Egri Dohánygyár, 1977 (6. évfolyam, 1-12. szám)

1977-03-01 / 3. szám

1957 februárjában alakult meg a munkásőrség. Megala­kulásakor katonailag és po­litikailag egyaránt eldőlt már a hatalmi kérdés, de az 1956- os események után a mun­kásőrség megjelenése egyrészt csökkentette az emberekben a még meglevő bizonytalan­ságot, másrészt hatalmi, ka­tonai szempontból is biztos bázist jelentett. „A munkásőröknek sike­rült megvalósítaniuk azt a nem könnyű feladatot, hogy a termelő-, alkotómunkában, a szolgálat ellátásában és más társadalmi kötelezettsé­geik teljesítésében egyaránt kiemelkedően helytálljanak. Társadalmunk méltán tartja számon, hogy a munkásőrök — szolgálatuk ellátása mel­lett — mindig ott voltak és példásan helytálltak, amikor természeti csapások vagy Húszéves a munkásőrség egyéb okok miatt, az egész társadalom erejét mozgósíta­ni kellett.” — mondotta Ká­dár János elvtárs, a mun­kásőrség 20 éves jubileumi ülésén, ahol igen meleg sza­vakkal köszönte meg a mun­kásőrök áldozatos munká­ját. Mi is köszöntjük őszinte szívvel vállalatunk munkás- őreit, azokat, akik évek óta igen példamutatóan látják el feladatukat és jelenleg is ak­tív résztvevői ennek a mun­kának, és azokat is, akik egészségi vagy más okok mi­att, jelenleg már nem mun­kásőrök, de úttörői voltak e munkának. Bodnár Bernét, Fialkovics István, Jászi Gusztáv, Kácsor János, Kö- vecsi János, Nahóczki István, Ruby István, Szécsi Istvánná, Varga Miklós. A munka, a társadalmi fel­adatok maradéktalan teljesí­tése; a családi gondok mel­lett a munkásőrségben meg­követelt — és egyre növekvő — színvonalnak nem köny- nyű megfelelni, és hogy még­is megfelelnek, hogy helyt­állnak, hogy képviselnek minket, dohánygyáriakat eb­ben a munkában is, megkö­szönjük és büszkék vagyunk rájuk! És ha további munkájuk­hoz sikereket és jó egészsé­get kívánunk, egyben azt is kérjük, hogy a jövőben is így vigyázzák nyugalmunkat, biztosítsák szocializmust építő hazánk védelmét! Á jövő szakmunkásai Ma már megszokott kép, hogy hetenként három napon át 20 kislány jelentkezik munkára a gyár különböző osztályain. Vállalatunk a képzett szakember-utánpótlás biztosítása érdekében ugyanis 1976 őszén az egri Mezőgaz­dasági Szakmunkásképző Is­kolában dohányfeldolgozó szakmunkásképzést kezde­ményezett. Az iskolába a 8. osztályt végzett lányok je­lentkezhettek. Tervük az első évre első­sorban szárítási-kiképzési feladatot ír elő, de azért a feldolgozás műveleteivel is igyekszünk megismertetni őket. A GYAKORLATI MUN­KÁT az Egri Dohánygyáron kívül Kál-Kápolnán a do­hánybeváltó üzemben, Nyír­egyházán a fermentáló üzem­ben, és Szolnokon, szintén a fermentáló üzemben is vég­Tősgyökeres egri. Régi tag­ja a gyárnak. Szerencsével került ide, sok megpróbálta­tás és nehézség után. Volt női szabó, de nem lelte örö­mét ebben a szakmában. 1951-ben inkább a konyhai munkát vállalta, csak hogy a dohánygyárba kerüljön. Vass Lászlónét, az akkori párttitkár, Preisendorf Ri- chardné segítette, hogy beke­rüljön. Egy esztendeig dol­gozott a konyhán, aztán az úgynevezett normairodába került, amely a mai munka­(Fotó: Szigeti Zoltán.) ügyi osztály elődje volt. — Ott voltam normanyil­vántartó három esztendeig — emlékezik Vass Lászlóné —, az igazi helyem azonban a szivarelőkészítésen találtam meg, és itt vagyok ma is. Évekig adatszolgáltató vol­tam, rendszeres információ­zik. Elmúlt egy félév, a tanu­lók közelebb kerültek a szak­mához, érdeklődtem tőlük az eltelt idő