Egri Dohánygyár, 1978 (7. évfolyam, 1-12. szám)

1978-12-01 / 12. szám

Újítók köre Egerben „Innovációs konferencia" Budapesten Az 1978. szeptemberi mű­szaki konferencia határozatot fogadott el arról, hogy 19 79- ben már működnie kell az Újítók Körének az Egri Do­hánygyárban. Ez a kezdemé­nyezés ismét a mi vállala­tunk úttörő kezdeményezé­seinek egyike: célja az, hogy az újítóknak megfelelő képviseleti szerve, hathatós egyesülése legyen, amely egyfelől gondoskodik az újí­tók megfelelő érdekvédel­méről, másfelől arról a rendszeres és elen­gedhetetlen információról, amely nélkül nincs újítói te­vékenység. Az Újítók Köré­nek megalakulásával az az újítás éppen úgy a vál­lalati rendszerműködés kö­zéppontjába kerül, mint aho­gyan ez a minőség irányítá­sával történt, amikor a Mi­nőségi Kör megalakult. Az Újítók Köre megválasztja majd saját vezetőségét, meg­alkotja saját programját, gondoskodik arról, hogy az újítók megismerjék saját le­hetőségeiket, az újítási sza­bályzatot, a szabadalmi tör­vényt, kötelességeiket és jo­gaikat, hozzájárulnak olyan bel- és külföldi műszaki anyagokhoz, leírásokhoz, is­meretekhez, amelyek ösztön­zik az újítótevékenységet. Az Újítók Köre nem fogja en­gedni, hogy hasznos újítások elsikkadjanak vagy megen­gedhetetlenül hosszú ítől tölt­senek valamelyik íróasztal­ban. „INNOVÁCIÓ ÉS HATÉKONYSÁG” Ebben a tárgykörben ren­deztek konferenciát Buda­pesten, a MTESZ-székházban 1978. november 27. és 29. kö­zött, a Magyar Iparjogvédel­mi Egyesület gondozásában. Az innovációt — az újítás latin kifejezését — ezzel hi­vatalosan is meghonosítot­ták a hazai közgazdasági, ipargazdasági és szervezés- tudományi fogalomkörben. A konferencia azzal a megálla­pítással zárult, hogy az in­nováció — a minden szintű újítás, a gépektől a vezetésig, a termékszerkezettől a mun­karendszerig — népgazdasá­gunk létkérdése. Éppen ezért nem elég megmaradnunk az egyes újításoknál, sem az újítómozgai ómnál, hanem fel kell építeni a vállalatokban az innovációs rendszert, ami azt jelenti, hogy az újítás — minden szinten — a vállala­ti munka középpontjába ke­rül. Ezt a konferencián egyetemi tanárok és tröszt- vezérigazgatők hangsúlyozták 1918. november 24-én ala­kult meg a Kommunisták Magyarországi Pártja. Szo­cialista brigádok, dolgozóink, a KMP megalakulásának 60. évfordulóját az ügyhöz mél­tóan köszöntik, s e történel­mi napok emlékére vetélke­dőn mérik össze tudásukat. E vetélkedő nem szimbólum, mégcsak nem is szokásból vetélkedünk, de tisztelettel emlékezünk azokra, akik a forradalom igazságos ügyét, a kommunista pártot létre­hozták, sok szenvedéssel, de kitartó akarattal. 17 brigád vesz részt a ve­télkedőn, ebben benne van a mi kis brigádunk is, a Dobó Katica brigád, mert mi sem a legnagyobb komolysággal. Az Egri Dohánygyár tehát, az Újítók Körére vonatkozó határozattal, szinkronban van a népgazdaság leghala­dóbb irányzatával. SZABADALMI FIGYELÉS Vállalatunk az elmúlt öt­hat évben elsősorban a vál­lalati rendszer innováció­jával (DH-munkarendszer kialakítása) volt elfoglalva. Éppen ezért az e célból lét­rehozott kutató és informá­ciós részlege (Dokumentációs Szolgálat, volt Információs Csoport) elsősorban az erre vonatkozó információk. meg­szerzésével és terjesztésével foglalkozott. jVlost azonban eljött az ideje annak, hogy erőteljesebben forduljunk a műszaki jellegű • technológiai innovációk felé, amelyeknek hátrálunk. Kétszeres kiváló brigád, de formailag nyugod­tan nevezhetnénk e brigádot komplexbrigádnak is, már csak azért is, mert a brigád­tagok a munkaterületek kü­lönböző helyein becsülettel megállják a helyüket kép­zettségüknek és szaktudá­suknak megfelelően. Igyek­szünk a ránk bízott felada­tokat lelkiismertesen megol­dani és .főleg elvégezni. Meggyőződésünk, hogy e vetélkedővel tartozunk azok­nak, akik 60 évvel ezelőtt kivívták igaz harcukat és mutatni tudták az összeom­lásból a kivezető utat. Pártunk hát évtizedes a hatékonyság további növe­lésében meghatározó szere­pük van. Éppen ezért a Do­kumentációs Szolgálat három irányú1 tevékenységhez fo­gott: 1. Megkezdte a Műszaki Könyvtár fénylyukkártyás rendszerének felépítését, amely lehetővé fogja tenni, hogy az egyes problémák megoldása iránt érdeklődő­ket a lehető legteljesebb ren­delkezésre álló információval elégítse ki. 2. Megbízást adott az Or­szágos Találmányi Hivatal­nak, hogy hét országban megjelenő szabadalmakat fi­gyeljen megjelölt témakö­rökben (a cigaretta-előkészí­téstől a gyűjtőcsomagolásig) és ezekről rendszeresen in­formálja a vállalatot. 