Egri Dohánygyár, 1978 (7. évfolyam, 1-12. szám)
1978-01-01 / 1. szám
A vállalati pártszervezet éves számadásra készül. A munka reális értékelése természetesen csak úgy történhet meg, ha abban a tagság egésze részt vesz. A pártde- mokrácia betartása is ezt követeli meg, ugyanakkor az lehetőséget is ad arra. hogy minden párttag megtegye észrevételeit, elmondja az év során tapasztalt pozitívumokat és esetleges hiányosságokat egyaránt. Éppen ezért nem tekinthető „véletlennek a vezetőségi munkatervek olyan összeállítása. hogy a decemberi vezetőségi üléseken, úgy a pártszervezetnél, mint az alapszervezeteknél a megtárgyalandó napirendi pontok közül az első volt a pártdemokrácia helyzete, érvényesülése. Az elhangzottak és a vita alapján az mondható el, hogy a helyzet pártszervezetünknél kielégítő, de kijelölhető az út is. ahogyan e területen fejlődnünk kell. Általános érvényűnek keli elfogadnunk azt a megállapítást, hogy a képzettség, az általános és a marxista műveltség színvonalának emelkedésével egyenes arányban javul a demokráciaadta lehetőségek kihasználása, a véleményalkotás, az építő kritika, a hiányosságok jelzése, az eredmények értékelése. A demokratizmus biztosítása lehetőség, és így van _ ez a pártdemokrácia területén is. Minél képzettebb, tudatosabb a párttagság, annál előbb képes felismerni ezt a lehetőséget, majd élni is vele. Fontos feladat tehát — ezzel összefüggésben is — a pártoktatás színvonalának, hatékonyságának emelése, mert ez egyik biztosítéka a pártdemokrácia fejlődésének, az e területen való előrelépésnek is. PÁRTCSOPORTÉRTEKEZLETEK A pártcsoportok a párt- szervezet sejtjei. Természetes dolog, hogy az éves munka .értékelése ezekben kezdődött, éppen a pártdemokrácia elvei alapján. A vita mindhárom alapszervezet minden csoportjában rendkívül aktív, őszinte volt, a tagok „Nem kerülgették a forró kását” sem. (Bár a taggyűlések, az évvégi beszámolók is ilyen aktívak lennének!) Véleményt mondtak az alapszervi vezetőségek munkájáról, elismerték az eredményeket, az előrelépést, de észrevételeik voltak a hibákat illetően is, és ami talán a legfontosabb — meg is mondták, hogyan kellene ezeken — vagy legalábbis ezek egy részén — javítani. Minden értekezleten jelen volt az alapszervezet vezetőségének egy-egy tagja, így a vezetőségek beszámolóiba a közvetlenül kapott információk építhetők be. Két kérdés különösen nagy vitát hozott. Az egyik: az aktivitás a taggyűléseken. A párttagok szinte egybehangzó véleménye volt, hogy míg a kis csoportok jelenléte szinte inspirálja őket a megszólalásra, addig a nagyobb nyilvánosság gátlólag hat rájuk. Az, aki a szocialista brigád- gyűlésen, az üzemrészi DH- akcióbizottság ülésén, apárt- csoport-értekezleten szinte „állandó javaslattevő”, hozzászóló, a termelésj. tanácskozáson, vagy a taggyűlésen a „hallgató” szerepét játsza. Ennek okait a pártvezetőségnek is feltétlenül elemeznie kell, de már most bizton megállapítható, hogy érvényesek az imént elmondottak is: az ismeretek bővülése fog javulást hozni, kiegyenlítődik a nagyobb csoporton belül meglevő „szintkülönbség”, amely a gátlások fő oka. A másik: az új dolgozókkal való foglalkozás, betanításuk, patronálásuk. Még párttagjaink mindegyike sem érti meg teljesen, hogy ez a munka, ez a tevékenység nem a régi dolgozók, törzsgárdatagok megbecsülésének „rovására”, hanem az ő érdekükben is történik! Egyre növekvő feladatainkat csak úgy tudjuk megoldani, ha az ehhez szükséges létszám, az úgynevezett „munkaerő”, rendelkezésre áll. A „munkaerő” pedig kü- j lön-külön személyiségként j megjelenő emberek összessége, s ezekkel az emberekkel úgy kell foglalkoznunk, hogy megszeressék a munkát, szű- kebb kollektívájukat, s ezen keresztül az egész vállalatot. Csakúgy lesz a jövőben üzemeltethető