Egri Dohánygyár, 1978 (7. évfolyam, 1-12. szám)

1978-03-01 / 3. szám

Lukács Lajos vagyonőr t '1 kollégánknak elég érdekes 1 ,, hobbija van, a galambsport I szenvedélyének hódol, nem y "minden eredmény nélkül! i ,, Az utóbbi fél évben pá- T ratlan siker-sorozatot ért y 1' el: 1 ;; 1977. szeptemberében i rendezett megyei röpverse- T '1 yen az „Egri kék kerin- y 11 gő fajtaklub” I. helyezését 1 szerezte meg galambjaival. T '1 így jutott tovább a me- y i! gyei szintről a Budapesten A novemberben rendezett ki- T állításra az igen rangos — y i, a nagydíjat és vándorserle- 1 get jelentő — „Fajtagyöz- T 11 tes” címet nyerte el. y 11 Ez a győzelem „belépő *■ {(jegyet’’ jelentett Lukács T Lajos számára az ausztriai y 1' Welsben 1978. januárban I (i megrendezett Európai Baj- T nokságra. ahol egyik ga- <1 11 lambja ismét bebizonyítot- , ta, hogy itt már nem vélet­len szerencséről, hanem < > '' hosszú, szívós munka ered- ( ményeit jelző siker-sorozat­ról van szó. Ismét fajta- ■ > • i győztes lett. s elnyerte az t egyik nagydíjat. Szívből gratulálunk ezek- '1 hez a szép sikerekhez és < t ■ i további hasonló eredmé­nyeket kívánunk. ' ’ Termékeink minőségének javítása, az elmúlt évhez ha­sonlóan állandó feladatként jelentkezik. A fogyasztók, mint „végső minőségellen­őrök”, problémáinkat — me­lyek rontják a cigaretta mi­nőségét — sem megérteni, sem elfogadni nem tudják. Ezért vállalatunk minden dolgozójának feladata ebben az évben is a problémák legmagassabb szintű megol­dása, ezen keresztül a lehető legjobb minőség biztosítása. Ezekkel a gondolatokkal kezdődött el 1978. február 20-án a Minőségi Kör ülése. 1977-es év gazdasági eredmé­nyei vállalatunknál jónak mondhatók. A tervezett mennyiség előállítása mellett a minőség alakulása javuló tendenciát mutatott. Bizo­nyítja ezt, az 1977-es évben kiemelt termékeinknél elért minőségi mutató is, vala­mint a megyei élelmiszerel­lenőrző és vegyvizsgáló in­tézetek által küldött minőségi kifogások csökkenő aránya. Bonifác Szervác, aki arról lett hires férfiú, hogy egy szép napon eladta asztalos­műhelyét, s az egész összeget lottószelvényekre költötte, nyugodtan ült a Három nim­fa eszpresszó egyik asztalá­nál. Bölcsen, szinte filozofi­kus mélységgel bámulta a törzsközönséget, vagy a beté­vedő idegeneket. Hozzám se szólt, csak kezének egy köny- nyed legyintésével jelezte, hogy mindig kedves vendég vagyok asztalánál. Néhány perces szótlan üldögélés után, kopottas, barna aktatáskájá­ból elővett egy halom lottó- szelvényt — miután újabban a lottóárusításból tengette életét — s megkérdezte: — Nem parancsolsz? — Minek? Még sohasem nyertem semmit. Akár hi­szed öregem, akár nem — — ~Miért szedsz orvosságot, ha nem is vagy beteg? — Nem akarom kidobni, olyan sokba kerültek. — Mama, miért hordanak a nők az esküvőn fehér ru­hát? — Mert ez életünk leg­szebb napja. — És a férfiak miért öltöz­nek fektébe? — Mikor nevezte önt a vádlott orrszarvúnak? — Három évvel ezelőtt. — És miért csak most je­lentette fel? — Mert mostanában jár­tam életemben először állat­kertben. Takarékosság. — Mennyibe kerül a haj­vágás? — Tíz dinár. — És a borotválás? Humor — öt dinár. — Akkor borotválja meg a fejemet! Két barát találkozik, az egyik mankóra támaszkodva sántikál. — Mi