Egri Dohánygyár, 1978 (7. évfolyam, 1-12. szám)
1978-12-01 / 12. szám
Fegyelmi felelősség Novemberben ünnepeltük a' Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulásának 60. évfordulóját. Valamennyi alapszervezeti taggyűlésen a titkárok méltatták az évforduló jelentőségét és röviden ismertették azokat a feladatokat, amelyeket az egyes területeken dolgozó gazdasági egységek és brigádok vállaltak, kitértek arra is, hogy mit kell még az év hátralevő részében teljesíteni. Alapszervezetünk képviselői fészt vettek a KMP Marx Károly utcai emléktáblájánál tartott koszorúzást ünnepségen is. A PÁRTELLENÖRZÉSRÖL A pártszervezet november 21-4, vezetőségi ülésén Kocsis József titkár terjesztette elő a pártellenőrzés alapelveiről és vállalati gyakorlatáról szóló beszámolóját. Ismertette a demokratikus centralizmus alapján elfogadott alapelveket és tájékoztatót adott arról, ez hogyan valósul meg vállalatunknál. Alapszervezetünk és alap- szervezeteink egyaránt alkalmazzák azt a módszert, amelynek meghatározott feladatok végrehajtását vagy egyes konkrét területeket keld ellenőrizniük, hogy megfelelő szakképzettségű és az adott témát ismerő szakemberekből munkacsoportokat alkotnak. Ezekben a csoportokban természetesen megfelelő tájékozottsággal rendelkező párttag a vezető. de a vizsgálat során — szükség szerint — bevon, nak párton kívüli szakembereket is. Az ellenőrzés másik és a gyakorlatban eddig jól bevált formája az egyes alapszervezetek vezetőségei, ill. a vállalati pártvezetőség előtt szervezetileg oda tartozó területek gazdasági vezetőinek beszámoltatása. Ezekre a munkaterületekre meghatározott időszakokban kerül sor, és az eddigi gyakorlat azt bizonyítja, hogy a párt- ellenőrzésnek ezt a formáját a jövőben is fenn kell tartani. Ellenőrzést gyakorolnak a párttagok a taggyűléseken is. Egy-egy feladat ismertetése során vagy egy-egy beszámoló alkalmával joguk, sőt kötelességük is véle_ mélyt alkotni és ezeknek a véleményeknek a pártellenőrzés alapállásából kell kiindulni. Valamennyi ellenőrzési forrna alkalmazása során szem előtt kell minden párttagnak tartania, nogy a partellenőrzes alapvetően elvi, politikai ellenőrzést jelent. Nem az a cél, hogy egyes részleteket vitassanak és azok megoldásához szakmai segítséget vagy útmu. tatast adjanak, hanem az, hogy megvizsgálják: a gazdasági munka, a gazdasági feladatok és a szociális proDlémák megoldásának módját. A vállalat gyakorlata megfelel a párt politikájának, az e politika végrehajtását meghatározó irányelveknek, határozatoknak stb. Ugyanebben a szellemben számoltatja be a vállalat politikai és gazdasági vezetését évről évre rendszeresen az MSZMP Eger városi Bizottsága is. A két fordulóban megnyilvánuló igényeknek együttesen megfelelő gyakorlat ilyein módon tehát még jobbá és egyértelműbbé tehető. CSELEKVÉSI PROGRAM A pártvezetőség előbb említett ülésén Újlaki Sándor számolt be a politikai és gazdasági vezetés közös cselekvési programjának időarányos teljesítéséről. Mint már lapunkból is ismeretes, , az első három negyedévben valamennyi feladatunkat teljesítettük. Vonatkozik ez a politikai és gazdasági tevékenységre egyaránt. A beszámoló megvitatása és jóváhagyása után a párt- vezetőség úgy határozott, hogy a program készítésének eddigi gyakorlatát tovább kell folytatni. A jövő évi terv előzetes számait és a megoldandó fontosabb vállalati feladatokat ismerve, összeállítja a vállalati DH. akoióbizottság 1979. évi vállalati DH_programját. Ez kell, hogy alapját képezze a cselekvési programnak is, hiszen erre építik feladatukat az üzemrészi DH-akció- bizottságok és vállalásaikat a szocialista brigádok is. Az egységes célkitűzés így már eleve lehetővé teszi a