Egri Dohánygyár, 1976 (5. évfolyam, 1-12. szám)

1976-04-01 / 4. szám

20 éves a KST A szakszervezeti jogsegélyszolgálat tájékoztatója Az elmúlt év végén a Szakszervezetek Országos Tanácsa értékelte a szakszer­vezeti jogsegélyszolgálat el­múlt évi tapasztalatait. Az értékelés során megállapítot­ta, hogy a jogsegélyszolgálat hasznos tevékenységet vég­zett, beváltotta a hozzáfűzött reményeket, segített a dolgo­zók ügyes-bajos dolgainak in­tézésében és könnyítette a különböző hatóságok és szer­vek munkájának az ellátását is. Vállalatunknál az elmúlt évben 66 olyan ügy volt, amiben a jogsegélyi bizott­ság tagjai eljártak. Tényle­gesen azonban — a rövid úton adott tanácsadásokat és vállalaton belüli problémák gyors lerendezését is ideszá­mítva — a jogsegélyszolgálat által elintézett panaszok szá­ma ennek a duplájára tehető. Munkaügyi kérdésekben, bé­rezési problémákban, társa­dalombiztosítási téren épp­úgy eljártak a jogsegélyszol­gálat tagjai, mint különböző tanácsi ügyekben (építési kérdések, lakásigények, gyámhatósági ügyek stb.) és bíróságok előtt is, elsősorban gyermektartási díj megálla­pítása, illetve behajtása ér­dekében. A Minisztertanács ez év januárjában értékelte a jog­segélyszolgálat tevékenysé­gét és határozatot hozott an­nak kiterjesztésére. Ennek a minisztertanácsi határozat­nak az alapján jelent meg 1976. március 27-én a SZOT 1/1976. számú irányelve, amely újra szabályozza a szakszervezeti jogsegélyszol­gálat megszervezését és mű­ködését. Ez az irányelv — amellett, hogy alapjában tartja fönn a jogsegélyszolgálat szakszer­vezeti jellegét és elsősorban annak társadalmi munkások­kal történő ellátását — szám­talan részletkérdésben válto­zást, illetve pontosítást ho­zott a korábbi rendelkezé­sekhez képest. Továbbra is célja a jogse­gélyszolgálatnak a dolgozók érdekeinek jogi védelme, jo­gi tájékoztatás, tanácsadás, a szükséges mértékű segítség- nyújtás és jogi képviselet. Rendeltetése az, hogy a vál­lalat dolgozói mind a mun­kahelyen belüli vitákban, AZ ÜTIBESZÁMOLÖT a szokásostól eltérően azzal teli kezdenem, hogy a Dyls- ki Aurél szocialista brigád a vállalati brigádvetélkedőn elért harmadik helyezésével 1000 Ft pénzjutalmat is nyert, no meg a havi önkéntes 20— 20 forintokból is elég szép összeg gyűlt már össze. Ezek birtokában felmerült a kérdés, „mit csináljunk ennyi pénzzel?” A nagy kérdést az döntöt­te el, hogy közben megjelent az IBUSZ 1976-os program­füzete és benne csakhamar megakadt a szemünk egy vi­szonylag olcsó prágai úton: „5 nap Prágában, utazás re­pülőgéppel” stb., stb. Most is, mint annyiszor, pillanatokon belül egy aka­raton volt a brigád. Az in­doklás is rögtön megvolt: úgyis annyi felé vagyunk, hatan háromfelé, töltsünk együtt néhány napot. Az utazást nagy izgalmak előzték meg, annál is inkább, mert először nagyon bizony­talan volt, hogy lesz-e még hely a kért időpontra, és bri­gádunkban az időt a legne­hezebb egyeztetni. Azután második, titkolt, vagy beval­lott izgalom oka a repülőút. A 11 fős csoportból ugyanis csak egynek volt otthonos ez a közlekedési eszköz, tízen most láttunk először belül­ről igazi repülőgépet. A MALÉV TU—134-es re­pülőgépe kb. 80 fővel a fe­délzetén 50 perc alatt, 9 ezer méter magasan és 950 kilo­méter átlagsebességgel repí­tett bennünket Prágába. Csodálatos látványt nyújtott a hófödte Tátra, amit mint­egy 100 km távolságból is igen jól láttunk. mind a különböző állami szervek előtti ügyeikben, el­járásokban és perekben szakszervezeti jogsegélyben részesüljenek. A korábbi rendelkezések nem adtak világos, egyértel­mű választ arra, hogy mi­lyen esetekben kell csak a