Egri Dohánygyár, 1978 (7. évfolyam, 1-12. szám)
1978-12-01 / 12. szám
Újítók köre Egerben „Innovációs konferencia" Budapesten Az 1978. szeptemberi műszaki konferencia határozatot fogadott el arról, hogy 19 79- ben már működnie kell az Újítók Körének az Egri Dohánygyárban. Ez a kezdeményezés ismét a mi vállalatunk úttörő kezdeményezéseinek egyike: célja az, hogy az újítóknak megfelelő képviseleti szerve, hathatós egyesülése legyen, amely egyfelől gondoskodik az újítók megfelelő érdekvédelméről, másfelől arról a rendszeres és elengedhetetlen információról, amely nélkül nincs újítói tevékenység. Az Újítók Körének megalakulásával az az újítás éppen úgy a vállalati rendszerműködés középpontjába kerül, mint ahogyan ez a minőség irányításával történt, amikor a Minőségi Kör megalakult. Az Újítók Köre megválasztja majd saját vezetőségét, megalkotja saját programját, gondoskodik arról, hogy az újítók megismerjék saját lehetőségeiket, az újítási szabályzatot, a szabadalmi törvényt, kötelességeiket és jogaikat, hozzájárulnak olyan bel- és külföldi műszaki anyagokhoz, leírásokhoz, ismeretekhez, amelyek ösztönzik az újítótevékenységet. Az Újítók Köre nem fogja engedni, hogy hasznos újítások elsikkadjanak vagy megengedhetetlenül hosszú ítől töltsenek valamelyik íróasztalban. „INNOVÁCIÓ ÉS HATÉKONYSÁG” Ebben a tárgykörben rendeztek konferenciát Budapesten, a MTESZ-székházban 1978. november 27. és 29. között, a Magyar Iparjogvédelmi Egyesület gondozásában. Az innovációt — az újítás latin kifejezését — ezzel hivatalosan is meghonosították a hazai közgazdasági, ipargazdasági és szervezés- tudományi fogalomkörben. A konferencia azzal a megállapítással zárult, hogy az innováció — a minden szintű újítás, a gépektől a vezetésig, a termékszerkezettől a munkarendszerig — népgazdaságunk létkérdése. Éppen ezért nem elég megmaradnunk az egyes újításoknál, sem az újítómozgai ómnál, hanem fel kell építeni a vállalatokban az innovációs rendszert, ami azt jelenti, hogy az újítás — minden szinten — a vállalati munka középpontjába kerül. Ezt a konferencián egyetemi tanárok és tröszt- vezérigazgatők hangsúlyozták 1918. november 24-én alakult meg a Kommunisták Magyarországi Pártja. Szocialista brigádok, dolgozóink, a KMP megalakulásának 60. évfordulóját az ügyhöz méltóan köszöntik, s e történelmi napok emlékére vetélkedőn mérik össze tudásukat. E vetélkedő nem szimbólum, mégcsak nem is szokásból vetélkedünk, de tisztelettel emlékezünk azokra, akik a forradalom igazságos ügyét, a kommunista pártot létrehozták, sok szenvedéssel, de kitartó akarattal. 17 brigád vesz részt a vetélkedőn, ebben benne van a mi kis brigádunk is, a Dobó Katica brigád, mert mi sem a legnagyobb komolysággal. Az Egri Dohánygyár tehát, az Újítók Körére vonatkozó határozattal, szinkronban van a népgazdaság leghaladóbb irányzatával. SZABADALMI FIGYELÉS Vállalatunk az elmúlt öthat évben elsősorban a vállalati rendszer innovációjával (DH-munkarendszer kialakítása) volt elfoglalva. Éppen ezért az e célból létrehozott kutató és információs részlege (Dokumentációs Szolgálat, volt Információs Csoport) elsősorban az erre vonatkozó információk. megszerzésével és terjesztésével foglalkozott. jVlost azonban eljött az ideje annak, hogy erőteljesebben forduljunk a műszaki jellegű • technológiai innovációk felé, amelyeknek hátrálunk. Kétszeres kiváló brigád, de formailag nyugodtan nevezhetnénk e brigádot komplexbrigádnak is, már csak azért is, mert a brigádtagok a munkaterületek különböző helyein becsülettel megállják a helyüket képzettségüknek és szaktudásuknak megfelelően. Igyekszünk a ránk bízott feladatokat lelkiismertesen megoldani és .főleg elvégezni. Meggyőződésünk, hogy e vetélkedővel tartozunk azoknak, akik 60 évvel ezelőtt kivívták igaz harcukat és mutatni tudták az összeomlásból a kivezető utat. Pártunk hát évtizedes a hatékonyság további növelésében meghatározó szerepük van. Éppen ezért a Dokumentációs Szolgálat három irányú1 tevékenységhez fogott: 1. Megkezdte a Műszaki Könyvtár fénylyukkártyás rendszerének felépítését, amely lehetővé fogja tenni, hogy az egyes problémák megoldása iránt érdeklődőket a lehető legteljesebb rendelkezésre álló információval elégítse ki. 2. Megbízást adott az Országos Találmányi Hivatalnak, hogy hét országban megjelenő szabadalmakat figyeljen megjelölt témakörökben (a cigaretta-előkészítéstől a gyűjtőcsomagolásig) és ezekről rendszeresen informálja a vállalatot. 