Egri Dohánygyár, 1977 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1977-11-01 / 11. szám
Munkajog SZABADSÁG A mindennapi életben saját személyes tapasztalataink alapján, a gyakorlatból tudjuk, hogy az emberi teljesítőképességnek határai van- naa. Munkát végezni egyfolytában, megszakítás nélkül csak a gép tud, de időről időre a gépnek is szüksége van arra, hogy leálljon, az elhasználódott, megkopott alkatrészeket kicseréljék, a gépet karbantartsák ahhoz, hogy a továbbiakban ismét fennakadás nélkül zavartalanul tudjon üzemelni. Az ember nem gép, a munkavégzés életének csak egy részét —- bár jelentős és tartalmában alapvető részét — teszi ki, de az embernek emellett szüksége van rendszeres napi pihenésre és ezen túl szüksége van magánéletre, a családjával való foglalkozásra, önmaga képzésére, a kulturálódásra, a szórakozásra. Az ember élete csak akkor lehet teljes, ha mindezen igényeit megfelelő mértékben és megfelelő színvanalon ki tudja elégíteni. A folyamatos munkavégzés során a két munkavégzés közötti pihenőidő biztosítja azt, hogy az ember rendelkezzék megfelelő idővel és lehetőségekkel a fenti szükségletek kielégítésére. Ezen túl is szüksége van azonban a dolgozó embernek arra, hogy a munkából .— időszakról időszakra — huzamosabb időre is kikapcsolódjék. Megköveteli ezt az ember egész szervezete, idegrendszere. Az emberi szervezet ezalatt a hosszabb kikapcsolódás alatt végzi el azt a felújító, regeneráló tevékenységét saját magán, amit — a gépek nyelvére lefordítva — ,.nagykarbantartásnak” lehetne nevezni. Ennek az időszakonkénti hosszabb kikapcsolódásnak a munkajogi szabályozását a Munka Törvény- könyve a „szabadság” címszó alatt ismeri. A szabadságnak több vál- toztát szabályozza a Törvény: — alapszabadság, — pótszabadság, — jutalomszabadság, — rendkívüli szabadság, — fizetésnéiküli szabadság, — szülési szabadság, — tanulmányi szabadság. A szabadság fenti változatait egyenként sorra véve, azokra nézve a következő szabályozásokkal találkozhatunk : ALAPSZABADSÁG A jogszabály szerint a dolgozónak , minden munkaviszonyban töltött naptári évben 12 munkanap alapszabadság jár. Az alapszabadság tehát az a szabadság típus, amely minden dolgozót egyaránt megillet és amely kizárólag a munkaviszony létéhez, fennállásához kapcsolódik. PÓTSZABADSÁG Az alapszabadságon túl — amely minden dolgozóra nézve a jogcím és a szabadság mértéke szempontjából egyenlő — a dolgozókat pót- szabadság is megilleti. A pót- szabadság többféle címen járhat és a jogcímektől függően eltérő mértékű is lehet. Vegyük ezeket sorra: A munkaviszonyban töltött időhöz igazodó pótszabadság: Erre nézve az a jogszabályi előírás, hogy a dolgozónak minden munkaviszonyban töltött 2 év után 1, de évenként legfeljebb 12 munkanap pótszabadság jár. Ennek a kiszámításához tudni kell azt, hogy ha a dolgozó munkaviszonyban töltött összes idejének az összeszámítása során töredék év keletkezik, és az legalább fél évet tesz ki, akkor azt — a pótszabadság számítása szempontjából — egész évként kell alapul venni. Ebből következik, hogy ha a töredék év egy fél évnél kevesebb, úgy ezt a pótszabadság kiszámításánál figyelmen kívül kell hagyni. A beosztásra figyelemmel adott pótszabadság. Egyes munkakörökben a jogszabály a munkakör jellegére figyelemmel állapít meg pótszabadságot. Ennek előírása szerint