Egri Dohánygyár, 1977 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1977-03-01 / 3. szám
1957 februárjában alakult meg a munkásőrség. Megalakulásakor katonailag és politikailag egyaránt eldőlt már a hatalmi kérdés, de az 1956- os események után a munkásőrség megjelenése egyrészt csökkentette az emberekben a még meglevő bizonytalanságot, másrészt hatalmi, katonai szempontból is biztos bázist jelentett. „A munkásőröknek sikerült megvalósítaniuk azt a nem könnyű feladatot, hogy a termelő-, alkotómunkában, a szolgálat ellátásában és más társadalmi kötelezettségeik teljesítésében egyaránt kiemelkedően helytálljanak. Társadalmunk méltán tartja számon, hogy a munkásőrök — szolgálatuk ellátása mellett — mindig ott voltak és példásan helytálltak, amikor természeti csapások vagy Húszéves a munkásőrség egyéb okok miatt, az egész társadalom erejét mozgósítani kellett.” — mondotta Kádár János elvtárs, a munkásőrség 20 éves jubileumi ülésén, ahol igen meleg szavakkal köszönte meg a munkásőrök áldozatos munkáját. Mi is köszöntjük őszinte szívvel vállalatunk munkás- őreit, azokat, akik évek óta igen példamutatóan látják el feladatukat és jelenleg is aktív résztvevői ennek a munkának, és azokat is, akik egészségi vagy más okok miatt, jelenleg már nem munkásőrök, de úttörői voltak e munkának. Bodnár Bernét, Fialkovics István, Jászi Gusztáv, Kácsor János, Kö- vecsi János, Nahóczki István, Ruby István, Szécsi Istvánná, Varga Miklós. A munka, a társadalmi feladatok maradéktalan teljesítése; a családi gondok mellett a munkásőrségben megkövetelt — és egyre növekvő — színvonalnak nem köny- nyű megfelelni, és hogy mégis megfelelnek, hogy helytállnak, hogy képviselnek minket, dohánygyáriakat ebben a munkában is, megköszönjük és büszkék vagyunk rájuk! És ha további munkájukhoz sikereket és jó egészséget kívánunk, egyben azt is kérjük, hogy a jövőben is így vigyázzák nyugalmunkat, biztosítsák szocializmust építő hazánk védelmét! Á jövő szakmunkásai Ma már megszokott kép, hogy hetenként három napon át 20 kislány jelentkezik munkára a gyár különböző osztályain. Vállalatunk a képzett szakember-utánpótlás biztosítása érdekében ugyanis 1976 őszén az egri Mezőgazdasági Szakmunkásképző Iskolában dohányfeldolgozó szakmunkásképzést kezdeményezett. Az iskolába a 8. osztályt végzett lányok jelentkezhettek. Tervük az első évre elsősorban szárítási-kiképzési feladatot ír elő, de azért a feldolgozás műveleteivel is igyekszünk megismertetni őket. A GYAKORLATI MUNKÁT az Egri Dohánygyáron kívül Kál-Kápolnán a dohánybeváltó üzemben, Nyíregyházán a fermentáló üzemben, és Szolnokon, szintén a fermentáló üzemben is végTősgyökeres egri. Régi tagja a gyárnak. Szerencsével került ide, sok megpróbáltatás és nehézség után. Volt női szabó, de nem lelte örömét ebben a szakmában. 1951-ben inkább a konyhai munkát vállalta, csak hogy a dohánygyárba kerüljön. Vass Lászlónét, az akkori párttitkár, Preisendorf Ri- chardné segítette, hogy bekerüljön. Egy esztendeig dolgozott a konyhán, aztán az úgynevezett normairodába került, amely a mai munka(Fotó: Szigeti Zoltán.) ügyi osztály elődje volt. — Ott voltam normanyilvántartó három esztendeig — emlékezik Vass Lászlóné —, az igazi helyem azonban a szivarelőkészítésen találtam meg, és itt vagyok ma is. Évekig adatszolgáltató voltam, rendszeres információzik. Elmúlt egy félév, a tanulók közelebb kerültek a szakmához, érdeklődtem