tapasztalatairól. Miért választották ezt a szakmát? A kérdésre adott válaszok változóak. Van, aki érdekes­nek, újnak, jónak találta, van akit előzőleg más iskolában felvettek, de mert a nyári szünetben dolgozott a válla­latnál, megtetszett és tanul­ni is idejött. Elég sokan vannak, akik kényszerű megoldásként kezdtek el itt tanulni. Ezek közül sokan örülnek, hogy így döntöttek, nem bánták meg, jól érzik magukat. Akad olyan is, aki ragasz­kodik régi elhatározásához. „Minden vágyam, hogy eladó lehessek!” — mondja az egyik kislány — csak az a kérdés, hogy akkor miért tanul do­hányfeldolgozást ? kát adtam a bérelszámolók­nak, ki, mennyit dolgozott. Nyolc éve csoportvezető, 35 asszony munkáját irányítja. Részese a közös gondoknak, a megoldásra váró feladatok­nak, de az örömöknek is. Na­ponta a Pilvax, a Jáva, a Dózsa, a Tisza, az Eger és a Csongor szivarokhoz készítik elő a dohányokat, azokat nedvesítik, válogatják. — Nagy szerencsém volt, hogy mindig jó főnökeim voltak, akikre szívesen gon­dolok. A normairodában Ve­res Tibor, később Kaszás Im­re, most pedig Kiss Ferenc. Ha baj volt, mindig segítet­tek, soha nem hagytak ma­gamra, támogattak, elláttak jó tanácsokkal. — És a család? — A férjem ugyancsak itt dolgozik a gyárban, a ciga­rettacsomagoláson főműsze­rész. Egy lányom van, ötöd­éves hallgató a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egye­temen. Februárban itt volt a gyárban szakmai gyakor­laton, és nagyon megszeret­te a kollektívát. Vass Lászlóné amellett, hogy csoportvezető, nemrég a Gárdonyi Géza szocialista brigádot is vezeti. — Tizennégyen vagyunk itt asszonyok, valamennyien magamfajta ötvenesek. Kö­zösek a problémáink, de az örömeink is. Elvégeztem a dohányipari szakmunkáskép­zőt és a marxista középisko­lát. Arra törekszünk, hogy ki-ki tudásához képest to­vábbképezze magát. Kevés a szabad ideje, leg­szívesebben olvas és filme­ket néz, főleg a szórakoztató filmeket. Kétszeres kiváló dolgozó. Egyszer elnyerte az „Élelmi­szeripar kiváló dolgozója" címet. Elégedett a gyárral, a munkatársakkal, és mint mondta, nem tudna már máshol dolgozni, megszokni, a gyárban az asszonyok kö­zött érzi igazán jól magát. (mentusz) Az. elképzelések persze gya­korta változnak, tehát meg kell velük szerettetni a szak­mát. Milyenek az első benyo­másaitok a dohányipari munkáról? Többen kifogásolják a zajt, a port. Ez elsősorban a vi­déken — a beváltóban — végzett munkára vonatko­zik. Igen. A végtermékig na­gyon sokféle munkát kell vé­gezni a dohányfeldolgozás- ban. Ilyen a kiképzési munka is. Ezt is meg kell tanulni, mert ettől függ, hogy milyen készárut tudunk a fogyasz­tónak adni. Az első évben elsősorban szárítással, kiképzéssel foglalkoztak, de megis­merkedtek a gyár tevé­kenységével is. Eddig me­lyik munkaterület tetszett és miért? Szinte egyöntetű a véle­mény, hogy a gyártási mun­ka sokkal szebb, színesebb, érdekesebb, mint a kiképzés. Megragadja őket a modern gépsor, a könnyű fizikai munka, a technológiai osztá­lyok tisztasága. Ha végeztek az Egri Do­hánygyár szakmunkásai lesztek. Melyik területen szeretnétek dolgozni? ELÉG SOKAN vannak, akik tovább szeretnének ta­nulni, vagy a dohányipari pá­lyán technikusi oklevelet sze­rezni, vagy más irányban, de az érettségi bizonyítvány megszerzésének célja az osz­tály felében él. Kitűnik a válaszokból az is, hogy ha nem sikerül fel­vételt nyerniük felsőbbfokú oktatási intézménybe, mind­egyikük szívesen választja a gyári munkát, elsősorban azo­kon