Egri Dohánygyár, 1978 (7. évfolyam, 1-12. szám)

1978-12-01 / 12. szám

Ifjúsági parlament Munkaverseny 1978. december 2-án volt megrendezve vállalatunknál a III. ifjúsági parlament. Az 1976 őszén megrende­zett ifjúsági parlamenten a résztvevő fiatalok felvetet­ték, hogy a parlament köz­ponti anyagát előre, írásban kapják kézhez, hogy megfe­lelően át tudják tanulmá­nyozni. A parlament előkészítése ennek megfelelően zajlott le. Minden 30 év alatti fiatal előre' megkapta az írásos anyagot, mely tartalmazza az elmúlt 2 év során az ifjúsági törvény végrehajtására tett intézkedéseket, tájékoztatót, az előző parlamenten felme­rült leglényegesebb kérdé­sekre adott választ, valamint az 1979—80. évekre vonatko­zó intézkedési tervet. Az írásos anyagot 487 fia­tal kapta kézhez, köztük a gyes-en, és katonai szolgála­tot töltő fiatalok is. Az eredményesebb lebonyolítás érdekében 3 előkészítő réteg­tanácskozást tartottunk vál­lalatunknál. Ezekre a ta­nácskozásokra minden fiatal meghívót kapott. A rétegtanácskozásokon részt vettek a területileg ille­tékes 'munkahelyi vezetők, párt-, tömegszervezeti veze­tők, és a vállalat felső veze tői, akik a felmerült kérdé­sekre ott helyben megadták a választ, illetve az olyan kérdésekre, amelyek a válla­lat egészét érintették, javas­latot tettek, hogy az ifjúsági parlamenten kerüljön sor a válaszadásra. A rétegtanács­kozásokon lettek a küldöttek Három műszakban Délelőtt, délután, éjsza­ka... és kezdődnek újra, ismétlődnek a műszakok azon munkatársaink számá­ra, akik három műszakban végzik munkájukat vállala­tunknál. Helytállásuk' ma­gatartásuk, vagy inkább a ! kitartó munkaszeretet * jellemző rájuk. Hisz nem ! könnyű pl. alvás helyett i éjszakát átdolgozni. Nép- | gazdaságunk gazdaságilag » mág nem áll olyan magas * fokon, hogy három műszak j helyett pl. két műszakban t ki tudja elégíteni a vásár- J lók igényeit. Távlati idő \ még e vágy, de fejlődő J gépparkkal nem elérhetet- j len. A törődés, az emberi I tenniakarás az állami és \ vállalati vezetők részéről, \ akik figyelemmel kísérik í munkájukat, és a figyelem 1 tenniakarással is párosult. * Ilyenek a bevezetett dél- \ utános műszakpótlék, vala- i mint a felemelt éjszakai \ pótlék. Ezen juttatásokat ) bővítik a vállalat részéről történő elismerések, ilyen a ' november 7-re rendezett , ünnepségen, több mint két- t száz olyan munkatársunk j kapott pénzjutalmat, akik \ három műszakban dolgoz- | nak. Az elismerés azt hi- ( szem nem volt alaptalan, J hisz munkájukat megbecsü- , lik, és a jövőben is számi- j tani lehet rájuk. — Bukta — í is megválasztva, akik a vál­lalat fiataljait képviselték az ifjúsági parlamenten. A há­rom területről 80 fiatal lett megválasztva. A III. ifjúsági parlamenten a 80 fiatal mel­lett részt vettek a munkál­tatói joggal rendelkező mun­kahelyi vezetők, párt- és tö­megszervezeti vezetők. A parlamenten Kocsis Jó­zsef levezető elnök köszön­tötte a résztvevőket és a fel­sőbb szervek képviseletében megjelent Péli Bélánét, a Heves megyei Tanács ifjú­sági titkárát, dr. Bakos An­talt, a városi KISZ-vb kép­viselőjét, Nagy Editet, a Szakszervezetek Hm. Tanácsa képviselőjét, Kovács Gyulát, a DVSZT