Egri Dohánygyár, 1978 (7. évfolyam, 1-12. szám)
1978-04-01 / 4. szám
AZ EGRI DOHÁNYGYÁR LAPJA VII. évfolyam, 4. szám ÄRA: 1.— FORINT 1978. április hó Napirenden : 1 Felszabadulásunkra emlékezve A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium a közelmúltban rendkívüli munkaértekezletet tartott Kovács Imre miniszterhelyettes elvtárs vezetésével. Erre a rendkívüli értekezletre azért volt szükség, mert az üzemi balesetek száma 1977- ben emelkedett. 1978. első két hónapjában is több baleset fordult elő, mint 1977. első két hónapjában. Ez a megállapítás az egész élelmiszeriparra vonatkozik, ezen belül a dohányiparra is. A munkakörülmények tervszerű javításával csökkenteni kell az üzemi balesetek számát, ennek érdekében a Dohányipari Vállalatok Trösztje a következő feladatokat határozta meg: — javítani kell a biztonságtechnikai fegyelmet; — a munkavédelmi oktatások színvonalát emelni kell, minden vállalatnál be kell iktatni a KRESZ szabályainak, kötelező oktatását, olyan munkavédelmi tervet kell 1978- ra összeállítani, mely a baleset elkerülése céljából a megoldandó feladatokat tartalmazza : — minden téren fokozni kell az ellenőrzés hatékonyságát ; — szükség esetén élni kell a felelősségrevonás eszközével; — konkrét intézkedéseket keli tenni a jellemzőbb baleseti veszélyforrások megszün_ tetősére; — az üzemi balesetek kivizsgálásában pontos megállapításoknak kell szerepelniük, tisztázni kell a balesetek körülményeit, a baleset okát; — rendszeresen ellenőrizni kell a gépjárművek műszaki állapotát és a gépjárművezetők fizikai állapotát, ez vonatkozik a magán használatú gépkocsikra és vezetőikre, amennyiben hivatalos útra veszik igénybe a magán gépjárművet; — be kell építeni a munkavédelmi ismeretek oktatását a vezetők továbbképzési és a szakmunkások továbbképzési anyagába; — nagyobb követelményeket kell támasztani a vezetőkkel szemben a munkavédelmi előírások betartása terén és a munkakörülmények javítását illetően. Az e téren kifejtett tevékenységüket figyelembe kell venni az anyagi ösztönzésnél; — a rehabilitációs bizottság működését biztosítani kell, hogy megfelelő módon foglalkozzanak az üzemi balesetet szenvedett dolgozók ügyeivel. Kérni kell a párt, szakszervezet, KlSZ-szerve- zetek és szocialista brigádok seg’tségét is a balesetek számának csökkentése érdekében. Különösen fontos, hogy a káros szemléleteket megszüntessük; — alkalmazni kell az ösztönzés és fegyelmezés eszközeit, a nevelő munkát; — kötelességünk, hogy a minisztérium, illetve a tröszt utasításait 100 százalékig betartsuk. KILENCCEL TÖBB Addig amíg a tröszthöz tartozó vállalatoknál 1977. első két hónapjában 15 baleset fordult elő, 1978. hasonló időszakában 24 baleset volt. Különösen sok baleset fordult elő gépek, tárgyak esése és a rakodásnál, valamint a személyek esésénél. Ez az összes balesetnek több mint az 50 százalékát teszi ki. Legfontosabb feladatunk a veszélyforrásoknak a ^tárása és azoknak kiküszöbölése. Nálunk, az Egri Dohánygyárban 1976-ban pl. a munkagépek körében történt balesetek száma S-ször fordult elő és ebből kifolyólag 156 kieső munkanap volt. 1977- ben ugyanebben a körben 4 baleset volt, 96 kieső munkanappal, míg az összes balesetek száma 1977-ben 8 volt, 206 kieső munkanappal. Ebből a pár számból is látható, hogy legfontosabb feladatunk a munkagépeknél előforduló balesetek kiküszöbölése, illetve az ottani veszélyforrások megszüntetése. Sajnos nálunk is megtalálható még az a téves szemlélet, hogy a munkának velejárója a baleset. Ezt a téves szemléletet kell megváltoztatnunk. mert a balesetek kivizsgálásai is azt bizonyítják, hogy minden baleset megelőzhető lett volna, ha a munkavédelmi előírásokat a balesetet szenvedő, illetve környezete betartja. Több esetben fordult elő például a gépeknél ráindítás, amikor a dolgozó az álló gépen valamilyen hibát akar elhárítani, a VMSZ előírása szerint csak akkor szabad a gépet elindítani, amikor a gép indítója jelzést adott és meggyőződött róla, hogy a gép indítása nem jár baleseti veszéllyel. Sajnos sokszor tapasztalhatjuk azt a hibás gépindítást, amikor a gépet indító személy ad ugyan jelzést, de abban a pillanatban indítja is a gépet, tehát nem győződik meg arról, hogy dolgozótársa nincs veszélyhelyzetben. Itt elsősorban a vezetők, a közvetlen munkahelyi