felvilágosításra és tanács­adásra szorítkozni, milyen esetekben kell, illetve lehet különböző iratokat, beadvá­nyokat szerkeszteni, és hogy milyen ügyekben lehet ellát­ni a jogsegélyszolgálathoz forduló dolgozó képviseletét a bíróságok, illetve más ha­tóságok, tanácsi szervek előtt. Az irányelv ezeket a kérdé­seket most megfelelő részle­tességgel tisztázza. Esze­rint: A tanácsadáson túlmenően a jogsegélyszolgálat egyéb közreműködése főleg a mun­kaügyi, társadalombiztosítá­si, családjogi ügyekben és egyes tanácsi eljárásokban indokolt; a vagyonjogi ügyek­ben általában a tanácsadás­ra kell szorítkozni. Alapelv­ként mondja ki az irányelv azt, hogy a jogsegélyszolgá­lat csak akkor láthat el kép­viseletet, ha az adott ügy tá­mogatása nem ellentétes a szocialista erkölcs követel­ményeivel, és ha a dóig szó­nak szüksége van a jogse­gélyre. Tisztázza az irányelv azt is, hogy ellenérdekű (egymással szembenálló) sze­mélyek képviseletét a jogse­gélyszolgálat nem láthatja el. Ha ilyen probléma felve­tődik, akkor a szakszerveze­ti bizottság dönti el, hogy a jogsegélyszolgálat az ellen­érdekű személyek közül me­lyik félnek nyújtson jogse­gélyt. A jogsegélyszolgálat a munkaviszonyt érintő és a társadalombiztosítási ügyek­ben a felvilágosításon és jo­gi tanácsadáson túlmenően is eljár és képviseletet is el­látja, ha a) feltehetően törvénysér­tés történt, vagy b) a dolgozót — törvény- sértés esetén kívül — súlyos méltánytalanság érte, illető­leg ha a szocialista erkölcsöt sértő intézkedés sérelmezi a dolgozót, c) a szakszervezet vállalati szerve az adott ügyben kifo­gást emel, és a jogsegélyszol­gálatot megbízza az ügynek a munkaügyi bíróság előtti vitelével. Prága gyönyörű napsütés­sel, 24 fok nyárias meleggel és egy aranyos Béla oácsival — a CSEDOK idegenvezető­jével — fogadott. Az első benyomás kellemes volt, de a kellemes meglepetések sora még csak ezek után követ­kezett. A Hotel Olympia most el­készült B épületében mi vol­tunk az első vendégek, ahol mindvégig első osztályú ellá­tásban és figyelemben volt részünk. A reggelit három­negyed nyolckor az ágyba kaptuk (!), fél kilenckor ele­gáns autóbusz várt ránk, hogy minél több nevezetes­ségét megismerhessük Prágá­nak. A prágai vár jobb meg­ismeréséhez még egy speciá­lis, „várismerő”, perfekt magyarul beszélő idegenve­zetőt is kaptunk, pedig min­ket már Béla bácsi is elbű­völt, jó magyar nyelvtudásá­val, tájékozottságával és szervezőkészségével. A PRÁGAI VÁR — mint megtudtuk — elsőrendű nemzeti kulturális műemlék, a cseh és a csehszlovák ál­lam kulturális és politikai történelmének közvetlen megtestesítője, a mindenko­ri köztársasági elnök lakhe­lye és munkahelye. S ugyan­akkor rengeteg külföldi és hazai turista keresi fel és tekinti meg nap mint nap. Csoportunk abban is igen szerencsés volt, hogy első A családjogi ügyekben a jogsegélyszolgálat a felvilá­gosításon és jogi tanácsadá­son túlmenően különösen az alábbi ügyekben járhat el: a) gyermektartási díj meg­állapítása, folyósítása, össze­gének megváltoztatása, b) gyermek elhelyezése, vagy elhelyezésének megvál­toztatása, c) szülőtartásra irányuló követelés, d) házastársi tartásra irá­nyuló követelés. Családjogi téren csak kivé­telesen láthat el képviseletet a jogsegélyszolgálat a követ­kező ügyekben: a) apaság megállapítása, il­letőleg védelmének megdön­tése, b) örökbefogadás, illetőleg örökbefogadás megszünteté­se, c) házassági perek (bontó- perek stb.). A fenti családjogi ügyek­ben is azonban csak akkor járhat el a jogsegélyszolgá­lat a tanácsadáson és fel­világosításon túl —, ha az igény érvényesítése nem el­lenkezik a szocialista erkölcs