titkárát, valamint Mészáros Ágnest, a DOVÁT ifjúsági bizottság képviselő­jét. A kiadott írásos anyagot dr. Domán László igazgató egészítette ki, majd ezt kö­vetően kerlüt sor a már elő­zőleg, írásban beérkezett, va­lamint a rétegtanácskozáso­A „Műszaki hetek ’78” ren­dezvényeiről a helyi sajtó­ban, az üzemi lap hasábjain sok szó esik ilyenkor. A MTESZ Heves megyei szer­vezete és a Szakszervezetek Heves megyei Tanácsa által szervezett, „A termelést se­gítő mozgalmak szerepe gaz­dasági életünkben, különös tekintettel a szocialista bri­gád és a műszaki komplex brigádokra” című előadásá­ról — melynek előadója Ju­hász Ottó, a SZOT titkára volt — szeretnék itt szólni. A MŰNK A VERSEN Y- MOZGALOM céljáról, fel­adatáról, a mozgalom szer­vezéséről, valamint a szocia­lista brigádok által elnyer­hető címekről, azok szabá­lyairól több különböző kor­mányrendelet, határozat je­lent meg. Ezek a kérdések tehát lényegében ismertek. Amire a fenti — nagy ér­deklődéssel kísért — előadás irányult, az: — az 1978. évi szocialista munkaverseny tapasztalatai; — az 1979. évi céliktűzések megfogalmazása; — a szocialista brigádmoz­galom jelentősége és — a szocialista munkaver­seny internacionalista ered­ményei. Felmerült a kérdés — mondta az előadó —, hogy mi az új ma a szocialista munkaversenyben ? kon megválaszolatlanul ma­radt kérdésekre, a válasz­adásra. Természetesen nemcsak írásban érkeztek kérdések, hanem sok fiatal tett fel szó­ban is kérdést. Mintegy 23 kérdés .merült fel a tanácsokzás során, melyre — 4 kivételével — a helyszínen kaptak választ. A 4 kérdésre a választ a fiata­lok 30 napon belül fogják kézhez kapni. A fiatalok kérdései főleg munkaügyi, munkajogi, bér­kérdésekre vonatkoztak, va­lamint kérdés hangzott el a kollektív szerződéssel, albér­leti hozzájárulással és újí­tással kapcsolatban. Az előkészítés során, azt szerettük volna elérni, hogy a parlament ne csak kér­dés—feleletből álljon, hanem hogy a fiatalok részéről ér­tékelést kapjunk a két par­lament közötti időszakban, a fiatalok érdekében végzett munkánkról is. Ezt, ha teljes mértékben nem is sikerült elérni, annak külön örül­tünk, hogy két hozzászóló nem kérdést tett fel, hanem véleményt mondott, egyrészt a fiatalokról, munkához va­ló viszonyukról, másrészt pedig a KISZ-szervezet ér­dekvédelmi tevékenységéről. Mind a két vélemény pozi­tív értékelést tartalmazott. A III. ifjúsági parlament eredményesen dolgozott, hi­szen a vállalat .vezetői az el­hangzott vélemények, kérdé­sek alapján betekintést nyer­tek a fiatalok aktuális prob­lémáiba, gondjaiba. — c — Mindenekelőtt új, hogy: — szigorúbbak lettek a fel­tételek és az értékelési rend­szer, — kormány- és SZOT po­litikai állásfoglalás, hogy a szocialista munkaverseny szo­rosan kapcsolódjon a gazda­sági munkához, a célkitűzé­seket az éves, ill. 5 éves gazdasági tervekhez kell csa­tolni, — hiányossága, hogy a mozgalom „látványossága”, politikai töltete nincs min­dig meg. Legfontosabb feladat: a formalitás, a régihez való kötődés felszámolása. Meg kell vizsgálni, melyek azok a feladatok, amelyek megoldá­sa biztosítja terveink telje- sítétést, ide kell irányítani a figyelmet. A gazdasági feladatok