Egri Dohánygyár, 1976 (5. évfolyam, 1-12. szám)

1976-11-01 / 11. szám

V. évfolyam, 11. szám ARA: 1.— FORINT 1976. november hó A városi munkásság helyzete Egerben ••• NAGY JELENTŐSÉGŰ párthatározat végrehajtását tekintette át az Eger városi párt-végrehajtóbizottság az elmúlt napok­ban, amikor napirendre tűzte a város mun­kásságának helyzetét, társadalmi szerepé­nek alakulását. A Központi Bizottság 1974. március 19— 20-i ülésén foglalkozott ezzel a témával. A központi határozat végrehajtására megyei és városi szinteken mindenre kiterjedő intézkedési tervek születtek. így az Eger városi párt-végrehajtóbizottság és a párt- bizottság 1974. júliusában fogadta el a vá­ros munkásságának helyzetére, társadalmi szerepének fejlesztésére elkészített intézke­dési tervét. Az elmúlt két és fél év eredményeit és gondjait tekintette át a városi pártbizott­ság. A város 51 termelőegységénél folyta­tott felmérést a pártbizottság, az alapszer- vezelek 65 százaléka önálló napirendi pont­ként tárgyalta meg ezt a nagyon fontos témát ebben az évben és hozott érdemi, a munkát segítő határozatot, vagy egészí­tette ki az 1974-ben elfogadott alapszerve­zeti terveket. Az egyértelmű fejlődést bemutatóan ör­vendetes eredményként állapította meg a jelentés, hogy a városban mintegy 18 ezer fizikai munkás dolgozik. 54,2 százalékuk az iparban, 11,4 százalékuk a kereskedelem­ben, 8.8 százalékuk az építőiparban. 6,6 százalékuk a szállításban és 3,2 százalékuk az erdő- és mezőgazdaságban, 15,8 százalé­kuk egyéb területen. A városban egyre növekszik a nyugdíjas volt fizikai munká­sok száma, jelenleg közel 3000 nyugdíjas munkás él Egerben. Az aktív munkások, fizikai dolgozók 46,2 százaléka szak-, 29,4 százaléka betanított munkás. Az elmúlt két és fél év alatt a lét­számban növekvő városi munkásság az ak­tív keresők közel 64 százalékát adja és a város politikában egyre hatékonyabban, a közéleti tevékenységben is aktívabban je­lentkezett, mint az előző évek bármelyik időszakában. Az új munkahelyek létesítése lelassult a megyeszékhelyen. Intenzíveb­ben folytatódott a város munkásságának fiatalodása, szakmai színvonalának növe­kedése. A munkásnők és munkásfiatalok hely­zetével, munka és egészséügyi körülménye­inek pozitív változtatásaival, az általános és szakmai képzésük gyarapításával a ha­tározatok megjelenése óta rendszeresebben foglalkoznak párt, állami és a gazdasági szervek. A szakszervezeti és az ifjúsági mozga­lomban már kipróbált munkásfiatalokat és munkásnőket egyre nagyobb számban küld­tünk és küldjük a káderképző iskolákra és bízunk rájuk felelős politikai, állami, gazdasági feladatokat A beszámolási idő­szak alatt 23 munkásfiatal és 103 munkás­nő került felelős beosztásba. A Dohány­gyárból az országgyűlésbe, a városi tanács és párt vezető szerveibe került munkásnő. A Finomszerelvénygyár munkásnője a me­gyei párt-végrehajtóbizottságban képviseli a munkásasszonyokat. Az élelmiszergazda­ságban dolgozók között egyre több a női ve­zető. A városi KISZ-bizottságban 6, a városi pártbizottságon 21, a Hazafias Népfront városi bizottságán 17 harminc éven aluli ifjúmunkás végez lelkes munkát. A 163 pártalapszervezeti titkár között 55-en kép­viselik a fizikai munkásokat, míg a vezető­ségi tagok 39.4 százaléka fizikai munkás. AZ AKTÍVABBA VALÓ közélet, a kü­lönféle politikai, állami és tömegszervezeti megbízatások kapcsán olyan felkészült, te­hetséges munkások, nők és fiatalok bizo­nyítják hűségüket a párthoz, hogy a párt­taggá nevelő munka során a pártszerveze­tek a beszámolási időszak alatt 209 munkás párttaggal gyarapították a kommunisták sorait. A munkások helyzetével való törődést jelzi az is városunkban, hogy az átlagbér növekedése minden iparágban egyenletes volt. Arányaiban legmagasabb az iparban, építőiparban, szerényebb a kereskedelem­ben és a szolgáltatásban. Csupán az egri Építőipari Szövetkezetnél, a vezetésben és a munkaszervezésben meglevő gondok mi­att csökkent a munkások