Egri Dohánygyár, 1978 (7. évfolyam, 1-12. szám)

1978-04-01 / 4. szám

AZ EGRI DOHÁNYGYÁR LAPJA VII. évfolyam, 4. szám ÄRA: 1.— FORINT 1978. április hó Napirenden : 1 Felszabadulásunkra emlékezve A Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium a közelmúltban rendkívüli munkaértekezletet tartott Kovács Imre miniszterhe­lyettes elvtárs vezetésével. Erre a rendkívüli értekez­letre azért volt szükség, mert az üzemi balesetek száma 1977- ben emelkedett. 1978. első két hónapjában is több baleset fordult elő, mint 1977. első két hónapjá­ban. Ez a megállapítás az egész élelmiszeriparra vonat­kozik, ezen belül a dohány­iparra is. A munkakörülmények tervszerű javításával csök­kenteni kell az üzemi bal­esetek számát, ennek érde­kében a Dohányipari Válla­latok Trösztje a következő feladatokat határozta meg: — javítani kell a bizton­ságtechnikai fegyelmet; — a munkavédelmi oktatá­sok színvonalát emelni kell, minden vállalatnál be kell iktatni a KRESZ szabályai­nak, kötelező oktatását, olyan munkavédelmi tervet kell 1978- ra összeállítani, mely a baleset elkerülése céljából a megoldandó feladatokat tar­talmazza : — minden téren fokozni kell az ellenőrzés hatékony­ságát ; — szükség esetén élni kell a felelősségrevonás eszközé­vel; — konkrét intézkedéseket keli tenni a jellemzőbb bale­seti veszélyforrások megszün_ tetősére; — az üzemi balesetek ki­vizsgálásában pontos megál­lapításoknak kell szerepelni­ük, tisztázni kell a balesetek körülményeit, a baleset okát; — rendszeresen ellenőrizni kell a gépjárművek műszaki állapotát és a gépjárműveze­tők fizikai állapotát, ez vo­natkozik a magán használa­tú gépkocsikra és vezetőik­re, amennyiben hivatalos útra veszik igénybe a magán gépjárművet; — be kell építeni a mun­kavédelmi ismeretek oktatá­sát a vezetők továbbképzési és a szakmunkások tovább­képzési anyagába; — nagyobb követelménye­ket kell támasztani a veze­tőkkel szemben a munkavé­delmi előírások betartása te­rén és a munkakörülmények javítását illetően. Az e téren kifejtett tevékenységüket fi­gyelembe kell venni az anyagi ösztönzésnél; — a rehabilitációs bizott­ság működését biztosítani kell, hogy megfelelő módon foglalkozzanak az üzemi bal­esetet szenvedett dolgozók ügyeivel. Kérni kell a párt, szakszervezet, KlSZ-szerve- zetek és szocialista brigádok seg’tségét is a balesetek szá­mának csökkentése érdeké­ben. Különösen fontos, hogy a káros szemléleteket meg­szüntessük; — alkalmazni kell az ösz­tönzés és fegyelmezés eszkö­zeit, a nevelő munkát; — kötelességünk, hogy a minisztérium, illetve a tröszt utasításait 100 százalékig be­tartsuk. KILENCCEL TÖBB Addig amíg a tröszthöz tartozó vállalatoknál 1977. első két hónapjában 15 bal­eset fordult elő, 1978. hason­ló időszakában 24 baleset volt. Különösen sok baleset fordult elő gépek, tárgyak esése és a rakodásnál, vala­mint a személyek esésénél. Ez az összes balesetnek több mint az 50 százalékát teszi ki. Legfontosabb feladatunk a veszélyforrásoknak a ^tá­rása és azoknak kiküszöbö­lése. Nálunk, az Egri Dohány­gyárban 1976-ban pl. a mun­kagépek körében történt bal­esetek száma S-ször fordult elő és ebből kifolyólag 156 kieső munkanap volt. 1977- ben ugyanebben a körben 4 baleset volt, 96 kieső munka­nappal, míg az összes bal­esetek száma 1977-ben 8 volt, 