Egri Dohánygyár, 1977 (6. évfolyam, 1-12. szám)

1977-09-01 / 9. szám

OH-tiikárok klubfoglalkozása A Kohó- és Gépipari Minisztérium vállalatainak DH-titkárai immár hagyományosan, minden hónapban tartanak „klub­napot”, melynek során tájékoztatják egymást eredményeikről, esetenként cgy-egy, a témához tartozó előadást hallgatnak meg. Ezeken vállalatunk képviselői is rendszeresen részt vesznek, a márciusi foglalkozáson Bóna Gyula DH-titkár, és Sándor András, a VDHAB tagja, előadást is tartott. Az elmondottak kedvező visszhangra találtak, s a DH-titkárok szerettek volna személyesen is megismerkedni vállalatunk kollektívájának munkájával. Ilyen előzmények után került sor arra, hogy az augusztusi klubnapot vállalatunknál tartsák meg a titkárok, a KGM Tudományos- Műszaki Tájékoztató Intézetének koordinálásával. Ez volt az első alkalom, hogy más tárcához tartozó vállalatnál tartották meg az értekezletet, ami különösen akkor sem kis dolog, ha emlékeztetünk: a KGM vállalatai kezdték meg Magyarországon a DH-munkarend szer bevezetését. 35 kohó- és gépipari vállalat DH-titkárai keresték fel augusztus 31-én gyárunkat. Megtekintették „A minőség önkéntesei” c. filmet, majd meghallgatták dr. Domán László igazgató elvtársat, aki röviden ismertette a gyár történetét, ennek legfontosabb állomásait, kiemelkedő eredményeinket, mindennapi munkánkat, gondjainkat, valamint a DH-munkarendszer előkészítése, bevezetése és „működtetése” során szerzett tapasztalatainkat. A tájékoztatót a DH-titkárok rendkívüli érdeklődéssel fogadták és egymás után tették fel a kérdéseket. A rendkívül közvetlen légkörben Domán elvtárs válaszait nagy figyelemmel hallgatták, volt szó a bérezésről, a nikotinban szegényebb cigaretták gyártására irányuló törekvésekről, a veszteségfeltárásról, az üzemrészi DH-akcióbizott- ságok munkájáról, vagy arról, hogy mennyit fordít napi munkaidejéből a DH-val való foglalkozásra a vállalat igazgatója. A beszélgetést gyárlátogatás követte, melynek során ugyancsak sok elismerő véleményt hallhattunk. A program végeztével Szeghy Gyula, a klub. és Gyéres Pál, a KGM DH-tanácsadó Szolgálatának vezetője összegezte a látottakat-hallottakat, köszönte meg a meghívást és kívánt további jó eredményeket vállalatunk egész kollektívájának. Megkértek arra is, hogy tapasztalataink írásos anyagát bocsássuk rendelkezésre és dokumentáció-csere te­rületén folytassuk az eddigi jó gyakorlatot, s vegyünk részt következő foglalkozásaikon is. A jókívánságokat mindenki számára ezúton továbbítjuk, azzal, hogy látogatóink elismerése egész kollektí vánk jó munkájának eredménye. DOHÁNYGYÁR tankönyv, ami azt jelen* i, hogy az anyag logikai lépése­ként kérdésekben és vála­szokban, mégpedig „felelet­választással” (játékosan, mint a vetélkedő) van feldolgozva. A tanfolyam vezetője: dr. Domán László igazgató, az anyagot Sándor András a Dokumentációs Szolgálat (volt Információs csoport) ve­zetője tervezte és állította össze, szerkesztője Bóna Gyu­la DH-titkár. A szerzők: dr. Domán László, Bóna Gyula, Sándor András, Iványi Illés, Kocsis József, Zagyva Béla. A tanfolyam előadói kereté­ben a fentieken kívül helyet foglal még Huszti Ferenc, Bárdos Miklósné, Szanyi Nagy Mihály, dr. Szalóczi György, Tarnóczy Tibor és Keresztessé Ferenc. Az anyagot rota-eljárassal a Technolux Ktsz rotiüzeme készítette, 150 példányban. A kék borítómappán a kő­vetkező olvasható: „Ez a tanfolyamanyag, azoknak a határozatoknak a megvalósítási folyamatában, melyeket a Magyar Szocia­lista Munkáspárt XI. kong­resszusa hozott a vállalati munka korszerűsítéséről, vál­lalati felső vezetők, valamint a vállalati üzemi négyszögek tagjai: pártszervezeti, szak- szervezeti bizottsági és KTSZ- szervezeti vezetők számára készült. Mindaz amit tartal­maz. öt esztendei tudományos kutatás és ezzel egyidejű gyakorlati munka, az elmélet alkalmazására minden pilla­natban tett