minden gép, biztosítható a szükséges helyen minden anyag, és így tovább. Ha ez nem történik meg — nem tudjuk feladatainkat teljesíteni, ennek pedig olyan vonzatai lesznek, hogy: kevesebb lesz a nyereségrészesedés, a fejlesztési alap, a béremelési lehetőség, a szociális színvonal javításához szükséges összeg; s mindezeken kívül számos olyan dolog, melynek nemléte vagy hiánya, esetleg a csökkenése éppen a régebbi dolgozókat érintené érzékenyen. Ezért is tudomásul kell tehát vennünk: egyre kevesebben jönnek hozzánk is munkát vállalni — ezek közül tehát a lehető legtöbbet meg kell tartanunk. Az természetes dolog ugyanakkor, hogy a vezetésnek meg kell ugyanúgy, mint eddig — és meg is fogja! — becsülnie a már eddig bizonyító dolgozókat! PÁRTÉPÍTÉS A pártépítés területén párt- szervezetünk teljesítette azokat az elvárásokat, amelyeket a városi végrehajtó bizottság számára megjelölt. 1977-ben hét fő jelöltet vett fel az illetékes alapszervezet, s mind a hét felvételt jóváhagyta a városi VB. A felvételek aránya is összhangban van a célkitűzésekkel, elsősorban fiatalok, munkások kerültek a párt tagjainak sorába. A tagok az I. és II. alapszervezet területén dolgoznak, és külön örömet jelenthet, hogy valamennyien a KISZ-szervezetek ajánlására lettek felvéve. Ezzel kapcsolatban kell említenünk, hogy — az új „jelöltek” részére — elkezdődött egy öt hetes felkészítő oktatás, ahol a felvételüket kérők elméleti képzést kapnak a párttag feladatairól, a pártmunkáról, a párt politikájáról. A jövőben ezt minden jelöltnek el kell végeznie, de — az új forma nem szorítja háttérbe az alapszer- ~vezetek felkészítő-nevelő munkáját! Sőt! A korábbinál is hatékonyabban kell ezt a munkát végezniük, hogy az új tagok mielőbb elméletileg jól képzett, a gyakorlatban hasznosan tevékenykedő pártmunkások legyenek. Mint ismeretes a Magyar Vöröskereszt a közelmúltban tartotta az V. kongresszusát, ahol beszámolt a IV. kongresszus által kijelölt feladatok megoldásáról, s megadta az irányelveket az elkövetkező időszak munkájához. Feladatainak tartalma a magyar egészségügyhöz, a szociálpolitikához és a köz- művelődéshez kapcsolja tevékenységét. A kongresszusi határozatok közül két határozat különösen időszerű. Az egyik a családvédelem, családpolitika, s azon belül az időskorúak társadalmi gondozása. A Vörös- kereszt aktivistái figyelemmel kísérik az egyedülálló támogatásra szoruló, idősek helyzetét. Jelzéseket adnak, javaslatokat tesznek a szociálpolitikai szerveknek és részt vesznek a házi szociális gondozásban. Kezdeményezik az öregek Napközi Otthona és a Szociális Otthonok patronálását. A Vöröskereszt síkra száll olyan közvélemény kialakításáért, amely a társadalomban és a családban egyaránt, tiszteletet és gondoskodást biztosít az idős kordáknak. Jelenleg vállalatunknál is több szocialista brigád végez ilyen felemelő szép munkát. Alapszervezetünk kérése, hogy minél több szocialista brigád kapcsolódjon ehhez a szép, humanista munkához. S ha tágabb környezetünkben van olyan időskorú magára- hagyott ember, kérjük jelentsék be, vagy alapszervezetünkhöz, vagy a városi tanács egészségügyi osztályához, s máris sokat tettek. A véradómozgalom a másik határozat, ami országunk „Szocialista módon élni!” egészségügyi helyzetét döntően befolyásolja. Fő feladatunk a teljes térítésmentes véradásra való áttérés, s a minőségi vérigények kielégítése érdekében tovább kell fejleszteni a célzott intézeti véradások számát, elsősorban a készenléti "brigádok és a szocialista szerződések számának növelésével. A teljes térítésmentesség meghirdetésekor a véradók áldozatkészsége mellett változatlanul számítunk a párt, s a munkahelyi vezetők, valamint a szocialista brigádvezetők megértésére, aktív támogatására. Mert a véradás mozgalom, amely