Egri Dohánygyár, 1977 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1977-09-01 / 9. szám
A pártvezetőség az augusztus 15-i ülésen a vállalat igazgatója beszámolóját hal- gatta meg. Dr. Domán László tájékoztatót adott a cselekvési program gazdaságpolitikai célkitűzéseinek időarányos teljesítéséről, valamint a DH-munkarendszer 1977. évi tapasztalatairól. Kiemelte, hogy a kitűzött feladatok teljesítése megtörtént, — ami a mennyiségi adatokat illeti, — a termékek minőségével kapcsolatos elvárásokat azonban maradéktalanul nem teljesítettük. A II. félév •egyik kiemelt feladata: ezen a területen lényeges javulást elérni. Az igazgató elvtárs további, fontosabb megállapításai: — A közelgő 60. évforduló tiszteletére tett pótfelajánlásokat maximálisan teljesíteni kell. — Fokozni kell az erőfeszítéseket a létszámgondok enyhítésére. Fel kell használni erre minden célszerű eszközt, módot, a tartalékok feltárását, a munkaszervezési munkák hatékonyságát fokozni kell. A vállalatvezetés anyagi eszközökkel is segíti ezt a tevékenységet, a tervezett 5,6 százalékos bérfejlesztés helyett 7 százalékos fejlesztést hajt végre, s várhatóan kedAz Elba partján Az Expressz ifjúsági utazási iroda szervezésében gyárunk fiatal dolgozói, s családtagjaik mintegy 16 fő vett részt egy NDK-ba történő társasutazáson. Programunk -végcélja Drezda, a világhírű Elba-parti város volt. A vonat több órás késése miatt ■megnyúlt, kissé fárasztó utazás után érkeztünk meg. Kényelmes, szállodai szobákban történt az elszállásolásunk. A hosszú utazás után hamar pihenni tért csoportunk. A következő nap programja a . kincstár megtekintése, majd autóbuszos városnézés volt. Kis csoportunk 5 tagja délután folyamán látogatást tett a drezdai dohánygyárban, ahol a gyár műszaki igazgatója fogadott bennünket, s ■mutatta be a gyár gépeit, termelési rendszerét. Beszélgetés keretében tájékoztatott fejlesztési elképzelésükről, dolgozóik szociális helyzetéről. Este a város sörözőivel éttermeivel ismerkedtünk szabad programként. Szerepelt Ji programunkon egésznapos kirándulás Szász-Svájcban. Autóbusszal Drezda környékének Elba-völgyének festői helyeit kerestük meg. Kőnig- stein sziklavárából felejthetetlen érzés volt letekinteni a kanyargó Elba völgyére, a kis városkákra, a folyón úszó hajókra. Sok történet, legenda fűződik ehhez a sziklatetőre épített várhoz. Nem maradhatott ki programunkból a világhírű drezdai képtár megtekintése, amelynek gazdag gyűjteményéből csak egy kis töredéket lehetett a rendelkezésre álló időben megtekinteni. Negyedik drezdai napunk estéjén hagytuk magunk mögött hazafelé robogva a város fényeit, s még hosszú ideig láttuk magasba szökő kivilágított tv-tornyát. Előzetesen hosszabb programra számítottunk, de német kísérőnk jó szervezése, magyar idegenvezetőnk kedvessége, a jó német sörök hozzájárultak a kis csalódás elfelejtéséhez. Balogh József vező hatása lesz a megnövelt műszakpótléknak is. Ezen túlmenően, meghatározott területeken, a kedvezőtlen bérarányok felszámolását is megkezdjük. —• Teljesíteni kell a tröszt júniusban megfogalmazott, emelt szintű elvárásait, ezeket a cselekvési program szerves részeinek kell tekinteni. — A fluktuáció okozta .gondok enyhítésére tett éa teendő intézkedések mellett azzal kell továbbra is számolni, hogy addig, amíg nagyobb arányú műszaki fejlesztés lehetővé nem teszi új, nagy teljesítményű gépek beállítását, marad a háromműszakos munkarend. A DH-munkarendszer