Egri Dohánygyár, 1978 (7. évfolyam, 1-12. szám)
1978-01-01 / 1. szám
Egri tapasztalatok 1974 óta jelenik meg a Koihó- és Gépipari Minisztérium tudományos-műszaki tájékoztató szolgálatának DH-alkalmazási és tájékoztató sorozata. A jól ismert, piros-fehér címlapú füzetekből eddig 62 jelent meg és egyire nagyobb érdeklődést kelt, nemcsak a kohó- és gépipari vállalatok körében. A múlt év végén jött el az ideje, hogy az Egri Dohánygyár tapasztalatai is sorra kerüljenek. Az 1977. évi, 11. számú füzet a következő címet viseli: „A DH és a vezetési színvonal — Vállalati vezetőképzés , tapasztalatai az Egri Dohánygyárban”. Szerzői: Sándor András és Bóna Gyula, a vállalati DH-akció- bizottság: tagjai, A 45 oldalas ismertető tömören beszámol a vállalatunknál or- szágoísan egyedülálló vezető- képzési rendszerről, ennek eredményeiről, problémáiról és bizonyos vonatkozásokban oktatásmódszertani elméletté kristályosított tapasztalatairól. A bevezető tanulmány országos jelentőségű javaslatokat is tartalmaz a vezető- képzés egységesítéséről. 1978 elején jelenik meg a sorozatban dr. Domán Lászlónak, az Egri Dohánygyár igazgatójának írása: „Az igazgató tevékenysége a DH- ban”. Napirenden a kapacitáskihasználás MEGNYUGTATÓ, ha olvashatjuk az országos jelentést. mely arról számol be, hogy emelkedik a termelékenység és a termelés fede- zettségi hányada az iparban 100 százalék. Egyáltalán nem megnyugtató viszont, hogy a nemzetközi összehasonlítás próbáját már nem állja ki a termelékenységünk adott színvonala. Bizony, jelentősen elmaradunk a fejlett országoktól, de jószerivel még közvetlen szomszédainktól is. Okot keresve mindjárt kínálkozik egy — kockáztatom — helytálló megállapítás, hogy tudniillik nálunk a gépesítettség mértéke, iparunk több területén alacsonyabb, mint külföldön. Sőt még az is megkockáztatható, hogy a meglevő korszerű technikát sem eléggé hasznosítjuk. Pedig évről évre nő a beruházott eszközök aránya az iparban és különösen jelentős a gépi berendezések beruházásának aránya a gépiparban. A beruházásoknál még mindig megtalálhatók az ex- tenzív jellegűek, de már megindult és izmosodik az a folyamat, amely az élőmunkának gépi technikával történő pótlását célozza. A kapacitások kihasználása a naptári időalaphoz — az alapüzemeknél — 1976-ban sajnálatosan, csupán 60.4 százalékos volt és a vállalatok munkarendje szerinti időalaphoz viszonyított kihasználás mértéke is mindössze 72,8 százalék, bizony nagyon alacsony. Az összes gépálloMunkásszemmel: Az üzemi demokráciáról A Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusa a szocialista társadalom fejlesztésének elsőrendű követelményeként jelölte meg a szocialista demokrácia mind teljesebb kibontakozását. E feladat megoldásában különös jelentőséget tulajdonított az üzemi demokrácia fejlesztésének. Az üzemi demokrácia fórumrendszerének szabályzat- tervezete vállalatunknál is elkészült. Tudott dolog, hogy minden kitűzött cél, feladat annyit ér, amennyit megvalósítunk belőle. Vállalatunk dolgozói előtt egyre több és nehezebb feladatok állnak. A megvalósítás alapvető feltétele a vezető és a vezetése alatt álló kollektíva megfelelő együttműködése. Természetes, hogy ezen a területen mindig lesznek nehézségek, ütközési pontok, mert az egyéni és csoportérdekek összehangolása nem könnyű feladat. Az üzemi demokráciáról, annak fejlődéséről beszélgetünk Takács Mihályné brigádvezetővel, a filtergyártás dolgozójával. Véleményét az alábbiakban jegyeztem le: Úgy érzem. a tervezet megjelenése, amely észrevételeinkkel, javaslatainkkal kiegészítve szabályzattá válik, több valóságos alapot teremt az üzemi demokrácia érvényre juttatása területén. Több fórumon mondhatom el a 'véleményemet. Tagja vagyok az üzemi DHAB-nak. Sok probléma, javaslat hangzik el, és rendszerint a megoldás is kialakul. Itt kellőképpen érvényesül a döntésekhez való hozzájárulásunk. Bátran szólhatunk, nem kell attól tartanunk, hogy csak a hozzászólások számát növeljük. Az akció bizottság ülésein az aktivitás nem csökkent az évek során. Tapasztalatom az, hogy