feladatok megfelelő megosztását, az erők és lehetőségek koordinálását. IFJÚSÁGI PARLAMENTEK Ebben az évben js megrendezésre került válilala. tünknél az ifjúsági parlament). Három alkalommal, november 23-án, 24_én és 27-én tartották az úgyne. vezett „elő-, illetve réteg- parlamenteket”, a december 21-i vállalati parlament sikeres előkészítése érdekében. Vaalmennyi területen, illetve alapszervezetnél az előkészítésiben a pártvezetőségek döntő részt vállaltak. A vállalati vezetőség rögzítette a lebonyolítás irányelveit és minden alapszervezeti parlament munkájának levezetését is a titkárok vagy vezetőségi tagok végezték. Az előparlamente- ken megválasztott küldöttek képviselték munkatársaikat. Az adott területen dolgozó falitalokat a december 24 parlamenten, amelynek eredményeire, főbb eseményeire, kérdéseire és határozataira lapunk következő számában még visszatérünk. —a —a A lapban korábban megjelent, munkajogi tárgyú cikkek említést tettek a munkaviszonyból eredő, egyes jogosultságokról. E jogok közül néhány — pl. a munka díjazása, a szabadság stb. — részletesebben is kifejtésre került. A munkaviszonyból azonban nemcsak jogok keletikez. nek a dolgozók részére, hanem bizonyos kötelezettségek is hárulnak rájuk. E kötelezettségeket — nagyon röviden — úgy lehetne ösz_ szefoglalni, hogy a munka- viszonya alapján a dolgozó köteles a vállalat működése során felmerült, bizonyos munkakörbe tartozó munka rendszeres végzésére, s ennék során be kell tartania a vállalat munkarendjét és utasításait is. E kötelezettségüket a dolgozók az esetek igen nagy többségében önként betartják. Előfordul azonban, hogy a munkaviszonyból folyó kötelezettségeiket valamilyen okból megszegik. Ilyenkor a munkafegyelem megsértőivel szemben felelősségre vonás alkalmazása lehet indokolt, amelynek egyrészt visz. szatartó és megelőző, másrészt nevelő, tudatformáló szerepe is van. A fegyelmi felelősséget rendező jogszabályok megfogalmazzák, hogy mit tekintünk fegyelmi vétségnek, kimondják, hogy azok elkövetőjével szemben milyen büntetés alkalmazható, és meghatározzák azt is, hogy a fegyelmi büntetés kiszabása során milyen eljárást kell követni. A FEGYELMI VÉTSÉG A törvény átfogó, elvi megfogalmazással írja le, mit kell fegyelmi vétségnek tekinteni. E fogalmazás szerint, fegyelmi vétséget az a dolgozó követ el, aki munkaviszonyával kapcsolatos kötelezettségét vétkesen megszegi. Látható, hogy ez a fogalom igen sokféle magatartást ölelhet fel. A munkaviszonyból eredő kötelezettség megszegése számtalan formában megvalósulhat Mivel a fegyelmi felelősség körébe a társadalomra viszonylag csekélyebb mértékben veszélyes cselekmények tartoznak, az alkalmazott büntetések is kisebb súlyúak, nincs olyan garanciális jelentősége az egyes tényállások pontos meghatározásának. Egy dolgot szükségesnek tartok itt kiemelni: csak a munkaviszonyból eredő kötelezettség vétkes megszegése valósít meg fegyelmi vétséget ,tehát a szándékos vagy gondatlan magatartás. A FEGYELMI BÜNTETÉSEK Mielőtt az egyek fegyelmi büntetéseket felsorolnánk, meg kell jegyeznünk, hogy a fegyelmi büntetések mindig csak a munkaviszony keretében szabhatók ki, nem lehet tehát szó a dolgozó személye elleni kényszerintézkedésről (pl. személyes szabadság korlátozása). A fegyelmi büntetések a következők: megrovás; szigorú megrovás; meghatározott kedvezmények, illetve juttatások csökkentése, il. letve megvonása; személyi allapfoér csökkentése; áthelyezés; elbocsátás. Ez a felsorolás egyben súly szerinti sorrendiséget is jelent. Az első két büntetés tisztán erkölcsi jellegű, kiszabásukra csak enyhe fegyelemsértés esetén kerülhet sor. A következő két büntetés anyagi kihatású. Megjegyzendő. hogy a