3. Saját kebelén belül feldolgozza a Die Tabak Zeitungban és az International Tabacco c. amerikai folyóiratban az elmúlt öt évben megjelent szabadalmakat. Az így feldolgozott anyagokat rendszeresen fogja a Műszaki Fejlesztés és az Újítók Köre rendelkezésére bocsátani. — sa — fennállása tette lehetővé, hogy mi nyugodtan dolgozhassunk, tanuljunk. Az 1918-ban megkezdett ügy büszke örökösei vagyunk. Dolgozóink áldozatos munkájának eredménye, hogy öt és félszeresére nőtt a nemzeti jövedelem, és ez nem kis teljesítmény, ha a háború előttihez hasonlítjuk. Mindezeknek tudatában brigádunk helyet foglal január 27-én a többi brigádok asztalánál, hogy az idő kerekét visszafelé forgatva eljussunk a mai társadalmi életünk fejlődéséig. — Balázsné — Vetélkedő — hat évtizedből Közelíteni az érdekeket Dr. Móger János előadás közben A MTESZ Heves megyei Szervezete novemberben megtartott „Műszaki hetek” rendezvénysorozatának volt egyik jelentős programja a Magyar Élelmiszeripari Tudományos Egyesület (MÉTE) Heves megyei Szervezete által az Egri Dohánygyárban rendezett: „dohánytermelők és cigarettagyártók országos találkozója”. Dr. Domán László igazgató köszöntőjében megfogalmazta az összejövetel célját, a MÉTE azon törekvését, hogy a dohánygazdaság egységét erősítsük, az igények, az érdekek, érdekazonosságok egyeztetésével. A rendezvény előadója dr. Móger János vezérigazgató mondanivalóját két kérdés köré csoportosította: — milyen volt az 1978-as év? — és melyek 1979 főbb koncepciói? A számok tükrében nézve: — szerződött dohánytermő terület (hektár) 1975 197-6 1977 1978 15 420 15 633 16 001 18 055 termésátlag (q/h-a) 10,9 12,4 15,1 12,— így alakult a termesztés helyzete. Előadásában azokat a gazdaságokat emelte ki, amelyek az országos átlag fölött voltak. A termésátlagok dohányfajtánként és gazdaságonként! elemzése már a tartalékokra, a további lehetőségekre is utalt. Az időjárási viszonyok együttes hatása nem volt kedvező 1978-ban, de a gazdaságok mérsékelni igyekeztek ezeket a fóliaházas palántanevelésd terület növelésével. A napfényhiányos tavaszi hónapokra való felkészülés további komoly feladatot jelent. Az elvetett magmennyiség is jól mutatja a fejlődést, hisz még régebben 1 gramm/m2-rel számoltunk, ma 1 gr 8 m2-hez elégséges. Az agrotechnikai kérdések körében — többek között — szó esett arról, hogy a termesztésnél elkövetett agrotechnikai hibák mennyire rontják a cigaretta égőképességét, és itt az előadó főleg a klór szerepét hangsúlyozta. Dr. Móger Járos szólt a peronoszpórás fertőzések következményeiről, arról, hogy az ezzel kapcsolatos költség 1978-ban 87 millió forintot tett ki, s hogy hasonló nagyságrendű fertőzés 1965-ben volt, amikor is 86 milliót fizettünk hasonló okok miatt. A dohánytermesztés műszaki színvonaláról szólva elmondta, hogy 300 db dohánybetakarító gép üzemelt, s 8800 hektáron végezte el a munkát. Hiányosságként említette, hogy egyes gazdaságokban nem folyamatos az agrotechnikai lánc, s ez a jól végzett fázis eredményét is rontja. Az 1979-es év koncepciói között szólt a cigarettagyártás hazai dohányszükségletéről. A tervek szerint 21 400 tonna jó minőségű dohányra van szüksége az iparnak, s a szerződött terület alapján ez 16,5 q-s átlagterméssel biztosítható. A cigarettafogyasztás struktúrájának elemzése, — a F. Symphonia iránti nagy kereslet — azt mutatja, hogy a Kerti részarányát növelni kell +4%-kal a szivardohányok terhére. A termesztés műszaki fejlesztése az egyik legnagyobb gond. 1979-re 20 db Baldes, 40—50 db Sirokkóra és 4 db Pover automata törőgépre jelezték igényüket a