történt veled? — Karambol. — Rettenetes! És valóban nem tudsz mankó nélkül jár­ni? K. O. Két bokszoló — az örök aranyérmes és az örök má­sodik — barátságáról szól az izgalmas film. Vörös és Csün­gi évente kétszer-háromszor találkozik, hogy jól összever­je egymást a szorítóban. Ütött-kopott, kimustrált autó „száguld” az országúton. Fent a töltésen vonat közeledik, beéri az autót. Az egyik ablakban hirtelen tolongás támad, pirosmelegítős, elvert orrú csibészek paradicsommal, almával bombázzák a ko­csit egészen addig, amíg a vonat el nem kanyarodik. Az autóban Csüngi, a pécsi VSK bokszolója utazik feleségével és két gyermekével — a paradicsomdobálók pedig klub­társai voltak. — Csüngi bosszút áll: a következő állomáson felszáll a vonatra, és két zacskó tejjel tönkrespricceli ha­verjait. így kezdődik a film. Az egyik mindig győz, a másik mindig második. Ez az alaphelyzete Rényi Tamás filmjének, amely természetesen nemcsak a ringbe kiséri el két hősét, hanem magánéle­tükbe is nyomon követi őket, hiszen sportbeli eredménye­ik és kudarcaik nem választhatók el a magánélet sikerei­től és kudarcaitól. Az izgalmas történet, amely Müller Péter forgató- könyve alapján került filmszalagra, annak az állapotnak a pszichológiai elemzése: mit jelent örök másodiknak lenni, mit jelent mindig éppen a siker alatt maradni va­lakinek. A rendezőt az izgatta, hogyan alakul a barátság, ha a sikerről, a győzelemről van szó, s hogy miként állja ki a szemtől szembe küzdelem próbáját. Miként befolyásolja a küzdő embert az a közeg, amely körülveszi: „személyes környezete, családi környezete és a társadalom”. A film a rendező korábbi alkotásainak számos pozití­vumát hordozza: igazi mozi, kiélezett helyzetben vet fel fontos és aktuális társadalmi és emberi problémákat, mind­ezt pergő ritmusban, sok humorral. A népszerű sportág és a kitűnő, ismert színészek külön vonzerőt jelentenek. Főszereplők: Bencze Ferenc, Cserhalmi György és Ju­hász Jácint. n minőségről tárgyaltak... A legtöbb problémát a szívhatósági tulajdonságok elégtelensége és a 2 mm fe­letti végkihullás okozták. Eb­ben az évben mindannyiunk feladata a vágatszerkezet ja­vítása, elősegítve ezzel a fenti problémák megoldását. Felme­rült a beérkező anyagok mi­nősítésének kérdése, hiszen alapvetően azok határozzák meg a késztermék minőségét. A beérkező anyagok átvéte­lét megszigorítottuk, a hibás árut rendszerint visszaküld­jük. Alapvető változás csak akkor várható, ha a szállító vállalatoknál is megtörténik a DH-munkarendszer széles köm bevezetése. A nem megfelelő égőképes­ség az elmúlt évben többszö­ri kifogásolásra adott alapot. A kör egyik hozzászólója felhívta a figyelmet az égés­javító anyag pácolatban való alaposabb elkeverésére, illet­ve a pácolás egyenletességére. Az ülésen, ismertetés­re került az 1978-as évben rendelkezésünkre álló fej­lesztési - alapok felosztása, valamint az ebben az évben beszerelésre kerülő berende­zések. Főleg az előkészítési technológia minőségi szintjét szeretnénk javítani, így pl. az előbb említett pácolás egyenletességét, valamint a vágatszárító hengerrel kap­csolatos problémákat szeret­nénk megoldani. Tovább folytatjuk a fluidizációs ko- csányszárítóval kapcsolatos fejlesztési feladatokat. Mivel