meghatározott kedvezmény csökkentése, illetve megvonása, igen sok. féle juttatás megvonását jelentheti. Mint legfontosabbakat említem meg ezek közül a prémiumot, az év végi részesedést, illetve ezek elvonását. Ezek a fegyelmi büntetések már — az áthelyezéssel és az elbocsátással együtt — ún. súlyos fegyelmi büntetések, s jogerőre emelkedésüktől számított egy évig, a dolgozó az ilyen büntetésről köteles számot adni. Az áthelyezés és az elbocsátás azok a fegyelmi büntetések, amelyek a dolgozó státuszát is érintik, azaz megváltoztatják, vagy megszüntetik helyét a vállalat munkaszervezetében. Kiszabásukra csak súlyos fegyelemsértés esetén kerülhet sor. Az áthelyezésről a dolgozó két évig, az elbocsátásról három évig köteles számot adni.' A FEGYELMI ELJÁRÁS A fegyelmi eljárás megindításának fegyelmi vétség komoly gyanúja esetén van helye. Megindítására a fegyelmi jogkör gyakorlója jo_ gosúlt. Ez általában a vállalat igazgatója, jogosultságát azonban, mint vállalatunk esetében is — meghatározott körben átruházhatja. Magának a fegyelmi eljárásnak nem annyira kötöttel? a szabályai, mint pl. a büntető eljárásnak, vannak azonban bizonyos alapvető előírások, amelyeket be kell az eljárás során tartani. Ilyen szabály mindenekelőtt az. amelyik kimondja, hogy biztosítani kell a . dolgozó védekezési lehetőségét, s fel kell deríteni a javára és terhére szolgáló körülményeket. Ha az eljárás során fegyelmi büntetést nem szabtak ki, az eljárást megszüntető határozattal kell befejezni, ha azonban a vizsgáját adatai fegyelmi büntetés kiszabását indokolják, akkor ezt a büntetést részletesen indokolt írásbeli fegyelmi határozat formájában kell kiszabni. E határozat ellen — a dolgozó részére történő kézbesítéstől számított 15 napon belül — halasztó hatályú panasznak van helye, a munkaügyi döntőbizottsághoz. Dr. Jakab Gábor (3) Vegyes érzelmekkel, egy kicsit szorongva indultunk utunk további célja, Isztam. bul jelé. Tulajdonképp már itthon elkezdődött. Az előkészületek középső szakaszába tartozik az ételkonzervek beszer zése. Hála a jó kereskedelmi ellátásnak, néhány perc alatt olyan mennyiséget sikerült összeszedni, aminek hazacipeléséhez már nem fűlött a fogam (mint később kiderült, az elfogyasztásához sepi), ezért taxin vittem haza. A taxis ismerős — persze, ilyen kis városban mindenki az — rápillant a „zsákmányra'hová lesz a nagy út — kérdezi. Tudtára adom elhatározásunkat: autóval Görög- és Törökországba — ez utóbbinál a fejéhez kap — „atyaisten, hát bátor emberek, meg kell hagyni. Én ugyan nem mernék rá vállalkozni. ott úgy vezetnek, mint az őrültek!” Ezt még néhányon megerősítették, sőt fűszerezték egy kis nőrablással stb. így ezek után, gondolom a kedves olvasó sem csodálkozik vegyes érzelmeinken. Sőt egyenesen szidtuk magunkat: őrültek vagyunk mi, amikor itt ez a földi paradicsom — Kavála —, s mi megyünk magunkat ezer ve. ■séélynek kitenni. No, de hát az ember legyen következetes, ha egyszer már úgy terveztük, hogy Isztambult is megnézzük, akkor most nincs mese, menni kell! Az útikönyv már rögtön az elején felrója a magyar turistáknak azt a gyarló, ságát, hogy megelégszenek a a páratlan fekvésű Isztambul iszlám, és bizánci emlékei nyújtotta élményekkel. Megcsodálják az Aya Sophiát, a Topkapi Szerájt, élvezik a bazárok nyüzsgő forgatagát, a kisvendéglők, a halsütők ételeinek új ízeit, a piacok ismeretlen gyümölcseinek halmazait, és a más emberek, a más életkörülmények adta felüdítő változatosságokat. De kérdem, olyan nagy bűn ez? Akkor, amikor az ember szabadsága olyan rövid, nemkülönben az a nyugati valuta, amit keleti utazásunkhoz a Magyar Nem. zeti Bank biztosít számunkra, S lehetne még sorolni az érveket, de minek. Az