Egri Dohánygyár, 1976 (5. évfolyam, 1-12. szám)

1976-10-01 / 10. szám

MOZIK Mii SO Prémium Színes szovjet film érdekességek ri­j a nagyvilágból Az építkezési vállalatnál Protapov brigádja megtagad­ja a prémium felvételét. Az eset nyugtalanságot kelt a tröszt vezetőinek körében és a brigádvezetőtől írásbeli magyarázatot kérnek. Ám Protapov csak a pártbizott­ságon hajlandó magyaráza­tot adni. Néhány nap múlva össze­hívják a pártbizottsági érte­kezletet, ahol jelen van a tröszt egész vezérkara és a pártvezetőség. A jelenlevők eleinte valamennyien ellen­ségesen állnak szemben Pro- tapovval, anyagiasságot sej­tenek magatartása mögött. Feltételezésüket igazolva lát­ják. amikor a brigádvezető arról kezd beszélni, hogy nem éri meg nekik, hogy fel­vegyék a prémiumot. Hiszen a prémium összege kisebb volt, mint amennyit levon­tak a fizetésükből az állás­idő miatt. A építkezésen anyaghiány miatt valóban sok az állásidő. Protapov brigádjában sok fiatal dolgozik, hogyan ne­velhetők a munka, a szakma (Folytatás az 5. oldalról) biztosítják valamely munka vég­rehajtásához.” A VÁLLALAT Bármilyen jól alakítjuk ki egy-egy munkahelyen a mun­kavégzés közvetlen feltéte­leit, önmagában e munkahe­lyen még nem biztos, hogy megfelelő munkát tudunk végezni. Hiába készítettük ki jó helyre a szerszámokat, al­kalmazunk jó világítást stb., ha nem áll rendelkezésünkre kellő időben, mennyiségben és minőségben a filterrúd vagy a különböző anyagok. De szükséges tudni a munkavégzéshez azt is, hogy mit, mi­lyen cigarettát kell gyárta­nunk. Ezen túlmenően azt is kell tudni, hogy milyen mi­nőségi előírásoknak kell meg­felelnie a cigarettának. Gon­doskodni kell a kész cigaret­ták elszállításáról és becso­magolásáról, a keletkezett se­lejt elszállításáról, felbontá­sáról, az előállított cigaretta mennyiségének nyilvántartá­sáról, és az ezért járó mun­kabér számfejtéséről, az anyagfelhasználás elszámolá­sáról stb. Ezt a tevékenységet a szak- irodalom így fogalmazza meg: „A vállalati szervezés annak a keretnek a kiképzése, amelyben a termelés előkészítése, a terme­lés és számbavétele, valamint az értékesítés lebonyolódik. Az egy-egy munkahely optimális munkafeltételeinek kialakítására törekvő munkahelyszervezéssel szemben a vállalati szervezés célja a munkahelyek közötti megfelelő kapcsolatok megte­remtése, ún. munkafolyamatok alkotása.” AZ IPARÁG Megemlíthető még az ipar­ági szervezés, ami a vállala­tok egymáshoz való viszonyát szeretetére ilyen példák lát­tán. Az egyik fiatal meg is jegyezte, így nem építik fel egyhamar a kommuniz­must ... Szergej Mikaeljan a ren­dező így nyilatkozott film­jéről: „Olyan problémákról be­szélünk, amelyekkel minden nap találkozunk az életben... Filmet akartunk készíteni a pártszerűségről, az állhatatos ságról, a meg nem .alkuvás- ról.” A film valóban bátor han­gon szól azokról a hibákról, amelyekkel nemcsak egy építkezésen, hanem akármi­lyen vállalatnál, akármelyik szocialista országban szembe találhatják magukat az em­berek. A Prémium a magyar filmek közül leginkább Ba­csó Péter és Kovács András alkotásaival rokonítható, a társadalmi hibákra frissen reagáló, javító szándékú, nyílt és őszinte ábrázolása miatt. Szereplők: Jevgenyij Leo­nov, Armen Dzsigarhanjan és Mihail Gluzszkij. szabályozza és biztosítja az iparágon belüli vállalatok za­vartalan működésének szer­vezeti előfeltételeit. Ide tar­tozik például