Egri Dohánygyár, 1977 (6. évfolyam, 1-12. szám)

1977-09-01 / 9. szám

Több mint egy éve kezdődött meg a Termelésellenőrző Központ 3 műszakos folyamatos üzemeltetése valamennyi cigarettagyártó gépre vonatkozóan. Az eltelt időszak alatti feladataink teljesítéséről és a szerzett tapasztalatokról az alábbiakban számolunk be:

Egyik feladatunk volt a termeléselszámolás korszerűsítésinek a blaskarendszer megszüntetése. Több variáció kipróbálása után került sor a jelenleg érvényben levő termeléselszámolási

módszer bevezetésére, melynek lényege: a gyártógép gyorsjárati termelőidejét szorozzuk a gép tényleges fordulatával, levonjuk belőle a gyorsjárati selejtet. Az ily módon meghatározott cigarettamennyiséget számolja el a bérelszámolás a gyártógép személyzetének. Egy év tapasztalatai bizonyítják, hogy ez a termeléselszámolási módszer a gyakorlatban jól bevált és ma már mindenki által elfogadott.

RENDSZERES

MÉRÉS

A termeléselszámolás kapcsán került sor a cigaretta- gyártó gépek fordulatszámának rendszeres mérésére, ellenőrzésére és beszabályozására. Mérési eredményeink bizonyítják, hogy — minden hétfőn a délelőtti és délutáni műszakban a gyártógépek fordulata alacsonyabb a hét többi napján mért fordulattól:

— éjszakai műszakban a gyártógépek fordulata rtia- gasabb, mint a délelőtti és délutáni műszakban;

— kapacitásnövelést érhetünk el a gyártógépek fordulatszámának beszabályozásával, mert a gyártógépek

A TEK egyéves működésének

tapasztalatai

fordulatszámának növelésével nem nő egyenes arányban a gép elszámolt termelése. Többször előfordult, hogy az optimálisnál maga- sab. fordulattal üzemelő gyártógáp lényegesen keve- seb cigarettát termelt, mint az optimális fordulattal, illetve annál alacsonyabb. Ennek oka az volt, hogy a fordulatszám növelésével nagymértékben megnőtt a váratlan meghibásodások miatti állásidő, csökkent a gép stabilitása, sok volt a selejt.' A gyártógép ilyen esetben a normát 80—90 %- ban tudta csak teljesíteni. E miatt került sor a TEK üzembe helyezése után rövid idővel a gyártógépek fordulatszámának beszabályozására. j

A fordulatszámok figyelemmel kísérése továbbra is feladatát képezi a TEK-nek, és ha az a beszabályozott értéktől eltér, jelzi a TMK és a cigarettagyártás felé, hogy a tárcsacserét időben elvégezhessék.

A TEK mérési eredményeiből választ kaptunk arra vonatkozóan, hogy menynyi időt fordítanak a gyártógépek a tartályba töltött ún. jó cigaretta és a selejt termelésére.

A HIBÁK

OKAI

Másik feladat volt a kummulált állásidőt, a hibák okának és időtartamának mérése, illetve a hibák besorolása oly módon, hogy az alapján intézkedéseket lehessen kiadni az állásidők csökkentése érdekében.

Egy év alatt rengeteg adat gyűlt össze erre vonatkozóan, hiszen műszakonként 200—240 egy percen túli hibára kellett rákérdezni. A rögzített számadatok alapján figyelemmel kísérhető a

kihasználás alakulása (Változása) gépenként, műszakonként, illetve az összesített adatok alapján havonta. A hibák okából és időtartamából és azok változásából meghatározható a kihasználás növekedésének ill. csökkenésének oka. A kimért adatok alapján kimutatható az, mi volt az oka annak, hogy a — gépek a normát egy-egy műszakban, vagy rendszeresen nem tudták teljesíteni;

— milyen eltérések vannak állásidő vonatkozásában a gépek, műszakok között, vagy ha ugyanaz a műszak délelőtt, délután, vagy éjszaka dolgozik;

— jól lemérhető a jól vagy rosszul elvégzett karbantartás miatti veszteség a karbantartás után előforduló hibákkal és a gép üzemeltetésből ;

— az állásidő csökkentésére kiadott intézkedés eredményessége.