igazság az, hogy kevesen vállalkoznak arra (s mi sem tartozunk közéjük), akik törökországi utazásukat a kisázsiai részre is kiterjesztik. Pedig ott van Trója, Pergamon, hogy csak a legismertebbekről szóljak. Utunk Görögországból Isztambulba Rodostón át vezetett. Azt hiszem, egyetlen magyar turista sem megy át úgy Rodostón, hogy az amúgy is útba eső Rákóczi-házat fel ne keresné. Meglepett és mi tagadás, meghatott minket az a sok friss virág, sok szép zászló és koszorú, amit a magyarok — szervezetek és magánemberek — helyeztek el tiszteletük jeléül a múzeumban. A ház valamikor Rákó. czi ebédlőháza volt, ma múzeum, ahová a belépőt Kis. faludi Sróbl Zsigmond Rá- kóczi-szobra és két zászló — a nemzeti és a fejedelem harci zászlaja — fogadja. A látvány tiszteletet parancsol. De fordítsunk a noteszlapon! Milyenek is a törökök? Az az igazság, hogy barátságosak. Az igaz, hogy egy kicsit bolondul vezetnek, de meg lehet szokni. Sokan beszélik a németet, hiszen az NSZK.ban rengeteg a török vendégmunkás. Amikor megtudják, hogy magyarok vagyunk: „szerbusz madjar, madjar barát, Budapeszt, nekem mama madjar, szalámi nivéa stb., stb.” és sorolják a KGSTpiac ismertebb termékeit. Cigarettájukkal szívesen kínálnak, Hadonászva igazítanak útba — igaz, nem mindig jól, de részükre a szándék a fontos. Elrabolni nem akarnak! Ügy látszik, elég nekik a saját feleségüket és sok.sok gyereküket eltartani. S noha a mai török törvény a nők számára egyenjogúságot biztosít — és tényleg, náluk is van egyetlen női miniszter (!), mát valamivel több városi tanácselnök, egyetemi tanár, ügyész stb. — mi ennek ellenére nem nagyon szorgalmazzuk elraboltatásunkat. Nagy-nagy szeretettel csimpaszkodunk férjeinkbe, hadd lássák ezek a kedves törökök, hogy mi már el vagyunk kelve! Isztambulban öt napot töltöttünk és precíz terveink voltak, még precízebb idő- és pénzbeosztással arra vonatkozóan, hogy mikor, mit, mennyi ideig, mennyi pénzért és honnan, hová stb. nézünk és veszünk meg. Terveink ugyan néhányszor módosultak, de alapjában mindent úgy, ha nem is olyan sorrendben, akkor és annyiért, de megnéztünk és megvettünk, amit és ahogyan idehaza nagy naivan terveztünk. Ne csigázzam a kedves olvasót? Nos, Isztambul központjától 12 km.re kempingezőnk (közelebb nincs kemping). A városi forgalom nagy, a parkolóhely kicsi — ugye, mennyi hasonlóság — és ennek tetejébe „ázsiai stílusban” vezetnek. Vagyis állandóan nyomják a dudát, előznek, ha lehet, ha nem és a megengedett sebesség kb. másfélszeresével mennek. Ez ellen is lehet védekezni: szintén nyomni kell a dudát és nem csökkenteni a sebességet, s ha ennek ellenére is jönnek a törökök, ki kell térni, mert különben koccanás lesz! Egyébként annyi ütött-kopott autót az életben nem láttunk, de mi ezen egy cseppet nem csodálkoztunk. Ilyen tapasztalatok birtokában mi úgy döntöttünk, hogy busszal járunk be a városba. Ez olcsóbb, gyorsabb és biztonságosabb, mint az autó. (Azoknak mondom, akiket érdekel: a repülőtértől a városig valamennyi kempingből a 81-es busz- szal lehet a kikötőhöz, a Galata.hídhoz, a bazárhoz, az Aya Sophiához, a Top- kapihoc; vagyis minden tu. rista úticéljához eljutni, 4 török Uráért. Érdemes!) Isztambul festői szépségét, fekvését mi sem bizonyítja jobban, mint az útikönyveknek azon megállapítása, hogy Rio de Janeiro és Nápoly mellett a harmadik legszebb fekvésű városa a világnak. Én csak azzal bizonyíthatom, hogy amikor a busz ablakából megláttam, felkiáltottam: Ö! És rögtön elcsattogtattam egy fél tekercs diát. Aki Isztambulban jár, az a Topkapi Szerájt — vagyis a szultánok híres palotáját — éppúgy nem hagyhatja ki, mint a híres bazárt. Mi sem akartuk kihagyni egyiket sem, sőt. hogy