Egri Dohánygyár, 1977 (6. évfolyam, 1-12. szám)

1977-11-01 / 11. szám

Az októberi napok az ün­nepre való készülés jegyében teltek. Az ünnep, a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom győzelmének 60. évfordulója azonban nemcsak a megem­lékezések sorozatát, hanem a rríunkafelajánlások teljesíté­sének számonkérését is je­lentette. A csepeli munkások fel­hívására vállalatunk szocia­lista brigádjai, párttagjai az elsők között reagáltak és megtették pótvállalásaikat. Ezek teljesítésével foglalkoz­tak pártalapszervezeteink, együtt értékelve a gazdasági munka I—III. negyedéves eredményeit a jubileumi munkaverseny-vállalások teljesítésével. Ez nem is tör­ténhetett másképp, hiszen a jubileumi vállalások minden­napi munkánk szerves ré­szévé váltak. GAZDASÁGI munka — MUNKA VERSENY Az egész vállalatra vonat­kozó eredményeket a párt­vezetőség az 1977. október 24-i ülésén tárgyalta, vitatta meg. A gazdasági beszámoló egyértelműen kedvező ada­tokról adott számot, időará­nyosan valamennyi felada­tunkat teljesítettük, illetve túlteljesítettük. Ez vonatko­zik az egész cigarettaágazat­ra, a filtergyártásra és a szi­varágazatra is. Ez utóbbi te­rület messze túlteljesítette az előirányzott 3000 mázsás He­vesi-válogatási tervet, össze­sen 3840 mázsát válogattak a szivarágazati dolgozók. Emelkedett a termelékeny­ség, megfelelő a bérszínvo­nal-gazdálkodás, a deviza­megtakarításért kapott pre­ferencia lehetővé tette, hogy október 1-től részleges bér- fejlesztéssel enyhítsünk a meglevő bérfeszültségeken. Tovább folytattuk a DH- programok és a szervezési terv teljesítését. A jubileumi munkaver- seny-vállalásokat — mint ar­ról előző számunkban már hírt adtunk — ugyancsak tel­jesítettük. Mindez együttesen azt jelenti, hogy éves célki­tűzéseink teljesítése, illetve túlteljesítése várható, még a Tröszt által megfogalmazott magasabb szintű, feszítettebb elvárásokat is figyelembe vé­ve. MUNKAERŐHELYZET Egyetlen terület, ahol a tervezetthez képest lemara­dásunk van, ez pedig a lét­számterv teljesítése. Ismert munkaerőhiány-problémáink nem enyhültek, külső meg­oldás a közeljövőben nem is várható. Éppen ezért kap fo­kozott jelentőséget a vállalati belső tartalékok felmérése és a tervszerű átcsoportosítási elképzelések kidolgozása. A vállalat párt- és gazda­sági vezetése, a munkáltatói joggal rendelkező vezetők De vonásával, koordinálja ezt a munkát, mert távlati céljaink elérése érdekében csak ez a járható út. Ezekről a gondokról vala­mennyi alapszervezeti veze­tőségi ülésen szó esett, veze­tőségeink kérték és kérik valamennyi párttag megértő segítségét, agitációs munká­ját, a termelő és a termelést közvetlenül kiszolgáló terüle­tek létszámának biztosításá­hoz. OKTATÁS Az 1977/78. pártoktatási év a 42. héten beindult. Heten­ként vannak foglalkozások az új formában szervezett, A marxizmus—leninizmus alap­jai c. tárgysorozaton, amely — az elképzelések alapján — a Marxizmus—Leninizmus Es­ti Egyetemére való felkészü­lést szolgálja. A már hagyományosnak te­kinthető szemináriumokon háromhetenként zajlanak az előadások, mindenütt meg­felelő személyi-technikai elő­készületek után. Az értékelés még korai lenne, erre a féléves temati­ka teljesítésekor visszaté­rünk. —a —a Az „Edzett Ifjúságért mozgalomról Napjainkban egyre inkább előtérbe kerül a testnevelés, a sport, ezen belül a turiz­mus. Elsősorban azért kapott ilyen nagy hangsúlyt, mert a technika fejlődése magával hozta az emberek elkényel­mesedését, a fizikai állóké­pesség, valamint testi, alkati csökkenését. A mozgalom 1975-ben indult el az „Ed­zett Ifjúságért” jelvényszerző akcióval. Ebben a mozgalom­ban 600 ezren vettek részt. 