követelményeivel. A polgári ügyek körében a jogsegélyszolgálat elsősor­ban jogi tanácsot ad, képvi­seletet e körben elsősorban a személyiségi jogok polgári jogi védelme érdekében, rendkívül indokolt esetben és csak kivételesen láthat el. Büntető ügyekben és sza­bálysértési ügyekben a jog­segélyszolgálat általában fel­világosítást és jogi tanácsot ad, emellett a sértett képvi­seletét is elláthatja. Szándé­kos bűncselekmény miatt in­dult büntető ügyekben a jog­segélyszolgálat az eljárás alá vont személy részére az álta­lános jellegű felvilágosításon kívül egyéb közreműködést nem végezhet, — gondatlanul elkövetett bűncselekmények miatt indult ügyben, vala­mint szabálysértési ügyben, kivételesen képviseletet is el­láthat. Az államigazgatási eljárá­sok során a jogsegélyszolgá­lat különösen a következő ügyekben járhat el: a) lakásügy, b) építés engedélyezése ügy, c) bölcsődei-óvodai felvéte­li ügy, között láthatta a közelmúlt­ban restaurált Szt. György kolostorban kiállított, régi cseh művészeti gyűjteményt, a cseh gótika és barokk leg­szebb darabjait. A Károly-hídi séta közben tudtuk meg, hogy IV. Károly- nak azért van ma is nagy népszerűsége, mert négy olyan dolgot valósított meg, amire cseh barátaink ma is nagyon büszkék: — uralkodása idején meg­erősítette és felvirágoztatta a cseh gazdasági és kulturális életet; — fő vonalaiban kialakí­totta a prágai vár mai ké­pét; — felépítette a gyönyörű Károly-hidat; és — létrehozta Prága-Ővá- rost. És amikor mindezeket mi is megismertük, egyáltalán nem tartottuk túlzottnak a csehszlovákok nemzeti büsz­keségét. Vasárnap: reggeli ismét az ágyban, panoráma autóbusz a hotel bejáratánál egy — magyarra fordítva — Ibolya névre hallgató, kitűnő refle- xű, acél idegzetű és jóképű vezetővel, akit a mintegy 150 km-es úton végérvényesen csak egy olasz Fiatnak sike­rült megelőzni. Ezen az úton jó lehetőségünk nyílott an­nak összehasonlítására, hogy a repülőgép valamennyi köz­lekedési eszköz között a leg­d) gyámhatósági ügy; gyámhatósági ügyekben lehe­tőleg képviseletet kell adni a jogsegélyszolgálathoz fordu­ló részére. Szerződéskötésnél csak ak­kor működhet közre a jogse­gélyszolgálat, ha a dolgozó személyi körülményei és a szerződés tárgya ezt indo­kolttá teszik, a következő kör­ben: a) tartásra irányuló (pl. el­tartási, életjáradéki) szerző­dések, b) lakás bérbe adására, használatára irányuló szerző­dések, c) ingatlan tulajdonának átruházásával kapcsolatos szerződés megkötésénél a jogsegélyszolgálat csak taná­csot adhat. Az irányelv feljogosítja a vállalat szakszervezeti bi­zottságát arra, hogy az irány­elv keretei között a vállalat viszonyainak megfelelően, részleteiben is meghatároz­hatja, hogy a jogsegélyszolgá­lat milyen ügyekben jár el. Ha viszont a dolgozónak a jogsegélyre vonatkozó kéré­sét a szakszervezeti jogse­gélyszolgálat elutasítja, erről a dolgozót — kívánságára — írásban is értesíteni kell A jogsegélyszolgálat mű­ködését érintő panaszt a vál­lalat szakszervezeti bizottsá­ga bírálja el, amelynek állás- foglalása végleges. A panasz elbírálásáról a dolgozót — kérésére — írásban is tájé­koztatni kell. Bizonyos módosulás történt a jogsegélyszolgálat igénybe­vételére jogosultak körének meghatározásánál is. Válto­zatlan maradt az a rendelke­zés, hogy a jogsegélyszolgá­latot a vállalat minden dol­gozója igénybe veheti, füg­getlenül attól, hogy szakszer­vezeti tag-e. Ugyancsak igénybe vehetik a nyugdíja­sok és a szakmunkástanulók is. Űj az a rendelkezés, hogy a jogsegélyszolgálat igény- bevételére jogosult személy halála esetén hozzátartozója is igénybe veheti a jogsegély- szolgálat segítségét, ha