a Dohányipari Vállalatok Trösztjén belül a fermentáló, a gyártó vállala­tok és az értékesítő vállalat közötti kapcsolatok. De 4 év után ismét Egerben rendezték meg a dohányipa­ri vállalatok tűzoltócsapatai­nak országos iparági verse­nyét. 1976. szeptember 30-án, 11 órakor tett jelentést a csapatok felsorakozásáról Katona József, a DVT tűz­védelmi főfelügyelője a ver­senybíróság elnökének, Bor- dács István vezérigazgató­helyettes, műszaki igazgató­nak, a DVT Tűzvédelmi Ta­nácsa vezetőjének. örvendetes eseménye volt a versenynek, hogy mind a hat részt vevő vállalat — a Nyíregyházi Dohányfermen­táló Vállalat, a DDT, a Deb­receni, a Pécsi, a Sátoralja­újhelyi és az Egri Dohány­gyár — a férfi rajok mellett női rajokat is indított. A verseny végig izgalmas volt, szoros küzdelmet ho­zott, s bizonyította, hogy a dohányipar belső tűzvédel­mét biztosító vállalati tűz­oltók gyakorlottak, tűzvé­delmi tudásuk megfelelő színvonalú. A verseny izgal­ma természetesen kisebb-na- gyobb hibákat is eredménye­zett, s végeredményben az döntötte el a helyezések sor­rendjét, hogy melyik csapat tudott a versenylázon job­ban úrrá lenni. A férfi rajok versenyét a Nyíregyházi Dohányfermen­táló V., a női rajok verse­nyét pedig a Pécsi Dohány­gyár csapata nyerte. Az Eg­Személy! hirek Az elmúlt hónap folyamán néhány vezetői munkakör­ben személyi változás tör­tént. Jászi Gusztáv főkönyvelő a Sátoraljaújhelyi Dohány­gyár igazgató teendőinek ellátására kapott megbízást 1976. október 1—1978. június 30-ig terjedő időre, a tröszt vezérigazgatójától. Távollétének idejére Molnár Jenő anyag- és áruforgalmi osztályvezető vette át válla­latunknál a főkönyvelői munkakört — szintén vezér- igazgatói megbízás alapján. Az áruforgalmi osztály új vezetőjéül — a fenti időtar­tamra — Markovics Gyulát nevezte ki dr. Domán László igazgató. Középvezetői szinten to­vábbi változás, hogy a TMK művezetőjéül — s Heves me­gyei Sütőipari Vállalathoz főmérnöki munkakörbe tá­vozó Szeműn Mihály utódául — Béta János lett kinevez­ve. A kinevezésekhez gratulá­lunk és valamennyi munka­társunknak új munkakörük eredményes ellátásához jó egészséget és sok sikert kí­vánunk. Hol? ugyanígy ide tartozik a tröszt és a mezőgazdasági üzemek (a dohánytermelők) közötti kapcsolat is. A szervezést tehát három fő területen kell végrehajta­nunk, s ezek a munkahely, a vállalat és az iparág. Zagyva Béla ri Dohánygyár férfi és női tűzoltói is becsületes, lelki- ismeretes munkát végeztek a felkészülés során, fegyel­mezetten versenyeztek, s vé­gül is a nők az 5. helyen, a férfiak pedig a 4. helyen végeztek. A jó felkészülésért, a fe­gyelmezett versenyzésért, a verseny zavartalan lebonyo­lításához nyújtott rendező­munkáért ezúton mondunk köszönetét a versenyben részt vevő női tűzoltórajnak. Szabó Jánosné rajparancsnok. Temesvári Mária Vadász Margit Varga Mária Kopka Judit Koós Katalin Kaffai Albertné Polinézia mesés kagylói A kagylók rendkívül fon­tos szerepet töltenek be a polinéziai lakosság életében. Már az őslakosság is kagy­lókból készítette szerszámait, konyhai edényeit és kagy­lókkal díszítette ünnepi öl­tözékét is. Napjainkban a turisták leginkább gyöngyház és kagylóékszert hoznak ma­gukkal emlékbe Polinéziá­ból. Nyaklánc kagylóból fű­zése jövedelmező gazdasági tevékenységgé lépett elő. De a láncok „alapanyagá­ul” szolgáló kagylók vala­mikor élő állatok voltak, amelyek természetes