a minőség gyors megváltoztatására nincs lehe­tőség, csak úgy tudunk javí­tani a jelenlegi minőségi szinten, hogy mindenki kö­telességének érzi a hibák A szen­vedély mondtam neki — nekem még egy nyomorult kettesem se volt sohasem. — Mert nem értessz hozzá — nézett bölcs nyugalommal a szemembe. — Mit kell ezen érteni? — háborogtam. Csak a szeren­cse segíthet, semmi más. — Minden amatőr ezt mondja — szögezte le hig­gadtan. Pedig nem úgy van az barátom. — Hát, hogy van? — kér­deztem némi éllel. Te aztán tudod! — Hiába célozgatsz — — Fogalmam sincs róla. Az orvosom szerint járhatok, az ügyvédem pedig éppen az ellenkezőjét állítja. Az asszony meglátogatja férjét a börtönben, s meg­kérdi: — Minden rendben volt a reszelővei, amit belesütöttem a kalácsba? — Igen, holnap operálnak. Éjszakai beszélgetés a há­lószobában: — Drágám, mit csinálsz? — Fogdosom a poloskákat. — Miért nem gyújtasz vil­lanyt? — Félek, hogy észrevesz- nek. Törzsvendég: Ma sokkal jobb volt az ebéd, mint más­kor. Pincér: Tudja, a főszaká­csunk ma beteget jelentett. — Mit szólt a feleséged, mikor éjjel későn értél ha­za? — Semmit. Egyébként is kiakartam húzatni a két első fogamat! — Mi történt gyerekek? Miért ültök ilyen komoran? — Felnőttet játszunk. Választ várunk Az óvodás és bölcsődés gyermekek szüleitől érkezett a kérdés: Megoldható-e, s ha igen mikorra az óvoda és bölcsőde mainál jobb fűtésszabályozá­sa? A túlfűtés elsősorban (bár ez sem lényegtelen) nem gaz­dasági szempontból teszik szóvá, hanem azért, mert a gyerekek ősztől-tavaszig tar­tó meghűléses megbetegedé­seinek egyik jelentős okát látják benne. E kérdésre, a megoldás le­hetőségére várunk választ az illetékesektől, annál is in­kább, mivel úgy véljük, hogy az őszi fűtési szezon kezde­tére rendezni lehetne ezt a kérdést. mondta. Öregem én elisme­rem, hogy engem valamikor elragadott a szenvedély. A szenvedély rabja lettem, el­vertem az összes pénzemet, elvesztettem műhelyemet, feláldoztam családi életemet. — Családi életedet? — cso­dálkoztam, hiszen mindig egyedül éltél? — Na és, az ember egyma­gában nem élhet békés csa­ládi életet? —i kérdezte sér- | tődötten. De aztán lehiggad­va folytatta: j — De nem is ez a lényeg , öregem. Szóval, akkoriban, mikor még én is a szenve­dély rabja voltam, akkor én is azt hittem, hogy csak a szerencsén múlik a dolog. Össze-vissza írtam én is he- tet-havat a szelvényekre, s így utólag nem is csodálom, hogy elúszott az összes pén­zem. De most öregem, már tudom, hogy a szerencsét igenis irányítani kell. — Na ne mondd! — De igen. Hiába is vic­celsz, amit én mondok, az történelmi tény. Sőt, tudo­mányosan is alátámasztott történelmi tény. A lényeg a szisztéma. — Milyen szisztéma? — Nagyon egyszerű az egész. De ne mondd el senki­nek, mert nem akarom, hogy rajtad kívül valaki is meg­gazdagodjon. — Milyen önzetlen vagy — nevettem —, hiszen, ha tu- 'dod a szisztémát, sikkor mi­ért nem te játszod meg? Mi­ért nekem mondod el? — Én pajtás, már régen nem játszom. Engem már nem izgat a pénz. Illetve mindig kitöltőm a szelvényt, de sohasem dobom be. Mi­nek? Hogy nyerjek? Hát pont ezt akarom elkerülni. Engem öregem nem érdekelnek már az e világi hívságok. Mon­dom, csak a játék öröme iz­gat. Mindenféle piszkos anya­gi