a hozzátartozó a meghalt sze­mély munkaviszonyából ere­dő igényét, vagy olyan társa­dalombiztosítási igényt Taván érvényesíteni, amely a meg­halt személyt megillette, il­letőleg hozzátartozóját illeti meg. veszélytelenebb. Ibolyára mégis szeretettel gondolunk, mert kedves volt és figyel­mes, értékelte nagyfokú ér­deklődésünket és programon kívül „elugrott” velünk Karl- steinbe, ahol gyárunk két szocialista brigádjának — a Madame Curie és a Dylski Aurél — tagjai tarthattak nem hivatalos vártalálkozót. A Madame Curie szocialista brigád három tagja ugyanis az Ifjúsági Expresszel uta­zott Prágába, velünk egy idő­ben. A KARLSTEINI várból utunk Konopistére vitt, ahol a szép „modern” várban Fe­renc Ferdinánd híres vadász- trófea-gyűjteményét, az első világháborút megelőző nem­zetközi tárgyalások doku­mentumait tekinthettük meg sok egyéb mellett. És egy kellemes sétát is tettünk a vár körüli parkban. A vasárnapi programot pompás vacsora zárta Prágá­ban, Svejk híres Kehely ven­déglőjében, ahol a lángoló rablóhúst tűzoltónak öltö­zött, szirénázó pincér oltotta el és Ferencz József korabe­li katonai egyenruhába öltö­zött pincérek szolgálták fel. További kedves meglepetés volt, hogy csoportunk mind a 34 tagja egy-egy Ids aján­dékcsomagot kapott, ami ter­mészetesen a Svejk híres his­tóriáit örökíti meg. Hétfő elvileg szabad prog­Üj rendelkezés az is, hogy — a jogsegélyszolgálat a kép­viselet ellátásán kívül — jogi segítséget adhat a vállalat ösztöndíjas tanulójának és a jogsegélyszolgálat igénybe­vételére jogosult személy el­tartott hozzátartozójának, öz­vegyének, árvájának is. A jogsegélyszolgálat szer­vezete változatlan, vállala­tunk tehát továbbra is 7 ta­gú bizottságban jár el. Lehe­tőséget biztosítottunk arra, hogy egyes ügyekben — a dolgozó részére díjtalanul, il­letve csak a tényleges kiadá­sok megtérítése mellett — az Egri Ügyvédi Munkaközös­ség rendelkezésére álljon. Az Ügyvédi Munkaközösség ki­jelölt tagja ilyen esetben a szakszervezeti bizottság meg­bízása alapján jár el, tehát a jogsegély iránti kérelmet mindenképpen a szakszerve­zeti jogsegélyszolgálatnál kell előterjeszteni. Kérjük a dolgozóinkat, hogy a jogsegélyszolgálatot vegyék igénybe, az irányelv által biztosított körben min­den körülmények között megadunk dolgozóink részé­re minden lehetséges segítsé­get ügyeik eredményes elin­tézéséhez. Előfordulhat, hogy egy-egy jogsegélyszolgálati kérelem előterjesztésekor a kérelmet fölvevő jogsegély­szolgálati munkatárs nyom­ban nem tud megnyugtató és helyes választ, tanácsot, vagy felvilágosítást adni. Ilyen esetben a kérelmet föl­vevő munkatárs kötelessége, hogy a kérelmet előterjesz­tő dolgozóval bizonyos reális határidőben megállapodjon, amin belül az érdemi választ, felvilágosítást megadja. A jogsegélyszolgálat foga­dóóráit változatlanul a szak- szervezeti bizottság helyisé­gében, minden kedden 13— 15 óráig tartja. Tekintve, hogy a jogsegélyszolgálati bi­zottság tagjai munkájúkat a vállalati munkájuk mellett, illetve azon túlmenően, tár­sadalmi munkában végzik, arra kérjük dolgozóinkat, hogy a fenti félfogadási időn kívül csak rendkívüli és azonnali intézkedést igénylő ügyekben keressék fel a jog­segélyszolgálati bizottság tag­jait. Szakszervezeti jogsegélyszolgálat rammal indult, de a csoport lelkesedését látva, idegenve­zetőnk újabb városnézést szervezett, a Zsinagóga és a Zsidó Gettó megtekintése kö­vetkezett. Délután gyors vá­sárlás, színes harisnyák és bizsuk a tizenévesek köré­ben, táskák és más praktikus apróságok a húszon felüliek­nél és sok-sok képeslap és suvenir minden korosztály­nál. Sajnos az idő