206 kieső munkanappal. Ebből a pár számból is lát­ható, hogy legfontosabb fel­adatunk a munkagépeknél előforduló balesetek kiküszö­bölése, illetve az ottani ve­szélyforrások megszüntetése. Sajnos nálunk is megtalál­ható még az a téves szemlé­let, hogy a munkának vele­járója a baleset. Ezt a téves szemléletet kell megváltoz­tatnunk. mert a balesetek kivizsgálásai is azt bizonyít­ják, hogy minden baleset megelőzhető lett volna, ha a munkavédelmi előírásokat a balesetet szenvedő, illetve környezete betartja. Több esetben fordult elő pél­dául a gépeknél ráindítás, amikor a dolgozó az álló gé­pen valamilyen hibát akar elhárítani, a VMSZ előírása szerint csak akkor szabad a gépet elindítani, amikor a gép indítója jelzést adott és meggyőződött róla, hogy a gép indítása nem jár bal­eseti veszéllyel. Sajnos sokszor tapasztal­hatjuk azt a hibás gépindí­tást, amikor a gépet indító személy ad ugyan jelzést, de abban a pillanatban indítja is a gépet, tehát nem győző­dik meg arról, hogy dolgozó­társa nincs veszélyhelyzet­ben. Itt elsősorban a vezetők, a közvetlen munkahelyi veze­tők feladata az, hogy az ilyen megszokásból adódó hiányosságokat minden kö­rülmények között kiküszö­böljék. Sok esetben a dolgo­zók nem használják az elő­írt védőfelszereléseket, kéz­zel hárítanak el például olyan hibát cigarettagyártó- és csomagoló gépen, amit csak csipesz segítségével len­ne szabad elvégezni. Elsősorban a művezetők feladata, hogy közvetlen hoz­zájuk tartozó munkaterüle­ten a munkavédelmi bizton­ságot megteremtsék. Termé­szetesen ezt a munkát kép­telen egyedül elvégezni, ezért a feladat 100 százalékos meg­valósítása érdekében társa­dalmasítani kell ezt a mun­kát. Gondolunk itt elsősor­ban a szocialista brigádok segítségére, de különöskép­pen a íól képzett munkavé­delmi őrök foglalkoztatására. Nagyon fontos, hogy a mun­kavédelemmel kapcsolatos minden ésszerűsítést, újítást felkaroljunk és azokat a leg­rövidebb időn belül megva­lósítsuk. Tudomásul kell vennünk, hogy biztonságtechnikai fe­gyelmet csak úgy lehet biz­tosítani, ha magas szintű a munkafegyelem az osztályon, a munkahelyeken. Ott, ahol nem követelik meg a techno­lógiai fegyelmet, kevés a va­lószínűsége annak, hogy a biztonságtechnikai fegyelmet betartják. Toaron belül több esetben előfordult, az elmúlt évek során, hogy a munkahelyi csoportvezetők „közremű­ködésével” történt a baleset. Fordult elő baleset játék­ból is. Az ilyen balesetek a munkafegyelem lazaságára utalnak. OKTATÁS Különös gondot kell fordí­tani a balesetek megelőzése szempontjából a dolgozók oktatására. A balesetvédelmi oktatás során pontosan is­mertetni kell a dolgozókkal azokat a veszélyforrásokat, amelyet munkába állítása során balesetelhárítás céljá­ból ismernie kell. Itt szeretnénk felhívni a figylemet arra, hogy az el­méleti oktatás mellett, foko­zott gondot kell fordítani a gyakorlati elsajátítás ellen­őrzésére. Csak akkor szabad valakit munkába állítani, ha vezetője meggyőződött arról, hogy a munkavédelmi okta­tás anyagát elsajátította és azt bizonyította gyakorlatban is. Különös gondot kell fordí­tani a fiatalok (ipari tanulók, újonnan belépő dolgozók) munkavédelmi oktatására. Mi az oktatás hatékonysá­ga érdekében már több éve használunk diafilmeket, ezen keresztül mutatjuk be azo­kat