vezetők feladata az, hogy az ilyen megszokásból adódó hiányosságokat minden körülmények között kiküszöböljék. Sok esetben a dolgozók nem használják az előírt védőfelszereléseket, kézzel hárítanak el például olyan hibát cigarettagyártó- és csomagoló gépen, amit csak csipesz segítségével lenne szabad elvégezni. Elsősorban a művezetők feladata, hogy közvetlen hozzájuk tartozó munkaterületen a munkavédelmi biztonságot megteremtsék. Természetesen ezt a munkát képtelen egyedül elvégezni, ezért a feladat 100 százalékos megvalósítása érdekében társadalmasítani kell ezt a munkát. Gondolunk itt elsősorban a szocialista brigádok segítségére, de különösképpen a íól képzett munkavédelmi őrök foglalkoztatására. Nagyon fontos, hogy a munkavédelemmel kapcsolatos minden ésszerűsítést, újítást felkaroljunk és azokat a legrövidebb időn belül megvalósítsuk. Tudomásul kell vennünk, hogy biztonságtechnikai fegyelmet csak úgy lehet biztosítani, ha magas szintű a munkafegyelem az osztályon, a munkahelyeken. Ott, ahol nem követelik meg a technológiai fegyelmet, kevés a valószínűsége annak, hogy a biztonságtechnikai fegyelmet betartják. Toaron belül több esetben előfordult, az elmúlt évek során, hogy a munkahelyi csoportvezetők „közreműködésével” történt a baleset. Fordult elő baleset játékból is. Az ilyen balesetek a munkafegyelem lazaságára utalnak. OKTATÁS Különös gondot kell fordítani a balesetek megelőzése szempontjából a dolgozók oktatására. A balesetvédelmi oktatás során pontosan ismertetni kell a dolgozókkal azokat a veszélyforrásokat, amelyet munkába állítása során balesetelhárítás céljából ismernie kell. Itt szeretnénk felhívni a figylemet arra, hogy az elméleti oktatás mellett, fokozott gondot kell fordítani a gyakorlati elsajátítás ellenőrzésére. Csak akkor szabad valakit munkába állítani, ha vezetője meggyőződött arról, hogy a munkavédelmi oktatás anyagát elsajátította és azt bizonyította gyakorlatban is. Különös gondot kell fordítani a fiatalok (ipari tanulók, újonnan belépő dolgozók) munkavédelmi oktatására. Mi az oktatás hatékonysága érdekében már több éve használunk diafilmeket, ezen keresztül mutatjuk be azokat a veszélyforrásokat, amelyek munkába lépés után a dolgozóra várnak. Tudniillik ezek a veszélyforrások csak akkor okozhatnak balesetet, ha a dolgozó nem ismeri. Amennyiben ismeri a veszélyforrásokat és a munka- védelmi előírásokat betartja, azok ártalmatlanok, ellenkező esetben balesetet okoznak. Nem szabad megelégedni azzal, hogy úgy az elméleti, mint a gyakorlati oktatást elvégeztük és ezzel feladatunkat e téren teljesítettük. Ellenőrizni kell a dolgozókat munka közben hogyan végzik munkájukat, s amennyiben veszélyes magatartást tanúsítanak, erre figyelmüket fel kell hívni. Amennyiben nem hajlandók az előírt munkavédelmi szabályokat betartani, a munkától el kell tiltani. Alkalmazni kell az ösztönzést e téren nemcsak pozitív, hanem negatív irányban is. Ezen a téren az a tapasztalat, hogy az iparban 1977-ben 117 ezer forint jutalmat fizettek ki a munkavédelem terén elért eredmények alapján a dolgozóknak, de egyetlen esetben sem alkalmaztak például prémiumelvonást. így ez az ösztönzés egyoldalú, nem megfelelő. A 10/1972. MÉM. rendelet kimondja, hogy felelősségre- vonást kell alkalmazni, amennyiben a baleset előfordulásánál felelősség-mulasztás tapasztalható. A jövőben ezzel a rendelettel élni kell. Különös gondot kell fordítani a vállalati gépkocsik műszaki állapotára, a gépkocsivezetők fizikai állapotának vizsgálatára. Általában ugyanis a közlekedés területén előforduló balesetek igen súlyosak. Az ide vonatkozó VMSZ szabályait be kell tartani. Ezen túlmenően meg kell vizsgálni azoknak a magángépkocsiknak a műszaki állapotát, amelyet hivatalos útra vesznek igénybe. Nagyon fontos, hogy csak jó karban levő magángépkocsi és megfelelő fizikai állapotban levő magán- gépkocsi-vezető veheti igénybe hivatalos kiküldetésre a gépjárművet. Feladatunk, hogy olyan munkavédelmi tervet készítsünk 1978. évre, amelyben konkrét feladatok meghatározása alapján számolják fel a veszélyforrásokat, melyben magas szinten szerepelnek azok a feladatok, amelyek minimálisra csökkentik az előforduló balesetek lehetőségeit. Közös feladatunk, hogy társadalmi összefogással e téren mutatkozó súlyos hiányosságokat