átlagbére 1974. és 1975. között. A beszámolási időszak alatt (1976. július 31-ig) 127 három, vagy többgyermekes fi­zikai munkás család kapott soronkívül la­kást. Jelenleg 47 három, vagy több gyer­mekes munkáscsaládnak van bent érvé­nyes lakásigénye. A munkáslakás-építési akcióban 219 munkáscsalád kapott lakást. A vállalatok munkásai kedvezményes köl­csönnel 1974-ben 30, 1975-ben 39-en építet­tek családi házat. A munkáslakás-akcióra befizetett vállalati összeg eddig a két és fél év alatt közel 7 millió forint volt. A vá­rosban működő vállalatok közül a tanácsi és az állami építőipari vállalat, a Dohány­gyár, a Finomszerelvénygyár, a Pincegaz­daság, a Volán 4. sz. Vállalat az ÉMÁSZ és a TIGÁZ támogatta dolgozóit jelentős mértékben vállalati kölcsönnel. A városi tanács a lakások elosztásában az igényjogosultság mellett kiemelten fog­lalkozik a munkáscsaládok lakáskérelmei­nek elbírálásával. Az elosztásra kerülő la­kások 73,9 százalékát a fizikai munkáscsa­ládok, 39,8 százalékát a fiatal házasok kap­ják. Az elmúlt időszakban örvendetesen vál­toztak a munkahelyi körülmények is a vá­rosban. A modern öltözők, mosdók, étkez­dék, a korszerű munkásszállítás mellett a város 20 üzemében 33 üzemorvosi órában végzik a gyógyító-megelőző feladatokat az üzemorvosok. A Finomszerelvénygyárban 2 főállású üzemorvos és 1976. szeptember 1 -tői a Csepel Autó egri gyárában egy fő­állású üzemorvos dolgozik és ellátja a KAEV és az Agria Bútorgyár betegeit is. A jövő évben ugyanígy a Dohánygyárban alakítanak ki főállású üzemorvosi körzetet. A főállású üzemorvosok munkáját 4 főál­lású üzemi ápolónő segíti. A BEJÁRÓ MUNKÁSOK életkörülménye is sokat javult. Korszerűbbé, kulturáltab­bá vált a munkásszállítás. A munkásszállók valóban második otthonai a hetenként in­gázó munkásoknak. A bejáró munkások létszáma növekedett az elmúlt években, megközelíti a nyolcezret. Helyzetük, szak­mai és politikai tudatszintjük a legváltoza­tosabb képet mutatja. Egyben közösek gondjaik, hogy a szakmai, politikai fejlő­désben a körükben tapasztalható a legna­gyobb lemaradás, a kétlakiság meghatá­rozta politikai ingatagság. Az egri vállala­tok, telephelyek 20 százalékának van rend­szeres, vagy alkalmi kapcsolata a bejáró dolgozók lakóhelyeivel, községeivel. Osto­ros, Novaj, Felsőtárkány községekben kez­deményeztek a bejáró dolgozók részére szakmai és politikai tanfolyamokat, több kevesebb sikerrel. A város üzemei több mint 2 millió forintos költséggel járultak hozzá a falusi pártszékházak, óvodák, böl-. csődék, klubok építéséhez., (pl. Felsőtár­kány, Ostoros stb.) j Az üzemekben szervezett szakmai tanfo­lyamokon közel 2000-en tanulnak fizikai munkások. A Dohánygyárban, a Pincegaz­daságnál, a Finomszerelvénygyárban min­taszerű szakmai tanfolyamok, szakmai mi­nősítő vizsgáztatások zajlanak. Az általá­nos iskolai végzettség megszerzésére indult ..mozgalom” kezdeti sikereket hozott. Az elmúlt két tanév alatt 439 fizikai munkás szerezte meg a nyolc általános iskolai vég­zettséget. A FENTI PÉLDÁK, eredmények és a meglevő gondok mind azt mutatják, hogy Eger városban eredményességében egyre hatékonyabban halad a munkásosztály tár­sadalmi szerepének fejlesztésére, helyzeté­nek további javítására hozott párthatározat megvalósítása. Városunkban biztosított a munkásosztály vezető szerepe, sikerrel va­lósul meg pártunk munkáspolitikája. Kovács János MSZMP Eger városi Bizottság titkára BEMUTATJUK a „Korach Mór” szocialista brigádot A brigád 1975. május 19- én alakult meg, mint minő­ségellenőrző komplex bri­gád 15 fővel. Brigádvezető Zobolyák Iván né (idegen anyag ell.). A brigád tag­jai: Kelemen Mihályné, Kaf- fai Albertné (készáru ell.) Gyetvai Miklósné, Csutorás Sándorné, Murányi István­ná, Leszkovszki Zoltánná, Visontai Lászlóné, Fekete Miklósné, Szabó Andrásné, Nagy Miklósné (gyártáskö­zi ellenőrzés), Varga István­ná (laboratórium) Máté Il­dikó (TEK) Kovács Jánosné (páckonyha) és Szigetközi Irén (meo). A