1976-ban került kidolgo­zásra olyan átfogó intézke­dés, amely konkrétan meg­határozza és útmutatást ad 6—26 éves fiataloknak a rendszeres testedzésre, sportolásra, a nemenként és korosztályonként változó kö­vetelmények teljesítésére. I—VIII.-ig terjedő korcso­portokat határoztak meg. Ne­künk, akik különböző, mun­katerületeken dolgozunk, a VII.-es korcsoport vonatko­zik, amely 19—26. életévet foglalja magában. Természe­tesen ez nem zárja ki a 26. évnél idősebb dolgozókat a mozgalom teljesítésének le­hetőségéből. A KISZ KB, az OTSH, az Oktatási Minisztérium ko­moly erőfeszítéseket, intéz­kedéseket tesz annak érdeké­ben, hogy a fiatalok egészsé­ges életmódot éljenek, a sza­bad időt hasznosan töltsék el, fizikai állóképességet, a hon­védelmi készséget, valamint mozgáskultúrát fejlesszék, kielégítsék. A KISZ-tagoknak kötelezőként írja elő, hogy a három fokozat, az arany, ezüst, bronz közül minimum az utóbbit mindenkinek tel­jesíteni kell. Jelenleg a mozgalom felé­nél tartunk, a beindulás pon­tos ideje országosan 1977. május 8-ával kezdődött el. Ha a városi KlSZ-bizott- ság, vagy más intézmény szervezett valamilyen sport­napot. különböző kocogóna­pot, ha nem is túl nagy lét­számmal, de mindig ott vol­tunk, képviseltük gyárun­kat. Sokat hivatkozunk a há­romműszakos területre, mint indokra olyan esetben, ami­kor egy-egy mozgósítás a tö­megsport-mozgalomra nem éri el a kívánt létszámot. Pe­dig ez így nem igaz, mert nem mindig egyszerű össze­szedni, mozgósítani az embe­reket egy-egy meghatározott időben. Lassan a tél következik, és a túráknak, a különböző sza­badban végezhető sportszá­mokról át kell térni a házi- bajnokságok versenyeire. Gondolok itt a sakk, az asz­talitenisz, a légpuskalövé­szet, valamint az asztalifoci- ra. Gyárunkban ugyan műkö­dik természetjáró szakosz­tály és tegyük hozzá, hogy komoly programmal. A fiatal KISZ-tagjaink még mindig nem, vagy csak részben kap­tak kedvet a természetjárás­hoz, a túrasporthoz. A ter­mészetjáró szakosztály veze­tője Ürge Laci bácsi, pedig már nem egyszer adta kész­ségét afelől, hogy minél több KISZ-es fiatal csatlakozzon hozzájuk, hiszen nagyon szép programjuk van, s nem utol­sósorban a velejáró élmény, a testi, lelki felüdültség. Reméljük, hogy KISZ-ese- ink ezt hamarosan belátják és egyre több fiatal menetel a soraikban. A hátralevő második fél­évben még van lehetőség egyes KISZ-tagoknak, akik eddig nem nagyon vették ki részüket a sportmunkából, hogy teljesítsék valamelyik követelményszintet. Ehhez viszont az szükséges, hogy a társak, barátok ösztönözzék, megértessék egymással, hogy a sport, mint a testedzés, mi­lyen fontos a fejlett szocia­lista társadalmi rendszerünk építéséhez. Pártunk XI. kongresszusán kimondták: a „Szabad idő ér­telmes eltöltése államügy''. Jelenleg mindenkinek sze­mélyesen ki van adva az egyéni teljesítmény értékelő lap. Az elbírálás április 30-ig kell hogy megtörténjen. Mivel gyárunkban három alapszervezet működik, a legutóbbi bizottsági ülésen felajánlottuk, hogy 1000,— Ft-nak megfelelő sportfel­szerelést kap az az alapszer­vezet, amelynek tagjai ösz- szességben a legtöbb pontot érik el. Az újabb lehetőség