ez évi tapasztalatait Domán elvtárs pozitívnak értékelte, bevezetésének teljeskörűsége egyre határozottabb körvonalakat mutat. Munkánk, eredményeink, tapasztalataink vannak összegezve abban a tanfolyami anyagban, melyet saját vezetőink, majd a megye vállalatainak vezetői számára bocsájtunk rendelkezésre, párhuzamosan az őszi DH_tanfolyammal. Ennek előkészítő munkáit ugyancsak elvégeztük. A beszámolót a pártvezetőség elfogadta, azzal a határozati javaslattal együtt, amelyet Kocsis József párttitkár terjesztett elő, s amelynek lényege, hogy a pártalapszer- vezetek és tömegszervezetek sajátos eszközeikkel segítsék elő a feladatok megoldását. Az alapszervezetek életéből ... —■ A III. alapszervezet vezetőségi ülésen és taggyűlésen is foglalkozott a Hevesi dohányválogatás előkészítésével. Ez is szerepet játszott abban, hogy a korábban, augusztus 22. helyett augusztus 15-én megkezdett munka az első perctől kezdve tervszerűen folyik, a 24 százalékos normarendezés szükségességét a dolgozók megértették. A munkakörülmények is lényegesen javultak a szállítóberendezések beállításával. —■ A II. alapszervezet vezetőségi ülésen foglalkozott a terület cselekvési programjának teljesítésével. Továbbra is kiemelt feladatnak kell tartani — állapították meg — a melléktermék-képződés és a selejt csökkentését, valamint a gyártmányok egyenletesen jó minőségének biztosítását. Foglalkoztak az I. féléves taggyűlésen felvetett problémák, hiányosságok megoldására teendő intézkedésekkel, azok várható eredményeivel is. — Az I. alapszervezetben személyi változások történtek. Kelemen Mihály elvtárs, az eddigi szervezőtitkár, az SZMT munkavédelmi fel- ügyelőjeként dolgozik a jövőben. Az alapszervezet szervezőtitkárává Molnár Irén elvtársnőt választotta, míg tömegszervezeti összekötőként Szolyák Istvánná elvtársnőt kooptálta a vezetőség. Az augusztus 18—i vezetőségi ülés másik fontos napirendi pontja volt az alapszervezethez tartozó terület szociális ellátottsága. Ez az egész vállalat számára rendkívüli jelentőségű, mivel ide tartozik többek között az étkeztetés, az óvoda, a bölcsőde, az orvosi ellátás, az üdültetés, azaz csupa valamennyiünket érintő intézmény. A beszámoló súlyának megfelelően foglalkozott a területtel, a helyzetet ennek alapján jónak minősíthetjük. — a — a — 4 Kísértetektől a Hamupipőkéig Színházi évad—kistükörben Szeptember utolsó napjaitól ismét Denépesui a szi.inaz, a Közönség euogiaija helyet a nezo tereii, e.» eiütíkioaes»el várja az előadást, amely egyaránt nyújt szórakozást és eimenyc. Uj évad Kezdődik az egri Gárdonyi Géza Szin_ hazuan is, anoi évről évre növekszik a nézők szama. Jó tudni, hogy a közönség soraiban egyre többen vannak a munkások es a termelőszövetkezetek, gazdasagok tagjai, dolgozói is. Esténként koiunjáratu autóbuszok adnak meg a színház előtt, és a megye különböző tájairól jön a közönség, mert ráérzett a szepre, a lóra, és életformájához hozzátartozik a színház, a művészetek e különös varazsa, amelytől az emoeri szellem és léiek erői egyaránt gyarapodnak. A színház, amely választ keresve napjaink kérdéseire, mindig a máho2, a ma közönségéhez szól, hazai és külhoni, modern vagy klasszikus szerzők műveivel mutatja fel, milyen az ember. Milyen legyen az ember? «—* itt Ilyenkor, színházi évad elején szinte visszatérő refrénként fogalmazódik meg a kérdés: mit ígér a közönségnek a színház? — Sok szépet, érdekeset, izgalmasat, szórakoztatót és