so­rában olyan kérdések áll­nak, mint: a termékszerkezet korszerűsítése; az újítások és találmányok jobb hasznosí­tása; anyag- és energiataka­rékosság stb. A KORSZERŰ VEZETÉSI rendszer — a DH — széles körű bevezetése jelentősen javíthatja eredményeinket. A munka során azonban egy percig sem veszíthetjük szem elől: a biztonságosan végzett munka fontosságának és a környezet védelmének a kérdését. Az 1979. évi szocialista munkaverseny célkitűzései­Vállalatunk kollektívája az 1978. évre is jelentős válla­lásokat tett. Az év vége közeledtével érdemes és illő is, :— legalább rövid — elem­ző tájékoztatást adni a vál­lalások eddigi és éves vár­ható teljesítéséről. Természe­tesen a kötött terjedelem mellett csupán néhány ki­emelt mutató alakulásának elemzésével adhatunk — szándékunk szerint mégis át­fogó és egyértelmű — ké­pet. FONTOS TÖREKVÉS volt, — a munkaverseny-vállalá- sok megtételénél — a gaz­daságosság, hatékonyság nö­velése. Ezt kívánta szolgálni a fajlagos dohányanyag-fel- használás csökkentésére tett, 0,1%-os vállalás. Már I—X. hóig jelentősen túlteljesítet­tük ezt a vállalást, hiszen a megtakarítás 719 q volt, 6472 eFt értékben, ami 1,3%- ot képvisel. Nagy biztonság­gal állíthatjuk, hogy év vé­gére a fajlagos dohány- anyag-megtakarítás eléri a vállalat 60 q = 600 eFt-tal szemben a 790 q-át, = 6534 eFt-ot, ami 1,2%-ot jelent. A munakverseny-válllalá- sok megtételénél a másik sarkalatos szempont volt a minőség javítása. Mind az el­lenőrző és értékelő szervek, mind fogyasztóink vélemé­nye szerint, gyártmányaink minősége tovább javult. Számszerűen ezt támasztja alá, hogy kiemelt terméke­ink minőségi mutatója a vál­lalt 3,65-tel szemben I—X. hóig 3,75-re alakult és éves viszonylatban is hasonló ér­ték várható. Tovább fejlesztettük a DH-munkarendszert, tovább javítottuk dolgozóink szociális helyzetét. Elkészül és határ­időben átadásra kerül az új öltöző- és fürdőépület. Szo­Brazília 260 ezer—300 ezer t évi dohány termesztéssel, mi­óta Rhodesia és Mozambik, az eddigi jelentősebb do­hányszállítók kiestek, az USA mögött a második he­lyen áll. A legfontosabb ter­mesztési terület a három dé­li szövetségi állam, Rio Grande do Sul, Santa Cata­rina és Parana, ahol az 1977-es termés összesen 230 ezer tonna dohány volt. San­ta Cruz városát a brazil do­hánygazdaság központjának tekintik. Itt található annak a szö­vetségnek a . székhelye is, ről szólva az előadó elmond­ta: Az 1979. évi népgazdasági terv fokozottabb, jobb mun­kát követel. Elvárás, hogy javuljon az összhang a szo­cialista brigádmozgalom, a vállalati és a népgazdasági feladatok végrehajtása kö­zött. A termékszerkezet korsze­rűsítése során arra kell fi­gyelemmel lenni, hogy olyan termékek gyártása kerüljön előtérbe, amelyek jó minő­ségűek, jól értékesíthetők itthon és külföldön egyaránt, és főleg a nyugati piacon. A közgazdasági szabályo­zók változtatása oda tendál, hogy csak a jól dolgozó, gaz­daságosan működő vállalat éljen meg. Jelentős vállalati feladat: a termelés szerve­zettségi színvonalának nö­velése, a termelési kooperá­ció fokozása, a szerződéses fe­gyelem javítása, a beruházá­sok szervezett lebonyolításá­nak biztosítása. ÉS AMI A