Egri Dohánygyár, 1976 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1976-10-01 / 10. szám
Szeptember hó folyamán hasonló program szerint tartották meg vezetőségi üléseiket és taggyűléseiket párt- szervezeteink. A DH-mun- karendszer soronkövetkező zö feladataival foglalkozott az I. sz. alapszervezet szeptember 10-i, a II. sz. alapszervezet pedig szeptember 30-i vezetőségi ülésén. A II. sz. alapszervezet a beszámolót elfogadta, míg az I-es vezetősége átdolgozásra visz- szaadta, s egy hónap múlva tárgyalja újra. TANULNI... A pártvezetőség szeptember 28-án hallgatta meg Nagy Béláné oktatási előadó beszámolóját az 1975—76-os oktatási év befejezése után előállott helyzetről és az 1976—77-es év feladatairól. A vezetőség a beszámoló elfogadása után irányelveket szabott meg a nappali és levelező tagozaton folyó oktatási munka hatékonyságának fokozására és az oktatásra való szervezés megfelelő módosítására. Az oktatással volt kapcsolatos a III. sz. alapszervezet szeptember 27-én megtartott taggyűlésének első napirendi pontja is. A Központi Bizottság közművelődési határozatának az alapszervben történő teljesítéséről számolt be Prokaj Kálmán elvtárs. A kiegészítő hozzászólások után a taggyűlés a beszámolót elfogadta. HELYZETELEMZÉS A 11-es alapszervezet a szeptember 9-i vezetőségi ülésen foglalkozott a Központi Bizottság 1974. március 19—20-i határozatának végrehajtásával. Elemezte a beszámoló, hogy a vállalati intézkedéseken belül mit tettek az alapszervezet területén a munkások szerepének növelésében, helyzetének javítására. Az előző témakörhöz csatlakozik az a beszámoló is. amelyet Fehér Gyuláné terjesztett szeptember 17-én a III. alapszervezet vezetősége elé. Ebben a műhelybizottság 1976 évben végzett munkájáról mondta el az eredményeket és tapasztalatokat, melyek egyértelműen az alapszervezet területén a dolgozó munkások helyzetét javították és kívánják a továbbiakban is jobbá tenni. Megszervezni Az előző részben sorra vettük azt, hogy mit kell figyelembe venni: az eszközt, a módszert, a létszámot és ezek összehangolását, amit a szakirodalom így fogalmaz meg: „A vállalati szervezés (organizáció) az a szabályozó tevékenység, amely a kitűzött népgazdasági cél érdekében a rendelkezésre álló munkaerők és anyagi eszközök leggazdaságosabb felhasználására irányul. E tevékenység során a feladatot végrehajtó erőket, eszközöket és módszereket egymáshoz rendeljük, összehangoljuk és a vállalat gazdaságos működésének szolgálatába állítjuk. A vállalati szervezetet kialakítani tehát annyit jelent, mint megtervezni és előírni meghatározott feladat teljesítéséhez szükséges munkaerők szakképzettségét és létszámát, a szervezeti egységek kapcsolatait, a legcélszerűbb munkamódszert és az ehhez igénybeveendő felszerelést és eszközöket." Most nézzük meg azt, hogy hol hajtjuk végre a szervezést. Általánosságban azt mondhatjuk, hogy mindenütt, az élet valamennyi területén. Szervezési munka eredménye például a közlekedési rend is. A szervezés hatásának számtalan esetét sorolhatnánk fel a közigazgatás, a mezőgazdaság, a kereskedelem a szolgáltatások és az ipar területéről. De kezdjük talán a keresést a legkisebb helynél. A MUNKAHELY Ez a legkisebb egység a munkahely. Például a cigarettagyártó gép, vagy adminisztrátorok esetében az íróasztal, illetve az irodahelyiség. Ahhoz, hogy az adott munkahelyen a munkát megfelelően tudjuk végezni számtalan dologra van szükségünk: anyagokra (filterrúd, papír stb.), szerszámokra, tartalék alkatrészekre. Az sem mindegy, hogy ezeket hol helyezzük el. Lehetőleg olyan helyre kell tennünk, ahol könnyen, gyorsan elérhetők : a munkavégzés helyéhez közel legyenek. Ezért teszik például a gépmesterek a gyakran használt szerszámokat olyan helyre a műszak folyamán, ahonnan gyorsan könnyen, keresgélés nélkül el tudják veni. így az egyes géphibák elhárításának ideje nem hosszabbodik meg a szerszám keresgélésének idejével. Az sem mindegy, hogy az adott munkahelyen milyen mozdulatokat végzünk. Ha például a cigarettapapír-cserét úgy végezzük, hogy a korongot akkor teszük fel a gépre amikor az már áll, az előzőről lefogyott a papír, akkor sietve, gyorsan kell a cserét elvégezni. Az így elvégzett csere ideje azonban mégis hosszabb lesz annál, mintha a következő korongot a gépre már felkészítettük volna, és a gépet csak a papír átragasztásának idejére állítjuk le. Ez utóbbi esetben kisebb lesz az állásidő, de könnyebb is a munka, mert a gép üzemelése közben lassabban, nyugodtabban tehető fel a következő papírkorong. Ahhoz, hogy az adott munkahelyen megfelelően tudjuk a munkát végezni, még számtalan feltételt kell biztosítani. Ilyenek például: a megfelelő világítás, megfelelő hőmérséklet (se hideg, se túl meleg ne legyen), friss leveA „Munkajogi ismeretek” témakörben eddig megjelent tájékoztatások során részletesen foglalkoztunk a munkaviszony létesítésének előfeltételeivel, a munkaviszony létrejöttének formáival, a munkaszerződés alaki és tartalmi kellékeivel, a munka- szerződés lehetséges módosításaival. Ez alkalommal a munkaviszony céljáról és egyben legfontosabb tartalmáról: a munkavégzésről beszélünk. Ennek során arra keresünk választ, hogy a társadalmilag szükséges munka legjobb elvégzése érdekében — a munkaviszony keretein belül — mik a vállalat feladatai és melyek a dolgozóké. Korábban, „A munkához való jog” című cikkben („Egri Dohánygyár” 1975. októberi száma) elmondottuk már, hogy a munkaviszonnyal létesített kapcsolat keretében a vállalat — többek között — arra vállal kötelezettséget, hogy biztosítja a folyamatos munkavégzés tárgyi és személyi feltételeit. Bővebben kifejezve ez a következőket jelenti: A DOLGOZÓ RÉSZÉRE MUNKÁT KELL BIZTOSÍTANI A Munka Törvénykönyvének rendelkezése szerint a vállalat köteles a dolgozót munkával ellátni. A vállalatnak ezt a kötelezettségét természetesen nemcsak a munkajog, hanem a közgazdasági szükségszerűség és a vállalat érdeke is előírja, hiszen a dolgozók megfelelő munkáA törvény szellemében ÜJ TAGOK Tagfelvétel a III. alapszervezet szeptember 27-i taggyűlésén történt. Az alapszervezet tagjai egyhangú döntéssel vették fel a párt soraiba Cséti Lőrincnét, a szivarágazat és Pelyhe Miklóst, a imk dolgozóját. Mint párttagoknak, még a korábbinál is eredményesebb munkát kívánunk mindkettőjüknek. PÁRTÉPÍTÉS — GAZDASÁGPOLITIKA — NEMZETKÖZI KÉRDÉSEK E három témakörben indul szemináriumi képzés az 1976—77-es pártoktatási év keretében. A szemináriumokat vezető aktivisták szeptember 27-én tartották meg koordinációs értekezletüket Kocsis József párttitkár és Molnár Jenő agit.-prop.