3. Saját kebelén belül fel­dolgozza a Die Tabak Zei­tungban és az International Tabacco c. amerikai folyó­iratban az elmúlt öt évben megjelent szabadalmakat. Az így feldolgozott anya­gokat rendszeresen fogja a Műszaki Fejlesztés és az Újí­tók Köre rendelkezésére bo­csátani. — sa — fennállása tette lehetővé, hogy mi nyugodtan dolgoz­hassunk, tanuljunk. Az 1918-ban megkezdett ügy büszke örökösei va­gyunk. Dolgozóink áldozatos mun­kájának eredménye, hogy öt és félszeresére nőtt a nem­zeti jövedelem, és ez nem kis teljesítmény, ha a há­ború előttihez hasonlítjuk. Mindezeknek tudatában brigádunk helyet foglal ja­nuár 27-én a többi brigá­dok asztalánál, hogy az idő kerekét visszafelé forgatva eljussunk a mai társadalmi életünk fejlődéséig. — Balázsné — Vetélkedő — hat évtizedből Közelíteni az érdekeket Dr. Móger János előadás közben A MTESZ Heves megyei Szervezete novemberben megtartott „Műszaki hetek” rendezvénysorozatának volt egyik jelentős programja a Magyar Élelmiszeripari Tu­dományos Egyesület (MÉTE) Heves megyei Szervezete által az Egri Dohánygyárban rendezett: „dohánytermelők és cigarettagyártók országos találkozója”. Dr. Domán László igazgató köszöntőjé­ben megfogalmazta az össze­jövetel célját, a MÉTE azon törekvését, hogy a dohány­gazdaság egységét erősítsük, az igények, az érdekek, ér­dekazonosságok egyeztetésé­vel. A rendezvény előadója dr. Móger János vezérigazgató mondanivalóját két kérdés köré csoportosította: — milyen volt az 1978-as év? — és melyek 1979 főbb koncepciói? A számok tükrében nézve: — szerződött dohánytermő terület (hektár) 1975 197-6 1977 1978 15 420 15 633 16 001 18 055 termésátlag (q/h-a) 10,9 12,4 15,1 12,— így alakult a termesztés helyzete. Előadásában azokat a gaz­daságokat emelte ki, amelyek az országos átlag fölött vol­tak. A termésátlagok dohány­fajtánként és gazdaságon­ként! elemzése már a tartalé­kokra, a további lehetősé­gekre is utalt. Az időjárási viszonyok együttes hatása nem volt kedvező 1978-ban, de a gazdaságok mérsékelni igyekeztek ezeket a fóliahá­zas palántanevelésd terület növelésével. A napfényhiá­nyos tavaszi hónapokra való felkészülés további komoly feladatot jelent. Az elvetett magmennyiség is jól mutatja a fejlődést, hisz még régebben 1 gramm/m2-rel számoltunk, ma 1 gr 8 m2-hez elégséges. Az agrotechnikai kérdések körében — többek között — szó esett arról, hogy a ter­mesztésnél elkövetett agro­technikai hibák mennyire rontják a cigaretta égőké­pességét, és itt az előadó fő­leg a klór szerepét hangsú­lyozta. Dr. Móger Járos szólt a peronoszpórás fertőzések kö­vetkezményeiről, arról, hogy az ezzel kapcsolatos költség 1978-ban 87 millió forintot tett ki, s hogy hasonló nagy­ságrendű fertőzés 1965-ben volt, amikor is 86 milliót fi­zettünk hasonló okok miatt. A dohánytermesztés mű­szaki színvonaláról szólva el­mondta, hogy 300 db do­hánybetakarító gép üzemelt, s 8800 hektáron végezte el a munkát. Hiányosságként említette, hogy egyes gazdaságokban nem folyamatos az agrotech­nikai lánc, s ez a jól vég­zett fázis eredményét is rontja. Az 1979-es év koncepciói között szólt a cigarettagyár­tás hazai dohányszükségle­téről. A tervek szerint 21 400 tonna jó minőségű dohányra van szüksége az iparnak, s a szerződött terület alapján ez 16,5 q-s átlagterméssel biztosítható. A cigarettafogyasztás struktúrájának elemzése, — a F. Symphonia iránti nagy kereslet — azt mutatja, hogy a Kerti részarányát növelni kell +4%-kal a szivardohá­nyok terhére. A termesztés műszaki fejlesztése az egyik legnagyobb gond. 1979-re 20 db Baldes, 40—50 db Sirok­kóra és 4 db Pover automata törőgépre jelezték igényüket a gazdaságok. Ez