Egri Dohánygyár, 1977 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1977-10-01 / 10. szám
Szocialista módon Az a megállapodás, amely az Egri és a Sátoraljaújhelyi Dohánygyár között az év első felében létrejött, a szó igaz értelmében szocialista szerződés. E szerződés értelmében az Egri Dohánygyár vállalta, hogy a Sátoraljaújhelyen meginduló filteres cigaretta- gyártás elősegítése érdekében szakmai támogatást nyújt a testvérvállalatnak. Konkrétan: egy db Niepmann 20-as csomagoló, egy db Skoda B— 14 tip. celofánozó gépet teljesen felújítva átad és üzembe helyez Sátoraljaújhelyen, sőt a Dohányipari Kutatóintézettől átkerülő Max filterfelrakó gépet is felújítja. Megfelelő előkészületek után ez év júliusában meg is indult a filteres cigaretta- gyártás a Sátoraljaújhelyi Dohánygyárban. Ezeket a munkákat egyik kiemelt kérdésként kezelte az egri gyár vezetése és a hely- beni javításokon, feliijításo- kon túl szerelőket küldött Sátoraljaújhelyre, ukik az üzembe állítást elvégezték. A kiküldött szakembereink — Szántó György, Mérai József, Fodor János és Molnár Miklós — lelkiismeretes munkáját levélben köszönte meg a Sátoraljaújhelyi Dohánygyár vezetése. Köszönetük mellé nyomatékként adták át a képen látható vázát, amelyen a következő felirat olvasható: „Emlékül az Egri Dohánygyár dolgozóinak, a Sátoraljaújhelyi Dohánygyárban a füstszűrös cigarettagyártás bevezetéséhez nyújtott önzetlen baráti segítségnyújtásukért: a Sátoraljaújhelyi Dohánygyár dolgozói.” Köszönjük a szép vázát, becses emlékként őrizzük és kívánjuk a Sátoraljaújhelyi Dohánygyár kollektívájának, hogy érjen el szép munkasikereket a filteres cigarettagyártás terén. Ha segítségre lesz szükségük, számíthatnak az egri kollektívára, mint ahogyan mi is számítunk a többi dohányipari vállalat segítségére, ha rászorulunk. Események —képekben Az MSZMP Politikai Főiskolájának hallgatói Kocsis József kalauzolásával ismerkednek a feldolgozásra kerülő dohánnyal. Termelékenység létszám és bér Megelőző egyik számunkban „Felvétel vagy szervezés” címmel már foglalkoztunk az általános létszámhelyzettel. Most egy kicsit mélyebben érintenénk a létszám és bérezés kérdéseit, a rendelkezésre álló (tájékoztató) irodalom 1977. I. félévi számainak tükrében. A népgazdasági terv reálisan számolt a nehéz munkásutánpótlási helyzettel és 1977: évre mindössze 0,3 százalékos, azaz rendkívül csekély mérvű növekedést irányzott elő a szocialista szektorban. Az első félévben a termelő ágazatokban a létszám alakulása 99,9 százalék, ami úgy alakult ki, hogy az építőiparban csökkent a létszám, viszont a szövetkezeti gazdaságokban az előző években permanensen fennálló csökkenési irányzat lelassult. Vizsgálva A bérezést vizsgálva megállapítható, hogy ugyanebben az időszakban a kifizetett bérek összege 7,4 százalékkal, — s ez azt jelenti, hogy a tervezettnél gyorsabban — növekedett. A két adat összevetéseként az átlagbérek 7,2 százalékkal haladták meg a bázisidőszak értékét. Igaz, a részesedési alap csökkentése folytán az átlagkeresetek valamelyest kisebb mértékben nőttek. Milyen okokra vezethető vissza az átlagbér-növekedés. Kiemelten említhető az a gazdaságpszichológiai tényező, hogy a vállalatok az új szabályozás bevezetési évében még óvatosabbak voltak, 1977-ben pedig már bátrabban vállalkoztak bérrendezésre. Az egyes ágazatokban a tervezettnél jobban emelkedett a termelékenység, a vállalatok jó részénél az előbbi évtől eltérően már január 1- től kiadták a bérfejlesztést. Másrészt feltehető, hogy a gazdálkodó egységek, a fogyasztói áremelkedéseket