-fe- lelős részvételével. A hozott határozat értelmében Kaszás Imre vezeti a pártépítési, Bóna Gyula a gazdaság- politikai és Petrányi János a nemzetközi-politikai tanfolyamot. A szervezés, az előkészítés megfelelően megtörtént, az első oktatási nap október 12, amikor is elsőként a gazdaságpolitikai szemináriumi foglalkozást tartják meg. A későbbiek során marad az elmúlt évben kialakult rend, azaz az azonos témakörök foglalkozása háromhetenként lesz megtartva. ? Hol? gő, a lehető legkevesebb por legyen a levegőben, a zajszint a lehető legkisebb legyen az a cél, hogy a munka végzése a lehető legkönnyebb, fi" zikailag és idegileg a lehető legkevésbé fárasztó, de ugyanakkor a legtermelékenyebb legyen, vagyis mennél több cigarettát lehessen előállítani. A szakirodalom a munkahely-szervezést a következőképpen fogalmazza meg: „Munkahelyszervezésen a munkavégzéssel járó mozdulatok és az ezt kísérő erőfelhasználás olyan szabályozását értjük, amely mellett a tevékenység a legkevésbé fárasztó s ugyanakkor a legtermelékenyebb. Alaptörekvés tehát: olyan munkafeltételek teremtése, amelyek a legkedvezőbb fiziológiai és pszichológiai körülményeket és ezzel együtt a legrövidebb időtartamot (Folytatás a 6. oldalon) Az Ifjúsági törvény végrehajtásáról szóló 1043/71. Korm. számú határozat szerint, „Az ifjúság közéleti tevékenységének fokozása valamint a fiatalok tájékoztatása érdekében a munkahelyeken, a nevelés; és oktatási intézményekben — a KISZ- és a szakszervezet segítségével — legalább két évenként ifjúsági parlamentet kell tartani.” Nos két évvel ezelőtt 1974- ben vállalatunknál is sor került az első ifjúsági parlament megrendezésére. Az esztendő elteltével a napokban ismét megrendezésre kerül gyárunk nagykultúrtermében a vállalat 30 éven aluli fiataljai részére az ifjúsági parlament. Az ifjúsági parlamentre meghívást kapott a gyár minden 30 éven aluli dolgozója. Mint tudjuk, vállalatunknál jelenleg 508 fiatal dolgozik. A lányok és a fiatal- asszonyok száma 333 fő. Mi a célja az ifjúsági parlament megrendezésének? A közös akarat kialakítása, a célok végrehajtásának egybehangolása. A parlamenten nemcsak a vállalat gazdasági vezetése számol be az Ifjúsági törvény megvalósításával kapcsolatos tevékenységről, hanem várja a fiatalok észrevételeit, alkotó kritikáját, kezdeményezéseit, javaslatait. Ugyanis a közös feladatok meghatározása nem történhet meg anélkül, hogy ne ismernénk meg a vállalatnál dolgozó fiatalok problémáit. Éppen ezért a vállalat gazdasági és politikai vezetése számít az esetleg meglévő problémák nyílt, őszinte feltárására. A 30 éven aluli fiatalok közül megkérdeztünk két fiatalt, hogy mit várnak a most megrendezésre kerülő ifjúsági parlamenttől. A cigarettagyártási osztályon elbeszélgettem Végh Attila üzemeltető műszerészszel. — Attila biztosan hallottad már, hogy 1976. október 19-én vállalatunknál is megrendezésre kerül az ifjúsági parlament. — Igen, az ifjúsági parlament megrendezéséről tudok, és meg kell mondanom, hogy már nem ez lesz az első, amelyen részt veszek. Remélem, hogy a területünkön dolgozó fiatalokkal közösen elmondhatjuk azokat a problémákat, amelyek előfordulnak a munkaterületünkön. Mindenképpen nagy jelentőséget tulajdonítok magam és valamennyi KISZ- korosztályú fiatal az ifjúsági parlament megrendezésének. Ez igen komoly fóruma annak, hogy az ifjúság fejlődését úgy szakmailag, mint politikailag elősegítse. — Milyen problémák vannak a cigarettagyártáson, amit szerinted' az ifjúsági parlament keretén belül meg lehet vitatni? — Igen, itt van például a pályakezdő fiatalok beilleszkedésének problémája, a közösségbe. Erről már csak azért is tudok beszélni, mert több évig alapszervi KISZ-titkár voltam, másrészt mint cigarettagyártási