brigád munkáját a vál­lalatunknál előállított ter­mék minőségének a jó hír­neve és a minőség további javításához szükséges tenni­valók szabják meg. Mint a munkaterületükből is kitű­nik, a beérkező segéd- és nyersanyagok átvételétől a termék készáruba történő átadásáig végig kísérik a gyártmányféleségek minősé- • gét. Munkájukat jó közösségi szellemben végzik. A gyár­tásközi ellenőrzésen dolgo­zók rendszeresen jelzik a készárucsoportnak a ter­mékek várható minőségét, kizárásokat, melyeket a gyártás felé tettek. Így a készárucsoportnak dolgo­zó két brigádtag a jelzett tételekből kontrollmintát is vesz a biztonságosabb hi­baszázalék megállapítása ér­dekében. A készárusok a hiányos kartonok kikerülésének megakadályozására szúró­próbaszerű vizsgálatokat vé­geznek. A segéd- és nyersanyag­átvételi csoporton dolgozó brigádtag a minőségi vizs­gálatok átvétele után a fel- használásra kerülő anyagok­nál jelentkező várható problémáról az illető osz­tályokat értesíti. A nem megfelelő anyagokat az át­vételtől kizárja és intézke­dést tesz a szállító vállala­tok felé, hogy az anyagmu­tatók emelkedését elkerül­jük. Példaként említhetjük a 17 milliós nagyságrendű Fecske címjelzék kizárását, melyet úgy intézett el, hogy az Állami Nyomdából 1 millió 400 ezres mennyisé­get kaptunk a kikerülő hi­bás címjelzékek pótlására, A brigád tagjai általános műveltségük növelése érde­kében elsősorban szakmai és politikai oktatáson való részvételeket vállaltak. Szakmunkásképző iskolát hatan végezték el: Zobolyák I.-né, Kelemen M.-né, Kaf­fai A.-né, Csutorás S.-né, Murányi I.-né és Kovács J.- né. (Máté Ildikó, mint do­hányfeldolgozó szakmunkás került gyárunkba, míg Vi­sontai Lászlóné jelenleg végzi. Zobolyák Ivánné si­keres technikusminősítő vizsgát tett, Kelemen Mi­hályné decemberben készül a vizsgára. Varga Istvánná az Élelmiszeripari Főiskola levelező tagozatát végezte el. Gimnáziumi tanulmá­nyaikat hárman végzik: Szi­getközi Irén, Kovács János­né és Kaffai Albertné. Fe­kete Miklósné a 7—8. osz­tályt végzi, így a brigádból egyetlen tag sem lesz, ki a 8 általános iskolát el ne vé­gezte volna. Kelemen Mi­hályné a marxista—leninis­ta középiskolát végzi. 6 fő szakszervezeti szeminárium­ra jár. A brigádból 6 fő KISZ- tag. Kaffai Albertné ered­ményes KISZ-munkájáért a megyei KISZ-bizottság di­csérő oklevelét kapta. Szak- szervezeti bizalmi Fekete Miklósné, szakszervezeti bi­zalmi helyettesek: Murá­nyi I.-né, Leszkovszki Z.-né és Visontai L.-né. A minőségi kör tagja Ke­lemen Mihályné. Vezetői utánpótláskép­zésben Zobolyák Ivánné vesz részt, Kaffai Albertné a tűzoltószakosztály pa­rancsnokhelyettese, és ő vállalta a Magyar Ifjúság terjesztését vállalaton belül. Máté Ildikó aktív sporto­ló, versenyeken vesz részt. A brigádból többen vörös­keresztes tagok és önkéntes véradók. A társadalmi mun­kájuk ebben az évben már 168 óra, a 120 vállalt tár­sadalmi órával szemben. A vállalati munkavédelmi vetélkedőn második helye­zettek lettek, így továbbju­tottak az ÉDOSZ megyei döntőjére. Hatvanban meg­rendezett vetélkedőn az igen értékes 4. helyezést ér­ték el. Minden hónapban megnéznek egy filmet, vagy színházi előadást. Ezt közö­sen kiértékelik, megvitat­ják. Koszorúzáson, ünnepsé­geken képviselik a brigádot, megtekintik a kiállításokat. A közeljövőben névadó­juk özvegyével veszik fel a kapcsolatot, hogy jobban megismerjék életét, mun­kásságát. A brigád tagjai közül egyénileg már tőben része­sültek a vállalat kiváló dol­gozója kitüntetésben. Kelemen Mihályné, Gyet­vai Miklósné és Szabó And­rásné kétszer, Csutorás Sán­dorné, Murányi Istvánná és Leszkovszki Zoltánná egy alkalommal érdemelte ki a megtisztelő elismerést. Közös munkájuk után a szocialista brigád cím tu­lajdonosai. Kívánjuk, hogy a brigád a továbbiakban is szép eredményeket érjen el, a brigádmozgalomban beil­leszkedve örömet leljenek a közös munkában, terveik, vágyaik megvalósításában. Jakub Arnoldné

Next

/
Thumbnails
Contents