elsőrendű társadalmi szükségletet elégít ki, nem nélkülözheti az állami, gazdasági vezetők támogatását. Az állami, gazdasági mozgalmi vezető, bármely munkaterületen dolgozzon is, olyan ember, akire figyelnek, akiknek állásfoglalásától pgyancsak sok függ. A véradás, akár a behívásos is, rendszerint munkaidő^ ben történik. Kétségtelen, hogy hátrányosan befolyásolja .a termelést, de a véradásra fordított munkaidőkiesés népgazdasági, vállalati szinten is többszörösen megtérül, ha figyelembe vesszük a következőket : — egy kórházi ágy évente 80—85 ezer Ft-ba kerül, nem mindegy, hogy meddig veszik igénybe; — egy betegápolási nap 250—280 Ft, nem közömbös, hogy egy beteget meddig ápolnak. Mind a két tényezőt nagymértékben befolyásolja a gyógyító munka színvonala, ezen belül a vér, vérkészítmény-ellátottság mértéke — Vállalati szinten sem közömbös, a betegek táppénzen, kórházi ápolásban töltött ideje, mely jelentősen megrövidíthető akkor, ha a gyógyítás rendelkezésére álla vér és a vérből előállított készítmény. — A betegségek megelőzését szolgáló készítmények pedig megakadályozzák a járványos betegségek terjedését (fertőző májgyulladás), illetve védik a terhes nők és a magzat egészségét. Kérjük, hogy a teljes térítésmentesség mielőbbi megvalósítása érdekében személyes, példamutatásukkal győzzék meg brigádtársaikat, munkatársaikat arról, hogy a véradással egyetértenek, abban cselekvő aktivitással részt vesznek. A munkahelyi elismerést úgy alkalmazzák, hogy abban érvényre jusson a véradásmozgalomban vállalt tevékenység is. A véradásra fordított időkiesést úgy tekintsék, hogy az betegeink gyógyulási idejének megrövidítésével többszörösen megtérül. A véradómozgalom, amely az emberi közösséget formáló humanizáló erő, nagy szerepet tölthet be az ifjúság nevelésében is. A Magyar Vöröskereszt országos vezetősége azon megállapítása, hogy az eddigieknél a fiatalságot nagyobb mértékben kell aktivizálni a véradások szervezésében, a szülők meggyőzésében, s a nagyobb számú véradásban, ma különösen időszerű és nélkülözhetetlen feladat. A véradómozgalom jövője, a teljes térítésmentesség megvalósítása a fiatalok kezébe van letéve. Segítségük, közreműködésük nélkül ezt megvalósítani nem tudjuk. A véradómozgalom közvetlen és közvetett úton járul hozzá a lakosság egészségvédelméhez, így a szocialista egészségügy alapelvei érvényesülésének egyik fontos eszköze. Most még előttünk áll az 1978-as vállalások megtétele, alapszervezetünk nevében kérem, hogy „Szocialista módon élni” címszó alatt minél több brigád vállaljon vöröskeresztes munkát dolgozóink, s társadalmunk egészségügyi kultúrájának fejlesztése érdekében. Bóna Gyuláné Törvény az állami vállalatról Az Országgyűlés december 15-én kezdődő téli ülésszakán — az 1978. évi költség- vetés elfogadásán túl — egy jelentős új törvény megalkotásáról is döntött, az állami vállalat törvényi szabályozásáról. Az állami vállalatok tevékenységét jelenleg egy 1967- ben meghozott Kormányrendelet szabályozza, ami annak idején megfelelt az akkor „új” gazdasági mechanizmus követelményeinek. AZ ELMŰLT 10 ÉV alatt társadalmi és gazdasági életünk jelentős fejlődésen ment keresztül, s ez tükröződik az állami vállalatokkal szemben támasztott magasabb követelményekben, s az állami vállalatok ehhez igazodó tevékenységében is. Ezek a változások jelentkeznek majd az új vállalati törvényben, amelyek főbb vonásai már a tervezet országos vitája során ismertté váltak. A jelenleg érvényes vállalati jogszabályokhoz képest lényeges és elvi jellegű az a változás, amely a vállalat feladataként határozza meg — a gazdasági feladatok tervszerű, hatékony, gazdaságos és jövedelmező teljesítése, a társadalmi szükségletek kielégítése mellett — azt is, hogy előmozdítja a dolgozók tulajdonosi