osztály dolgozója a következő dolgott tudom elmondani. A vállalatunkhoz újonnan érkező fiatal szakmunkások fogadását vállalati szinten jónak tartom és úgy érzem átfogó tájékoztatást kapnak a feladatokról. Egy probléma azonban van. Véleményem szerint a KISZ-szervezetnek hosszabb ideig kellene a fiatalokkal foglalkozni és figyelemmel kísérni munkájukat. A következőképpen lehetne ezen segíteni. A KISZ kiscsoportok részéről kellene megszervezni, hogy az újonnan érkező fiatalokat patronálják. Á fiatalok KISZ vállalásaikként patronálják az új dolgozókat. Így elérhetjük azt, hogy a fiatal szakmunkásokból kevesebb megy el a gyárból, tehát tősgyökeres dohánygyáriak lesznek. Így a gyártáson lévő létszámproblémák megoldódnak hivatalos kikérő, illetve szabadságolás esetén is. A filtergyártási osztályon Komóczi Mihálynét kerestem fel, aki már hosszú ideje műszakvezetőként dolgozik. A munkavégzés való való ellátásától függ a vállalati feladatok teljesítése és a vállalati eredmény elérése is. Ez a kötelezettség tehát három irányból is terheli a vállalatot: — terheli egyrészt a népgazdasággal szemben, mert feladatait csak ezen keresztül tudja teljesíteni, — terheli másrészt a vállalati kollektívával szemben, mert felosztható eredményt csak így tud előállítani, — terheli végül az egyes dolgozóval szemben is, mert csak megfelelő munka biztosításával tud a dolgozó részére megfelelő munkabért kifizetni és a dolgozó is csak a rábízott feladatok elvégzése útján tudja képességeit kifejteni és kifejleszteni. A munkával való ellátáson túl a vállalat feladata, hogy a megfelelő munkavégzés feltételeit is megteremtse. Olyan munkakörülményeket kell tehát biztosítani, amelyek között a dolgozó eredményesen végezheti el a rábízott munkát. TÁRGYI FELTÉTELEK A vállalatnak kell arról gondoskodni, hogy a munka megkívánt minőségben és mennyiségben történő elvégzéséhez a tárgyi feltételek rendelkezésre álljanak. Gondoskodnia kell tehát rendszeresen és folyamatosan a szükséges mennyiségű és minőségű anyagról, gondoskodni kell a munkafolyamatok ésszerű megszervezéséről, a műszaki rajzokról, technológiai előírásokról és nem utolsó sorban a termelő gépek és berendezések, a termelés során felhasznált eszközök és szerszámok karbantartásáról, a termelés közben előforduló meghibásodások haladéktalan kijavításáról. Ha ezeket elmulasztja, ennek anyagi következményeit viselnie kell. Ha pl. a vállalat gépállás miatt nem tudja foglalkoztatni a teljesítménybéres dolgozót, köteles neki a kollektív szerződésben meghatározott térítést fizetni. Ha a dolgozó a vállalat által rendelkezésre bocsátott munkafeltételek hiányossága miatt gyárt selejtet: nem vonható kártérítési felelősségre és jár neki az elvégzett — bár selejtes — munkáért a bér. IRÁNYMUTATÁS Nem elég azonban a munkavégzés tárgyi feltételeit megteremteni, meg kell adni a dolgozónak a munka megfelelő elvégzéséhez a szükséges iránymutatást is. Ha az előbb a munkavégzés anyagi feltételeiről beszéltünk, akkor ezt a munkavégzés szellemi előfeltételének nevezhetjük. Különösen szükség van a munkavégzés módjára vonatkozó iránymutatásra új dolgozók esetében, de régi, begyakorlott dolgozók esetében is, ha az elvégzendő munka új, vagy újszerű, — eltér a rutinszerű munkavégzéstől, vagy pl. ha fokozott baleseti veszéllyel jár stb. A JOBB ÉS TERMELÉKENYEBB MUNKAVÉGZÉS A Munka Törvénykönyve a vállalat kötelességévé teszi, hogy támogassa a dolgozóknak a jobb és