érdekeltség nélkül. — Na és, mi az a sziszté­ma? Szája elé tette a kezét és úgy suttogta: — öregem! Előveszed a naptárt, megnézed hányadik hét van. Az első számnak ezt a számot teszed meg. A másodiknál a számot tízzel szorzód, vagy osztod, attól függően, hogy év eleje vagy vége van, a harmadik szám­nál a naptári hetet megkét­szerezed, aztán a következő­nél a hét számához hozzá­adod, azt, hogy hányadika van, az utolsónál pedig a születésnapod dátumát adod hozzá a hét számához. Egészen halkan súgta: — Csalhatatlan szisztéma. A múlt héten ötösöm volt ezzel, csakhogy, mint mon­dom, nem szoktam a szel­vényt feladni. — Köszönöm — mondtam meghatottan — s felálltam, hogy távozok. — Egy százas! — rivallt rám haragosan. — Mi? — Egy százas. — De... — Semmi de. Milliomossá teszlek, s te meg sajnálod azt a nyomorult százast — morogta, s szenvtelen arccal gyűrte be kabátja zsebébe a pénzt. (kaposi) rendszeres figyelését, rögzí­tését, és javaslatot tesz meg­oldásukra. A termékminőség össze­tevője a felhasznált anyag, munkaeszköz minősége, a munkát végző ember hozzá­állása, valamint a technoló­gia minősége. Ha ennek a négy összetevőnek bárme­lyike nem megfelelő, adott a hibalehetőség. A minőségellenőrzés a teljes munkafolyamat része, kíséri az előállítást, nem pedig a végén lép be. A minőségel­lenőrzés azt jelenti, hogy nem elég a hibákat kiküszöbölni, hanem meg kell jegyezni a jó minőség előállításának fo­lyamatát is, hogy meg lehes­sen ismételni. Ezt a bonyo­lult feladatot nem végezheti egy ember, hanem rendszer­ré kell tenni. A minőség javítása te­hát nemcsak anyagi lehető­ségeink függvénye, hanem elsősorban megfigyelés, ten- niakarás kérdése. — Takács — Üdülési lehetőségek Szakszervezetünk egyik fontos feladata dolgozóink üdültetésének szervezése, le­bonyolítása. Dolgozóink kö­zül egyre több azoknak a száma, akik a szabadságukat üdüléssel szeretnék eltölteni. Bár évről évre új üdülők épülnek, mégsem tudjuk sok­szor a növekvő igényeket ki­elégíteni, főleg a nyári idő­szakba. Az elmúlt évben közel 120 db szakszervezeti beuta­lónk volt. Vállalati üdülőink­ben is 33 család üdült kel­lemesen. De minden igénylő­nek nem tudtunk beutalót biztosítani, a beadott igé­nyeknek megfelelően. 1978. évre eddig 80 db be­utalót kaptunk: 12 db magaslati, 20 gyógy, 16 Balaton, 4 családos, 4 sza­natórium, 10 gyermek, 2 kül­földi hajó, 2 belföldi hajó, 1 külföldi csere. Az üdülőjegyek egyformán szólnak az év minden szaká­ra. Az igény pedig főleg nyá­ron jelentkezik,, és így sokszor elégedetlenséggel ta­lálkozunk. De mivel csak azt tudjuk szétosztani, amit ka­punk, meg kell elégednünk egy-egy kellemes téli vagy tavaszi üdüléssel is. Az üdülőjegyek a portán levő táblán vannak meghir­detve, valamint a műhelybi­zottságoknál. S ha még év közben érke­zik jegy hasonló lesz a tájé­koztatás. Kérjük, fiatal, háza­sulandó dolgozóinkat, hogy üdülési szándékukat kellő időben jelentsék be, mert különben nem tudjuk az időpontnak megfelelő jegyet biztosítani számukra. Vállalati üdülőinkben, (Ba- latonszabadi és Ábrahám­hegy) az elmúlt évi bevált jelentkezési lapok kitöltése alapján kérjük dolgozóink jelentkezését. Az üdülés június 6-tól — augusztus 28-ig, 6 turnusba történik, egy- vagy kéthetes időtartamban. A