gyorsabban rohant, mint ahogyan mi szerettük volna. így kedden reggel már sort kellett kerí­teni a gyors csomagolásra. Indulásig még volt egy jó órácska és ezalatt sokan el­vágtattak az Orlolyhoz, hogy a híres zenélő órajátékot még egyszer megcsodálják. Aztán fél kettő előtt néhány perccel a csehszlovák légi- társaság TU—134-ese röpített haza, egy kicsit fáradtan, de nagyon sok élménnyel gaz­dagodva. És most a végén be kell vallani, hogy a sok látnivaló úgy elbűvölt, úgy elfoglalt, hogy a brigád tagjai egy­mással jobbára csak az étke­zések és utazások idején fog­lalkoztak, no meg a brigád privát „kiruccanásai” alkal­mával. JÓ VOLT, SZÉP VOLT. Köszönet mindenkinek, aki hozzásegített minket ehhez az öt mesés naphoz. Utóirat: „Büntetőjogi” fe­lelősségünk teljes tudatá­ban jelentjük ki, hogy sem az IBUSZ, sem a CSEDOK nem kért fel, és nem pén­zelt le, hogy ennyi jót mondjunk propaganda­ként! Ilyen, ha lehet még jobb volt! — B — é — Ebben a hónapban jubilál a Kölcsönös Segítő Takarék- pénztár, mely 20 éve alakult meg gyárunkban, mondja Runyai Lászlóné, vállalatunk pénztárosa, miközben kezé­ben tartja a bekeretezett mű­ködési engedélyt. — Kik voltak az alapitó ta­gok? — A KST alapítói Bárdos Józsefné, az szb-védnökségé- vel és felügyeletével, Fialko- vics István, dr. Polgáry Lász­lóné és Ürge László voltak. — Engem a KST megalapí­tásakor bíztak meg a KST ügyeinek intézésével. — Hány fő volt az induló létszám? — Az induló taglétszám mintegy 50 főt számlált. Azért pontosan ennyit, mivel a KST megalapításakor egyik feltétel volt, hogy lega­lább 50 tagja legyen. — Hány Ft volt az induló tőke? — Induláskor, ami pont 20 éve volt, a pénztárban ösz- szesen 1200 Ft volt. A legke­vesebb betét 10 Ft volt. 200 Ft pedig már igen nagy rit­kaságnak számított. Ma vi­szont nem ritkaság a havi 1500—2000 Ft-os betét sem. — Ma hány tagja van a KST-nek? — A KST-tagok létszáma eléri a 381 főt. Ez a létszám- emelkedés igen jelentős az induláshoz viszonyítva. A létszámemelkedés kedvező a KST-tagok számára is. A na­gyobb létszám miatt maga­sabb betétállományunk van, így a dolgozóink részére na­gyobb összegű Kölcsönöket tudunk folyósítani. — Mennyi most a havi ta­karékbetét-állomány ? — A legutóbbi években a betétállományunk elérte a 80 —90 ezer Ft összeget. — Ebből a múlt évben a dolgozók részére — termé­szetesen csak KST-tagoknak — havonta mintegy 60 000 Ft kölcsönt nyújtottunk. — Hogyan lehet valaki KST-tag? — Ez nagyon egyszerű. Eljön hozzám a pénztárba, mondja mosolyogva Runyai Lászlóné, és én adok egy Belépési nyilatkozatot, me­lyet ki kell tölteni. Itt a be­lépő vállalja, hogy rendszere­sen legkevesebb 50 Ft-ot el­helyez betétként a KST-nél. A Belépési nyilatkozat ki­töltése után a dolgozó a har­madik hónap után már ve­het fel kölcsönt. — Mennyi lehet a kölcsön maximális összege? — A legnagyobb folyósít­ható összeg 3000 Ft lehet. — És mennyi időre adják a KST-kölcsönt? — A KST-tagok évente 3x4 hónapos kölcsönt kap­hatnak. — És mennyi összegű ka­matot kell ezért fizetni? — A 3000 Ft összeg után 4 hónapra 60 Ft kamatot kell fizetni. — Miért szokták igénybe­venni dolgozóink a köl­csönt? — Ez változó, nagyon sok mindenre, de általában épít­kezésre, háztartási gép vá­sárlására, ünnepek idején ajándékozásra, vagy tanév­kezdéskor iskolaszerek vásár­lására. — Mikor vannak az elszá­molások? — Mint mondottam, éven­te kétszer van elszámolás. Júniusban és december ele­jén. A pénz mindig jól jön, mégha az megtakarított is, talán ezért növekszik állan­dóan a KST-tagok száma. Szigeti Zoltán ■ ■ Ot nap Prágában Brigádtalálkozó Karlsteinben

Next

/
Thumbnails
Contents