tanulságosat, gondolatokat és kellemes szórakozást, mindenképpen élményt — válaszolhatná röviden a színházat szerető, a színház művészetéért lelkesedő krónikás. Ám a közönség, a nagyérdemű közönség, ez esetben a kedves olvasó ennél többet akar tudni. Ezt az érdeklődést igyekszünk kielégíteni azzal, hogy röviden ismertetjük az egri Gárdonyi Géza Színház 1977—1978-as évadjának műsorát. ftt Rangos szerzővel, Ibsennel nyit kaput az egri színház. Ä XIX. századi norvég klasszikus, aki verssel köszöntötte a mi 1848-as szabadságharcunkat, szinte forradalmat csinált a színpadon, megvetette a képmutatást, a hazugságot, az elnyomást. A Nórát már korábban nagy sikerrel játszotta az egri színház, s a közönség körében bizonyára sokan emlékeznek Kovács Mária nagyszerű alakítására. Most évadnyitó előadásként a Kísértetek kerül bemutatásra ugyancsak iKovács Mária főszereplésével. Két új magyar komédiát is láthat a közönség. Bertha Bulcsú a közéleti érdeklődéiről ismert rangos író a színház számára írta A fürdőigazgató című gúnyos szatíráját, amelyben a vétkesen nagyvonalú, önmagát korlátlan hatalommal felruházó igazgató és szolgalelkű, korrupt „hada”, valamint a főhatóságtól váratlanul kirendelt revizor történetének bemutatásával a felelőtlen gazdálkodás, az elvtelenség bűneit állítja színpadi közszemlére. A másik komédiát — címe: Segítség! — ősbemutatóként játsza az egri színház. Schwajda György éles szatírával gúnyolja ki az álhumanizmust. Érdekesnek ígérkező, mulatságos színpadi művét így lehetne felvázolni: ha valaki minden áldott éjjel felveri a családját, és elénekelteti velük a Himnuszt, az előbb-utóbb feltűnést kelt a külvárosi bérházban. Végre Szép Ernő is színpadhoz jut Egerben, 1922-ben bemutatott Vőlegény című komédiája méltó az újrafelfedezésre. Dürrenmatt tragikus komédiáját már számos színház sikerrel játszotta hazánkban. Az öreg hölgy látogatása most Egerben is sikert ígér. A komédia főszereplője, a milliomosnő, aki azért jön, hogy bosszút álljon, ám a nagyszerűen megírt színpadi játékban, ott kavarog a pénz bűvölete is. Nem feledkeztünk meg a zenés műfaj híveiről sem. 'Már októberben láthatja a közönség Offenbach bűbájos dallamvilágú nagyoperettjét, a Szép Helénát. majd Shakespeare következik, mégpedig zenés tálalásban. A nagy angol drámaköltő víg játékának musical változatát láthatja a közönség Veronai fiúk címmel, McDermot remek rock zenéjével. A színházat szerető gyerekeknek pedig december elején Grimm meséjével, a Hamupipőkével kedveskedik a társulat. Változatos programot ígér az új színházi évad. Az elmúlt évben több mint 75 ezer volt a nézők száma, az idén még nagyobb érdeklődés várható, több mint 4 ezer bérlet talált gazdára'. A bérletesek kózoit vannak sokan, akik saját igényük alapján váltották a bérletet, de vásároltak bérletet vállalatok, termelőszövetkezetek is. Az Egri Dohánygyárban sem sajnálják az anyagi áldozatot, hiszen sokéves tapasztalat bizonyítja, miként kamatoznak a művelődésre költött forintok. A brigád- ,mozgalom kultúráltságában, a közművelődésben egyébként is élenjáró üzem rendszeresen több mint félszáz színházi bérletet vált dolgozóinak, s nem kevesen vannak azok sem, akik saját maguk veszik a bérletet, vagy váltanak jegyet a pénztárban. De vajon eljön-e mindenki, aki mintegy ajándékként kapja a jegyet, van-e néző minden egyes bérlet mögött? Egyértelmű nem a válasz. A kultúrmunka ugyanis nem egyszerűen csak anyagi kérdés, s nem érhet