a területeken, ahol mo­dern gépsorok vannak: a ci­garettagyártás, csomagolás területén. Van, aki így fogalmazott: „A gyár területén mindenhol jó!” Ügy hiszem, ezekből a válaszokból kiderül az is, hogy a kezdeti nehézségek ellenére nem riadtak vissza a szakmától, biztosnak lát­ják a jövőjüket. És hogy a tanulóknak va­lóban ez a véleményük, bizo­nyítja az, hogy az új beisko­lázás során szülők kerestek meg Egerből, Recskről, Tisza- nánáról, Tiszafüredről, 8. osz­tályos kislányok Besenyőte­lekről, hogy szeretnék gyer­meküket ebbe az iskolába adni, illetve szeretnének itt tanulni, mert olyan sok jót hallottak róla az itt tanuló lá­nyoktól. A tanulásra viszont egy ki­csit nagyobb gondot kell for­dítani, elsősorban a mate­matika, magyar, kémia, ame­lyekre „haragszanak”. AZ OSZTÁLY FÉLÉVI ta­nulmányi eredménye: 2,86, ebben nagy szerepe van an­nak, hogy négy bukás volt az első vizsgán. Egyébként 12 tanuló közepesnél jobb ered­ményt ért el. Danyi Mária és Stossék Matild kapott leg­jobb félévi bizonyítványt. Ta­nulmányi átlaguk: 4,2. Bízunk benne, hogy év vé­gére mindenkinek sikerül ja­vítani, és mind a 20 kislány a jól végzett munka után, pihe­néssel töltheti el a nyári szünidőt. Munkásarcok: Harmincöt asszony élén Mérlegismertető értekezlet Rendeletek írják elő, hogy a vállalatok az év utolsó napjával mérleget és ered­ménykimutatást kötelesek ké­szíteni, arról a vállalat dol­gozóit tájékoztatni. A vállalat gazdasági veze­tői ennek a kötelezettségnek tettek eleget ez év február 28-án, amikor is az 1976. de­cember 31-i mérleg- és ered­ményről a vállalat dolgozóit tájékoztatták. A tájékoztatót Molnár Je­nő, a vállalat főkönyvelője tartotta. A vállalat az 1976. évet jó eredménnyel zárta. A vállalat eszközeit a ren­delkezésre álló források fe­dezik. Állóeszközeink nettó értéke a bruttó értékhez vi­szonyítva alacsony. Gépeink­nek és berendezéseinknek nagy az elhasználódási foka, éppen ezért, mind nagyobb felújításra szorulnak. Készleteink — dohányok, egyéb anyagok, befejezetlen termelés, félkésztermékek, készáru — értékét a rendel­kezésünkre bocsátott forgó­alap nem fedezi csak 71 szá­zalékban, így hiteleket is igénybe kellett venni, vala­mint fedezetül szolgál a szál­lítóink még ki nem egyenlí­tett követelése. Bankszámlánkon viszony­lag magas Összeg áll rendel­kezésre, ez egyúttal biztosí­ték arra, hogy szállítóinkat ki tudjuk fizetni. Dolgozóinknak lakásépítési kölcsön nyújtására rendelke­zésre áll 110 m/Ft. Ugyanak­kor a már folyósított kölcsön összege 1029 m/Ft. Ennek fe­dezetét biztosítja a fejleszté­si alapból 1040 m/Ft, és a részesedési alapból 100 m/Ft összegben képzett alap. Vevőink tartozása az átla­gosnál alacsonyabb, mivel készáruszállítási kötelezettsé­günknek a hó első felében eleget tettünk és így az ér­tékének nagy része a hó vé­géig befolyt. Az egyéb elszámolások az 1976. évben elért, 72 724 m/Ft összegű nyereséggel és a tröszti elszámolásokkal kap­csolatos. Az elért nyereség szabályozókban előírt részét nyereségadó-előlegként be kell fizetni a tröszti számlá­ra, a visszatartható rész pe­dig eszközeink fedezetére szolgál. Továbbiakban az ered­ményt befolyásoló tényezők­ről tájékoztatta a résztvevő­ket. Ezek szerint termékeink önköltsége jól alakult. Az eredményt javította a do­hányanyagköltség csökkenté­se, mely részben a dohány- anyag-megtakarításból, rész­ben a receptúraváltozásból ered. A tevékenységeink ered­ményét azonban további, úgynevezett fel nem osztott