tőlük az eltelt idő tapasztalatairól. Miért választották ezt a szakmát? A kérdésre adott válaszok változóak. Van, aki érdekesnek, újnak, jónak találta, van akit előzőleg más iskolában felvettek, de mert a nyári szünetben dolgozott a vállalatnál, megtetszett és tanulni is idejött. Elég sokan vannak, akik kényszerű megoldásként kezdtek el itt tanulni. Ezek közül sokan örülnek, hogy így döntöttek, nem bánták meg, jól érzik magukat. Akad olyan is, aki ragaszkodik régi elhatározásához. „Minden vágyam, hogy eladó lehessek!” — mondja az egyik kislány — csak az a kérdés, hogy akkor miért tanul dohányfeldolgozást ? kát adtam a bérelszámolóknak, ki, mennyit dolgozott. Nyolc éve csoportvezető, 35 asszony munkáját irányítja. Részese a közös gondoknak, a megoldásra váró feladatoknak, de az örömöknek is. Naponta a Pilvax, a Jáva, a Dózsa, a Tisza, az Eger és a Csongor szivarokhoz készítik elő a dohányokat, azokat nedvesítik, válogatják. — Nagy szerencsém volt, hogy mindig jó főnökeim voltak, akikre szívesen gondolok. A normairodában Veres Tibor, később Kaszás Imre, most pedig Kiss Ferenc. Ha baj volt, mindig segítettek, soha nem hagytak magamra, támogattak, elláttak jó tanácsokkal. — És a család? — A férjem ugyancsak itt dolgozik a gyárban, a cigarettacsomagoláson főműszerész. Egy lányom van, ötödéves hallgató a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen. Februárban itt volt a gyárban szakmai gyakorlaton, és nagyon megszerette a kollektívát. Vass Lászlóné amellett, hogy csoportvezető, nemrég a Gárdonyi Géza szocialista brigádot is vezeti. — Tizennégyen vagyunk itt asszonyok, valamennyien magamfajta ötvenesek. Közösek a problémáink, de az örömeink is. Elvégeztem a dohányipari szakmunkásképzőt és a marxista középiskolát. Arra törekszünk, hogy ki-ki tudásához képest továbbképezze magát. Kevés a szabad ideje, legszívesebben olvas és filmeket néz, főleg a szórakoztató filmeket. Kétszeres kiváló dolgozó. Egyszer elnyerte az „Élelmiszeripar kiváló dolgozója" címet. Elégedett a gyárral, a munkatársakkal, és mint mondta, nem tudna már máshol dolgozni, megszokni, a gyárban az asszonyok között érzi igazán jól magát. (mentusz) Az. elképzelések persze gyakorta változnak, tehát meg kell velük szerettetni a szakmát. Milyenek az első benyomásaitok a dohányipari munkáról? Többen kifogásolják a zajt, a port. Ez elsősorban a vidéken — a beváltóban — végzett munkára vonatkozik. Igen. A végtermékig nagyon sokféle munkát kell végezni a dohányfeldolgozás- ban. Ilyen a kiképzési munka is. Ezt is meg kell tanulni, mert ettől függ, hogy milyen készárut tudunk a fogyasztónak adni. Az első évben elsősorban szárítással, kiképzéssel foglalkoztak, de megismerkedtek a gyár tevékenységével is. Eddig melyik munkaterület tetszett és miért? Szinte egyöntetű a vélemény, hogy a gyártási munka sokkal szebb, színesebb, érdekesebb, mint a kiképzés. Megragadja őket a modern gépsor, a könnyű fizikai munka, a technológiai osztályok tisztasága. Ha végeztek az Egri Dohánygyár szakmunkásai lesztek. Melyik területen szeretnétek dolgozni? ELÉG SOKAN vannak, akik tovább szeretnének tanulni, vagy a dohányipari pályán technikusi oklevelet szerezni, vagy más irányban, de az érettségi bizonyítvány megszerzésének célja az osztály felében él. Kitűnik a válaszokból az is, hogy ha nem sikerül felvételt nyerniük felsőbbfokú oktatási intézménybe, mindegyikük szívesen választja