Egri Dohánygyár, 1978 (7. évfolyam, 1-12. szám)

1978-01-01 / 1. szám

Az új év küszöbén a vál­lalati szervezeti korszerűsítés újabb állomásához érkeztünk, amikor is a tmk-üzemrész irányítása a termelési osz­tálytól a műszaki osztály ha­táskörébe került át. Ezzel az átcsoportosítás, a műszaki vo­nal szervezeti korszerűsítése még nem fejeződött be, hi­szen a végcél az önálló üzemfenntartási alrendszer és az önálló műszaki fejlesztési alrendszer megvalósítása. A jelenlegi szervezeti korszerű­sítés azonban magában hord­ja és tartalmazza a távlati célkitűzést is, azzal, ha a megnövekedett feladatokat mind a két rendszer önálló­an el tudja látni, akkor azon­nal kettéválhatnak. Az egy­re bonyolultabb feladatok el­végzéséhez szükséges ismere­tek megszerzéséig azonban közösen, együttesen kell a két „csapatnak” dolgozni. A RÉSZLEGES MEGVA­LÓSÍTÁS is sok előnyt je­lent a régi rendszerrel szem­ben és az új rendszer ele­mei itt alakulnak ki. Az elő­nyök közül az alrendszeri csoportosulás megvalósulá­sa a legfontosabb. Az al­rendszerek megvalósulásából eredő belső tartalékok ki­használásából adódik majd a várható eredmény jelentkezé­se. Reményünk van a karban­tartáshoz szükséges anyagi, tárgyi és személyi feltételek racionálisabb elosztására, fel- használására. Bizakodva né­zünk az egyes üzemrészek rendszeres megelőző karban­tartásának optimálisabb vég­rehajtása elé. A üzemré­szi karbantartók szükség sze­rinti ésszerű átcsoportosítá­sával, az egyes üzemrészek karbantartásának megerősí­tését is tervezzük. Az igen sokat bírált al­katrészellátás, .utánpótlás ja­vítását célzó intézkedésekre is kiterjedt a szervezeti kor­szerűsítést tervezők figyel­me. A tmk-üzemrész irányítá­sának megváltoztatásában a minőségi változást kell ész­revenni és nem pusztán a mennyiségi változást. 1978. ÉVI FELADATAINK magasabbak, mint az előző éviek, így ennek a követel­ménynek kell eleget tennünk. Ezért az új rendszerben min­den műszaki szakembernek jobban kell kihasználni az adott lehetőségeket. Az irá­nyító műszakiak felelőssége ezzel a szervezeti korszerűsí­téssel nagymértékben növeke­dett. A felelősség növekedé­se mellett, az önállóságuk is növekedett, hiszen az üzem- fenntartás négy csoportban, négy kinevezett művezetővel végzi a feladatát. A kineve­zett művezetők a munkálta­tói jogok egy részét is meg­kapták. A szervezeti korsze­rűsítés során az alábbi ön­álló részlegek alakultak a műszak; osztályhoz tartozó munkaterületekből és a tmk-üzamrészből: — műszaki fejlesztési és beruházási csoport, — gépészeti karbantartó részleg, — energiaellátás és elekt­romos karbantartó rész­leg, — alkatrészgyártó és gaz­dálkodó részleg. Vállalatunknál az ajánlá­sok alapján elkészültek az üzemrészi DH-programok. A DH-programokhoz kap­csolódva. jelenleg folyamat­ban van a vállalati 1978-as minőségfejlesztési és intéz­kedési terv összeállítása. Az intézkedési terv tartal­mazza azokat a végrehajtan­dó feladatokat, amelyek meg­oldása termékeink minőségé­nek védelmét és javításátse­gíti elő. A MINŐSÉG A terv összeállításához az egyes munkaterületek veze­tőitől javaslatokat kértünk olyan témakörökre, felada­tokra, amelyeket 1978-ban meg kell valósítani a fenti cél érdekében. Ezeket a fel­adatokat általában a DH- programok minőséggel kap­csolatos feladatkörei is tar­talmazzák. Fontos a jelenlegi techno­lógiai folyamatok felülvizs­gálata. Ez a munka már 1977-ben elkezdődött. A szük­séges változtatásokat, fejlesz­téseket a felmérések, illet­ve felülvizsgálatok alapján végezzük el a jövőben, ter­mészetesen lépésről lépésre. A cigaretta-előkészítésen megoldásra váró feladat a pácolás egyenletességének javítása érdekében az inten­zívebb levelezés, lazítás a mechanikus berendezés elké­szítésével, üzembe állításával. A termelési adatok, időki­esések vizsgálatára az előké­— építészeti és épületgé­pészeti karbantartó rész­leg. Ezek a részlegek szakmai képzettség és az elvégzendő feladatok szerint lettek cso­portosítva. A tervszerű, meg­előző karbantartás rendsze­res, ismétlődő megvalósításá­hoz szükséges üzemmérnök, üzemtechnikus kinevezés is megtörtént, a