költségek csökkentették; ilye­nek a vállalati általános költ­ségek, eszközlekötési járulé­kok, műszaki fejlesztési költ­ségek, keresetkiegészítések, valamint az egyéb kiadások. Ezek közé tartozik a terme­lési adó (celofánozás elha­gyása miatt fizetjük) a jólé­ti és kulturális alapra kép­zett összeg, műszaki fejlesz­tési alap, és még egyéb, ki­sebb kiadásaink és bevétele­ink egyenlege. A mérlegbeszámoló és eredményismertetés kereté­ben részletesen elemezte a Románc cigaretta 1976. évi eredményét befolyásoló té­nyezőket. Az 1976. évi nyereségünk alapján, vállalatunk 2477 m/Ft összegben képezhetré- szesedési alapot. A részesedési alap felosz­tására a gazdasági vezetés és a szakszervezet javaslatot dolgozott ki, amelyet a szak- szervezeti tanács elé terjesz­tett megvitatásra, illetve él' fogadásra. Hű sí év után pihenés A cigaretta-előkészítés dol­gozója volt 20 esztendeig Ra- kusz Sándorné, akit a múlt hónapban búcsúztatott el a „November 7" szocialista brigád, nyugdíjba vonulása alkalmából. — Mikor a vállalathoz jöt­tem, először a végraktárba kerültem dolgozni. Onnan tet­tek át az előkészítésre, ahol kb. 14 évig dolgoztam, mint bálabontó. — Az elmúlt 14 év alatt akkor nagyon sok dohányt adott a gép alá? — Azt hiszem igen, mert ha csak azt számoljuk, hogy műszakonként kb. 30—35 q dohányt forgattunk át fejen­ként, akkor ez az elmúlt 14 év alatt kb. 1800 tonna do­hányt tesz ki. A munkámat igyekeztem jól elvégezni, hosszú ideig jártam két mű­szakba. Sajnos, az utóbbi években sokszor voltam be­teg, elég hosszú ideig. Ami­kor beteg voltam, mindig meglátogatott Bárány elv­társ és a szocialista brigád tagjai is eljöttek. Tanuláshoz sajnos nem volt lehetőségem, mert a nagy család nagyon lekötött. 3 gyermekem van, a legidősebb, Mártika már 4 éve szintén a gyárban dolgo­zik. Az elkövetkező nyugdí­jas években a házi munkát fogjuk a férjemmel végezni, ugyanis ő már korábban nyugdíjba ment. Nagyon sze­rettem a gyárban dolgozni, fájó szívvel megyek el nyug­díjba. Az elkövetkezendő nyugdí­jas évtizedekre jó egészséget kívánunk! Brigádhírek Az iparághoz (tröszthöz) három brigád adta be pályá­zatát a „Szakma kiváló bri­gádja” kitüntetés elnyerésé­re. Az ISZT tárgyalta a pá­lyázatokat és jóváhagyólag terjesztette tovább. Közöttük volt az „Irinyi” komplex szocialista brigád pályázata is. Vájjon milyen esélye van pályázatunknak? Vélemé­nyünk szerint érdemesek a kitüntetésre. 1965-ben ala­kultak és azóta rendkívül sok munka és eredmény kí­sérte működésüket. 275 újí­tást adtak be, melyek mint­egy 5 millió Ft-os megtaka­rítást jelentenek. A brigád­működés úgyszólván megha­tározó az újítómozgalom fej­lődésére. Bár rendkívül szí­nes, sokoldalú a brigád ösz- szetétele és ennek megfelelő­en a vállalat sok területén végeznek munkát. Ki kell emelni mégis a DH-munka- rendszer bevezetésében és továbbfejlesztésében kifej­tett eredményes tevékeny­ségüket. A brigád több tagja egyben a vállalati DH-ak- cióbizottság tagja és továbbá részt vesz a DH-kutatócso­port tudományos kutató­munkájában. A brigád tanul és tanít. A brigádvetélkedők során egy ízben országos el­ső, két ízben második helyet értek el. Tapasztalatátadási tevékenységük az egész or­szágra kiterjed. Van hibá­juk. Igen van: de az eredmé­nyeik a döntőek és azok alapján feltétlenül megér­demlik a kitüntetést. Remél­jük így látják ezt majd a felsőbb hatóságok, szervek is és pályázatuk elbírálása­kor így is döntenek. DOHÁNYGYÁR 2

Next

/
Thumbnails
Contents