a veszélyforrásokat, ame­lyek munkába lépés után a dolgozóra várnak. Tudniillik ezek a veszélyforrások csak akkor okozhatnak balesetet, ha a dolgozó nem ismeri. Amennyiben ismeri a ve­szélyforrásokat és a munka- védelmi előírásokat betartja, azok ártalmatlanok, ellenke­ző esetben balesetet okoznak. Nem szabad megelégedni azzal, hogy úgy az elméleti, mint a gyakorlati oktatást el­végeztük és ezzel feladatun­kat e téren teljesítettük. El­lenőrizni kell a dolgozókat munka közben hogyan vég­zik munkájukat, s amennyi­ben veszélyes magatartást tanúsítanak, erre figyelmü­ket fel kell hívni. Amennyi­ben nem hajlandók az elő­írt munkavédelmi szabályo­kat betartani, a munkától el kell tiltani. Alkalmazni kell az ösztönzést e téren nem­csak pozitív, hanem negatív irányban is. Ezen a téren az a tapasztalat, hogy az ipar­ban 1977-ben 117 ezer forint jutalmat fizettek ki a mun­kavédelem terén elért ered­mények alapján a dolgozók­nak, de egyetlen esetben sem alkalmaztak például prémi­umelvonást. így ez az ösztön­zés egyoldalú, nem megfele­lő. A 10/1972. MÉM. rendelet kimondja, hogy felelősségre- vonást kell alkalmazni, amennyiben a baleset előfor­dulásánál felelősség-mulasz­tás tapasztalható. A jövőben ezzel a rendelettel élni kell. Különös gondot kell for­dítani a vállalati gépkocsik műszaki állapotára, a gép­kocsivezetők fizikai állapo­tának vizsgálatára. Általában ugyanis a közlekedés terüle­tén előforduló balesetek igen súlyosak. Az ide vonatkozó VMSZ szabályait be kell tar­tani. Ezen túlmenően meg kell vizsgálni azoknak a magángépkocsiknak a mű­szaki állapotát, amelyet hi­vatalos útra vesznek igény­be. Nagyon fontos, hogy csak jó karban levő magán­gépkocsi és megfelelő fizi­kai állapotban levő magán- gépkocsi-vezető veheti igény­be hivatalos kiküldetésre a gépjárművet. Feladatunk, hogy olyan munkavédelmi tervet készít­sünk 1978. évre, amelyben konkrét feladatok meghatá­rozása alapján számolják fel a veszélyforrásokat, mely­ben magas szinten szerepel­nek azok a feladatok, ame­lyek minimálisra csökken­tik az előforduló balesetek lehetőségeit. Közös felada­tunk, hogy társadalmi össze­fogással e téren mutatkozó súlyos hiányosságokat a leg­rövidebb időn belül meg­szüntessük. Igaz, hogy vállalatunk, az Egri Dohánygyár éveken ke­resztül e téren is eredményes munkát végzett, ez viszont nem jelentheti azt, hogy az elégedettség töltsön el ben­nünket. Elsősorban fontos, hogv biztosítsuk a munkafe­gyelmet, az üzemi rendet és tisztaságot, mert csak ezek alapján lehet megteremteni a biztonságtechnikai mun­kafegyelmet. CSÖKKENTENI Kérjük dolgozóinkat, első­sorban a munkavédelmi őrö­ket, a szocialista brigádokat, tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy továbbra is csökkentsük a balesetek szá­mát. Ezt elsősorban az odafi­gyeléssel, a veszélyforrások feltárásával, az előforduló balesetek okainak pontos ki­vizsgálásával, azoknak meg­szüntetésével tudjuk elérni. Ez közös feladatunk, s leg­alább olyan fontos, mint a termelési tervünk teljesítése. Huszti Ferenc, főmérnök „A 33 évvel ezelőtti tavasz a történelem nagy nagy igazságtétele volt az egész magyar nép számára” — mondja Huszti Ferenc, a ha­zánk felszabadulásának 33. évfordulója tiszteletére ren­dezett vállalati ünnepséget megnyitó bevezetőjében. Az