hozzászólás, javaslat csak olyan helyen nincs vagy csökken ezek száma, ahol eredmény nélkül hangzik el egy- egy javaslat. Olyankor úgy érzi az ember, hogy csak a hozzászólások számát növeli, tehát nem érvényesül megfelelően az üzemi demokrácia. Ennek okát keresni kell és közös munkával meg kell szüntetni. Legkedvesebb fórum számomra a brigádgyűlés — talán azért, mert brigádvezető vagyok — és ezért, mert itt minden gátlás feloldódik, beszélgetés formájában hasznos dolgok hangzanak el. A légkör olyan, melyet egy fórum sem tud biztosítani és főleg hasznos ez, ha felsőbb vezetőink is eljönnek közénk, mert minden fórumnál többet jelent, ha magunk között tudjuk vezetőinket, akik problémáinkat megoldhatják, javaslatainkat megvalósíthatják. Ha visszatekintünk az elmúlt évekre. az üzemi demokrácia fejlődése cáfolhatatlan. Szemléletünk nemcsak a brigádtevékenység révén, hanem önművelés, a sok különböző előadás, a rengeteg információ stb. hatására is változott. Egyre inkább érezzük, hogy mi a kötelességünk. Az egész fitíergyártá- si osztályt egy összeszokott, tenni akaró kollektívának tartom. Nekünk nem kell, hogy vezetőink hívják fel figyelmünket a kisebb hiányosságokra, azt magunk is meglátjuk és megszüntetjük. /ízt hiszem, mindannyian szeretünk dolgozni, mert közös a cél és az eredményhez mindenki hozzájárul. A Dobó Katica szocialista brigád nevében fehívom vállalatunk minden dolgozóját, hogy a demokratizmus szélesítésével élve, járuljanak hozzá a további eredmények növeléséhez. Kné mány elméletileg lehetséges üzemidejének mintegy 20 százaléka elveszik. A vállalatok adott munkarendjén belül pedig 27 százalék a kieső munkaidő. Mindkettő jelentős tartalékot sejtet és rejt is magában. NAGYMÉRVŰEK a megelőző karbantartásra fordított kieső idők. Ez a 61 százaléka a kieső időalapnak, a minket közelebbről érdeklő élelmiszeriparban 28,9 százalék. A váratlan meghibásodásokból adódó időveszteség pedig további 7,8 százalékot reprezentál. Nagyon sok olyan gép áll működésben, melyet már nullára leírtak és alacsony a selejtezés százaléka az iparban, megköze. lítően 1 százalékra tehető. A gépiparban — az alapüzemekben — a ténylegesen ledolgozott gépórák 53 százalékát az első, 33,5 százalékát a második műszakban teljesítették, s így a harmadik műszakban már csak 13,5 százalékát. Ebből látható, hogy a munkaerő-igénybevétel az első műszakban a legnagyobb és fokozatosan csökkenő a további műszakokban. A szocialista iparban foglalkoztatottak 54,1 százaléka műszakváltás nélkül dolgozik, második műszakban 25,9 százalék, több műszakban (3—4) tehát mindössze 20 százalék. Összehasonlításul néhány számadat: a műszakszám a vas- és fémmegmunkáló gépeknél hazánkban (1975-ös adat) 1,16; a Szovjetunióban 1,35; Lengyelországban 1,51; Jugoszláviában 1,63. A számsorokból (melyeket a KSH sajtóban is publikált adataiból mentettünk) levonható a következtetés, a jobb kihasználás felé vezető teendőkre. Nagyvonalú megközelítéssel néhány fő irányt emelünk ki — melyekhez beruházás nem kell: — a műszakszám emelése;' — a műszakok egyenletesebb leterhelése; — a gépek egyenletesebb 1 leterhelése, adott válla- < lati munkarenden belül (hó végi és egyéb „haj- * rák” kiiktatása); — egyéb kieső idők csők- ( kerítése. MÄS KÉRDÉS, hogy szelektív és okos beruházáspolitikával okvetlenül, haladéktalanul, hatékonyabban és gyorsabb ütemben korszerűsíteni kellene a technikai- műszaki színvonalunkat. Félő ugyanis, hogy mind nagyobb lesz a rés egyrészt termékeink színvonala és a vi- i lágpiaci aktuális igények, 7 másrészt a technológia (gé- A pesítettség, automatizáltság) színvonala és a rendelkezésre álló munkaerő között. Visszatérve vállalatunkhoz, mi — dicsekvés nélkül állíthatjuk, hogy — sok tekintetben az élenjárókhoz sorolunk. Évek óta beruházás nélkül, három műszakban működtetve fő profilunk a cigaretta- gyártás (-csomagolás) gépparkját, értünk el jelentős termelésnövekedést. rendszeres tervtúlteljesítés mellett. A kapacitástartalékok rendszeres feltárása és realizálása (a DH-munkarend- szerben) mindennapos