köze­gükben, a tenger mélyén táplálkoztak, szaporodtak. Bernard Salvat és Claude Rives ezt a tenger alatti vi­lágot kívánta bemutatni speciális fényképezőgéppel készült fényképek segítségé­vel. Rives, a tenger alatti fényképezés szakértője, cso­dálatos, egyedülálló képek­kel illusztrálta kettőjük könyvét. A mű összeállításá­ban részt vett még Georges Richard, a kúpos csigák és porceláncsigák szakértője, William Reed, a gyöngyház és a gyöngytenyésztés spe­cialistája, valamint Sylvain Millaud, aki az osztrigákról szóló rész összeállításában nyújtott értékes segítséget. Első ízben történik meg, hogy a kagylókat nem úgy mutatják be, mint egy-egy vállalati tűzoltóknak, es a férfi tűzoltóraj tagjainak: Ujj József rajparancsnok, Gyárfás József Dongó László Papp Miklós Nádasi István Lukács Lajos Molnár János Petrenkó János vállalati tűzoltóknak, vala­mint a rendfenntartásban és bonyolításban segítséget nyújtó Budavári Miklós Slézia István Gyenge József vállalati tűzoltóknak. az Egri Dohánygyár gazdasági, párt­ós tömegszervezeti vezetése gyűjtemény értékes darab­jait. Hosszú leírások magya­rázzák el, hogyan élnek, szaporodnak ezek az állatok, és miért élnek a tenger pontosan meghatározott ré­szein. A kagylók természetes környezetben történő fény­képezése három éven át folyt, 1—3 hónapos szaka­szokban. A rendkívül alacsony ob­jektumok fényképezéséhez Rives speciális gépet hasz­nált. Három Hasselblad ké­szülék segítségével készültek a tenger alatti mind ez ideig egyedülálló felvételek. Minthogy a kagylók álta­lában éjszakai életet élnek, a képek nagy részét éjszaka kellett elkészíteni. A korall­zátonyokról készült felvéte­lek különösen szépek. A ko­rall ágai között pihenő ten­geri sünök, szendergő halak bújnak meg. A szorgalma­san tevékenykedő számtalan kagylófajtát „munka” köz­ben lepte meg a tenger alat­ti felvételek nagymestere, Claude Rives. Búcsúzik a hajó-macska A brit haditengerészetnek egyik legrégibb hagyomá­nyától kell búcsút vennie — a hajó-macskától. A veszett­ség elleni óvintézkedések eredményessége érdekében, a hadügyminisztérium ajánla­tosnak tartja a macskák el­távolítását a hajókról. A szokás, állatokat tar­tani brit hadihajókon, a XVIII. századra nyúlik visz- sza. Eredetileg az volt a ren­deltetésük, hogy végszükség esetén hústartalékként szol­gáljanak. Mesél a múlt Tutenkámen elődje, IV. Amenofisz az i.e. 1369 és 1352 között uralkodott. Me­rőben újszerű eretnekségével — Miért akar válni? —tu­dakolja a bíró. — Rövid leszek — vála­szolja a felperes. A felesé­gemnek ikertestvére van, aki gyakran jön hozzánk lá­togatóba. Egyszer valahogy összetévesztettem őket. — Hát valami különbség­nek csak kell lennie az ön felesége és annak testvére között! — De még mennyire bíró úr — bólint sugárzó arccal a panaszos — pontosan ezért akarok válni! ★ — Hidd el drágám, min­den pillanatban kész vagyok érted akár az életemet is fel­áldozni — fogadkozik egy fiatalember szíve hölgyének. — Igazán szép tőled, de előbb mondd meg, milyen összegre vagy biztosítva. írta be magát az ország tör­ténelmébe: az istenek pante­onja helyébe egyedül a Nap­istennek emelt templomot. Az egyistenhitre való áttérés ter­mészetesen kiváltotta az egyiptomi papság megbot­ránkozását és felkeltette bosszúszomját. Valameny- nyien összefogtak a fáraó el­len, életére törtek, igyekez­tek uralkodásának minden nyomát elpusztítani, eltün­tetni. Ezt a vállalkozásukat elősegítette az a gyűlölet, amellyel utóda, Horemheb viseltetett IV. Amenofisz iránt. Az egyiptológusok azonban mindig is reménykedtek ab­ban, hogy valamikor rátalál­nak legalább a templom néhány maradványára. 