a legrövidebb időn belül megszüntessük. Igaz, hogy vállalatunk, az Egri Dohánygyár éveken keresztül e téren is eredményes munkát végzett, ez viszont nem jelentheti azt, hogy az elégedettség töltsön el bennünket. Elsősorban fontos, hogv biztosítsuk a munkafegyelmet, az üzemi rendet és tisztaságot, mert csak ezek alapján lehet megteremteni a biztonságtechnikai munkafegyelmet. CSÖKKENTENI Kérjük dolgozóinkat, elsősorban a munkavédelmi őröket, a szocialista brigádokat, tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy továbbra is csökkentsük a balesetek számát. Ezt elsősorban az odafigyeléssel, a veszélyforrások feltárásával, az előforduló balesetek okainak pontos kivizsgálásával, azoknak megszüntetésével tudjuk elérni. Ez közös feladatunk, s legalább olyan fontos, mint a termelési tervünk teljesítése. Huszti Ferenc, főmérnök „A 33 évvel ezelőtti tavasz a történelem nagy nagy igazságtétele volt az egész magyar nép számára” — mondja Huszti Ferenc, a hazánk felszabadulásának 33. évfordulója tiszteletére rendezett vállalati ünnepséget megnyitó bevezetőjében. Az ünnepség ünnepi beszédét Kocsis József, a vállalati pártvezetőség titkára tartotta: Április 4-ét, felszabadulásunk ünnepét, annak jelentőségét akkor értjük meg igazán, ha visszatekintünk az azóta megtett útra. Ha olyan vidékre látogatunk, ahol már régen jártunk, megdöbbenünk a változáson. De mások vagyunk mi magunk is, tájékozottabbak, mélyebben és szélesebb mértékben ítéljük és értjük meg a világot, s magunk helyét ebben a világban. A népi hatalom létrejöttének 33. évfordulójáról emlékezünk ezen a tavaszon. Számvetésünk egyharmadát fagja át egy évszázadnak. Ez korunk nemzedékei számára már meglehetősen tekintélyes, történelmi szempontból viszont ez még egy rövid időszak, s mi megalapoztunk egy új társadalmi rendet, 1945. áprilisában a magyar nép megszabadult egy gyűlöletes fasiszta rendszer erőszakjától, terroruralmától. A szocializmus társadalmi viszoynai, a szocialista demokrácia széles körű jogokat biztosít minden ember számára. Jogot nyújt számunkra az alkotó munkához, képességeink kibontakoztatásához, a közügyekben való folyamatos érdemi részvételünkhöz, szociális biztonságunkhoz. Törvényeink nemcsak biztosítják, de óvják is az embereknek ezt a jogát. Felszabadulásunkra emlékezve még fokozottabb jelentőséget tulajdonítunk a Szovjetunióhoz fűződő barátságunknak. 1945. április 4-e e barátságnak a piros betűs ünnepe, nem születésnapja, hiszen a kapcsolatok jóval mélyebbre, az első szocialista állam megszületésének időszakáig nyúlnak vissza. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme óta a magyar nép története sokféle módon összefonódott a szovjet nép. az első szocialista állam küzdelmeivel. Az eltelt 33 év meggyőzően tanúsítja, hogy a Szovjetunióval való szövetség internacionalista politikája hűen fejezi ki nemzeti érdekeinket. Április 4-e évről évre azt a tanulságot sugallja számunkra, hogy hazánk sorsa nem választható el a haladás és a reakció nemzetközi méretű küzdelmeitől. Ezért tartjuk benső kötelességünknek úgy szolgálni nemzeti érdekeinket, hogy egyúttal a lehető legtöbbet tegyük a nemzetközi haladás ügyéért. Az ünnepi beszéd után került sor a Magyar Népköz- társaság Honvédelmi minisztere, a polgári védelem szervezése és a feladatok végrehajtása terén hosszú évek óta végzett kiemélkedő tevékenysége elismeréseként „Honvédelmi Érdemérem” kitüntetésben részesítette Somlai József rendészt, Szabó András minőségellenőrt, és Török Lajosné laboratóriumvezetőt, a kitüntetéseket dr. Domán László, a vállalat igazgatója adta át. Felszabadulásunk 33. évfordulóján kegyelettel emlékeztünk felszabadítóinkra és vállalati kollektívánk népes tábora vett részt a Felszabadulási Emlékmű koszorúzási ünnepségén, ahol a város állami, párt- és tömegszervezeti vezetése — a város lakosságának nevében — elhelyezte a kegyelet virágait. lfoicaszt Marunk A férfi munkaruha-ellátás hiánjtosságai miatt keresték meg szerkesztőségünket több terület dolgozói. Mint elmondták, az utóbbi hónapokban a férfi munkaruha-ellátás akadozik, nincs megfelelő minőségű ruha, de ugyancsak hiányzik a legtöbbeknek szükséges 50—52-es méretnagyság is. A munkaruha-ellátás javításának várható idejéről és módjáról várunk választ az illetékes terület vezetőitől!