Néhány hibát arra vonatkozóan, amelyek sorrendben a legtöbb kiesést okoztak a cigarettagyártáson

1976. II. félévben, illetve

1977. I. félévében.

1. Dugulás a törzsképzésnél.

2. Cascade javítása (váratlan) meghibásodások miatt.

3. Darabolási hibák, a levágófej javítása.

4. Cigaretta és parafapapír szakadásos csere.

5. Szegélyezőszalag csere (a szalag minőségétől függően).

6. Varratragasztási hibák, a ragasztóberendezés meghibásodása.

7. Dohányhiány.

8. Vasalójavítás és elektromos hiba.

9. Max javítása (váratlan meghibásodások miatt).

10. Parafakés csere és igazítás.

11. Nyomdajavítás.

12. Egalizátorjavítás.

13. Egyéb váratlan meghibásodások.

FELHASZNÁLJAK

A kimért állásidőadatokat, a feltárt hibákat és az ezekről készült elemzéseket vállalatunknál ma már sok helyen használják fel. Néhányat megemlítünk ezek közül:

— operatív intézkedések kiadására használja a Termelési osztály, a cigarettagyártási osztály, a TMK, a minden műszakról készült és a műszakonként legtöbb kiesést tartalmazó napi jelentést;

— hosszab távra szóló intézkedések kiadására a havonta egy alkalommal készülő részletes elemzést a termelési oszt, cigaretta- gyártás, és TMK.

— a karbantartók bérezéséhez, TMK és elektroműszerészek, villanyszerelők;

— középjavítás minőségi bérezéséhez;

— a TMK szerkezeti átvizsgálásokhoz és a hétele- ji nagytakarításokhoz;

— a TMK ciklusidő meghatározásához;

— a vágatminőség változása által okozott állások meghatározásához;

— szervezési feladatok kitűzéséhez.

A kimért állásidőadatok feldolgozása rendkívül munkaigényes és hosszantartó, ezért a hatékonyabb felhasználás érdekében a jövőben foglalkoznunk kell az adatok számítógépes feldolgozásának lehetőségével.

— D. M. —

60. évforduló

Verseny: 6 pontért

MÁSODIK FORDULÓ:

A válaszokat a kérdések sorrendjében írásban a tömegszervezeti titkárságra kell leadni 1977. október 7- én 15 óráig.

A válaszlapokon feltétlenül szerepeljen a brigád neve és munkahelye.

A második forduló kérdései:

1. Mikor lett ismét Moszkva a főváros? (3)

2. Mikor robbant ki ellen- forradalmi eszer-lázadás Moszkvában a szovjethatalom ellen? (3)

3. Ki volt a vezetője azoknak a magyar hadifoglyoknak, akik a moszkvai Goujon gyári munkásokkal együtt harcoltak? (4)

4. Mikor közelítette meg a termelés színvonala az I. világháború előtti szintet? (3)

5. Mikor kezdődött meg a mezőgazdaság kollektivizálása a SZU-ban? (3)

6. Mikor volt az első 5 éves terv a SZU-ban? (2)

7. Mikor támadta meg Németország a SZU-t? (3)

8. Kik voltak a párt első titkárai 1917-től a SZU- ban? (4)

9. Volt-e öt évnél hosszabb tervciklus a Szovjetunióban és mikor? (5)

10. Hányadik ötéves tervében dolgozik a SZU? (2)

11. Ki írta „A köpeny” című művet és ki fordította elsőnek magyarra? (6)

12. Soroljon fel 4 olyan neves írót, aki a NOSZF idején élt? (8)

13. 1844—1930-ig élt. Életképeket, történeti képeket, arc- és tájképeket készített. Kiemelkedőek a „Volgái hajóvontatók”, a „Rettegett Iván” és a „Szofja Aleksze- jevna” cárnő. Ki ő? (5)

14. Ki az a népszerű orosz muzsikus, aki 1840—1893-ig élt? (3)

15. Melyik a SZU legmagasabb hegycsúcsa? (2)

16. Ki volt a világ első női űrhajósa és mikor repülte körül a Földet? (4)

Az első forduló helyes válaszai:

1. 1922. december 30.