1966- ban May W. Smith, a penn­sylvaniai egyetem munka­társa azt javasolta, hogy készítsék el azoknak a kö­veknek a jegyzékét, amelyek az eretnek fáraó lerombolt templomából származnak, s amelyeket más fáraók beépí­tettek saját templomuk falá­ba. Ilyen kövek találhatók a kamaki és a luxori templom maradványai között. Gondol­juk csak meg, hogy a kövek közel 40 000 esztendősek! Valamennyi magán viseli a IV. Amenofisz idejére jel­lemző ábrázolásmódot. Néhány hónappal ezelőtt a Donald B. Redford profesz- szor vezetése alatt álló ame­rikai expedíció kilenc éve tartó kutatómunka után mintegy száz, Amenofisz ko­rából származó kőre buk­kant. A feliratok arról ta­núskodnak, hogy a kövek hajdanán a Gem-Pa-Aton templom falát díszítették. Körülbelül tíz évre lesz szükség ahhoz, hogy a meg­kezdett feltárási munkálato­kat befejezzék. A tudósok­nak talán sikerül újabb, az „egyiptomi napkirály” életé­re vonatkozó adatokat gyűj- teniök. — És melyik volt a legne­hezebb? — Hogy jöjjünk le a csúcsról. ★ — Szereti Shakespearet? — teszi fel a kérdést az új­ságíró az újsütetű csillagnak. A csillag kicsit gondolkodik. — azután így szól: — Ügy írja, hogy csak jó barátok vagyunk! ★ — Holnap szeretnék be­menni a városba, bundát akarok keresni — fordul az asszony férjéhez. — Ahogy gondolod, drá­gám. Itt van 10 dinár, menj el az állatkertbe. ★ Megszervezni ? HvtooR Búcsú a bölcsődétől „Ballag már a kis bölcső- dés óvodába”. Szeptember közepén 19 kis bölcsődés énekelte gyárunk nagykultúrtermében a dalt. Nagy nap volt ez számuk­ra, első szereplésük volt éle­tükben. Szorgalmasan készültek a szereplésre, tudták, hogy a fellépésre eljön anyuka, apu­ka. A gondozónők sokat me­séltek a gyermekeknek az óvodáról, az óvó nénikről és arról, hogy milyen érdekes lesz óvodába járni. Az egy órás kis műsornak igen nagy sikere volt a szü­lők körében, akik meggyő­ződhettek milyen sokat tud­nak már gyermekeik. — Drágám, ha ma ismét kikosarazol, az esti expressz elé vetem magam. — Hadd gondolkodjam, még egy kicsit, éjfél után is megy erre gyorsvonat. ★ ' — Az a férj optimista, aki hajnalban hazatérve a fele» sége ágyában cigarettacsikket talál, és így kiált fel: Iste­nem, a feleségem is rászo­kott a dohányzásra ... * A Himaláját megjárt ex­pedíció sajtóértekezletet tart. Az egyik újságíró felteszi a kérdést: — Valószínűleg útközben sok problémát kellett meg­oldaniuk. — Valóban, igen sokat. A cellába belép az őr, de az elítélt nem áll fel. Az őr mérgesen kioktatja a házi­rendről, majd mikor befeje­zi, az elitéit így válaszol: — Nem értem, miért mér­gelődik! A bíró, amikor el­ítélt, azt mondta, hogy hat hónapot kell ülnöm! EGRI DOHÁNYGYÁR az Egri Dohánygyár lapja Felelős szerkesztő: KAPOSI LEVENTE. Képek: SZIGETI ZOLTÁN. Telefon: 24-44. Felelős kiadó: NOSZTICZIUS FERENC. Megjelenik havonta egyszer. Előfizetési díj egy évre 12 forint. Szerkesztőség: 3398. Egri Dohánygyár Telefon: 11-40. Kiadja: a Heves megyei Lapkiadó Vállalat. 3300 Eger, Beloiannisz u. 3. Készítette: a Heves megyei Nyomda Vállalat Eger, Vincellériskola út 3. Igazgató: SÓLYMOS JÓZSEF. * Tűzoltó verseny az Egri Dohánygyárban

Next

/
Thumbnails
Contents