gazdaságok. Ez enyhíti, de nem oldja meg a gondokat. A hozzászólók — az egyes gazdaságok képviselői — a dohányfajták gyártási használhatóságának kérdését vetették fel, s kértek választ a gyártási szakemberektől. Metgudhattuk a felszólalásokból, hogy .az idén — az elmúlt évekhez képest — sokat javult a termesztéstechnológiai fegyelem. Választ vártak és kaptak a termesztők a Pálosmonostori fajta 1979. évi tervezett részarányáról. Az árkérdés egyike volt a legexponáltabb kérdéseknek, hiszen az egyes klötségté- nyezők — energia, munkabér, alkatrész stb. — az ármegállapítás óta jelentősen emelkedtek, fokozatosan csökkentve az árakban levő nyereségrést. A felszólalók sorában szólt az ankét résztvevőihez Husz- ti Ferenc, az Egri Dohánygyár főmérnöke, a MÉTE Heves megyei Szervezetének titkára — a rendezvény házigazdája —, aki részben a már elhangzott felszólalásokra is reagált hozzászólásában. A dohányfajták termesztésével kapcsolatban elmondta: problémáink egy része abból ered, hogy Magyarországon az 1930-ig termesztett, meghonosított minden dohányfajta pipadohány és szivargyártási célokra szolgált — kivéve a Virginiát. A többi fajta cigarettagyártási célokra nem, vagy pedig kevéssé alkalmas, s lényegében ez a gátja dohányexportunknak, mert eladni nem tudunk, vagy csak áron alul! Ebből következnek feladataink: olyan dohányfajták termesztése, amelyek elsősorban a cigarettagyártás igényeit elégítik ki. Alapjában a Virginia és a Kerti a legalkalmasabb e célra, a többi fajta az igényeket csak 50%-bap elégíti ki, a Burley pácolás nélkül nem alkalmas. A gyártók figyelme és igénye a finom szövetszerkezetű fajták felé fordul és ebből la nézőpontból az egy tőn termett m2 dohány az érdekes. A közgazdasági kérdésekre reagálva a Kerti termesztésénél tapasztalható visszaesést az ármegállapításra vezeti vissza. Ez egy jó gyártási tulajdonságú fajta, és mégis kevesebbet fizetnek érte, mint amennyit ér. Ezért a termesztő inkább mást termeszt. A árkérdésre, ezek problémáira világított rá felszólalásában Riskó György, a DVT termesztési igazgatója. Elmondta: eddig is, a jövőben is az a cél, hogy javuljon a dohánytermesztés jövedelmezőségi színvonala. A dohányipar az árak megállapításához mindenkor olyan javaslatot ad, amely a termesztők érdekeit messzemenően szem előtt tartja, s a most felvetett problémákat az 1980-as árrendezési javaslatunknál figyelembe fogjuk venni. Dr. Móger János összefoglalóját kérdéssel kezdte: mindenben egyforma a termelők és a felhasználók érdeke? Nem, de az érdekeket közelíteni lehet, s közelíteni kell! A gyárak azt szeretik, ha jó szövetszerkezetű dohányt kapnak, a termesztőknek ezért tonnánként több levelet kell letörni, felfűzni stb. Ezek nem azonos érdekek, de nem ellentétesek! Az árakkal közelíteni lehet a két érdekhez, s akkor mindkét fél jól jár. A találkozó további részében üzemlátogatás szerepelt, majd ebédelés közben folytatódott a „vita”, baráti beszélgetések formájában, keresve azokat a lehetőségeket, amelyek a dohánygazdaság közös érdekeit biztosíthatják. Bárdosné dr. Események -képekben A KMP megalakulásának 60. évfordulójára rendezett kiál. litást — melynek vállalati vonatkozása is van — Molnár Jenő, gazdasági igazgatóhelyettes nyitotta meg. Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront főtitkára megyei vezetők kíséretében meglátogatta vállalatunkat. Heves és Nógrád megye szocialista brigádjainak differenciált polgári védelmi vetélkedőjén vállalatunk három brigádot indított, női és féríicsapatot. A versenyt a XI. kongresszus szocialista brigád női csapata nyerte (a képen háttérben) míg a 2. helyet az Irinyi János szocialista brigád férficsapata szerezte meg. Lengyel szervezéstudományi szakemberek — Andrzej De- bovvski és Antoni Rutka — látogattak vállalatunkhoz. A vendégeket a megyei és a vállalati SZVT-vezetők kalauzolták. Üzemlátogatáson készült a kép, de ezúttal a Budapesti Gyufagyárban, ahová a „60. évforduló” komplexbrigád látogatott el, és létesített baráti kapcsolatot. DOHÁNYGYÁR 3