adott, csupán rajtunk a sor. Kiss Albert „Nyugtalan homok*9 szülötte tisztelte meg üze­münket látogatásával egy ve­rőfényes őszi napon —, Végh Antal író. Hívtuk — vártuk —, s nem csalatkoztunk benne, akit könyvei után éles szemű, örökmozgó embernek hittünk. Jánkmajtistól indult el, hogy az egri tanítóképzőben tanul­va válhasson a jövő nemze­dékének tanítójává. Gyer­mekek tanítójából nőtt a nemzet tanítójává, íróvá. No­velláiban, szociográfiáiban szelet vetett, s vihart aratott, de elveitől el nem tért. Így mutatkozott be nekünk 12-én az ifjúsági klubban, ahol kö­zel három órán át vallott ön­magáról, elhunyt és élő író­társairól, műveiről, életfelfo­gásáról. Kérdéseinkre válaszolva rangsorolta eddig megjelent műveit, — a legfontosabbak között említve az „Erdőhá­ton, Nyíren” szociográfiát, és a „Mért beteg a magyar fut­ball” c. könyvet —, elmond­ta, hogyan készült fel leg­újabb művének, egy közel­múltban megtörtént eseményt feldolgozó regénynek a meg­írására. Írói hitvallását úgy fogal­mazta meg, hogy feladata­ként soha nem a felismert probléma megoldását tűzi ki célul, csupán annak nyilvá­nosság elé tárását oly módon, hogy az „szemet szúrjon, or­dítson”. Meggyőződésünk, hogy ezen az író—olvasó találkozón si­került emberileg megismer­nünk vendégünket. , Bodnár Istvánná Kommunista műszak Az ember társadalmi meg­ítélésének alapja mindinkább a végzett munka. Ezen gon­dolatok szellemében indult a csepeli munkások kezdemé­nyezése a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére ki­bontakozott munkaverseny- mozgalom, amelyhez kapcso­lódott hazánk brigádmozgal­mának mintegy másfél milli­ós tábora. Az év elején az üzemek, vállalatok dolgozói — közöttük a mi kollektí­vánk is —, egész évre tettek felajánlásokat, hogy méltón köszöntsék a nagy évfordulót. A jubileumi versenyből ki­vették részüket fiataljaink is. Az eredményeinkben — akár külön említjük őket, akár nem — benne van az ő ke­zük munkája is. Ennek a közös munkának az egyik eseménye volt az október 8-i kommunista mű­szak, melynek során mint­egy 150 dolgozó cserélte fel hét végi pihenését a jól és becsületesen elvégzett mun­ka örömével. A cigarettaágazat ezen a napon maximális teljesít­ményt nyújtott, melynek bi­zonyítéka, hogy a négy szo­cialista üzemrész a követke­ző eredményeket érte ei: — A cigaretta-előkészítésen 21 fő részvételével 102 q do­hányt dolgoztak fel, megfe­lelő vágatot biztosítva a ci­garettagyártás részére. — A cigarettagyártáson 56 dolgozó 6,7 millió darab jó minőségű cigarettát gyár­tott. — A cigaretta-előkészítésen dolgozó 49 fő 6,6 millió darab cigarettát csomagolt el, és 7,5 millió darab készárut ter­melt. — A filtergyártás — ahol 24 dolgozó tevékenykedett — 2,3 millió darab filterrudat állított elő. A szivarágazaton október 22-én tartottak kommunista műszakot, amelyen 93 dolgo­zó vett részt. A műszak folyamán 80 900 darab Csongor szivart ter­meltek. Az ehhez szükséges félgyártmány előkészítése és a legyártott szivarok becso­magolása is megtörtént. A legyártott termékek pénzbeli értékét számokkal ki tudjuk fejezni, de azt az odaadó, lelkes munkát, amit dolgozóink — fiatalok és idő­sebbek egyaránt — végeztek, számjegyekkel leírni nem le­het. A csepeli munkások kez­deményezésére indult mun­kaverseny — amelynek ke­retei túlnőttek határainkon — példamutató lendülettel bontakozott ki. Bizonyítja ezt az a szom­bati műszak is, amely ugyan kis része csak