukas kétfillérest, félig megivott traubiszódát üve­gestől, üres cigarettásdo­bozt is beinkasszáltunk. Zá­logkiosztásnál kellett kuko­rékolni, brekegni, bebizo­nyítani ki a férfi, cigány­táncot járni, magyarnótát énekelni, (azóta nem bírom hallgatni a „taggyűlésre ha­rangoznak Lepsényben” kezdetű dalt), bemutatni a szívtipró ifjút a házsártos mamának (e nem éppen könnyű feladatot — a ma­máét — én vállaltam), sze­relmet vallani. szoborcso­portot alakítani és még sok­sok mókás dolgot. Ekkor a hangulat a tetőpontjára há­gott. A jó talpalávalót a BoneyM, az Abba, a Smokye és egyéb húrszaggató társu­lat szolgáltatta. Rúgtuk a port, ráztuk a rongyot, s mindez eltartott jó sokáig. Úgyhogy másnap elaludtam, megtalpáltattam fe cipőmet, belopództam a klubba és el­tüntettem a lábnyomaimat a plafonról, beszedtem egy levél Kalmopyrint az izom­lázamra. De Imegérte leimenni. Ne­vettünk, táncoltunk, mo­zogtunk — egyszóval jól szórakoztunk. Aki nem jött el a mi kis farsangunkra, most bősz-, szankodhat lustaságán. — Majd legközelebb! Teleki Sándor Röviden — Irán hivatalosan is megszakította diplomáciai kapcsolatát Dél-Afrikával, s megszüntette az oda irá­nyuló olajexportot. Az af­rikai ország eddig olajim­portjának 90 százalékát Iránból fedezte. — Hanoiban aláírták a Vietnam és Lengyelország közötti 1979-re szóló áru­csere-forgalmi megállapo­dást. — Olaszországban 1,6 millió építőipari munkás 8 órás sztrájkba lépett tilta­kozásul az új kollektív szerződéssel kapcsolatos, tár­gyalások megszakadása mi­att. — A Jugoszlávia és a Vi­lágbank közötti együttmű­ködésről tárgyalt Washing­ton McNamara, á pénz­intézet elnöke és Belovszki Jugoszlávia washingtoni nagykövete. — A japán kormány vár­hatóan még ebben a hónap­ban a parlament elé ter­jeszti azt a. javaslatát., amelynek célja, a külföldi bankok és beruházók Ja­pánban való tevékenységé­nek megkönnyítése. — A Líbia és Jugoszlávia közötti gazdasági kapcsola­tok fejlesztésétől és az együttműködési vegyesbi­zottság küszöbön álló ülés­szakának előkészületeiről tárgyalt Belgrádban Draga- sevics, a jugoszláv szövet­ségi végrehajtó tanács tagja és Mohamed Imis, Líbia belgrádi nagykövete. — Pekingben befejeződött a kínai-jugoszláy gazdasági tudományos-műszaki együttműködési vegyes­bizottság első ülésszaka. A két ország képviselői aláír­ták az 1979-re szóló együtt­működési jegyzőkönyvet — A Pakistán Internatio­nal Airways 60 millió dol­lár kölcsönt vesz fel a Citi­corp. International bank­csoport vezette konzorci­umtól. A hitelből egy Boe­ing 747—200 B típusú utas- szállító gép vásárlását finan­szírozzák. i — Cóham malaysiai mi­niszterelnökhelyettes április 15—22 között Európába utazik. Látogatásának célja, hogy előmozdítsa a nyugat- európai tőke Malaysiába való áramlását. — A holland kormány 1981-ig 10 milliárd gulden- nal kívánja csökkenteni a közületi kiadásokat. A költségvetési kiadások meg­szorításával próbálják egyensúlyba hozni az ál­lamháztartást és leapaszta­ni a fizetési mérleg deficit­jét. — Chilében tavaly majd­nem 30 százalékos volt az infláció. Ez év első két hó­napjában az árak átlagosan 4 százalékkal mentek fel­jebb. — A British Airways 19 Boeing 757 S típusú közép­méretű utasszállító gépet vásárol 600 millió dollár ér­tékben. Az új gépek 1983- ban kezdik meg rendszeres járatukat. DOHÁNYGYÁR i—í íinmuni

Next

/
Thumbnails
Contents