a vállalat igazgatójának és helyetteseinek évi 12 munkanap pótszabadság jár, míg az egyéb vezetőállású és az ezekkel azonos elbírálás alá eső dolgozóknak az e címen járó pótszabadságát legfeljebb évi 12 napban lehet megállapítani. Ez utóbbira nézve a kollektív szerződés tartalmaz szabályozást, az írja elő, hogy milyen munkakörökben és hány nap pótszabadság jár, a munkakör jellegére figyelemmel. FIATALKORÚAK PÓTSZABADSÁGA A fiatalkorú dolgozók szervezete a munkavégzés során fokozottabb mértékben van igénybe véve, mint a felnőtt korúaké. ezért fokozottabb mértékű szabadságot is kell biztosítani a munkaerejük felújítására. Ezért a fiatalkorú dolgozóknak 16 éves koruk eléréséig évi 12 nap, azon túl évi 6 munkanap pótszabadság jár. Ezt utoljára abban az évben kell részükre kiadni, amelyben a 16, illetve 16. életévüket betöltötték. TÖBB GYERMEKES ANYÁK PÓTSZABADSÁGA Természetes, hogy a több gyermekes anyák, gyermekeik gondozásához és neveléséhez, ugyancsak fokozottabb mértékű pótszabadságra jogosultak. Ez a rendelkezés összhangban áll államunk nő- és családpolitikájával egyaránt. Ezért a dolgozó anyának három gyermeke után ugyancsak 2—2, de évenként legfeljebb 12 munkanap pótszabadság jár. A jogosultság szempontjából az általuk gondozott 18 éven aluli és munkaviszonyban nem álló gyermekeket kell figyelembe venni. AZ EGÉSZSÉGRE ÁRTALMAS MUNKAKÖRBEN JÁRÓ PÓTSZABADSÁG A szervezet fokozott igénybevétele indokolja ilyen munkakörökben a pótszabadság biztosítását, ami évi 12 munkanapig terjed. Nem jár azonban ezen a címen pót- szabadság akkor, ha az egészségre ártalmas munkakörre figyelemmel magát a munkaidőt csökkentették. A pótszabadság kiadásával kapcsolatban tudni kell, hogy egy-két kivételtől eltekintve, csak egyféle címen jár. Általános szabály, hogy a dolgozót, ha egyidejűleg többféle címen illeti meg pótszabadság, a kedvezőbb mértékű pótszábadságra jogosult. Ez alól a szabály alól kivétel a fiatalkorúaknak és az egészségre ártalmas munka- körülmények között dolgozóknak , járó pótszabadság, amit a munkaviszony alapján járó pótszabadsággal évi 12 munkanap mértékéig ösz- sze kell számítani. További kivétel a több gyermekes anyák pótszabadsága, mert ez a dolgozót az egyéb címen járó pótszabadságon felül és az évi 12 munkanapos határon túlmenően is megilleti. A következő jogszabályismertetésemben a most nem tárgyalt szabadság típusokkal és a szabadság kiadásának módjával ismerkedünk meg. Dr. Szalóczi György Miért fontos a polgári -védelem? Világszerte nagy és jogos felháborodást váltott ki az új amerikai tömegpusztító fegyver, a neutronbomba gyártásának terve. Az amerikaiak által emberségesnek mondott, az úgynevezett „tiszta” fegyver az anyagi javakban csekély kárt okoz — „csak” az embereket öli meg. A neutronbombáról szóló írásokból, ismertetésekből általában ez a két gondolat az, ami felkelti figyelmünket és köny- nyen olyan következtetést vonunk le, hogy ha ez így van, akkor ez ellen nincs mit tenni, nincs értelme beszélni a műszaki mentésről, elsősegélynyújtásrói, RBV-védelemről és egyáltalán a polgári védelemről. Károsak lehetnek ezek a nézetek. Gondoljunk csak arra, hogy az atombomba megjelenésekor is elterjedt: nincs ellene védelem. Bizony hosszú, szívós felvilágosító munkára volt szükség, hogy az emberek többsége tisztában legyen az atomfegyver hatásaival, és