beérkezett jelentkezési lapokat április végén fogja üdülési albizottságunk elbí­rálni. ígérjük, hogy minden szempontot (nagycsaládos, egészségileg rászoruló, törzs­gárda, egyedülálló, először üdülő, stb.) figyelembe ve­szünk. Az előző évekhez hasonló­an ez évben is üdültetünk nyugdíjasokat, ök már az év első jegyeivel pihentek is. Reméljük és kívánjuk, hogy az év végén minél több dolgozónk kellemesen gon­dolhat vissza arra az egy vagy két hétre, amit egy szakszervezeti vagy vállalati üdülőben töltött el családjá­val. Csizik Istvánná üdülésfelelős Mint korábban hírül ad­tuk, a Vöröskereszt vállala­ti szervezete az elmúlt év vé­gén elsősegélynyújtó tanfo­lyamot indított. A tanfolyam során a hallgatók — mint­egy 35 fő — elsajátították azokat az egészségügyi isme­reteket, amelyekre rosszullét, vagy baleset során a gyors és szakszerű beavatkozás ér­dekében szükség van. A tan­folyam hallgatói a szerzett ismeretekről vizsga formája, ban a napokban adnak szá- mot. ★ Budapesten a KGM DH- titkárok Klubjában dr. Bóna Gyula MEO-vezető, vállala­tunk DH-titkára az NDK- ban járt szakmai küldöttség taDasztalatairól tartott elő­adást. ★ A Sátoraljaújhelyi Do­hánygyárban is megkezték a vállalati vezetőképzést már­ciusban. A képzés módszere és anyaga ugyanaz, mint vál­lalatunknál. A megnyitón vállalatunktól részt vett Sán­dor András, az információs csoport vezetője. Az első foglalkozás témája: „A vál­lalat mint rendszer”. A kon­zultációt kellemes környe­zetben a Zempléni hegyek­ben tartják. ★ SZEMÉLYI VÁLTOZÁS­RA került sor néhány terüle- en az elmúlt időben. így, a szervezési osztály vezetésére kapott megbízást Keresztes- sí Ferenc. A TMK műszaki osztály­hoz való csatolása is több változással járt egvütt. Az üzemfenntartás területén né­gyen kaptak művezetői meg­bízást. Az alkatrészellátási csoport művezetője Bóta Já­nos, a gépészeti üzemfenn­tartásé Újlaki Sándor, az építészeti jellegű üzemfenn­tartásnál Bóta István a mű­vezető, míg az energiaellátá­si tevékenységet Tarnóczi Tibor irányítja. Az egész műszaki és üzemfenntartási tevékenység vezetője tovább­ra is Sóki Mihály. ★ A DVT Igazgatótanácsa határozata értelmében 1978. március 1-től vállalatunknál is bevezették a délutáni ügyeletet (éjszakai már ko­rábban is volt). A 14—22 óráig tartó ügveletet a kü­lönböző funkcionális osztá­lyok vezetői látják el. az éj­szakait pedig többnyire mű­vezetők. Az ügyeletesek neve és te­lefonszáma az üzemi épület forgalmasabb pontjain, ill. a portán ki van függesztve. * A Munkásőrség Országos Parancsnoka „Szolgálati Ér­demérem” kitüntetésben ré­szesítette Csifári Tamás energetikust. A kitüntetéshez a vállalat igazgatója 1500 fo­rint pénzjutalmat adott át egy, a közelmúltban tartott középvezetői értekezleten. Gratulálunk! EGRI DOHÁNYGYÁR az Egri Dohánygyár laoia. Felelős szerkesztő: KAPOSI LEVENTE. Telefon: 24-44. Felelős kiadó: DR. NOSZTICZIUS FERENC. Megjelenik havonta egyszer. Előfizetési díj egy évre 12 forint. Szerkesztőség: 3398. Egri Dohánygyár, telefon: 11-40. Kiadja: a Heves megyei Lapkiadó Vállalat. 3300 Eger, Beloiannisz u. 3- Készítette: a Révai Ny., Egri Gyáregysége Eger. vincellériskola u. 3. Felelős vezető: Vilceek János. 6 DOHÁNYGYÁR 1—1 H TI TT 11

Next

/
Thumbnails
Contents