teendő, termelési gyakorlat már. Még mindig nincs azonban megállás; új, korszerű gépet (és csak egyet) 1979-re jelez a tröszti távlati terv. Addig a tervünk előírta termelésnövekedést csupán újabb tartalékfeltárásból tudjuk és kell biztosítanunk. A TEK HASZNOS működését is felhasználva, bizonyosan sikerrel járjuk majd ezt az egyetlen adott, járható utat. <-i) Nehezebb feltételek között Űj esztendőt köszöntünk, újat, amely szerves folytatása a múltnak, tegnapi munkánknak. Az új mégis mást kíván, többet a réginél, a már teljesített feladatoknál. Folytatódik ötéves tervünk, melynek haimadik esztendejébe léptünk. Fontos állomás lesz az idei esztendő, hiszen egyféle számvetés következik, félidei számvetés ötéves tervünkben megfogalmazott feladatok valóra váltásáról. A következetesség követelménye, az egységes cselekvés, félreérthetetlenül megfogalmazódott idei munkánkra vonatkozóan az MSZMP Központi Bizottságának múlt év december 1-i ülésén elfogadott határozatában, illetve az országgyűlés téli ülésén is. összességében népgazdaságunk 1977-es eredményei összhangban voltak az egy évvel korábban meghatározott tervcélkitűzésekkel. Növekedett az ipari termelés, mezőgazdaságunk a nehézségek ellenére, néhány ágazatban túlteljesítette tervét. Ám számos, ellentmondásos tényező vei is szembe kellett néznünk Egyebek között a külkereskedelmi forgalomban a kivitel összetétele nem úgy alakult, mint ahogy szerettük volna, sőt a beruházások is meghaladták a tervezettet. Nos, ezeket nem szabad elfeljteni akkor sem. amikor az összkép megfelelő. Nem lehetünk elégedettek, ennél többre lesz szükség az idén. Igaz, sokkal nehezebb feltételek között, feszített ütemben kell dolgoznunk, igazodva a változó világpiaci helyzethez. Mint ahogy a Központi Bizottság üléséről kiadott közleményben olvasható: „A népgazdasági terv teljesítése egységes szemléletet, kezdeményező magatartást, következetes és fegyelmezett végrehajtást igényel, minden munkahelyen ...” Nos, ez vonatkozik az Egri Dohánygyár kollektívájára is, ahol a korábbi munkasikereket folytatva, az idén is jelentős eredményeket irányoztak elő. A szocialista brigádok főleg a cigaretta- és a szivargyártás minőségének további javítását tűzték célul. Fontos ez, hiszen a fejlődés természetszerűen folyamatosan többet és'jobbat kíván. A kivitel bővítése, a versenyképes áruk arányának növelése, az eszközök, gépek kihasználásnak javítása, az önköltség csökkentése, csak addig tűnik általánosnak, míg a cselekvésnek erre a bonyolult vázára fel nem rakjuk a helyi valóság ereit, idegeit, izomrostjait. Abban a pillanatban feladatunkká lesz az érte viselt felelősség, széles köre hirtelen szűkebbé válik, hiába is várnánk másokra, nekünk kell megtennünk mindazt, ami egyszerre lehetőségünk és kötelességünk. A nemzeti jövedelem, az ipari termelés, a mezőgazdasági árukibocsátás növekedésének idei adatai — és nem kevésbé az életszínvonal emelésében az életkörülmények javításával összefüggő célok — nem mutatnak semmiféle irányváltoztatást, összhangban állnak a népgazdaság középtávú tervével. Megvalósításukhoz azonban sok a tennivaló minden termelő közösségben, így gyárunkban is, ahol, mint más dolgozó kollektíváknál, biztosítottak a feltételek az idei eredményes munkához is. (mentusz) Hogyan dolgoznak ma? A kilepc éve alakult Marie Curie szocialista brigád tagjai, vállalásaikban arra törekednek, hogy a brigád összetételéből adódóan, a különböző munkaterületeken úgy hangolják össze a feladatokat, hogy azzal a vállalat célkitűzéseihez csatlakozzanak. Az érdek mind- annyiuknál azonos: elősegíteni gyárunk termékeinek jó minőségét, gazdaságosságát. A brigád közvetve függ össze a termelőmunkával, így túlteljesítést, anyagmegtakarítást is közvetett úton tud elérni úgy, hogy a termelőterületeknek olyan segítséget ad, amivel ott eredményesebben tudnak dolgozni. Ilyen vállalásuk volt többek között: — A gyártmányok minőségét figyelemmel kísérik, a dolgozókkal közük a pozitív és negatív minőségi eredményeket egyaránt. — Az új gyártmányok előkészületi