tudatának, szocialista életfomájá- nak, gondolkozásának, és általános műveltségének fejlesztését szakmai, politikai ismereteik gyarapítását, jóléti, szociális és kulturális igényeik kielégítését. Hasonlóan nagy jelentőségű az üzemi demokrácia fórum-rendszerének a törvényi szabályozása és az üzemi demokrácia gyakorlásának törvényi biztosítása is. Kifejezésre jut a törvényben a központi irányítás hatékonyságának növelésére irányuló törekvés, úgy azonban, hogy a vállalati önállóság érvényesülése is biztosított legyen, sőt, a tervezet kifejezetten ösztönöz a népgazdaság érdekeivel összhangban álló kezdeményezésekre, kockázatvállalásokra. Éppen ezért fenntartja a tervezet azt az alapelvet, hogy az állam a vállalatok működésében a társadalmi érdek, valamint a népgazdasági tervekben meghatározott célok érvényesülését elsősorban a gazdasági szabályozórendszer és a hatósági előírások útján biztosítja. A JELENLEGI GYAKORLATTAL egyezően a vállalat egyszemélyi felelős vezetője továbbra is az igazgató, akinek felelőssége kiterjed a vállalat egész működésére és a vállalat gazdasági kapcsolatainak alakítására. Ö állapítja meg a vállalat szervezeti és működési szabályzatát, itt azonban új vonás, hogy a vállalatot alapító szerv ennek tartalmára irányelvet ad ki. A területfejlesztés érdekeire, a munkaerő-gazdálkodás forrásaira figyelemmel a jövőben új vállalat alapításához ki kell kérni a területileg illetékes megyei tanács véleményét is, és általában a területi és helyi feladatok megoldása érdekében bővülnek a vállalatok és a helyi tanácsok kapcsolatai. A központi irányítás hatékonyságának növelését célozza az a rendelkezés, hogy a vállalat alapításához — ha az alapító nem az ágazati miniszter — az ágazati miniszter egyetértését is bekell szerezni. A vállalatok irányításában és ellenőrzésében is jelentősen nő az ágazati irányítás szerepe az eddigiekhez képest. FENNTARTJA A tervezet a tröszt intézményét, lényegében a maival azonos céllal és feladattal, a tröszt alapító határozatát és annak módosítását azonban a Minisztertanács jóváhagyásához köti. A tröszt jogkörében lényeges változást nem hoz a tervezet, egyértelműen előírja azonban, hogy a trösztnél egy olyan belső irányítási, elszámolási és ösztönzési rendszert kell kialakítani és alkalmazni, amely biztosítja — a törszti vállalat szükséges gazdálkodási önállóságát és felelősségét, ideértve az önálló fejlesztéshez szükséges eszközöket is; — a tröszti vállalat érdekeltségét gazdálkodási és fejlesztési tevékenysége eredményességében és saját tevékenységével arányban álló részesedését a tröszt eredményéből. A vállalati törvény természetesen még sok egyéb részletkérdést is szabályoz, így szabályozza a vállalatok gazdálkodását, a vállalatok irányításának és ellenőrzésének rendjét, a vállalatok alapításakor, megszüntetésekor vagy átszervezésekor szükséges teendőket is. Az új vállalati törvény éppen ezért jelentős jogalkotás, amelynek rendelkezései közvetlen hatással vannak valamennyiünkre, akik vállalaton belül dolgozunk. A VÁLLALATI TÖRVÉNY végrehajtásához kapcsolódó és még csak ezután megjelenő további jogszabályokról ugyancsak tájékoztatást fogunk adni lapunk hasábjain dolgozóink részére. Dr. Szalóczi György I».n ÁMM C7il iA KISZ-klubban vidám hangulatban búcsúztatták a fiatalok az elmúlt évet, s köszöntötte twl ^démlL vCäfc iCfl lék az újat. Kellemes meglepetés volt a klub vezetősége részéről, hogy pezsgővel vendégelte meg a szilveszterezőket. A jő hangulat még tovább emelkedett, amikor a délutáni műszak végeztével újabb szilveszterezők érkeztek, s közöttük nemcsak fiatalok. Már úgy látszott, hogy a klub szűkösnek bizonyul. A jó hangulatú óévbúcsúztatót, reméljük, még sok, hasonlóan sikeres rendezvény követi az új esztendőben is. DOHÁNYGYÁR 5