2. 22,4 millió km2.

3. Lena: 4320 km.

4. 1917. február 27.—ápr. 3.

5. Szmolnijban.

6. 1917. október 25-ről 26- ra virradó éjjel.

7. 1919. március 2.

8. Gagarin: 1961. április 12.

9. Lomonoszov egyetem.

10. Leningrád. I. Péter 1703-ban.

11. Putyilov gyár.

12. 1870. április 22—1924. január 21.

13. II. Miklós.

14. Dekrétum a békéről és a földről.

15. A leningrádi Ermitázs.

16. 1924. január 31.

Irodalom a felkészüléshez.

A vetélkedő kérdéseire való felkészülésben javasoljuk: Világtörténelmi Kisenciklopédia (Kossuth Kiadó) A Szovjetunió 15 köztársasága (MSZBT kiadványa), A Nagy Október (Képes történelem), Történelem- könyv, gimnázium IV. o. Irodalomkönyv: gimnázium. Különféle irodalmi alkotásokat, pl. Solohov: Csendes Don, Üj barázdát szánt az eke, Emberi sors. Gorkij: Az anya, Majakovszkij versei, Szovjetunió c. folyóirat 1977/9. (jubileumi) száma.

A verseny állása az /. forduló után.

60 pontot ért el: a Korach Mór; a Dylski Aurél; a Vlagyimir Komarov és a Martos Flóra szocialista brigád.

58 pontot ért el a bölcsődében levő munkabrigád.

56 pontot ért el: a November 7; a Béke és a Salvador Allende szocialista brigád.

54 pontot ért el: a Leövey Klára szocialista brigád.

53 pontot ért el: a Dobó Katica, a Lenin, a Petőfi komplex-, a Zrínyi Miklós, a Kárpáthy Zoltán és az Alkotmány ’74. szocialista brigád.

52 pontot ért el: a Lazaró P. Gonzales, a Zalka Máté, a Gárdonyi Géza szocialista brigád.

51 pontot ért el: a Dobó István szocialista brigád.

50 pontot ért el: az Egri Csillagok szocialista brigád.

49 pontot ért el: a Teleki Blanka szocialista brigád.

47 pontot ért el: a Czeczei Éva szocialista brigád.

46 pontot ért el: a József Attila és a Kállai Éva szocialista brigád.

45 pontot ért el: a Tán- csis Mihály szocialista brigád.

43 pontot ért el: a Kossuth Zsuzsa szocialista, és a készáruraktárban alakult munkabrigád.

Események

képekben

A dohányipar vállalatai közötti segítségnyújtás szép példáját mutatta a Pécsi Dohánygyár, amikor két szakembert küldve sietett segítségünkre — a Dckajet cigarettagyártó gép üzembe állítása ugyanis sok problémát jelenteti — Képünk Faller József és Kovács László szerelőket mutatja munka közben. A Dekajet azóta is jól üzemel!

„Válogatnak, mint egriek a templomban” — mond a a

közmondás, mivel Egcroen sok a templom. Az „egriek” most do.lányból válogatnak, abból is van bőven, így van miből válogatni.

AGRIA ’77. A sok kellemes esti szórakozást nyújtó színészek napközben a várossal, lakóival és üzemeivel ismerkedtek. Képünkön Agárdi Gábor és Pécsi Ildikó a gyárunkba látogató színészek csoportjából.

KISZ-müszakot szervezett az I-es alapszerv augusztus végén. Fő feladat: anyagmozgatás és raktárrendezés a szertári raktárban. Az eredményes munkáért Markovics Gyula anyag- és áruforgalmi oszt.-vezető elismerését fejezi ki.

DOHÁNYGYÁR

4.