erőfeszítések, va­lamint egv sikeresen beveze­tett, a gyakorlatban meggyö­kerezett és működő DH-mun- karendszer tapasztalatainak eredménye és gyűjteménye”. munkám, amikor már nyug­díjban leszek. E helyről is gratulálunk Visnyei Miklós munkatár­sunknak, kívánjuk, hogy to­vábbra is érezze jól magát közöttünk és valósítsa meg terveit jó egészségben mun­kálkodva. — B — Elkészült a Dllíanlolvam Az oktatási anyagot írásvetítőre vázlatolták. Az írásve­títő használatára oktatja Sándor András és Zagyva Béla a tanfolyam előadóit. a szokatlan feladatot vállal­ják és becsületesen végzik. Nagy általánosságban erre a válasz a korábban említett közös érdek lehetne. Ezen túl azonban jelentős az is, hogy a szivarágazaton dolgozó szo­cialista rvdgádok. az ágazaton tevékenykedő üzemrészi ak­cióbizottság vállalásaiban és programjában e feladat meg­oldása szerepel. A válogatási munka nagyobb kereseti le­hetőséget biztosít az ágazat dolgozóinak és úgy gondolom, ez sem közömbös az előzőek­ben felsoroltak mellett. A vállalat vezetése ezúton is köszönetét mond a becsületes helytállásért, az értékes és i fegyelmezett munkavégzésért mindazoknak, akik e nehéz, de a dohányipar számára ér­tékes tevékenység elvégzésé­ben közreműködtek és közre­működnek. anyaga Meglehetősen vastag kék mappa, rajta a szöveg: „A DH-munkarendszer elvi alap­jai és gyakorlata” — „Tanfo­lyam vállalati felső vezetők részére”, Eger, 1977. A tanfo­lyamot az MTESZ Heves me­gyei szervezete és az Egri Do­hánygyár vállalati DH-akció- bizottsága közösen rendezi, a városi pártbizottság határo­zata alapján. A tananyag 12 füzetből áll, ehhez járul még egy figye­lőin feinivó előadás az érték­elemzésről, „Ellenőrző kér­dések a tananyaghoz” és egy „Mellékleteket és segéd­anyagokat” tartalmazó borí­ték. Ez utóbbi a legérdekesebb: a tanfolyam ugyanis nem egyszerűen előadásokból áll, hanem munkalapokat, kérdő­íveket, „teszteket” is tartal­mazó boríték. Ez utóbbi a legérdekesebb: a tanfolyam ugyanis nem egyszerűen előadásokból áll, hanem munkalapokat, kérdő­íveket, „teszteket” is tartal­maz, amelyek a „hallgatósá­got” aktív résztvevők vitat­kozó közösségévé változtat­ják. így például a „kérjük, rangsoroljon!” című kérdőív egy sor kérdést és ezekre ad­ható különböző válaszokat gyűjt össze, amelyeket a rész­vevőknek fontosság szerint (ahogyan ki-ki vélekedik) rangsorolnia kell. Ezt a kér­dőívet kétszer tölti ki: a tan­folyam megkezdése előtt és a tanfolyam végén. Ez érde­kes próbája lesz annak, tör­tént-e szemléletbeli változás. Érdekes munkalap a „két igazgató munkanapja”. A résztvevőknek „szavazniok” kell: melyik igazgató munka- és időbeosztását tartják he­lyesebbnek. A mellékletek között vannak önellenőrző kérdések is, melyeket a részt­vevőknek csak „kétszem- közt”, önmaguknak kell meg­válaszolniuk. Az ellenőrző kérdéseket viszont rendszere­sen ki kell tölteniük; ez he­lyettesíti a „felelést”. A 12 anyag a következő: A DH-munkarendszer lé­nyege és értelme —Moz­galmi szervezetek fel­adatai a DH-munkarend­szer bevezetésében — Rendszerelméleti alapfo­galmak — Vállalati mo­dell és struktúra — Mi­nőség és hatékonyság — Hiba- és veszteségfeltá­rás — Vezetési ismeretek kompendiuma — Átfogó vállalati vezetőképzés ta­pasztalatai — A szocia­lista demokratizmus elvi és gyakorlati kérdései, a munkahelyi demokrácia és a vezetés-irányítás vi­szonya — A DH-munka- rendszer és az üzemi de­mokrácia — Teljes körű minőségszabályozás — Esettanulmány: a DH- munkarendszer bevezeté­sének folyamata. Ennek az anyagnak külön­leges érdekessége, hogy a „Rendszerelméleti alapfogal­mak” és a „Vállalati modell és struktúra” progamozott Dr. Domán László igazgató Negyven év a munkapad mellett Mindannyian tudjuk, hogy a dohányiparhoz tartozó vál­lalatok eredményes működé­se közösen alapozza meg fej­lesztési és anyagi ösztönzési lehetőségeinket. A termelte­tés, kiképzés, gyártás és érté­kesítés