LEGFONTO­SABB: a népgazdasági ter­vekre alapozva kell a vál­lalat célkitűzését megvalósí­tani, nem a mellett, hanem azzal együtt! A szocialista brigádmozga­lom, amely 1958-ban indult, tömegmozgalommá vált. A mozgalom továbbfejlesztése a komplex brigádok irányá­ba mutat, ahol értelmiségi és munkás együtt dolgozik kö­ciális tervünk jelentős túl­telj esítése várható. Brigádmozgalmunk tovább fejlődött, s bár ez számszerű­en csupán egy új brigád ala­kulásában jelentkezett, sok­kal jelentősebb — és álta­lunk magasabbra is értékelt — a tartalmi fejlődés. Szervezési, terv- és mun­kaügyi program alapján szá­mottevően .növekedett a tel­jesítménybéres területen dol­gozók aránya, a munka szer­vezettsége, intenzitása. SOKSZOR ELHANGZOTT már, hogy a munkaverseny eredményeinek a vállalat gazdasági mutatóiban is meg kell jelenniük. A pozitív korreláció jelentkezik is, már az I—X. havi eredmények­ben és ugyanez az irányzat várható éves viszonylatban is. A vállalat az éves filteres cigaretta tervét 100,8%-ra teljesíti. A termelési érték 1034 millió Ft körül alakul majd, és ez a bázishoz 102,1 %-os, a tervhez 101%-os, a gyártási programhoz 101,7%- os teljesítést jelent. A növekedő feladatokat változatlan létszámmal, az élő erő tartalékainak feltá­rásával — oldottuk meg. Az egy főre jutó termelési érték közelíti a millió Ft-ot, a termelékenység növekedése a bázishoz 102,1%, a tervhez 101%; a termelésnövekedés termelékenységgel fedezett hányada (intenzív fedezett­ség! hányad) 100%-os lesz. Dolgozóink bérszínvonalá­nak növekedése a tervezett +5%-kal szemben eléri a X6,9%-ot. A legátfogóbb gazdasági mutató, a mérleg szerinti vállalati eredmény már az I—III. n.-évben és a terve­zett felett alakult. Év végére a tervezett 69 millió Ft-tal szemben minimálisan 75 mil­amelyben a dohánytermesz­tők tömörültek. 1978 elején a három, előb­biekben megnevezett állam­Dohányvilág ban 104 100 tagja volt a szö­vetségnek, ebből 46 200 Rio Grande do Sulban. A termesztési területek évi 10%-kal növekednek. Brazíliában kisgazdák ter­mesztik a legtöbb dohányt. Általában 10 és 50 ha közöt­zös céljainak megvalóstíásá- ért. Az 1978. évi tapasztalat az, hogy a brigádtevékenység jól segítette a gazdasági felada­tok végrehajtását. A munka- verseny lendülete nem ala­kult úgy, mint 1977-ben, de tömegbázisa tovább szélese­dett. Minőségjavítást, terme­lékenységnövelést is tapasz­talhatunk több szocialista drágában, és ma már egyre több szocialista brúgádtag vállalkozik újításra. A munkaverseny szervezé­sében az együttműködés ja­vult a gazdasági vezetőkkel. A vezetői értekezleteken gyakran téma a szocialista munkaverseny feladatai, szer­vezése és eredménye. Juhász Ottó elvtárs, az előadást megelőzően vállala­tunknál látogatást tett. A korábbi ismeretei és az itt látottak alapján többször említette jó példaként vál­lalatunk ez irányú tevékeny­ségét. Az ELŐADÁS, AMELYET sok vállalat gazdasági és tö_ megszervezett vezetője hall­gatott meg jól világított rá azokra a tennivalók­ra; amelyek jövő évi fel­adatainkat jelentik, s egyben rámutatott fejlődési lehetősé­geinkre, meglevő tartaléka­inkra is. Huszti Ferenc főmérnök lió forint. eredményt vá­runk. Minden