véget a jegyek és bérletek kifizetésével. Nem hanyagolható el a szervezés, a figyelem felhívása, az érdeklődés felkeltése és ébren tartása, de ugyanilyen fontos az is, hogy megkérdezzék az embereket, mit szeretnének megnézni a színházban, vagyis érdekli-e őket a soron következő bemutató. És ha a szervezet valamint a közművelődés munkásai jobban figyelnek az emberek véleményére, a szocialista brigádtagok érdeklődésére, akkor a jegyek és bérletek mögött valóban lesz fedezet: közönség. Mert a színház a közönségért, a közönségnek játszik. (M. L.) Ki védje a társadalmi tulajdont? Az elmúlt év végén a társadalmi tulajdont súlyosan károsító cselekményekre derült fény vállalatunknál. Az eseteket mindnyájan ismerjük, azokról üzemi újságunkban többször is részletesen hírt adtunk. Közismert az is, hogy a bűnösök elnyerték a megérdemelt büntetésüket, és ezzel — legalábbis hivatalos vonalon — ezek az ügyek lezárultak. A vállalatunknak okozott kár jelentős, meghaladja a 150 000 Ft-ot. A kár nagyobb résks, mintegy 100 000 Ft, már ténylegesen megtérült, további 30 000 Ft körüli ösz- szeg megtérítését a bíróság már elrendelte, míg további — közel 35 000 Ft kár — megtérítése iránt még most folyik a bírósági eljárás. Minden reményünk megvan tehát arra, hogy a teljes anyagi kár megtérüljön, s így azt mondhatjuk, hogy a vállalat végül is nem károsodott. .. Kérdés, hogy valóban nem károsodott-e? ANYAGIAKKAL NEM LEHET Nos, anyagilag talán nem, bár nem mindegy, hogy a vállalat az általa gyártott cigaretták ellenértékéhez a normális értékesítési tevékenység során, tervszerűen jut-e hozzá, vagy kártérítés útján, különböző huzavonák után, kisebb részletekben. Jelentkezik azonban e cselekmények folytán egy másik kár, ami talán — bármily furcsán hangzik is — súlyosabb mint az anyagi. Ezt a kárt úgy hiszem mindnyájan éreztük, mikor a bűn- cselekmény nyilvánosságra- kerülte után városbeli ismerőseinkkel találkoztunk, és a dohánygyári „szenzáció” szóba került. Arra a kárra gondolok, amit a bűncselekmények elkövetői az Egri Dohánygyár jó hírnevén, az itt dolgozó becsületes emberek tisztességén, önérzetén ejtettek. Ezt a kárt anyagiakkal nem lehet jóvátenni, és ezt a kárt még ha ez a megállapítás szokatlannak tűnik is — csak a vállalat tisztességes, becsületesen gondolkozó és tevékenykedő dolgozói állíthatják helyre. A társadalmi tulajdon megkárosítása —• vagy akárcsak veszélyeztetése is — számtalan módon történhet, s ehhez kell igazodnia a védekező — megelőző, elhárító vagy éppen leleplező — tevékenységnek is. Súlyos károkat okozhat vállalatunknál a hanyag munkavégzés, a technológiai fegyelem be nem tartása, a vállalatunkhoz érkező különféle anyagok nem kellően gondos átvétele, a helytelen tárolás, a nem megfelelő anyagbeszerzés, stb. Ezek a károk általában nem közvetlenül jelentkeznek, a károkozás maga nem minden esetben érhető nyomban tetten és a kárt okozók személye is az esetek nagy részében csak nehezen deríthető fel, sokszor ismeretlen is marad. Ezeket a károkat elsősorban a munkafegyelem, a technológiai fegyelem maradéktalan betartásával lehet megelőzni és itt döntő jelentősége van a megfelelő és következetes munkahelyi ellenőrzésnek is. Nagy segítséget nyújthat az efféle károk megelőzéséhez a vállalati belső ellenőrzés is. Az előbb említett magatartások által okozható károk értékéhez képest elenyésző- eknek mondható azok a károk, amelyek a vállalatot a különböző lopási cselekmények