nagyobb volumenű bérfejlesztéssel kívánták ellensúlyozni. Országos jelenség — jó és egészséges jelenség —, hogy a nem fizikai foglalkozásúak átlagbére kisebb mértékben emelkedett, mint a fizikai dolgozóké. Emelték az átlagbéreket a már kifizetett preferenciák, bár ezek nagy része az év második felében kerül igény- bevételre. időben foglalkoztatottak számának csökkenését, a nyugdíjasok számának növelésével is igyekeztek ellensúlyozni a vállalatok. A termelés növekedése mind az iparban, mind az élelmiszeriparban, ugyanígy a dohányiparban és vállalatunknál is teljes egészében a termelékenység emelkedéséből történt. Az átlagbérek növekedése az iparban 6,9 százalékos; az átlagkereseteké valamivel mérsékeltebb, 5,1 százalékos. A fizikai dolgozók átlagbére a második félévben a műszakpótlék bevezetése és mértéke miatt jobban emelkedik majd. Még tovább szűkítve a kört vállalatunkra; azt jelenthetjük, hogy a létszámhiány permanens. Valamelyest ellensúlyozta ezt a nyári gya- korlatosok foglalkoztatása. A negyedik negyedévben, amikor az utóbbi évek. legalacsonyabb létszámszintjére (1065—1062 fő) számíthatunk, már folyamatban levő és még további szervezési és bérintézkedéssel kell ellensúlyoznunk a létszámhiányt. Átlagbér Az átlagbér alakulását a központi intézkedések, az iparági (dohányipari) bér- színvonal fejlesztési politika és a preferenciák határozzák meg. Az eredeti 5 százalékos bérszínvonal-fejlesztéssel szemben 412 eFt-ot használtunk fel a kötelező műszak- pótlékhoz állami támogatásként és devizamegtakarításra 500 eFt-ot. További lehetőséget jelent még az esetleges iparági évközi bérszínvonalfejlesztés. (Lesz-e? És menynyi? Egy vagy két százalék? Még a cikk írásakor nem ismert.) Az máris jelezhető viszont, hogy a fentiek módot nyújtanak — műszak- pótlék vállalatot terhelő részének kigazdálkodására, a preferenciafeladatok teljesítésére kifizetendő célprémiumok mellett —, a IV. negyedéves hatékonysági prémiumkeretek némi növelésére és október 1-től a felmérések alapján kisebb körben, a belső és külső bérfeszültségek csökkentését célzó év közi fejlesztésre. A bérszínvonal és átlagbér konkrét, számszerű éves alakulására még nem adhatunk prognózist, annyit mégis, hogy mindkettő lényegesen a tervezett felett alakul majd. Arra azonban fel kell figyelnünk, hogy e növekedés költségeit — pedig ez a közteherrel együtt legalább 1,2— 1,3 millió forintra tehető —, ki kell gazdálkodnunk. Még konkrétabban fogalmazva, az így felmerülő költségeket más, pl. anyagköltségeknél elért megtakarítással ellensúlyoznunk — ha úgy tetszik — kompenzálnunk szükséges. Mindezen örömök és gondok közepette majd arra is ügyelnünk kell, hogy a fizikai dolgozóink bérszínvonala és átlagbére jobban emelkedjék, mint a nem fizikai dolgozóké. (I. 1.) Folynak a polgári védelmi oktatások és gyakorlatok Képünk a műszaki mentőszakasz gyakorlatán készült. Holtponton a szakmunkásképzés? k ---1- i ’ *----- ' blem zés Az elemzést a szocialista iparra szűkítve, megállapítható,, hogy a foglalkoztatottak száma 0,4 százalékkal csökkent, ezen belül az élelmiszeriparban 0,8 százalékkal. Ugyanez az irányzat a dohányiparban és vállalatunknál is. A telies munkaA termelés bővítésének le hetősége a meglevő erőkkel, eszközökkel való jobb gazdálkodás, azaz a munkaerő, a gépek, az eszközök és az anyagok hatékonyságának növelése lehet. A tudomány és technika eredményei csak akkor hasznosulnak a kívánt mértékben, ha a munka irányítói magasabb színvonalú ismeretek birtokában döntenek, szerveznek, ha a munkások általános és szakmai műveltsége