rendben van te­hát? Azért van olyan válla­lás is, melynek teljesítése még nem biztosított. A gyár­tási selejt csökkentésére ugyanis 0,1%-os vállalást tettünk. Ennek teljesítéséhez még év végéig további erő­feszítésre van szükség. Nem lenne teljes az ígért rövid át­tekintés, ha nem vetnénk te­kintetünket már a jövő évi munkaversenyre. Az 1979. éves munkaver- seriy-vállalások számszerű alapját a kidolgozott DH- program képezi és természe­tesen a vállalati — elő — terv. ÜGY VÉLJÜK, KÖVET­KEZŐ vát’lalások reálisnak tekinthetők és ezért alkal­masak a további tárgyalások ra: — A filteres cigaretta termelési terv túlteljesítése 60 millió db cigarettával, a szivartermelési terv túltelje­sítése 1 millió db szivar­ral, amennyiben a fogyasztói igény ezt lehetővé teszi. — A fajlagos dohány anyag­felhasználás csökkentése a bázishoz 0,3%-kal, ami 187 q dohány megtakarítását je­lenti 1674 eFt értékben. — Gyártási és csomagolá­si anyag csökkentése 0,1%- kal, a gyártási selejt csök­kentése 0,05%-lkal, szintén reális vállalási irányszám­nak tartható. összefoglalóan elmondhat­juk, hogy az 1978. éves mun- kaverseny-vállalásokat éves viszonylatban túlteljesítjük — egyeseket nagy mérték­ben —, és ez a vállalat gaz­dasági mutatóinak, közöttük a vállalati eredménynek kedvező alakulásával jár együtt. ti szántófölddel rendelkez­nek és a szántóföld egyne­gyedén termesztenek do­hányt. 1977-ben kereken 100 ezer t Virginiát, 70 ezer t Ama- relihot, 25 ezer t Burleyt és 35 ezer t Galpáot takarítot­tak be. (Ez a négy fő típus még további 70 kisebb dohány­osztályra van felosztva.) Legmagasabb áron a „Vir­ginia Estalado”-t (kb. 250 dollár)/100 kg-os bála) és a „Virginia Nonocado”-t (175 dollár/100 kg) jegyzik. A dohánytermesztés Bra­zília mezőgazdaságának leg­jobban szervezett ága, mert a dohányfeldolgozók is in­tenzíven bekapcsolódnak ab­ba. Közvetlenül a kisgazdák­tól vásárolják a dohányt és finanszírozzák a növényvédő szerek, szárítóberendezések stb. beszerzését. A Souza Cruz cég, mint az ország legmagasabb dohány- feldolgozója 1977-ben össze­sen 120 ezer t dohányt vá­sárolt, 47 500 különböző ter­mesztőtől. A világ dohányexportjá­ból, ami az egész termesz­tés ,25%-át adja, és 1976-ban 1,29 millió t volt, Brazília 1976- ban 101 161 t-val, és 1977- ben 101 213 t-val része­sedett. Ez megfelel az or­szágban termesztett dohány mintegy 40%-ának. A legnagyobb importálók; Nagy-Britannia, USA, NSZK, Olaszország, Ausztrália. Az exportellenérték 1977- ben 186,3 millió DM volt az előző évi 163,2 millió DM- mel szemben. A világ vezető ciagretta- előállitóinak legnagyobb ver- senyátrsa a maffia. Elsősorban az USA-ban a szervezet által csempészett cigaretta részesedése na­gyobb egy vállalat (piaci ré­szesedésénél) áruhányadánál. A New Yorkban működő öt szervezett banda, a ciga­rettacsempészéssel, amely világszerte terjeszkedik — egyedül az USA-ban évente 1,5 milliárd dolláros bevé­telt ér el. Az Egyesült Álla­mokban érvényben levő kü­lönböző helyi adók megköny- nyítik a maffia tevékenysé­gét. A termelést segítő mozgalmak szerepéről Iványi Illés váll. gazd. o. DOHÁNYGYÁR

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents