Egri Dohánygyár, 1976 (5. évfolyam, 1-12. szám)

1976-07-01 / 7. szám

AZ EGRI DOHÁNYGYÁR LAPJA V. évfolyam 7. szám ARA: 1,— FORINT 19*6. július hó Eredményes pártoktatási évet zártunk Sikeres pártoktatási év be­fejezéséről adhattak számot Eger város pánaiapszerveze­tői, amikor értékelték az 1975—76-os oktatási évet. A város pártszervezeteiben si­került a párt XI- kongresz- szusának előkészítésénél, a vezetőségek múlt évi újravá­lasztásainál, a küldöttérte­kezleteknél jó hangulatú, po­litizáló légkört kialakítani. Az összetételében megfia­talított, felkészült és fizikai munkásokkal gazdagított alapszervezeti vezetőségek felelősséget éreztek már az új oktatási év előkészítése kapcsán elsősorban abban, hogy a kongresszus terem­tette politizáló közhangula­tot szinten tartani, vagy fo­kozni szükséges. Az alap­szervezetek vezetőségeinek döntő többsége így gondol­kodott. Különösen élénk volt a felkészülés az ipari üzemek­ben, mint a Finomszerel- vénygyárban,- a Csepel Autó Egri Gyárában, a Dohány­gyárban, az ÉMÁSZ-nál, hogy csak egy-két példát említsünk. De lehetne foly­tatni a sort az Egri Csillagok Termelőszövetkezettel, a KAEV egri gyárával is. A munkát segítette még az a tény is, hogy a város 163 alapszervezetében öt évre szóló középtávú oktatási ter­veket kellett kidolgozni. A tömegpropaganda középtávú tervezését a pártszervezetek döntő többsége jól, reális helyzetelemzés után, a helyi igények figyelembevételével, azokra alapozva készítették el. A középtávú oktatási terv első évének befejezése azt mutatta, hogy a végrehajtás, a megvalósítás munkája fe­gyelmezetten, a tervnek megfelelően, időarányosan folyik. SZÍNVONALASABB MUNKA A legnagyobb érdeklődés az MSZMP XI. kongresszu­sának anyagait, — különös tekintettel a Programnyi­latkozatra, — és az SZKP XXV. kongresszusának do­kumentumait kísérte. A vi­tákból és az eszmecserékből egyértelműen meg lehetett állapítani, hogy az említett nagy jelentőségű tanácskozá­sok anyagainak feldolgozása erősítette a marxizmus—le- ninizmus eszméjének világ­méretű győzelmébe vetett hi­tet, bizakodást, erőt adott a nemzeti és internacionalista feladataink végrehajtásához. Az egyértelmű, világos kongresszusi anyagokon túl, az oktatási év sikerét nagy­ban befolyásolta az is, hogy a foglalkozásokat egyre in­kább felkészült, az esti egye­tem szakosítóját végzett pro­pagandisták vezetik. A szín­vonalas oktatáshoz ebben az évben minden eddiginél na­gyobb segítséget adtak a Ho Si Minh Tanárképző Főisko­la marxizmus—lenjnizmus tanszékének tanárai, akik a tömegpolitikai oktatási for­mák mellett, nagy hozzáér­téssel és lelkesedéssel vezet­ték a marxista középiskola foglalkozásait. A városi pártbizottság a propagandisták jobb felké­szülését segítve az oktatási évben két alkalommal a to­vábbképzést segítő tanácsko­zást szervezett, ahol mind a vezető propagandistáknak, mind pedig az oktatásokat ve­zető propagandistáknak is le­hetősége nyílt a tapasztalatok összegzésére, az újabb fel­adatok meghatározására. Egyre inkább természetes igény az alapszervezeti párttitkároknak, a vezetősé­gi tagoknak a szervezett rendszerű továbbképzése is. Ennek az igénynek a kielé­gítésével a városi pártbizott­ságnak az elmúlt oktatási évben, az Oktatási Igazgató­ság vezetésével közösen az volt az elsődleges célja, hogy elsősorban a párt vezetők is­merjék meg, sajátítsák el magas fokon a marxizmus— leninizmust. Az egyéni pél­damutatás is eredményezte, hogy az év elején jelentke­zettek közül minimális volt a lemorzsolódás, a fegyelme­zetlenség. Az alapszervezeti pártak­tíváknál eddig soha nem ta­pasztalható kedv mutatko­zott meg a politikai ismere­tek megszerzése iránt. A vá­rosból az elmúlt oktatási évben 45 párttitkár és har­minc pártvezetőségi tag tett, vagy tesz vizsgát az esti egyetem általános és szako­sító tagozatain. A politikai ismereteik bő­vítésén túl, megkapták mindazokat a vezetéselmélet­gyakorlati előadásokat, fog­lalkozásokat is, amelyek bir­tokában megteremtődtek a színvonalasabb pártmunka végzésének feltételei is. A speciális továbbképző jellegű tízhónapos tanfo­lyamok közül a város po­litikai és gazdasági vezetői a legnagyobb érdeklődést a „Pártélet, politikai vezetési” tanfolyam foglalkozásai iránt tanúsítottak. E tanfolyamot 26 vezető, az iparpolitikai és a művelődéspolitikai tanfo­lyamot 15—15 elvtárs végez­te el. KÉT ÉS FÉL EZREN A tömegpolitikai tanfolya­mokat több mint két és fél ezren látogatták a városban. A különböző szervezett rendszerű tanfolyamok mel­lett -58 helyen sikerült rend­szeressé tenni a „Politikai Vitakör” foglalkozásait, amelyeken a közel ezer hall­gató az időszerű, legaktuáli­sabb politikai, gazdaságpoli­tikai kérdésekről tájékozód­hatott. Az elmúlt évek során Egerben egyre nagyobb nép­szerűségnek örvendett a po­litikai oktatás rendszerében a Marxizmus—Leninizmus Középiskolája. Az iskola- rendszerű oktatási forma magas színvonalon, a káder­képző iskola feladatait töl­tötte volna be. A túlzott igé­nyek miatt azonban a 42 osztályban tanuló 1036 hall­gató között olyanok is akad­tak szép számban, akik ezzel az oktatási formával kíván­tak eleget tenni a beosztá­sukhoz feltétlen szükséges politikai végzettségnek. Az alapszervezetek egy részénél ennek az oktatási formának a túlhangsúlyozása hátrál­tatta a tömegpolitikai okta­tások helyi szervezését. Ki­alakult olyan téves nézet is, hogy akik egyszer elvégezték a marxista középiskolát, szá­mukra a politikai tovább­képzés egyszer és mindenkor­ra befejeződött, vagy csak az esti egyetemi továbbtanu­lás az egyedüli továbbképzé­si forma. Lebecsülték a tö­megpolitikai oktatást, a fo­lyamatos önképzést. Gondként jelentkezett az elmúlt oktatási évben az is, hogy az országos feladatok, a tennivalók ismertetése mellett nem kellő alaposság­gal szóltak a propagandisták a helyi jellegű eredmények­ről, gondokról és tenniva­lókról. A hallgatóságot nem mindig, sikerült ráhangolni a helyi, üzemi feladatokra. E témáknál adottak a köteles­ségek is. Elsősorban az, hogy a pártvezetésének és a váro­si ’ pártbizottság is nagyobb gondot fordítson a propagan­disták felkészítésére, lássák el bőven helyi érvanyaggal, „munícióval” őket. TOVÁBBI segítséget Mindezeken túl az új ok­tatási év előkészítése során fokozottabb gyakorlati se­gítséget kell adni az alap- szervezeteknek, a propagan­distáknak a