termelékenyebb munka végzésére irányuló törekvéseit. Vállalatunknál ez a támogatás több vonalon is megvalósul : — a „DH”-munkarendszer teljeskörű bevezetése eleve számított és a megvalósítás során továbbra is számít a dolgozók egyéni kezdeményezéseire, aktivitására, a munka hibamentesebb, jobb, eredményesebb végzése érdekében ; — a szocialista brigádmozgalom hármas jelszavának a „szocialista módon élni” eleme ugyancsak a munka jobban és hatékonyabban történő végzésére mozgósít; — széles körű szoc. munkaverseny is csak ezen az úton érhet el kiemelkedő eredményeket; — végül, — az újító mozgalom következetes szervezése is alkalmas a dolgozók kezdemé— Van-e problémájuk a fiataloknak az osztályon? — A filtergyártáson viszonylag kevés fiatal dolgozik, de azért az osztály keretén belül igyekszünk minden problémát elintézni. A filter törzslétszámmal dolgozik. — A fiatalok, hogy tudnak beilleszkedni a régi dolgozók közé? — Minden esetben az idősebb dolgozók, illetve a szocialista brigádok patronálá- sát kapják meg az osztályra kerülő fiatalok. Nálunk a fiatalok jól érzik magukat bérjellegű problémájuk nincs, annyit keresnek, mint az idősebb dolgozók, ha jól dolgoznak. Nálunk bármilyen problémával fordulhat a vezetőhöz a dolgozó még ha fiatal is. Igyekszünk mindenben segíteni. A 20 százalékos lakásépítés; támogatást több fiatal megkapta. A KISZ-fiatalok társadalmi munkavégzéséhez is minden támogatást megkapnak. Például hárman Balaton- szabadiba is voltak az osztályról. Minden további nélkül elengedtük őket Szabadiba, ahol az üdülő megnyitási munkáinál segédkeztek, takarítási és karbantartási munkában. Komóczi Mihálynét mikor először kerestem a filtergyártáson nem találtam. Azt mondták, hogy a bíróságon van. — Milyen ügyben jártál a bíróságon? — Hivatalos ügyben. 4 éve népi ülnök vagyok. Minden évben egy hónapig kint dolgozok a bíróságon. Nagyon érdekes munka, szeretem csinálni, de azért a hónap leteltével jó visszajönni. Az iparági ifjúsági parlament megrendezésére 1976. december 8-án kerül sor. Reméljük, hogy a fiatalok részéről a felvetett problémák megoldódnak és ezzel is elősegítjük az ifjúsági törvény végrehajtását. nyezésein, műszaki, technológiai, szervezés; és egyéb területeken benyújtott ötletein, újításain keresztül a vállalati feladatok jobb, hatékonyabb elvégzését elősegíteni EGÉSZSÉGES ÉS BIZTONSÁGOS MUNKAVÉGZÉS Állami rendelkezéseink, így a Munka Törvénykönyve is, számtalan rendelkezéssel védik a dolgozók egészségét, a testi épségét. Nem véletlen tehát, hogy az előbb ismertetetteken túl a Munka Törvénykönyve előírja: „a vállalat köteles a munka egészséges és biztonságos végzésének a feltételeit biztosítani”. A vállalat kötelessége tehát a különböző balesetelhárító és egészségvédő óvórendszabályok végrehajtása, vállalati sajátosságok figyelembevételével a Vállalati Munkavédelmi Szabályzat elkészítése és megfelelő betartása illetve betartatása. Ennek a rendelkezésnek tesz eleget a vállalat a különböző baleseti oktatásokkal, a védőruhák és védőeszközök biztosításával és ha ezen a téren mulasztást követ el, akkor a bekövetkezett balesetekből keletkezett károkért anyagi felelősséggel is tartozik. Nagy vonalakban tehát ezek a kötelezettségek terhelik a vállalatot a munka végzése során. A dolgozóknak a munkavégzés során fennálló kötelezettségeiről és az általuk érvényesíthető jogokról a következő tájékoztatásban lesz szó. Dr. Szalóczi György DOHÁNYGYÁR