a bazárban terven felül eltöltött időt behozzuk, úgy döntöttünk: iránytaxival megyünk a Top. kapihoz. Ez annál is inkább egyszerű, mert a rengeteg iránytaxi — 15—20 személyes mikrobuszok — kiabálják útirányukat, úgy csaló, gatják az utast. Az egyik kikiáltó — egyébként őrült hangzavar van — Topkapit kiabálja: Topkapi. Topkapi. Topkapi! Kérdem németül, jó ez nekünk a szultánok múzeumához? A gyerek bólint, miközben engemet már be is lódít. Integetek, kiabá. lók; gyertek, ez jó. Beszállnak, fizetünk 6 lírát fejenként — csupa olcsóság — és megyünk. Három napja lé. vén Isztambulban, volt némi ismeretünk, észre kellett venni, az iránytaxi más irányt vett, s nem visz min. két Topkapihoz. Szólok a fiúnak. Mérges vagyok, szemmel látja, nyugtat, semmi vész! Egy kis félreértés. Ök Topkapiba mennek, de az egy városrész, de visszafelé a Topkapihoz visznek, becs’ szó, és fizetni sem kell többet! Minő szerencse! Láthatjuk az egész várost — kivéve a szerájt. Megnyugtatott teljesen! Ez a kis félreértés 2 óránkba került. De tényleg sok mindent láttunk, csak amikor már a Topkapi- nál leraktak, az hamarosan zárt. Bánatunkat egy németül jól beszélő olasz fiú enyhítette. Elmesélte az Aya Sophia és a Kék Mecset tör. ténetét. Felvilágosított, hogy vasárnap mindent megtekinthetünk féláron. Ebben biztosak lehetünk. Ö itt dől. gozik a követségen, gyakran jön ide vendégekkel. Igaza volt! Vasárnap csodálatos élményben volt részünk és mindenhol féláron kaptunk belépőt. Az így megtakarított pénzt még egy terven felüli, márvány-tengeri hajókirándulásra fordíthattuk, ahonnét már sokkal derűsebben emlékeztünk az előző napi topkapi kalandunkra. S hogy a bazárról is ejtsek néhány szót: tényleg le. nyűgöző, de rettenetesen fárasztó és tényleg mindent lehet ott kapni és viszony, lag olcsón, és tényleg^ az is igaz, hogy kisebb-nagyobb hibája szinte mindennek van. De ne erőlködjön senki, úgysem ússza meg! Mi is fogadkoztunk itthon, hogy a bazárból, onnét aztán semmit! Csak megnézzük! De amire feleszméltünk. már egy sor ..fontos és értékes’” dolog tulajdonosai voltunk. De ha az egész vásárolt hol. minak semmi haszna nem is lenne, már a puszta alkudó, zás megéri, hogy rájöjjünk: jobb a mi szocialista fixáras rendszerünk! A törökök egyébként elvárják a kedves vevőktől, hogy alkudjanak, s ha azok ezt nem teszik, a kedves vevő számukra nem is olyan kedves. Az eladó tudniillik, csalódást érez, mert nem dolgozhatott meg a pénzéért (?) ■— a magyar keres, kedőket, úgy véltük, feltét, len ki kellene küldeni tapasztalatcserére, csak nehogy elromoljanak a törökök! Az indulóárakat általában 50 százalékkal magasabban mondják, mint amennyiért el akarják adni az árut, tehát a vevőnek így kell alkudni. Mit mondjak még? Sok mindent mondhatnék, azt pl., hogy nagyon jó a török tea és olcsó, a török kávé is, bár az már nem annyira olcsó, hogy rettenetesen sok az utcai árus, a cipőtisztí. tó (a cipőjükre, már akik. nek van, úgy látszik, nagyon kényesek), nagyok a kontrasztok: gyönyörű paloták, modern negyedek, pálmaligetek, de vannak nyomor- negyedek, bádogviskók, „sá. torvárosok”. Ennyi helyen mindent el. mondani úgysem lehet, ezért a végén még annyit, hogy: noha tényleg fárasztó, de Isztambul szépsége, nyüzsgése megéri a fáradságot! Ezután már ..csak” az 1700 km.nyi út állt előttünk, hogy hazatérjünk. S itthon már vártak a rokonok, kol. légák, barátok. Jó volt ha. zatérni! Talán ez volt a legjobb! Azért, azt hiszem, jövőre ismét útra kelünk. Már szövögetjük a terveket és gyűjtögetjük a pénzt, mert ha a sok aranyszabály között ed. dig nem említettem volna, most mondom: nem írt, ha az utazáshoz egy kis pénz is van! Vége. —BM— Nif ári barangolások DOHÁNYGYÁR 5