útján érhetik. Az ez évi vállalati termelési érték előreláthatólag meg fogja halad" ni az 1 milliárd forintot. Ehhez képest még az előbb említett bűncselekmények által okozott kárt is csak a termelési érték 0,15 százalékát teszi ki, míg a fegyelmezetlen munkavégzéssel, gonda.lansággal, nemtörődömséggel .okozott kár akár milliós nagyságrendű is lehet. Ha most mégis elsősorban a lopási cselekményekről beszélünk, azt azért tesszük, mert ez utóbbiak a látványosabbak, ezek azok. amelyek nyomban szembetűnnek, és kihívják a dolgozók és a társadalom elítélő véleményét. Könnyen lehetne azt mondani, hogy ilyen nagyságrendű lopás az Egri Dohánygyárban hosszú évek óta nem fordult elő, két kiugró és látszólag véletlenül egy időpontra eső cselekményekről még nem szabad messzemenő követekeztetéseket levonni. Nézzük azonban meg, hogy mit mutatnak 1972-től kezdve a kisebb súlyú büntetőjogilag legfeljebb szabály- sértésnek minősülő lopási cselekmények számadatai: A SZÁM EMELKEDETT Míg 1972-ben mindössze 22, 1973-ban pedig csak 24 eset fordult elő. 1975-ben már 68 esetet akadályozott meg a rendészet, 1976-ban pedig — tehát egy év alatt — ez a szám 128-ra emelkedett. Ugyanilyen emelkedő irányzatot látunk az okozott károk értékében is, az 1972. évi 2 000 Ft 1975-re 4 000 Ft- ra nőtt, és 1976-ban már ez is megduplázódott, 8 000 Ft- ra alakult. Mindenképpen látnunk kell, hogy egy folyamatos belső fegyelemfellazulás történt és ennek a tükrében már a két — nagy összegű — kárt okozó bűncselekmény sem tekinthető egyértelműen előzmény nélkülinek. Tudom, ezek a következtetések keserű dolgok, nehéz őket elfogadni és rossz érzés tudomásul venni. Olyasféle dolog ez, mint a lelkiismeret vizsgálat, amikor mindnyájunknak szembe kell nézni saját magunkkal, tetteinkkel és mulasztásainkkal, de időnként mégiscsak szükséges, mert a hibákkal csak úgy tudunk leszámolni, s csak így tudunk magabiztosan előrelépni. Ügy tűnik, vállalatunknál a társadalmi tulajdon védelme elsősorban a rendész feladata. Igaz, hogy ez a rendészetnek elsőrendű feladata, a vállalatvezetés alapvetően ennek a célnak az érdekében hozta létre és szervezte meg, mégis azt kell, hogy mondjam: a társadalmi tulajdon védelme egy vállalaton belül — így az Egri Dohánygyárban is — a portánál csak befejeződik, de annak mindenütt a munkahelyeken kell elkezdődnie, hiszen a társadalmi tulajdont sértő cselekmények is túlnyomó részt a munkahelyeken kezdődnek. JÓ HÍRNEVÜNKÉRT Ügy vélem elfogadható ezek után a bevezetőben tett az a megállapításom, hogy a mások által a jó hírnevünkön okozott kárt — sajnos — csak mi magunk tehetjük jóvá. És ehhez nem elég az, ha a becsületes dolgozók csak saját magukért becsületesek, a társadalmi tulajdont tehát csak passzív módon védik úgy, hogy ők maguk nem okoznak abban kárt. Ehhez mo6t már több kell, annyival több* hogy ha a társadalmi vagyon aktív őrzőivé váljanak, minden esetben emeljék fel a szavukat — elsősorban természetesen munkahelyükön, munkatársaik között, de szükség esetén a különböző vezetési szinteken is. — amikor a társadalmi tulajdon ve" szélyeztetését látják. Ha ezt teszik, és ha minden munkahelyen kialakul az a légkör, amely nemcsak az öltöző- szekrényből 10—20 Ft-ot ellopó szarkát bélvenzi meg, hanem legalább ilyen mértékben elítéli a közös vagyon fosztogatóit is, akkor nem fordulhat elő az, hogy a múlt évihez hasonló ésetek miatt szégyenkeznünk kelljen. Dr. Szalóczi György DOHÁNYGYÁR 5