a gyári munkát, elsősorban azokon a területeken, ahol modern gépsorok vannak: a cigarettagyártás, csomagolás területén. Van, aki így fogalmazott: „A gyár területén mindenhol jó!” Ügy hiszem, ezekből a válaszokból kiderül az is, hogy a kezdeti nehézségek ellenére nem riadtak vissza a szakmától, biztosnak látják a jövőjüket. És hogy a tanulóknak valóban ez a véleményük, bizonyítja az, hogy az új beiskolázás során szülők kerestek meg Egerből, Recskről, Tisza- nánáról, Tiszafüredről, 8. osztályos kislányok Besenyőtelekről, hogy szeretnék gyermeküket ebbe az iskolába adni, illetve szeretnének itt tanulni, mert olyan sok jót hallottak róla az itt tanuló lányoktól. A tanulásra viszont egy kicsit nagyobb gondot kell fordítani, elsősorban a matematika, magyar, kémia, amelyekre „haragszanak”. AZ OSZTÁLY FÉLÉVI tanulmányi eredménye: 2,86, ebben nagy szerepe van annak, hogy négy bukás volt az első vizsgán. Egyébként 12 tanuló közepesnél jobb eredményt ért el. Danyi Mária és Stossék Matild kapott legjobb félévi bizonyítványt. Tanulmányi átlaguk: 4,2. Bízunk benne, hogy év végére mindenkinek sikerül javítani, és mind a 20 kislány a jól végzett munka után, pihenéssel töltheti el a nyári szünidőt. Munkásarcok: Harmincöt asszony élén Mérlegismertető értekezlet Rendeletek írják elő, hogy a vállalatok az év utolsó napjával mérleget és eredménykimutatást kötelesek készíteni, arról a vállalat dolgozóit tájékoztatni. A vállalat gazdasági vezetői ennek a kötelezettségnek tettek eleget ez év február 28-án, amikor is az 1976. december 31-i mérleg- és eredményről a vállalat dolgozóit tájékoztatták. A tájékoztatót Molnár Jenő, a vállalat főkönyvelője tartotta. A vállalat az 1976. évet jó eredménnyel zárta. A vállalat eszközeit a rendelkezésre álló források fedezik. Állóeszközeink nettó értéke a bruttó értékhez viszonyítva alacsony. Gépeinknek és berendezéseinknek nagy az elhasználódási foka, éppen ezért, mind nagyobb felújításra szorulnak. Készleteink — dohányok, egyéb anyagok, befejezetlen termelés, félkésztermékek, készáru — értékét a rendelkezésünkre bocsátott forgóalap nem fedezi csak 71 százalékban, így hiteleket is igénybe kellett venni, valamint fedezetül szolgál a szállítóink még ki nem egyenlített követelése. Bankszámlánkon viszonylag magas Összeg áll rendelkezésre, ez egyúttal biztosíték arra, hogy szállítóinkat ki tudjuk fizetni. Dolgozóinknak lakásépítési kölcsön nyújtására rendelkezésre áll 110 m/Ft. Ugyanakkor a már folyósított kölcsön összege 1029 m/Ft. Ennek fedezetét biztosítja a fejlesztési alapból 1040 m/Ft, és a részesedési alapból 100 m/Ft összegben képzett alap. Vevőink tartozása az átlagosnál alacsonyabb, mivel készáruszállítási kötelezettségünknek a hó első felében eleget tettünk és így az értékének nagy része a hó végéig befolyt. Az egyéb elszámolások az 1976. évben elért, 72 724 m/Ft összegű nyereséggel és a tröszti elszámolásokkal kapcsolatos. Az elért nyereség szabályozókban előírt részét nyereségadó-előlegként be kell fizetni a tröszti számlára, a visszatartható rész pedig eszközeink fedezetére szolgál. Továbbiakban az eredményt befolyásoló tényezőkről tájékoztatta a résztvevőket. Ezek szerint termékeink önköltsége jól alakult. Az eredményt javította a dohányanyagköltség csökkentése, mely részben a dohány- anyag-megtakarításból, részben a receptúraváltozásból ered. A tevékenységeink eredményét azonban további, úgynevezett