nem választható el egymástól. A közös érdekek alapján vállalatunk szivar­ágazatának dolgozói már ötö­dik éve, 1973-tól augusztus, szeptember és október hónap­ban felállva a szivargyártó gépek mellől, a szivargyár­táshoz nem hasonlítható mun­kát végeznek. Ez a Hevesi dohányválogatás. Ez a munka a szivargyártáshoz képest ne­héz és szokatlan, a dohány­ban levő por és homok miatt a munkát végző ember rosz- szabb körülmények között kénytelen tevékenykedni. E nehézségek ellenére is, éppen a közös érdekeltség és az ebből fakadó együttműkö­dési készség alapján szivar­ágazatunk dolgozói évről év­re nagyobb mennyiségű He­vesi dohány válogatását vég­zik el. 1973-ban összesen 800 mázsát, míg ebben az évben várhatóan 3500 mázsát válo­gatnak. Nagy értékű anyag­ról van szó, hiszen a hazai felhasználás mellett ez a do­hányfajta adja az exoort dön­tő részét is. Az eltelt öt év óta a válogatási munka kis­választékok száma jelentősen csökkent. Enn^k kövAtk^fp- ben és a begyakorlottság miatt évről évre nő a váloga­tási teljesítmény. Ez öt év alatt megduplázódott, hiszen amíg 1973-ban az 1 órára eső teljesítmény 7.2 kg volt, ad­dig ma ez a szám 14 kg. Elismerés illeti a dohány­válogatást végzőket azért, hogy ezt a feladatot növekvő termelékenység mellett dicsé­jzpfrvc; nosP*?! TminVátial Vei?­zik, hiszen az évek során — és reméljük így lesz ez évben is — az egri dolgozók által válogatott dohány minősége kifogástalan volt. Ezt a be­váltó vállalat illetékesei több­ször szóban és írásban is el­ismerték. önkéntelenül is felmerül a kérdés, hogy mi az. amiért szivarágazatunk dolgozói ezt Bensőséges kis ünnepségre került sor a közelmúltban, amikor dr. Domán László igazgató 40. éves jubileumi jutalmat adott át Visnyei Miklós főműszerésznek, a vállalat szakszervezeti bizott­sága elnökének. Visnyei Miklóst, — vagy ahogyan sokan nevezik: Mi- cu bácsit — nem kell bemu­tatni, hiszen ismerik őt idő­sebbek és fiatalok egyaránt. Több mint harminc éve dolgozik a vállalatnál és 1954-től főgépmester, illetve a munkaköre jelenlegi megne­vezése szerint főműszerész, és mindig a cigarettagyártá­son dolgozott. ő maga így beszél az eltelt 40 évről: — 40 év a szakmában hosz- szú idő. Én nagyon megsze­rettem a szakmát is, a gyá­rat is. Ügy érzem, sok mun­kám van abban, ahol az Egri Dohánygyár ma tart és ez na­gyon jó érzés; az én munkám is egy része a gyár eredmé­nyeinek. Anyám, sőt nagyanyám is itt dolgozott, így családi ol­dalról erős szaiak kötöttek ide már fiatal koromban. Egyébként olyan „csak- azértis” típus voltam, jőleg fiatal koromban, ha valami probléma volt, szerettem megmutatni, hogy meg tudom oldani és ha sikerült, jó ér­zés volt. Amit ma hiányolok, amit „nem értem el”, az is­kola. Azért mondok iskolát, mert tanulni azért tanultam sokat, különben nem lehetne lépést tartani azzal a műsza­ki fejlődéssel, ami 40 év alatt végbement. Amikor fiatalabb voltam, akkor mindig olyan feladatokat kaptam, ami mel­lett az iskolába járás nem volt megoldható. Most úgy érzem, a fiatalok — főleg a diplomások — jobban elfo­gadnának, ha nekem is len­ne papírom. Bár így is jól megvagyunk, jönnek gyak­ran: „Micu bácsi, ez hogy van”? — aztán megbeszél­jük. Ők elméletileg képzet­tebbek én meg a gyakorlat­ban vagyok otthon. Tagja vagyok a Szakma ki­váló brigádja címmel kitünte­tett Irinyi János szocialista brigádnak. Legalább ötször kaptam a vállalattól Kiváló­dolgozó-kitüntetést és 1971- ben megkaptam a Munka Ér­demrend kitüntetés bronz fo­kozatát. A nyugdíjig hátralevő öt évben szeretnék hasonló len­dülettel dolgozni — hiszen Domán elvtárs is azt mondta a jutalom átadásakor: „a jö­vőben is számítunk a mun­kádra”. Ügy gondolom, most már uz lesz az egyik legfontosanb feladatom, hogy a megszer­zett tapasztalatokat mennél jobban átadjam a fiatalok­nak. így a gyár eredményei­ben akkor is realizálódik a Válogatás 3

Next

/
Thumbnails
Contents