enyhíti, de nem oldja meg a gondokat. A hozzászólók — az egyes gazdaságok képviselői — a dohányfajták gyártási hasz­nálhatóságának kérdését ve­tették fel, s kértek választ a gyártási szakemberektől. Metgudhattuk a felszólalá­sokból, hogy .az idén — az elmúlt évekhez képest — so­kat javult a termesztéstech­nológiai fegyelem. Választ vártak és kaptak a termesztők a Pálosmonos­tori fajta 1979. évi tervezett részarányáról. Az árkérdés egyike volt a legexponáltabb kérdéseknek, hiszen az egyes klötségté- nyezők — energia, munka­bér, alkatrész stb. — az ár­megállapítás óta jelentősen emelkedtek, fokozatosan csökkentve az árakban levő nyereségrést. A felszólalók sorában szólt az ankét résztvevőihez Husz- ti Ferenc, az Egri Dohány­gyár főmérnöke, a MÉTE Heves megyei Szervezetének titkára — a rendezvény há­zigazdája —, aki részben a már elhangzott felszólalá­sokra is reagált hozzászólásá­ban. A dohányfajták termeszté­sével kapcsolatban elmondta: problémáink egy része abból ered, hogy Magyarországon az 1930-ig termesztett, meg­honosított minden dohány­fajta pipadohány és szivar­gyártási célokra szolgált — kivéve a Virginiát. A többi fajta cigarettagyártási célok­ra nem, vagy pedig kevéssé alkalmas, s lényegében ez a gátja dohányexportunknak, mert eladni nem tudunk, vagy csak áron alul! Ebből következnek felada­taink: olyan dohányfajták termesztése, amelyek első­sorban a cigarettagyártás igényeit elégítik ki. Alapjá­ban a Virginia és a Kerti a legalkalmasabb e célra, a többi fajta az igényeket csak 50%-bap elégíti ki, a Bur­ley pácolás nélkül nem al­kalmas. A gyártók figyelme és igénye a finom szövet­szerkezetű fajták felé fordul és ebből la nézőpontból az egy tőn termett m2 dohány az érdekes. A közgazdasági kérdések­re reagálva a Kerti termesz­tésénél tapasztalható vissza­esést az ármegállapításra ve­zeti vissza. Ez egy jó gyár­tási tulajdonságú fajta, és mégis kevesebbet fizetnek érte, mint amennyit ér. Ezért a termesztő inkább mást ter­meszt. A árkérdésre, ezek problé­máira világított rá felszóla­lásában Riskó György, a DVT termesztési igazgatója. Elmondta: eddig is, a jövő­ben is az a cél, hogy javul­jon a dohánytermesztés jö­vedelmezőségi színvonala. A dohányipar az árak megál­lapításához mindenkor olyan javaslatot ad, amely a ter­mesztők érdekeit messzeme­nően szem előtt tartja, s a most felvetett problémákat az 1980-as árrendezési ja­vaslatunknál figyelembe fog­juk venni. Dr. Móger János összefog­lalóját kérdéssel kezdte: mindenben egyforma a ter­melők és a felhasználók ér­deke? Nem, de az érdekeket közelíteni lehet, s közelíteni kell! A gyárak azt szeretik, ha jó szövetszerkezetű dohányt kapnak, a termesztőknek ezért tonnánként több leve­let kell letörni, felfűzni stb. Ezek nem azonos érde­kek, de nem ellentétesek! Az árakkal közelíteni lehet a két érdekhez, s akkor mindkét fél jól jár. A találkozó további részé­ben üzemlátogatás szerepelt, majd ebédelés közben folyta­tódott a „vita”, baráti be­szélgetések formájában, ke­resve azokat a lehetőségeket, amelyek a dohánygazdaság közös érdekeit biztosíthatják. Bárdosné dr. Események -képekben A KMP megalakulásának 60. évfordulójára rendezett kiál. litást — melynek vállalati vonatkozása is van — Molnár Jenő, gazdasági igazgatóhelyettes nyitotta meg. Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront főtitkára megyei vezetők kíséretében meglátogatta vállalatunkat. Heves és Nógrád megye szocialista brigádjainak differenci­ált polgári védelmi vetélkedőjén vállalatunk három brigádot indított, női és féríicsapatot. A versenyt a XI. kongresszus szocialista brigád női csapata nyerte (a képen háttérben) míg a 2. helyet az Irinyi János szocialista brigád férficsa­pata szerezte meg. Lengyel szervezéstudományi szakemberek — Andrzej De- bovvski és Antoni Rutka — látogattak vállalatunkhoz. A vendégeket a megyei és a vállalati SZVT-vezetők kalauzolták. Üzemlátogatáson készült a kép, de ezúttal a Budapesti Gyufagyárban, ahová a „60. évforduló” komplexbrigád látogatott el, és létesített baráti kapcsolatot. DOHÁNYGYÁR 3

Next

/
Thumbnails
Contents