legfontosabb termelési üzemrészekben. E szervezeti korszerűsítés megvalósítása után, tovább­ra is az a fő feladata a mű­szaki fejlesztési és beruházá­si osztálynak, hogy a válla­lati tervteljesítést a maga módján — mint kisegítő, szolgáltató terület — a leg­messzebbmenőkig elősegítse. Ennek az első lépése meg­szítési TEK végleges üzem­be helyezése is fontos feladat. A szárítási folyamat szabá- lyozhatóságára, a kapacitás növelésére a cigaretta-előké­szítésen a gőzüzemű szárító- henger felújítása is szüksé­ges. Az elmúlt években a központi levegőből az olaj nem megfelelő leválasztása sok problémát okozott. En­nek megoldása érdekében egy megbízhatóbb olaj vá­lasztó szűrőt kell beépíteni a hálózatba, amelyet már be is szereztek. A munka el­végzését a műszaki osztály III. 31-ig vállalta. Folyamatban van a ciga- rettacsamagolási TEK ki­alakításához szükséges terv- javaslat elkészítése, á mű­szerekről, berendezésekről. Ezt a műszaki osztály ké­szíti. E területen azonban egyéb próbálkozások is vannak. Pl. a Gödöllői Agrártudományi Egyetem közreműködésével, a számítógépes feldolgozás ki­alakítása, amelyet a szerve­zési osztály kezdeményezett. Itt azonban, úgy gondoljuk, a kétféle elképzelést egyez­tetni kellene még időben, a munkák tényleges megkez­dése előtt. A filtergyártáson a Solex átmérő-ellenőrző műszerek felszerelésével, a teljes ön- ellenőrzés bevezethető lenne. Szükséges lett volna még 3 műszer beszerzése, azonban 1978-ban előreláthatólag, anyagi okok miatt, nem le­hetséges. történt, ezt azonban nem sza­bad úgy elképzelni, hogy az egyik napról a másikra za­vartalanul, gondok nélkül megvalósul. Mindenki érzi, hogy a megvalósuláshoz, az eredményekhez való eljutásig, hosszabb időre van szükség. AZ ÉV VÉGI SZÁMADÁS­KOR tudjuk majd meg elő­ször, hogy milyen mérték­ben tudtunk eleget tenni az elvárásoknak, a követelmé­nyeknek. mennyiben tudtuk kihasználni a szervezeti kor­szerűsítésben rejlő lehetősé­geket. Bízva abban, hogy az ed­digi és a jövőbeni erőfeszíté­sek a közös munkánk, ered­ménnyel fog járni. Sóki Mihály Az intézkedési terv foglal­kozik egyéb kérdésekkel is, pl. a műszerezettség fokozá­sával, főleg a minőség-ellen­őrzés területén. A beruházási nehézségek miatt a megrendelt műszere­ket csak fokozatosan, a fon­tossági sorrendet figyelembe véve tudjuk beszerezni. A műszaki osztály ehhez beszerzési ütemtervet készít, az anyagi lehetőségeket is fi­gyelembe véve. Természetesen minden megoldandó feladatot nem lehet most leírni, de a ter­vezet elkészülte után nyilvá­nosságra hozzuk. KÖZÖSEN A fentieken kívül szerepel­nek a javaslatokban az ok­tatással, a társadalmi tulaj­don védelmével, társadalma­sításával, a raktárkapacitá­sok felülvizsgálatával, az anyagok tárolási feltételei­nek javításával és nem utol­sósorban a vállalati minő­ség-ellenőrzési szabályzat el­készítésével foglalkozó fel­adatok is. Az előttünk álló feladato­kat, célkitűzéseket csak kö­zös munkával, összehangolt, jó kapcsolattartással tudjuk megoldani. A javasolt prog­ram alapján reális, kivitelez­hető intézkedési tervet tu­dunk készíteni 1978-ban, amely élő, valóságos problé­máink megoldását segíti elő. J.-né A minőségjavításért Hogy érzi magát munkahelyén ? A Kertészeti Egyetem kér­dőíveket juttatott el vállala­tunkhoz azzal a céllal, hogy az egyetemen végzett hallga­tóik — akik már munkavi­szonyban állnak —, hogyan tudják összekapcsolni az el­méletet a gyakorlattal és vá­laszt is adjanak arra. hogy az oktatás területén szüksé­ges-e módosítást eszközölni, ha igen, milyen formában. A 94 pontból álló kérdőív elsősorban munkában álló, felsőfokú végzettségű szak­emberekhez szól, de igen sok olyan kérdés szerepel ben­ne, amelyekre, ha reális vá­laszokat kapunk, oktatási rendszerünket mi is az igé­nyeknek megfelelően tovább tudjuk fejleszteni. Ezért kiadtuk a kérdőíve­ket többek között a másod­éves dohányfeldolgozó szak­munkástanulóknak és a me­chanikai műszerésztanulók­nak is. A kérdéseikre adott vála­szokból kitűnik, hogy több­ségük jól érzi magát vállala­tunknál. Ha újra választás előtt állnának 50 százaléka ugyanezt, 25 százaléka ha­sonlót, 10 százaléka a mosta­nitól teljesen eltérőt válasz­tana. Nem ennyire egyértelmű a válasz arra a kérdésre, hogy egyéni boldogulása és jövő­je szempontjából milyennek ítéli meg munkahelyét. Mindössze 20 százaléka tartja megfelelőnek és vég­legesnek. 