ennek a ver­senymozgalomnak, de min­denképpen a fejlődést és a haladást szolgálja. Köszönet érte minden dol­gozónknak! Bukta József Termelési tanácskozás Október hónap vállala­tunknál a termelési tanács­kozások időszaka. Ez időben tartották harmadik negyed­éves tanácskozásukat a kar­bantartó műhelyhez tartozó dolgozók is, melyen a válla­lat gazdasági vezetői, vala­mint más üzemrészek képvi­selői is részt vettek. Újlaki Sándor elvtárs, mű­szaki osztályvezető helyettes ismertette a negyedév elért eredményeit, — mint mon­dotta — ahhoz, hogy a tervet ilyen nagyszerűen teljesítet­tük, a műhelyek dolgozói is nagyban hozzájárultak jó munkájukkal, hozzáállásuk­kal, melyre az elkövetkező időben is nagy szükség lesz. A dolgozók tájékozódhat­A Magyar Vöröskereszt V. kongresszusára került sor ok­tóber 29—30-án, jelentőségé­nek megfelelő helyen, a Par­lamentben. Minden szervezet életében nagy jelentőségűek a kongresszusok. Számba ve­szik az eddig elért eredmé­nyeket, megvitatják az elkö­vetkező időszak teendőit, s határozatot hoznak azok vég­rehajtására, megválasztják az új vezetőséget, vezető szer­veket és azok tisztségviselő­it. A Magyar Vöröskereszt fej­lődésének jelentős szakaszá­ról számolt be az V. kong­resszusnak. A beszámolási időszak legfontosabb hazai eseménye a párt XI. kong­resszusa volt, amely megvonta az elmúlt 30 év társadalmi, gazdasági és kulturális fejlő­désének mérlegét és új prog­ramnyilatkozat elfogadásá­val fejlődésünk távlatait is felvázolta. E program, mely a magyar nép törekvéseit és ér­dekeit fejezi ki, közvetlenül befolyásolja a Magyar Vörös- kereszt vezetőségének, tagjai­nak tevékenységét. A vörös- kereszt helye és szerepe a társadalomban sajátos, önálló arculattal vesz részt pártunk politikájának megvalósításá­ban, a szocialista egészségpo­litika alapelveinek megfele­lően. Több mint ötszáz küldött és több száz meghívott vett részt a tanácskozáson, köztük ki­Megyénk küldötte voltam lene ország vöröskereszt kül­döttsége. Az elnökségben többek között helyet foglalt Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának főtitkára és Kornidesz Mihály, az MSZMP KB osztályvezetője. Gegesi Kiss Pál akadémi­kus, a Magyar Vöröskereszt elnöke nyitotta meg a kong­resszust és üdvözölte külön is a Vöröskereszt Társaságok Ligájának főtitkárát, Henrik Beert. Ezután Hantos János. a Magyar Vöröskereszt főtitká­ra fűzött szóbeli kiegészítést a kongresszusi beszámoló­hoz. Megemlékezett a nagy év­fordulóról, a történelmet for­máló oroszországi forradalom 60. éves évfordulójáról, amit most a világon a haladó em­beriség ünnepel, aminek esz­méi hatalmos vonzó politikai erővé váltak. Hantos elvtárs hangsúlyoz­ta, hogy a szocializmus és a humanizmus édestestvérek, s a vöröskereszt szép hivatása, hogy a szocializmus építését a humanizmus alapján, az emberi értékek maradékta­lan érvényesülését ösztönöz­ve támogassa. Sarlós elvtars hozzászólá­sában hangsúlyozta, hogy a Magyar Vöröskereszt tagsá­gának tevékenysége, a vörös­keresztes munka hasznos részvételt jelent közművelő­dési feladataink megoldásá­ban. A beszámoló vitájában sok küldött kért és kapott szót. A hozzászólásokból érez­hető volt, hogy az elmúlt négy és fél év alatt a vöröskereszt munkája rugalmasan igazo­dott a társadalmi igények­hez. Népesedési politikánk megvalósítása, az anya- és csecsemővédelem, valamint a családvédelem különösen szí­vesen végzett vöröskeresztes