tudatában annak, hogy megfelelő felkészüléssel, felszereléssel és szervezettséggel van ellene védelem. Az ember ösztönösen is védekezik a halál ellen, de tudatosan is megragad minden lehetőséget a menekülésre, ha életét veszély fenyegeti. Az okos ember minden várható veszélyre előre felkészül. A „tiszta” fegyvernek nevezett neutronbomba bizony nagyon is piszkos fegyver. Valóban elsősorban az élőerő ellen irányul és nem az anyagi javak ellen. Mégsem jelenti azt, hogy ezzel mindennek vége. Meg kell ismerni és ennek birtokában ki lehet fejleszteni a védelem lehetőségeit is. A „hagyományos” atombombák robbanásakor a felszabaduló energia 95 százaléka hőenergia. Ezek a bombák a robbanás nyomóerejével pusztítanak elsősorban. Nagyarányú rombolódást okoznak a felszíni építményekben, az emberek súlyos égési és traumás sérüléseket szenvednek, továbbá a másodlagos hatásként sugárbetegség alakulhat ki. A neutronbombánál az energia 80 százaléka sugárzássá alakul át. Maga a robbanás viszonylag gyenge. Ennél álljunk meg egy pillanatra. Csak viszonylag gyenge a robbanás. A jelenleg ismert, kifejlesztett neutronbomba 1 kilotonnás, ami azt jelenti, hogy ezer tonna trotil robbanási energiájával egyenlő. A hirosimai atombomba 20 kilotonnás volt, ehhez viszonyítva az anyagi pusztítás kicsi, de a „csekély” anyagi kár még így is jelentős. A nagyobb veszélyt természetesen a neutronsugárzás jelenti. Veszélyes hatása mintegy 1200 méterig terjed. A bomba közvetlen sugárhatása csak a másodperc töredékéig tart és a másodlagos hatása is fél nap múlva eloszlik. A sugárzás elsősorban a központi idegrendszert károsítja. A neutronbombát kétféle használatra tervezték: vagy tarackból lövik ki gránát formájában, vagy egy 120 km hatósugarú rakéta robbanófejeként alkalmazzák. Hatósugaruk tehát aránylag kicsi, de ennek egyik veszélye az is, hogy . így ki akarják vonni a leszerelési és fegyverzetcsökkentési tárgyalások hatóköréből. Mindez csak rövid és leegyszerűsített összehasonlítás; de ebből is látnunk kell. hogy még fokozottabban szükség van a felkészülésre, szükség van továbbra is a kiképzett műszaki mentő, elsősegélynyújtó, KBV-védelmi és egyéb polgári védelmi alegységekre. Szerencsére a neutronbombát még nem alkalmazzák. Az emberiség és az emberség tiltakozik ellene. Reméljük, hogy a tiltakozás, a leszerelési tárgyalások képesek lesznek megakadályozni e tömegpusztító fegyver felhasználását. — N — DOHÁNYGYÁR Szovjetunióról? döntőbe a Gárdonyi Géza, Egri Csillagok és a Táncsics Mihály szocialista brigád. A döntőben 12 brigád versenyezett a helyezésekért. Először irodalmi részletek hangzottak el szovjet szerzőktől, majd villámkérdésekre kellett válaszolni. A kérdések történelmi, politikai, sport témákat öleltek fel. A következő feladat próbára tette a versenyzők fel- készültségét. Az eltelt 60 év történelmi eseményét kapták meg írásos formában, de igen sok tévedéssel. Feladatuk volt a hibák megkeresése és annak kijavítása. A feladatban 26 hiba volt, amire ha a helyes választ is megadták hozzá 52 pontot lehetett szerezni maximálisan. Legjobban a Dylski Aurél szocialista brigád közelítette meg a 45 pontjával a maximálisát, de volt olyan brigád, aki csak 10 pontot tudott itt szerezni. A mezőny sport nyelven szólva itt már széthúzódott, mivel igen nagyok voltak az elért pontok közötti