fel nem osztott költségek csökkentették; ilyenek a vállalati általános költségek, eszközlekötési járulékok, műszaki fejlesztési költségek, keresetkiegészítések, valamint az egyéb kiadások. Ezek közé tartozik a termelési adó (celofánozás elhagyása miatt fizetjük) a jóléti és kulturális alapra képzett összeg, műszaki fejlesztési alap, és még egyéb, kisebb kiadásaink és bevételeink egyenlege. A mérlegbeszámoló és eredményismertetés keretében részletesen elemezte a Románc cigaretta 1976. évi eredményét befolyásoló tényezőket. Az 1976. évi nyereségünk alapján, vállalatunk 2477 m/Ft összegben képezhetré- szesedési alapot. A részesedési alap felosztására a gazdasági vezetés és a szakszervezet javaslatot dolgozott ki, amelyet a szak- szervezeti tanács elé terjesztett megvitatásra, illetve él' fogadásra. Hű sí év után pihenés A cigaretta-előkészítés dolgozója volt 20 esztendeig Ra- kusz Sándorné, akit a múlt hónapban búcsúztatott el a „November 7" szocialista brigád, nyugdíjba vonulása alkalmából. — Mikor a vállalathoz jöttem, először a végraktárba kerültem dolgozni. Onnan tettek át az előkészítésre, ahol kb. 14 évig dolgoztam, mint bálabontó. — Az elmúlt 14 év alatt akkor nagyon sok dohányt adott a gép alá? — Azt hiszem igen, mert ha csak azt számoljuk, hogy műszakonként kb. 30—35 q dohányt forgattunk át fejenként, akkor ez az elmúlt 14 év alatt kb. 1800 tonna dohányt tesz ki. A munkámat igyekeztem jól elvégezni, hosszú ideig jártam két műszakba. Sajnos, az utóbbi években sokszor voltam beteg, elég hosszú ideig. Amikor beteg voltam, mindig meglátogatott Bárány elvtárs és a szocialista brigád tagjai is eljöttek. Tanuláshoz sajnos nem volt lehetőségem, mert a nagy család nagyon lekötött. 3 gyermekem van, a legidősebb, Mártika már 4 éve szintén a gyárban dolgozik. Az elkövetkező nyugdíjas években a házi munkát fogjuk a férjemmel végezni, ugyanis ő már korábban nyugdíjba ment. Nagyon szerettem a gyárban dolgozni, fájó szívvel megyek el nyugdíjba. Az elkövetkezendő nyugdíjas évtizedekre jó egészséget kívánunk! Brigádhírek Az iparághoz (tröszthöz) három brigád adta be pályázatát a „Szakma kiváló brigádja” kitüntetés elnyerésére. Az ISZT tárgyalta a pályázatokat és jóváhagyólag terjesztette tovább. Közöttük volt az „Irinyi” komplex szocialista brigád pályázata is. Vájjon milyen esélye van pályázatunknak? Véleményünk szerint érdemesek a kitüntetésre. 1965-ben alakultak és azóta rendkívül sok munka és eredmény kísérte működésüket. 275 újítást adtak be, melyek mintegy 5 millió Ft-os megtakarítást jelentenek. A brigádműködés úgyszólván meghatározó az újítómozgalom fejlődésére. Bár rendkívül színes, sokoldalú a brigád ösz- szetétele és ennek megfelelően a vállalat sok területén végeznek munkát. Ki kell emelni mégis a DH-munka- rendszer bevezetésében és továbbfejlesztésében kifejtett eredményes tevékenységüket. A brigád több tagja egyben a vállalati DH-ak- cióbizottság tagja és továbbá részt vesz a DH-kutatócsoport tudományos kutatómunkájában. A brigád tanul és tanít. A brigádvetélkedők során egy ízben országos első, két ízben második helyet értek el. Tapasztalatátadási tevékenységük az egész országra kiterjed. Van hibájuk. Igen van: de az eredményeik a döntőek és azok alapján feltétlenül megérdemlik a kitüntetést. Reméljük így látják ezt majd a felsőbb hatóságok, szervek is és pályázatuk elbírálásakor így is döntenek. DOHÁNYGYÁR 2