szemléltetőesz­közök alkalmazásához is. Jobban felhasználva a vá­ros lehetőségeit, mint pél­dául a megyei filmtárat, a könyvtárat, a Megyei Műve­lődési Központot, a megyei moziüzemi vállalat adottsá­gait is. Nagy felelősséggel tovább kell folytatni azt a sikeres oktató-nevelő munkát, ame­lyet az 1975—76-os pártokta­tási évben elértek a város pártalapszervezetei. A kong­resszusi határozatok, a Prog­ramnyilatkozat, a megyei és városi pártértekezletek hosszú távra megszabták a feladatokat a marxizmus— leninizmus eszméjének ter­jesztésében. az eszmei-ideo­lógiai munkában. Az ötödik ötéves terv gazdaságpoliti­kai feladatai, azok végrehaj­tása. komoly munkát jelent valamennyi városi propa­gandista számára. ,Az rámáit oártoktatási év eredményei további sikeres munkára ösztönöznek — Egerben is. Kovács János az egri iiárosi pártbizottság titkára VW VWVNVWvA'VWvA-'vNVVNAAA | M&ií&kisw \ szerződés ? Az 1968-ban hatályba lépett s Munka Törvénykönyve által < bevezetett kollektív szerződés ' már nyolc évre tekint vissza. < Vállalatunk öt évre önállóan i köt kollektív szerződést. > Az elmúlt évek tapasztalatai < alapján a kollektív szerződést \ előkészítő munkabizottság a dolgozóktól beérkezett javas­latok — összesen 84 javaslat érkezett — és az időközben megjelent új jogszabályok fi­gyelembevételével kidolgozta az érvényesítendő célkitűzése­ket. Az 1971—75. évi kollektív szer­ződés végrehajtásáról szóló be­számoló és az új kollektív szer­ződés célkitűzéseinek a dolgo­zókkal történő megtárgyalása után kidolgoztuk az egységes szövegtervezetet. Ezt követően az üzemi de­mokrácia minden fórumán megtárgyaltuk az új kollektív szerződés tervezetét. Az 1976—80. évekre szóló új I kollektív szerződést 1976. jú­nius 12-én írta alá dr. Domán , László, a vállalat igazgatója és Bárdos Józsefné. a szakszerve­zet vállalati szervezetének tit­kára­; A kollektív szerződés niegkö- ! tése után került sor a kihir- 2 ; detésre. AAWVWSAAA/ Finn-magyar barátsági gyűlés gyárunkban A finn vendégek az Egri Dohánygyárba is ellátogattak, ahol megismerkedtek a gyár dolgoséinak munkakörülmé­nyeivel és a vállalattal kapcsolatos feladatokkal. Ezután került sor a dohánygyár kulhirtermében arra a barátsági nagygyűlésre, amelyen a finn vendégek mellett részt vet­tek a gyár dolgozói is. A finn és a magyar himnuszt az Építők Heves megyei Kórusa tolmácsolta, majd dr. Kere­kes Lajosnak, a Hazafias Népfront egri városi elnökének köszöntő szavai után Schmidt Rezső, az MSZMP Egri Vá­rosi Bizottságának első titkára beszélt a magyar és a finn nép barátságáról, s ezen belül arról a több éves testvéri kapcsolatról, amely Eger és a finnországi Pori város között született. Hangsúlyozta, hogy a népek közötti együttmű­ködésben különösen a testvérnépek összefogása szolgálhat jó példával. A finneket és a magyarokat a tartós békére való törekvés mellet; összekapcsolja közös eredetük, test­vériségük is. A Szovjetunió és a szocialista országok béke­politikájának eredménye — hangsúlyozta az ünnepi be­széd szónoka — aláhúzza a Finn Köztársaság aktív sem- legességi politikájának jelentőségét. A nagygyűlésen felszólalt Mártii Sinisalmi, Pori város polgármestere is, aki beszédében köszönetét fejezte ki a meghívásért, azért a lehetőségért, hogy a finn—magyar hét alkalmával lehetőséget kapott az északi ország delegá­ciója e magyarországi, egri látogatásra. Kapcsolatunk — mondotta — viszonylag fiatal, de biztos vagyok benne, hogy a jövőben, illetve a jövő számára jelentős alapot ra­kunk le népeink, illetve a két nép jövendője számára a békés építőmunkában. Házi jogtanácsadó fórum az Egri Dohánygyárban A Heves megyei Tanács vb-litkára, az Egri Do­hánygyár szakszervezeti bi­zottsága és a házi jogtanács­adó szerkesztősége közösen fórumot szervezett a szak- szervezeti jogsegélyszolgá­lat gyakorlati tapasztalatai­ról. A tanácskozásra 1976. jú­lius 7-én került sor az Egri Dohánygyár nagy kultúrter­mében. A meghívottak a He­ves megyei nagyüzemek igazgatói, szb-titkárai, jog­tanácsosai voltak, és részt vettek a megye párt-, állami és társadalmi szerveinek képviselői is. A Minisztertanács Tájé­koztatási Hivatalát dr. Fod­ros István képviselte. Dr. Domán László igazga­tó, mint a fórum házigazdá­ja üdvözölte a megjeleníe- ket, majd dr. Pápay Gyula, a fórum elnöke megnyitotta a tanácskozást. Elsőnek dr. Raft Miklós, a Tanácsakadé­mia Tanácsigazgatási Szer­vezési Intézetének igazgató­ja adott tájékoztatást a szak- szervezeti jogsegélyszolgá­lat másfél éves országos ta­pasztalatairól. Az állampolgárokat érintő jogszabályok hatalmas meny- nyisége, valamint azok spe­ciális nyelvezete miatt a tá­jékozódás a dolgozók számá­ra nehéz feladat. A szakszer­vezeti jogsegélyszolgálat se­gítséget nyújthat a tájékozó­dásban, az ügyek, a problé­mák elintézését magára vál­lalhatja mindaddig, amíg a állami, társadalmi élet de­mokratizmusa, fejlődésének eredményeképpen a dolgo­zók számbelileg kevés, köny- nyen érthető, világos jogsza­bályokkal nem találkozhat­nak. Kitért dr. Raft Miklós a tanácsok és a jogsegély- szolgálatok kapcsolatára is. és rámutatott, hogy a köl­csönös együttműködés ered­ménye a gyors és egyszerű ügyintézés megteremtése le­het az állampolgárok men­tesítése a hivatali „kilincsel- getésektől”. Másodikként dr. Szalócz; György, az Egri Dohánygyár igazgatási és jogi osztályve­zetője — az országos tapasz­talatok után — az Egri Do­hánygyár másfél éves jogse­gélyszolgálat i tevékenységét összegezte. A tanácskozás második ré­sze volt a tulajdonképpeni fórum. Dr. Gyula Zoltán, az egri városi tanács igazgatá­si osztályának vezetője új kezdeményezésként vetette fel a rendszeres és minden lényeges területre kiterjedő előadások megszervezését. Időszakonként az igényeknek! megfelelően egy-egy szak­ágazat képviselői átfogó is­mertetést tartanak a jövő­ben valamely igazgatási te­rületen felmerülő problé­máról. Egy másik felszólaló rend­szeres szakágazati tájékozta­tást ígért az építési hatósá­gok részéről. A hozzászólók és kérdés- feltevők többsége a most ki­alakítandó szakszervezeti jogsegélyszolgálatok szerve­zeti megoldásaival kapcsola­tosan vetettek fe! javaslato­kat. Befejezésként Gallé Tibor, a házi jogtanácsadó szer­kesztője vette át a szót és felajánlotta a jogsegélyszol- gálaloknak a lap segítségét. Dr. Bodnár Judit

Next

/
Thumbnails
Contents