különbségek. Ezután az igen fárasztó feladat után pihentetésül zenét hallgattak a versenyzők. Elsősorban szovjet zeneszerzők műveiből hallottak rövid, közismert könnyű- és komolyzenei részleteket, de azt hiszem legnagyobb közönség sikere Szimonov: Várj reám című versének megzenésített formája aratta Darvas Iván előadásában. A versenyzők türelmét tette próbára a soron következő feladat. Solohov: Csendes Don, Üj barázdát szánt az eke, Emberi sors című műveinek és Maxim Gorkij: Az anya című regényének összesen nyolc főszereplő nevét 30 szótagban kaptak meg. Ezt kellett türelmesen összerakni, hozzáírni, hogy ki írta és melyik műben szerepel. A kicsoda-micsoda? mit csinál-hol található? című játékban egy-egy tablót kapott minden versenyző brigád. A tablón szovjet politikusok. írók fényképei és Moszkva—Leningrád híres épületei voltak elhelyezve. A versenyzőknek a címben megadott kérdésekre kellett válaszolni. összességében a vetélkedőről elmondhatjuk, hogy a versenyzők alapos felkészültségről tettek tanúbizonyságot, hisz a maximálisan elérhető 169 pontból az első helyezett 151 pontot, a második helyezett 148 pontot, a harmadik helyezett 147 pontot szerzett meg. A végeredmény a következő lett: 1. Martos Flóra. 2. Vlagyimir Komarov. 3. Dylski Aurél. 4. Salvador Allende.' 5. Korach Mór. 6. Egri Csillagok. 7. Béke. 8. Táncsics Mihály. 9. Petőfi Komplex. 10. November 7. 11. Kárpáti Zoltán. 12. Gárdonyi Géza szocialista brigád. Az első helyezést elért brigád három tagja a Szovjetunióba utazhat 1978-ban. A második helyezett brigád 4500 Ft. a harmadik helyezett brigád 3000 Ft pénzjutalmat kapott. A 4., 5., 6. helyezett brigádok 500 Ft értékű vásárlási utalványt nyertek, a további helyezettek pedig oklevelet kaptak. Kellemes pillanat: Bódi Lászlóné átveszi az 1. helyezésért járó díjat. Munkában a Petőfi komplex brigád csapata. Hatvan évvel ezelőtt a Nagy Októberi Szocialista .Forradalom győzelmével a világtörténelem új szakasza nyílott meg. Elkezdődött a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet korszaka. A második világháború után a Nagy Október példája nyomán több országban győzött a szocialista forradalom, s eredményesen halad a szocializmus építése. A Martos Flóra szocialista brigád csapata. A zsűri. Ki tud többet a Jelenleg elmondhatjuk, hogy a szocializmus, a haladás erői minden eddiginél szilárdabbak és az Októberi Forradalom példája még élőbb. A világ pépei a nagy forradalom méltó megünneplésére készültek. Népünk munkafelajánlásokkal, kommunista műszakokkal, hatékonyabb gazdasági építőmunkával, a kulturális-ideológiai munka fejlesztésével, ünnepi programokkal készült a jubileumra. Ehhez csatlakozott vállalatunk politikai, gazdasági, és tömegszervezeti vezetése és a vállalati MSZBT, amikor vetélkedőt hirdetett a szocialista brigádok részére „Ki tud többet a Szovjetunióról?-’ címmel. Az előző két havi lapban már beszámoltunk az első két forduló eredményeiről, amiből kitűnt, hogy szocialista brigádjaink is érzik az ünnep jelentőségét. Az október 22-én megtartott döntőn előbb azok a brigádok versenyeztek, akik az első két fordulóban 100—108 pontot szereztek és közvetlenül nem kerültek döntőbe. Itt a versenyzőknek a Szovjetunióval kapcsolatos politikai, gazdasági, irodalmi, sport kérdésekre kellett válaszolni. Az elődöntő eredménye alapján bejutott a