ünnepség ünnepi beszé­dét Kocsis József, a vállalati pártvezetőség titkára tartot­ta: Április 4-ét, felszabadulá­sunk ünnepét, annak jelen­tőségét akkor értjük meg igazán, ha visszatekintünk az azóta megtett útra. Ha olyan vidékre látoga­tunk, ahol már régen jár­tunk, megdöbbenünk a vál­tozáson. De mások vagyunk mi magunk is, tájékozottab­bak, mélyebben és szélesebb mértékben ítéljük és értjük meg a világot, s magunk he­lyét ebben a világban. A népi hatalom létrejötté­nek 33. évfordulójáról emlé­kezünk ezen a tavaszon. Számvetésünk egyharmadát fagja át egy évszázadnak. Ez korunk nemzedékei számára már meglehetősen tekinté­lyes, történelmi szempontból viszont ez még egy rövid időszak, s mi megalapoztunk egy új társadalmi rendet, 1945. áprilisában a magyar nép megszabadult egy gyű­löletes fasiszta rendszer erő­szakjától, terroruralmától. A szocializmus társadalmi viszoynai, a szocialista de­mokrácia széles körű jogokat biztosít minden ember szá­mára. Jogot nyújt számunkra az alkotó munkához, képes­ségeink kibontakoztatásához, a közügyekben való folya­matos érdemi részvételünk­höz, szociális biztonságunk­hoz. Törvényeink nemcsak biz­tosítják, de óvják is az em­bereknek ezt a jogát. Felszabadulásunkra emlé­kezve még fokozottabb je­lentőséget tulajdonítunk a Szovjetunióhoz fűződő barát­ságunknak. 1945. április 4-e e barát­ságnak a piros betűs ünnepe, nem születésnapja, hiszen a kapcsolatok jóval mélyebb­re, az első szocialista állam megszületésének időszakáig nyúlnak vissza. A Nagy Ok­tóberi Szocialista Forrada­lom győzelme óta a magyar nép története sokféle módon összefonódott a szovjet nép. az első szocialista állam küz­delmeivel. Az eltelt 33 év meggyőzően tanúsítja, hogy a Szovjet­unióval való szövetség inter­nacionalista politikája hűen fejezi ki nemzeti érdekein­ket. Április 4-e évről évre azt a tanulságot sugallja szá­munkra, hogy hazánk sorsa nem választható el a haladás és a reakció nemzetközi mé­retű küzdelmeitől. Ezért tart­juk benső kötelességünknek úgy szolgálni nemzeti érde­keinket, hogy egyúttal a le­hető legtöbbet tegyük a nemzetközi haladás ügyéért. Az ünnepi beszéd után ke­rült sor a Magyar Népköz- társaság Honvédelmi minisz­tere, a polgári védelem szer­vezése és a feladatok végre­hajtása terén hosszú évek óta végzett kiemélkedő tevé­kenysége elismeréseként „Honvédelmi Érdemérem” kitüntetésben részesítette Somlai József rendészt, Sza­bó András minőségellenőrt, és Török Lajosné laborató­riumvezetőt, a kitüntetéseket dr. Domán László, a vállalat igazgatója adta át. Felszabadulásunk 33. év­fordulóján kegyelettel emlé­keztünk felszabadítóinkra és vállalati kollektívánk népes tábora vett részt a Felszaba­dulási Emlékmű koszorúzási ünnepségén, ahol a város ál­lami, párt- és tömegszervezeti vezetése — a város lakossá­gának nevében — elhelyezte a kegyelet virágait. lfoicaszt Marunk A férfi munkaruha-ellátás hiánjtosságai miatt keresték meg szerkesztőségünket több terület dolgozói. Mint elmondták, az utóbbi hónapokban a férfi munkaruha-ellátás akadozik, nincs megfelelő minőségű ruha, de ugyancsak hiányzik a legtöbbeknek szükséges 50—52-es méretnagyság is. A mun­karuha-ellátás javításának várható idejéről és módjáról várunk választ az illetékes terület vezetőitől!

Next

/
Thumbnails
Contents