munka. Az ipari és mezőgazdasági üzemekben is fejlődött a vö­röskereszt munkája. Kitűnt, hogy igen sokat tehetnek az üzemi szervezetek a dolgozók egészségügyi felvilágosításá­ért, neveléséért. Ebben a munkában nagy támogatást jelent az egyre nagyobb nép­szerűségnek örvendő Családi Lap terjesztése, az elsősegély­nyújtó tanfolyamok, vala­mint egészségügyi felvilágo­sító előadások. Vasárnap reggel hozzászó­lásokkal folytatódott a kong­resszus. Az idő rövidsége mi­att már sokan nem kaphattak szót, ők írásban nyújtották be hozzászólásaikat, így véle­ményük a kongresszus jegy­zőkönyvében szerepel. Hantos elvtárs a hozzászó­lásokra, javaslatokra reagált, s egyben összefoglalta a kong­resszus eseményeit, jelentő­ségét. Ezután az új vezető­ség megválasztására került sor, a több mint egymillió tagságot 99 vezetőségi tag képviseli az országos vezető­ségben. Üj vonás a szervezeti életben, hogy az országos vezetőségen belül egy vb is működik 15 taggal. Az országos vezetőségbe megyénkből három fő került megválasztásra: dr. Rácz At­tila, a Mentőállomás főorvo­sa, Novák Béláné főiskolai tanár, és e sorok írója. Ezután az országos vezető­ség megtartotta első ülését, amelyen megválasztotta újra Hantos János elvtársat főtit­kárrá, elnökké Gegesi Kiss Pál akadémikust, alelnökké dr. Medve László egészség- ügyi miniszterhelyettest, Or- tutai Zsuzsát, Rostás Istvánt. Főtitkárhelyetteseknek dr. Gyűszű Miklóst és dr. Ka­posvári Júliát választották. A vöröskereszt V, kong­resszusa Gegesi Kiss Pál el­nök zárszavával befejezte si­keres, eredményes munkáját. Bóna Gyuláné tak a vállalatunknál történő beruházásokról, melyeknek egy részét idegen kivitelezők végzik, másik részét saját erőnkből kell megvalósíta­ni. Külső vállalatok végzik a nyílászáró szerkezet beépíté­sét, homlokzati falak festését, csakhogy néhányat említsünk az elvégzendő munkák közül. Saját erőből oldottuk meg a kocsányszárító berendezést, melyet a lakatosműhely ké­szített. Az elkövetkező idő­ben pedig még nagyobb sze­repe lesz a saját erőből tör­ténő munkák megvalósításá­nak. Részletes bepillantást nyer­hettek a más-más szakipari ágakban dolgozó (lakatos, víz-, villanyszerelő, festő, asztalos, kőműves, valamint kazánház) szakemberek a negyedik negyedév során előttünk álló feladatokról. Az elvégzett munkák mi­nőségére jobban oda kell fi­gyelni. Jól eső érzés volt hal­lani, hogy javult a munkafe­gyelem a műhelyek dolgozói­nál, de még mindig vannak dolgozók, akik .nem tartják be kellőképpen a munkafe­gyelmet: így késések, mun­kahelyek elhagyása a mun­kaidő alatt, még mindig elő­fordulnak és sok a magán­kilépők száma. Ezek a ténye­zők, mint árnyoldalként hat­nak a többi, becsületesen dol­gozókra is. A tanácskozás színvonalát emelték a hozzá­szólások. A hozzászólók első­sorban a munkakörülmények javításával foglalkoztak. Ezek jogosságát bizonyította az is, hogy a szükséges intéz­kedéseket a munkák elvégzé­sére ott, helyben meg is tet­ték. Kötődés a vállalatunkhoz: ezt a tényt fejezte ki a több dolgozónak átnyújtott húsz-, tizenöt, tíz-, illetve 5 éves törzsgárda jelvény. A jubiláló törzsgárdatagok jutalomsza­badságot kaptak. Tanácskozás, melyen szó volt a teljesített tervről, az elvégzett munkákról, vala­mint az elvégzendőkről — és ezen van a hangsúly —, a karbantartóműhelyek dolgo­zói készek mindig a becsüle­tes helytállásra. (Bukta Benjamin) DOHÁNYGYÁR 5

Next

/
Thumbnails
Contents