a változó termelési igényeknek megfelel, illetve a követelményekhez igazodva fejlődik. A termelési igényeknek minden vonatkozásban megfelelő felkészültségű szakemberek biztosítása a felgyorsult tudományos-mű- szaki-technikai haladás miatt természetesen nem várható el az iskola rendszerű szakemberképzéstől. Különösen vonatkozik ez a mi speciális dohányfeldolgozó szakmunkásképzésünkre. Az, hogy már Egerben, a Mező- gazdasági Szakmunkásképző Iskolában is folyik nappali tagozaton szakmunkás- képzés, a jövőben enyhíteni fogja szakmunkáslétszámgondunkat, de addig is, és továbbra is szükséges a segéd- és betanított munkások szakmunkássá képzése. Amikor 1971-ben elkezdtük a tanfolyamos képzést, még igen nagy érdeklődés volt. Az érdeklődés évről évre fokozatosan csökkent. Ennek ellenére már meghaladja a százat azon dolgozók száma, akik a tanfolyamos képzési formán szereztek szakmunkás-bizonyítványt. Ez évben holtpontra jutott a tanulási kedv, már csak kevesen vélekednek úgy, hogy szükség van az üzemelő gépek mellett is a nagyobb tudásra. A felnőtt szakmunkásképzés kezdete óta ez évben fog a legalacsonyabb létszámmal osztály indulni. Az okokat keresve két probléma köré lehet csoportosítani az érdektelenséget. Az egyik, hogy dolgozóinknak igen kevés önbizalma van. Félnek újra elkezdeni a tanulást, talán attól is tartanak, hogy valami nem elsőrendűen, sikerül, még ki is nevetik társai. Erről pedig szó sincs, hisz mindenki — tanulók és oktatók — tisztában vannak azzal, hogy hosszú kihagyás után beülni ismét az iskolapadba, az azt is jelenti, hogy meg kell tanulni tanulni. Azt viszont már a tapasztalat igazolja, hogy aki elkezdett tanulni, a későbbiek során már érdeklődővé válik, még többet akar tudni és továbbfolytatja tanulmányait valamelyik felsőbbfokú oktatási intézmény esti vagy levelező tagozatán. Bizonyítékul szerepeljen egy pár adat: dohányfeldolgozó technikusi oklevelet szerzett hat olyan dolgozónk, aki nálunk végzett mint dohányfeldolgozó szakmunkás. Szintén a tanfolyamon végzettek közül az 1977—78. tanévre 5 fő iratkozott be a szakmunkások szakközépiskolájába, ahol 3 év alatt érettségi bizonyítványt szerezhetnek. 12 fő jár gimnáziumba, il lelve közgazdasági szakközépiskolába. A másik probléma, ami elég nagy mértékben érezteti hatását, az a technológiai területek igen súlyos létszámgondja. Nagyon nehéz a gépek mellől elengedni 2—3 órára egy-egy személyt ak kor, amikor kisegítő létszámra nem számíthatnak. Ezt érzik a dolgozók is, a munkahelyi vezetők is: a termelés csak úgy lehetséges, ha az emberek a gépeket üze meltetik. Azért mégis jó volna gondolkozni azon, hogyan lehetne közös nevezőre hozni ezt a vállalat szempontjából is fontos két dolgot, hisz a szakmunkásképzés eredményezheti a szakmai és általános műveltségi szint emelésén túl a szakmunkások arányának jelentős mértékű növekedé- sét. —é Befejeződött a DH „kísérleti tanfolyama”. A tanfolyam keretében a hallgatók — vállalati középvezetőink — megvitatták az oktatási anyagot, amelyet novembertől a megye különböző vállalati vezetőinek is megtartanak. A svájci Baumgartner filterrúdgyártó cég képviselői — dr. Bonnét és Glasson urak — tartottak az egész dohányiparban érdeklődéssel kísért előadást. A filterrúd szűrési hatékonyságáról és az e téren elért eredményekről beszélt dr: Bonnet úr (képünk), míg Glasson úr a Baumgartner cég kereskedelmi kapcsolatairól tájékoztatta az érdeklődőket. A gyárunkba látogatott MÉM-vezető szakembereknek Kaszás Imre termelési osztályvezető a csomagolási technológiát magyarázza. DOHÁNYGYÁR 3