munkáiban és a termelés beindításában részt vesznék. — A technológiai területeken. dolgozó szocialista brigádoknak kiértékelésükhöz adatokat szolgáltatnak. — Fokozott figyelmet fordítanak az áruk időrendi sorrendben történő kiszállítására, valamint a kartonládák állapotára. — A nagyobb volumenű termékek dohányanyag-fel- használásának naponkénti ellenőrzését, a cigarettagyártási anyagmutátók kalkulálásával végzik. A technikai fejlettség megköveteli, hogy minél képzettebb emberek dolgozzanak vállalatunknál, a vezetők pedig kellő vezetési ismeretekkel rendelkezzenek a megnövekedett feladatok ellátására. Ezért a különböző oktatási . formákat úgy ütemezték, hogy a képzésben minél többen részt vehessenek, de a termelés menetét ne zavarja. A brigád nagy gondot fordít az önképzésre. Nincs olyan brigádtag, aki valamilyen formában ne tanulna vagy ne oktatna. Van, aki 47^ évesen kezdte el az általános iskola 7—8. osztályát, és aki ezzel sem elégedett meg, jelenleg a dohányfeldolgozó szakmunkásképző iskolát végzi. A brigádból már kilencen tettek dohányfeldolgozó technikusminősítő vizsgát. Segítséget nyújtottak a DDT kápolnai és szolnoki üzem munkáshallgatóinak a szakágazati technológiából való felkészüléshez. Hárman értékelemző tan- folyamot végeztek. Ketten vettek részt az értékelemző team munkájában, melynek témája a Fecske gyártmány- technológiájának vizsgálata volt. Ezzel a munkájukkal a gyárban kiírt „Alkotó ifjúság” pályázaton III. díjat nyertek. A brigád tagjai különböző tanfolyamokat végeznek, szemináriumokra járnak. A marxista—-leninista középiskolát, valamint a marxista— leninista esti egyetemet többen elvégezték, illetve jelenleg végzik. A szakmunkáskézpésben és a marxista—leninista középiskolában ketten tanítottak, illetve tanítanak. Felkészítették és segítették a technikusminősítő vizsgára jelentkezőket a laboratóriumi gyakorlatból. Jó hozzáállásukat mutatja, hogy minden hallgató sikeres vizsgát tett ebből a tárgyból. A Marie Curie szocialista brigád úgy gyáron belül, mint gyáron kívül, a jó munkájuk, a vetélkedőkről vált híressé. 1975-ben sikerült győztesként végezniük a megyénkben meghirdetett, szocialista brigádok közművelődési vetélkedőjén. Gyáron belül színvonalas szellemi vetélkedősorozatot rendeztek hazánk felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója méltó megünneplése részeként, vállalatunk politikai, gazdasági vezetése „Ki tud többet a Szovjetunió" ról?” címmel szocialista brigádjaink részére vetélkedő rendezését kezdeményezte. A Marie Curie szocialista brigád örömmel vállalta ismét a vetélkedő előkészítését és lebonyolítását. Munkájukkal hozzájárultak, hogy szocialista brigádjaink az eddigiektől jobban megismerjék a Szovjetunió történetét, eredményeit, a szovjet emberek életét. A brigád szoros kapcsolatot tart a debreceni dohány- kutató intézet Clara Zetkin szocialista brigádjával. Egymás munkájának kölcsönös megismerésén túl, a két város idegenforgalmi nevezetességeivel is megismerkedtek. A brigád minden tagja szeret utazni. Hazánk tájain kívül jártak az NDK-ban, Lengyelországban, Csehszlovákiában, Romániában és a Szovjetunióban. A körutak élményeiről beszámoltak a brigád többi tagjának, kik nem tudtak részt venni az utazásokon. A nevezetes évfordulókat megünneplik, kiállításokra, tárlatokra járnak. A gyári Vöröskereszt-szervezet munkájában aktívan részt vesznek. A csoport számát új belépőkkel emelték, egészségügyi előadásokon vettek részt. Bekapcsolódtak a véradómozgalomba. E mozgalomban végzett, kiemelkedő munka természetes, hisz a brigád tagja gyárunk Vöröskeresztes titkára, ki egyben mint Heves megye egyik képviselője részt vett a Magyar Vöröskereszt V. kongresszusán. A brigád tagjaira a gyár gazdasági és tömegszerveze- zeti vezetői mindig számíthatnak. Munkájukról, életükről üzemi lapunkból gyakran értesülhetünk. Reméljük, továbbra is élen járnak majd az előttünk álló feladatok maradéktalan megoldásában, példát mutatva a munkában és a társadalmi együttélésben egyaránt. Jakub Andrásné munkaverseny-felelős DOHÁNYGYÁR 2