60 százaléka hosz- szabb távon is megfelelőnek, de nem véglegesnek, a fenn­maradó 20 százaléka pedig rövid távon, átmenetileg meg­felelőnek tartja szakmáját. Bár munkájukkal többnyi­re elégedettek, hisz munká­jukkal kapcsolatban egyik ré­sze úgy vélekedett, hogy „in­kább elégedett vagyok, mint elégedetlen”, másik része pe­dig; „jobb lehetne, ha több célt látnék magam előtt”. Az előző állításokat nem egészen igazolja az arra a kérdésre adott válasz, hogy felcserélné-e munkahelyét: erre a megkérdezettek 85 szá­zaléka nemmel felelt. A munkakörülményeket jó­nak tartják és úgy ítélik meg, hogy vezetőik, végzett munkájukkal elégedettek, sa­ját ismereteiket közepesre minősítették. Érdemes odafigyelni arra a kérdésre, hogy „Tapasztalata szerint, munkahelyén ho­gyan bánnak a fiatalokkal a munkák elosztása a mun­kában való segítés, a munka­társi kapcsolatok és a bére­zés szempontjából?”. Szinte mindenki azt a vá­laszt húzta alá, hogy „Egy­szer így, máskor úgy”. Jó volna tudni, hogy a ta­nulók konkrétan hogyan ér­telmezik ezt a választ, hisz a jövő szakmunkásait képvi­selik és nem mindegy, hogy megbecsült embereknek ér­zik magúkat vagy nem. Hasznosítható javaslatokat kaptunk a következő kérdés­re: „Véleménye szerint mit kellene tenniük az oktatási intézményeknek, hogy a gya­korlattal olyan kapcsolat ki­épüljön. amely lehetővé ten­né a hallgatók számára azoknak a feladatoknak és munkakörülményeknek az is­mertetését, amelyekkel, mint pályakezdő fiatalok talál­koznak?”. Kifogásolják, hogy elmé­letben sok olyan témával foglalkoznak, amivel a gya­korlatban nemigen találkoz­nak, ugyanakkor a gyakorla­ti oktatás során nem elég részletességgel tudnak foglal­kozni azokkal a munkafo­lyamatokkal, amelyek, mint szakmunkásoknak, minden­napos feladatuk lesz. Nehezíti a gyakorlati mun­ka elsajátítását az is, hogy csak olyan gépekre vannak beosztva, amelyeknek dol­gozói teljesítménybérben dol­goznak, így kevés lehetőség van arra, hogy pl. a gépki­szolgálási munkafolyamatok­kal megismerkedjenek. A mechanikai műszerészek gyakorlati muhkáját is hát­ráltatja, hogy álló gépek nem állnak rendelkezésre, amelyeken a szerelési mun­kákat is el tudnák sajátíto- ni. Szociális problémaként ve­tik fel szinte valamennyien az öltöző, mosdó elégtelen­ségét. Valóban a jelenlegi ál­lapot elég siralmas, 4—5 sze­mélynek van egy öltözőszek­rénye. Ez a probléma bizonyosan megoldást nyer a most épülő 850 fős öltöző—fürdővel. összességében megállapít­hatjuk, hogy a tanulók sze­retik a választott szakmáju­kat, odafigyelnek munkájuk­ra és a munkakörülmények­re. Nekünk feladatunk, hogy hallgassuk meg észrevételei­ket, javaslataikat és tegyünk meg mindent annak érdeké­ben, hogy tanulóink jó szak­munkásokká váljanak. Események — képekben Az 1978. évi feladatokat vitatták meg a termelési tanács­kozásokon. Képünk a cigaretta-előkészítési üzemrész tanács­kozásán készült, ahol Bárány Tibor művezető értékelte az el­múlt évet és ismertette az 1978-as feladatokat. Megkezdődött a 850 fős fürdő—öltöző építése, amely a ter­vek szerint 1978 végére elkészül. Ehhez azonban, úgy véljük, elsősorban az szükséges, hogy a kivitelező vállalat dolgozói a képen láthatónál nagyobb aktivitással dolgozzanak Gazdag, ajándékoktól és édességektől zsúfolt karácsonyfának örülhettek a napközis és bölcsődés gyerekek. Az első pilla­nat a bőség zavarát mutatja. Köszönő sorok kíséretében kaptuk ezt a képet a Csebokszá- ri-lakótelepen lakó dohánygyáriaktól, akik Vaskó Mihály elvtársnak és a buszmegállót társadalmi munkában elkészí­tő dohánygyáriaknak köszönhetik, hogy a fogadónapon beje­lentett problémájukat gyorsan orvosolták. Eredményes évet zárt az újítómozgalom is. A legeredménye­sebb újítókat és újításokat házi kiállításon mutatták be. DOHÁNYGYÁR 3 Szervezeti ko rsze r ü s ítés

Next

/
Thumbnails
Contents